Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-08 / 131. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 8. Életmód 11 Nem minden stressz okozói a krízisek és legyőzhetetlen akadályok, boldogság is kiválthatja a stressz tüneteit A harmónia hiánya FELDOLGOZÁS O rvosi meghatározás szerint a stressz olyan m hatás, amely zavarja 1 az ember fizikai és ■■■■■■■ szellemi állapotát. Az emberek általában a stresszt a hétköznapi vagy rendkí­vüli állapotokra és helyzetekre adott válaszként határozzák meg. A stressz hatásaitól senki sem tudja teljesen függetleníteni magát. Az emberi lét természetes része. Ettől vagyunk éberek, ettől gyors a gon­dolkodásunk, a távoli múltban pe­dig ennek segítségével menekül­tünk meg a ragadozóktól és egyéb veszedelemektől. A stressz még ma is lehet motivációs forrás és a prob­lémamegoldás folyamatának katali­zátora. Nem minden stressz okozói krízisek és legyőzhetetlen akadá­lyok, olyan események is kiválthat­ják, amelyek boldog érzelmi állapo­tot hozhatnak létre. Egészségkáro­sodást a hosszan tartó vagy króni­kus stressz okozhat. Ma a technika lehetővé teszi, hogy az ember a nap 24 órájában aktív le­gyen. A stresszt okozó tényezőket stresz- szoroknak nevezzük, s lehetnek fizi­kai vagy szellemi eredetűek, szár­mazhatnak a külvilágból vagy saját bensőnkből. A stressz kiváltója lehet az élet valamely nagy eseménye (születés, haláleset, válás, házas­ság), de pl. egy fedezetlen csekkből vagy a háztartási gép elromlásából is eredhet. A stresszválasz Az az élettani folyamat, amely a stressz kiváltójával való első találko­zásunkkor lejátszódik, változatlan formában öröklődött át legtávolab­bi őseinktől. Ezt a küzdj vagy mene­külj mechanizmust a vegetatív ideg- rendszer váltja ki, és vészhelyzetben életmentő lehet. Az agy felszabadít­ja és a szervezetbejuttatja a kortizol és adrenalin stresszhormonokat. A szív gyorsabban ver, a vérnyomás emelkedik, az izmok megfeszülnek, az érzékek élesebbé válnak, és az anyagcsere is megváltozik. A pszi­chés hatások félelmet, feszültséget és idegességet váltanak ki. Sok mai stresszor sajnálatos módon nem szűnik meg gyorsan, így a test tartósan a reakcióra kész, felfoko­zott állapotban marad. A folyama­tos stresszhatás testi és pszichés tü­netekhez, például szorongáshoz és depresszióhoz, szívdobogás-érzés­hez, illetve izomfájdalmakhoz ve­zethet. Később gyakran valamüyen betegség is kialakul. Selye János, az amerikai McGill Egyetem endokrinológusa (a belső elválasztásé mirigyek működésével, betegségeik kimutatásával és keze­lésével foglalkozó orvos) az 1930-as években a patkányok viselkedésé­nek tanulmányozása során kapcsol­ta össze először a stresszt, a stressz­választ és a krónikus stressz káros hatásait. Walter Cannonnal, az 1930-as évek másik kiemelkedő élettan-kutatójával a műszaki nyelvből vettte át a stressz kifejezést a károsodást okozó viselkedésfor­mák jelölésre. Ő alkalmazta először Illusztrációs felvételek az általános adaptációs szindróma kifejezést is arra a válaszra, amelynek három szakasza van: a ri­adó, az alkalmazkodás (vagy ellen­állás) és a kimerülés. A harmadik szakasz csak tartós stresszhatásra alakul ki, és jellemzője, hogy a stressznek kitett szervezetben kü­lönböző betegségek jönnek létre. Hogyan hat a krónikus stressz Ha a test a stresszor hatására teljes készültségi állapotba kerül, a légzés felületes és szapora lesz. Ez csök­kenti az oxigénellátást, ami nélkü- lözheteden a sejtek egészséges mű­ködéséhez. A tartós készültség egyes testműkö­déseket is leállít, így az anyagcserét, aminek emésztési zavar, gyomoré­gés és a szexuális vágy csökkenése a következménye. A stressz a keringést és az immunrend­szert is megterheli - gyakran a test legsérülékenyebb pontja­it támadja meg, amelyek egy korábbi betegség, sérülés vagy örökletes génhiba miatt gyengültek meg. A stressz legsúlyosabb hatá­sait a keringési szervrend­szer szenvedi el. A megol­datlan stressz hatására az idők folyamán sok elválto­zás alakulhat ki. A test fertőzések és betegsé­gek elleni védekezőrendszere a nyirokerekből, nyirokszervekből (a csecsemőmirigy, a lép, a mandu­lák és a nyirokcsomók), a fehérvé­rsejtekből, a szövetekben élő specia­lizált sejtekből, illetve szérumokból áll. A stresszhatásra termelődő hor­monok gátolják azoknak a fehérvér­sejteknek a működését, amelyek le- küzdik a betegségeket, és egyes ta­nulmányok szerint a rák kialakulá­sával is kapcsolatba hozhatók. A stresszhormonok elsorvasztják a csecsemőmirigyet is, mely az im­munrendszer kifejlődéséért és fenn­tartásáért felelős. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy stresszhatásra az immunsejtek a testnek azon pontjain gyülekeznek, ahol szükség lehet rájuk a támadó organizmusok leküzdésére. Ha a stresszhelyzet elmúlik, a sejtek visz- szavándorolnak szokásos helyükre. Ez megmagyarázza, hogy súlyos esemény vagy krízis idején az embe­rek miért képesek hajtani magukat anélkül, hogy megbetegednének, és a betegség miért csak a stresszhely­zet elmúltával jelentkezik. Stressz és lélek A krónikus stressz felgyorsítja az emlékezet gyengülését, és túlingerli azokat az agyterületeket, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állnak a depresszióval, így feltehetően a kró­nikus stresszhelyzetben élő embe­rek fogékonyabbak a depressszióra. Mikor válik károssá A stressz egészségkárosító hatását egyrészt az életünk adott időszaká­ban elszenvedett stresz mennyisége határozza meg, másrészt az, hogy miként reagálunk rá. A kis mennyi­ségű stressz előnyös lehet, mert fenntartja éberségünket, tevékeny­ségre sarkall és biztosítja, hogy min­den szervrendszerünk megfelelően működjön. Ha viszont a stressz át­lép a veszélyes sávba, az viselkedés­beli , érzelmi, szellemi és testi tüne­tekben nyilvánul meg, melyek jel­zik, hogy azzal a stresszmennyiség- gel már nem tudunk megküzdeni. Selye a tüneteket három csoprotba osztotta: Viselkedésbeli- érzelmi tünetek aggodalom, bizalmatlanság, csök­kent kezdeményezőkészség, de­presszió, döntésképtelenség, düh vagy ellenségesség, figyelmetlen, gyors étkezés, hangulatváltozások, kellemes dolgoknak sem tud örülni, kisebbrendűségi érzés, körömrágás, mások hibáztatása, nyugtalanság, öngyilkossági hajlam, panaszkodás, pánik, rendszeres fogcsikorgatás, sértődékenység, sírás, tagadás, túl­zott dohányzás, védekező magatar­tás, visszavonultság. Szellemi tünetek csökkent kreativitás, elfogultság, fantáziaszegénység, feledékenység, jövő helyett múltba tekintés, külső ingerekkel szembeni figyelmetlen­ség, összpontosítás hiánya, részle­tekkel szembeni figyelmetlenség Testi tünetek álmatíanság, bőrkiütések, emészté­si zavarok, gyomorfájdalom, ét­vágytalanság, evési kényszer, fejfá­jás, fejviszketés, görnyedt testtartás, gyakori vizelés, hánjünger, hányás, hasmenés, hűvös, nyirkos bőr, kéz­vagy lábgörcs, krónikus kimerült­ség, kóros soványság, merev izom- zat, mozgászavarok, remegés, tik vagy rángatózás, szájszárazság, sza­pora légzés, székrekedés, szexuális élet zavara, szívdobogásérzés, tá­gult pupillák, tenyérizzadás, túlzott aktivitás, tüsszentés, (-da) A férfi a külső világ, a nő saját hozzáálllásának megváltoztatásával próbálja csökkenteni a stressz hatásait Különbözőképpen reagálunk a stresszre ISMERTETÉS • ők és a férfiak egymást kiegészítő különböző­ségeinek égjük csoport­ja az, hogy hogyan rea­gálnak a stresszre. A férfitudatosság objektí- vebb, ezért analitikus módon, a női tudatoság szubjektivebb, ezért ér­zelmi megközelítésből reagál. A férfitermészet a külső, objektív vi­lág megváltoztatásával próbálja csökkentem a stresszt. Gondolata­iba mélyedve határozza meg, mit kell tennie annak megszüntetése ér­dekében. A női psziché inkább a belső, szub­jektív világgal törődik: a nő önmaga megváltoztatásával kívánja csök­kenteni a stresszt. Egy nő fokozott érzelmekkel reagál üyenkor. Ezek az érzelmek segítenek megtalálni az egyensúlyát, megvizsgálni hozzáál­lását és létrehozni azokat a változta­tásokat önmagában, melyekkel megszüntetheti a stresszt. Tipikus lehet a kapcsolatban, hogy a nő sorozatosan kompromisszumo­kat köt és alkalmazkodik, így akarja megőrizni a harmóniát és elkerülni a konfrontálódást. Miután azonban fokozatosan feladta saját pozícióját, neheztelni kezd a férfira, amiért ő nem tette ugyanezt. Most már ke­vésbé tudatos szinten próbálja meg­változtatni partnerét. Ezen a pon­ton minden kommunikáció kissé manipulativ és visszataszító lesz a férfi számára. A nőnek fel kell oldani negatív ér­zéseit, hogy valódi önmagává le­hessen. Ez az önfelfedezési folya­mat nagyon nehéz lehet,mert gyermekkorban a legtöbb nő azt tanulja meg, hogyan nyomja el és tagadja le érzéseit. Megtanulnak mindig jónak, kedvesnek és bol­dognak lenni, még akkor is, ha va­lójában nem érzik ezt. A férfiak kapcsolataik­ban először objektívek, azután szubjektivek lesznek. A kapcsolat kezdetén, ha azt látja, hogy partnere boldogta­lan, megpróbál változtatni a körül­ményeken. Ha azonban ez valami­ért nem sikerül, kibillen egyensú­lyból, szubjektivebbé válik, és hoz­záállása is megváltozik-Gyenge, mogorva, bizonytalan és passzív lesz. Elveszti önbizalmát, és többé nem mer kockázatot vállalni. Stresszhelyzetben egy férfinak idő­re van szüksége, hogy elrendezze gondolatait, érzéseit, s eljusson an­nak megértéséig, mit csinált, s mit kellett volna másként tennie. Akkor majd tud arról beszélni, mi és miért történt. Akkor képes felismerni, hogy hibázott, amikor rájön, hogy másként kellett volna cselekednie. Amikor egy nő ideges, időre van szüksége, hogy kifejezze, megosz­málni a nő érzéseit. Tudatosan meg kell állnia, nehogy tanácsot adjon vagy megmondja a nőnek, hogyan érezze magát. Stressz-szimptómák A férfiak esetében három fő stressz- szimptóma létezik. Fontos felismer­ni mindegjüket, mert a nők hajla­mosak ezeket magukra venni. Ezért tévesen rosszabbnak ítélik meg a helyzetet, mint amüyen az valójában. A három jellem­ző a visszahúzódás, a mor- golódás és a bezárkózás. Ha ilyesmi történik, a nő rögtön úgy érzi, hogy nem szeretik, s attól fél, valami baj van a kapcso­lattal. A jellemzők helyes értelmezése megnyugtathatja a nőt, s képessé teheti arra, hogy ügyesebben segítsen a gondok meg­oldásában, és abban, hogy partnere újra viszanyerje egyensúlyát. Ugyanígy három fő jellemzője van a nők stresszreakcióinak is, melyeket viszont a férfiak hajlamosak félreér­teni s magukra vonatkoztatni. A nők jellemző reakciói a kimerültség, a túlreagálás és a megsemmisülés ér­zése. Amikor egy nő ideges, a férfi ahelyett, hogy támogatást nyújtana neki, általában szintén ideges lesz a nő feszültségétől. Ezzel csak ront a helyzeten. A stresszreakciók felis­merővel a férfi megnyugodhat és jobban segítheti társát, (-an-) sza érzéseit. A férfiak általában ítélkeznek és hibáztatják a nőt, amikor az ideges. Ehelyett a nőnek arra lenne szüksége, hogy meg­hallgassa és támogassa anélkül, hogy megpróbál­ná rendbe hozni vagyát- for­TEST1-LELKI RELAXÁCIÓS MÓDSZEREK Mélylégzés Lassú, ritmusos légzés mély be- és kilégzéssel. A légzésre való összpontosítás lehetővé teszi, hogy kikerülje a tudati stresszt, és a relaxációra figyeljen. Álljon vagy üljön egyenesen. Lassan szívja be a levegőt, és hagy­ja, hogy a hasa és a bordái kitáguljanak és felemelkedjenek. Ki­légzéskor először a hasát, majd a mellkasát eressze le. Belég- zéskor a vállát ne emelje meg. A megnövekedett oxigénmennyiség felfrissíti a sejteket és kisöpri a bomlástermékeket. A lassú légzési ritmus elősegíti a relaxációt. Fokozatos izomlazítás Az izmok tervszerű megfeszítése és ellazítása. A progresszív re- laxáció megtanítja, hogyan kell felismerni a stressz testi jeleit, így megszünteti a feszült lélek- feszes izmok szindrómát Helyezkedjen el kényelmesen, hunyja be a szemét, és lélegezzen mélyen. A lábujjaitól a feje felé haladva egymás után feszítse meg és lazítsa el valamennyi izmát. Naponta kétszer 10-20 per­cet szánjon erre a tevékenységre. Az izmok váltakozó megfeszítése és ellazítása megtanítjá észlel­ni a stressz testi hatásait. A gyakorlat során elsajátítja a szándé­kos ellazulást. Vizualizációs kezelés Átalakítás, belső vagy irányított ábrándozás, biztonságos menny­ország-terápia. A belső kép megváltoztatása vagy egy kellemes helyzet felidézése, mely szellemi úton küzdi le a stresszt. Hunyja le a szemét, és képzelje el, amint leküzd egy stresszort. testesítse meg azt, azután változtassa meg ezt a képet, vagy idéz­zen fel egy kellemes, megnyugtató tárgyat, képet, helyzetet. Az ábrándozás elősegíti a mély relaxációt, ami viszont szerotonin felszabadulásához vezet. Ez a nyugtató hormon eny­híti az izmok feszülését és elősegíti a gyógjmlást. Meditáció Az egyetlen tárgyra való összpontosítás elnyomja a külső ingere­ket, és elősegíti a relaxációt. Kényelmesen üljön vagy feküdjön le, hunyja be a szemét, és folya­matosan ismételjen egy egyszótagú szót (vagjüs mantrát). Össz­pontosítson a szóra, hogy megelőzze a figyelem elkaladozását. Végezze a gyakorlatot naponta kétszer 10-20 percig. Az oxigénfelhasználás 10-20 százalékkal csökken. A szívritmus és a légzés lelassul, csökken az anyagcsere és a vérnyomás. Figyelmesség A jelen kézzelfogható eseményeire. Összpontosítva gondolataink közül eltávolíthatjuk azokat, amelyek a múlttal vagy a jövővel kapcsolatosak, és a stresszt, illetve szorongást okoznak. Összpontosítson a környezetében lévő tárgyak fizikai tulajdon­ságaira, s ne hagyja a gondolatait elkalandozni. A lélek megnyugszik és eltávolodik a kezelhetetlen, stresszt oko­zó gondolatoktól. Aromaterápia Növényekből és virágokból kivont illatos olajok belégzése, mely elősegíti a relaxációt, a gyógyulást és az alvást. Stresszmentes körülmények között vegyen meleg fürdőt, melybe valamilyen illóolajat - majoránna, levedula, kamilla, muskátli, szantálfa, gyöngjrvirág, rózsa vagy almaszirmot kevert. Ilyen anyagok vannak az illatos gertyákban, parfümökben,testápolókban és masszázsolajakban is. Az illatok azonnal hatnak a szaglósejtekre, amik az ingerületet azokra az agyterületekre továbbítják, melyek az érzelmeket és az emlékeket szabályozzák, s azonnal nyugtató hatású hormonok szabadulnak fel, illetve megszaporodnak a nyugtató agyi alfa és thetahullámok. Hidroterápia A víz alkalmazása a testhőmérséklet megváltoztatására (hidroter­mális terápia), illetve a relaxáció elősegítésére. Ide tartozik az úszás, a fürdőzés, a zuhanyozás, a pezsgőfürdőzés és a szaunázás. A szokásos 33-36 Celsius fokos, félórás fürdő nyugtató hatású. A me­leg vagy forró, 37-40 fokos, 5-15 percig tartó fürdő ellazítja az izmo­kat. A gyógynövényes fürdők az izomzatra és a keringésre is hatnak. A meleg víz hatására szerotonin és endorfinok szabadulnak fel, és a gyógyulás folyamata is gyorsabb lesz. A meleg és forró víz kitágítja, a hideg víz összehúzza az ereket. Mindkettő javítja a keringést és elősegíti a relaxációt. A felhajtóerő kiszívja a fe­szültséget a feszes izmokból. Zeneterápia A zene felhasználása megnjmgtatásra és lazításra. Alkalmazható önmagában vagy más módszerekkel együtt. Áradó, megnyugtató zenét válasszunk, lehetőleg másodpercen­kénti ütemű ritmusban. Hallgassa kényelmesen elhelyezkedve, csukott szemmel, ha szükséges, fejhallgatóval. Képzelje azt, hogy a zene víz, amel körülfolyja önt, és elmossa a feszültséget. A megnyugtató zene a jobb agyféltetére, az érzelmek székhelyé­re hat, és gátolja a negatív, stresszt okozó gondolatokat. A vér­nyomás leesik, a szívműködés és a légzés lelassul, szerotonin s endorfin szabadu fel. Autogén terápia vagy tréning Bizonyos belső paracsok sorozatával az ember enyhe hipnotikus transzba juttatja saját magát.Az állapot alapvetően ugyanaz, mint az alvás közben elérhető teljes relaxáció. Kényelmesen dőljön hátra a fotelban, hunyja be a szemét, és is­mételgesse a parancsokat. (A lábam meleg és nehéz. A szívem egyenletesen ver., stb.) mindaddig, míg úgy nem érzi, hogy való­ban beteljesültek, vagy amíg végig nem jut a teljes izomrendsze­rén. Hetente háromszor 20-30 percig csinálja. A gyógyulás folyamatai hipnózisban hatékonyabbak, testi, pszichi­kai és érzelmi előnyei is vannak a módszernek. Gyakorlattal elérhe­tő, hogy az állapot már néhány parancs után kialakuljon, (-da-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom