Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-05 / 103. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 5. Politika 5 Nelly Maes: „Az alkotmányt sem kell fetisizálni, mert az alkotmány van az emberekért és nem fordítva" Messziről jött emberek Szlovákiában járt az Európai Parlament három belga kép­viselője Nelly Maes asszony, valamint a Közép-európai Emberjogi Bizottság nevű belga kormányon kívüli szer­vezet küldöttsége Pierre Gil­let úr vezetésével. Tájékozta­tásuk szerint e közösen meg­szervezett látogatás célja: tényfeltárás a nemzetiségileg vegyesen lakott vidékeken. MALINÁK ISTVÁN Bár a május elseje miatt hosszúra nyúlt hétvége nem volt a legideáli­sabb egy munkalátogatás céljaira, a közös küldöttség tagjai több ta­lálkozót bonyolítottak le társadal­mi szervezetek képviselőivel, poli­tikusokkal (Csáky Pál, Duray Mik­lós, Kvarda József, A. Nagy László, Peter Weiss), jártak Dunaszerdahe- lyen, Komáromban, voltak magyar és szlovák alapiskolában egyaránt. Tapasztalataikról személyesen kí­vánták tájékoztatni a szlovákiai sajtó képviselőit, de megfelelő ér­deklődés híján nem lett belőle igazi sajtótájékoztató, mint ahogy ebből az írásból sem tudósítás, hanem egy francia, szlovák és magyar nyelven folytatott beszélgetés ta­pasztalatainak az összegzése. Figyelmet érdemel, ahogyan Nelly Maes indokolta látogatásukat. Az Európai Bizottság Szlovákiáról ké­szült 2000. évi jelentésének egyes kitételei szerinte nincsenek össz­hangban azokkal az információk­kal, amelyeket az itteni kisebbsé­gektől, kormányon kívüli szerveze­tektől kapnak, ezért döntöttek úgy, hogy a jelentés „túl lelkes” állítása­it összevetik a gyakorlattal. A kép­viselő asszony tagja az EP és a szlo­vák parlament vegyes bizottságá­nak, s az emberi és kisebbségi jo­gokkal foglalkozik. Nelly Maesről tudni kell, tavaly ősszel az ő javaslatára került be az EP Pozsonnyal kapcsolatos határo­zatába, hogy a szlovákiai magya­rok számára bizonyos fokú kultu­rális autonómiát kell biztosítani. Mint mondta, ezt egészen termé­szetes dolognak tartja, nem sza­badna a szlovák nemzet elleni tám­adásnak tekinteni; mindig az a leg­szerencsésebb megoldás, ha egy közösség maga dönthet az őt érintő ügyekben. A roma kivándorlással kapcsolat­ban az ellenőrző csoport tagjai úgy vélték, ez elsősorban szociális kér­dés, nem csak Szlovákiát érinti, s helytelennek tartották azt a szem­léletet, amely szerint Belgium szinte „csalogatja” őket, ugyanis már megszüntették azokat az nyelv még a magyar többségű fal­vakban sem hivatalos nyelv. Maes asszony flamand, képviselőtársai vallonok, de egyetértettek abban, hogy azokban a falvakban, ahol a magyar kisebbség aránya megha­ladja a húsz százalékot, a magyart második hivatalos nyelvként kelle­ne bevezetni, mert tapasztalatuk szerint a nyelvhasználat pillanat­nyilag csak a polgármesterek aka­ratától függ. Ennek kapcsán - s ezt külön hangsúlyozták - hiányolták a reciprocitást. Furcsállották, hogý Szlovákiában az a természetes, hogy a magyar iskolákban oktatják a szlovák nyelvet, de a nemzetisé­gileg vegyes területeken a szlovák iskolákban nem tanítják a magyart, Archív felvétel NS Nelly Maes javasla- " tára került az EP Pozsonnyal kapcsolatos határozatába, hogy a szlovákiai magyarok számára kulturális au­tonómiát kell biztosíta­ni. Ezt az EP és a szlo­vák parlament vegyes bizottsága már nem fogadta el. előnyöket, amelyekért korábban érdemes volt kiutazniuk. Maes asszony szerint azonban ha ilyen sok ember megy el egy országból, akkor ott valami nem működik, bár elismerte, lehetséges, hogy a kivándorlást valakik szervezik. Megjegyezte, a nyelvhasználat a romák esetében is az emancipáló- dás hajtóereje lehetne. „Nagyon csodálkoztak” a küldött­ség tagjai azon, hogy a magyar márpedig ez szerintük nagyban elősegítené a kölcsönös megértést. Úgy vélték, az iskolákban jelentős szociális feszültség tapasztalható, anyagi szempontból nem látják megfelelően biztosítottnak létüket, ennek következtében a gyerekek sem alakíthatnak ki maguknak sta­bil jövőképet, különösen akkor, ha még arra sincs mód, hogy anya­nyelvükön folytassák egyetemi ta­nulmányaikat. Még két dolgot kifo­gásoltak: a magyar iskolákban je­lentős a pedagógushiány, valamint a szlovák és a magyar iskolákban egyaránt kevés az idegen nyelveket oktató pedagógusok száma. Az államnyelv és a hivatalos nyelv fogalma körüli rövid véleménycse­re után sem igen értették a belga képviselők azt az érvelést, hogy az alkotmány értelmében csak a több­ségi nemzet az államalkotó nem­zet, a kisebbségek nem, hiába él­nek ebben az országban. Maes asszony szerint a dolog nem olyan bonyolult, az alkotmányt nem kell fetisizálni, mert az alkotmány van az emberekért és nem fordítva. El­ismerte, mindenütt vannak gon­dok és feszültségek - így Belgium­ban is -, ahol két vagy több nyelv használatáról van szó. Náluk az a gyakorlat, hogy az alkotmány mó­dosítása általában akkor merül fel, amikor új kormány kerül hatalom­ra. Ilyeiikor lehet kihasználni a helyzetet, ezt tették ők, flamandok is, persze nem konfrontáció, ha­nem politikai egyeztetés útján. Az asztal innenső felén ülők szá­mára a messziről (Brüsszelből) jött emberek naivitásának, tájékozat­lanságának tűnt nem egy kitétel, pedig nem történt más, mint hogy egy demokratikus ország képvi­selői elmondták, szerintük mi a természetes. Pozsonynak jó esélye­ket adnak, a demokráciára úgy te­kintenek, mint folyamatra, amely­ben Szlovákia az első lépéseket maga mögött tudhatja, s ők a to­vábbiakra kívánnak ösztönözni. Ha dél-szlovákiai útjuknak csupán annyi haszna lesz, hogy az EP és a szlovák parlament vegyes bizottsá­gának októberi kassai ülésén Nelly Maes mindezt elmondja a pozsonyi honatyáknak - ahogyan erre ígére­tet tett akkor már megérte. De mást is tenni akarnak, az országje­lentést bekezdésenként össze kí­vánják vetni a tapasztaltakkal, s külön jelentésben tájékoztatják ró­la az Európai Parlamentet. Brüsszelben ismét a vízumkényszert fontolgatják Az Európai Beruházási Bank újabb hitele Szlovákiának Utazgatnak a romák Támogatják az útépítést SITA-INFORMÁCIÓ Brüsszel. Belgium mágnesként vonzza a szlovákiai romákat a ví­zumkényszer feloldása óta. Az ot­tani hatóságok szerint szerdán hu­szonötén, csütörtökön tizenheten kértek menekültstátust, újabb ag­godalmakat okozva a belga belügy­minisztériumban. A tárca illetékes munkatársa azonban nem kívánta részletezni, milyen ellenlépésekre készülnek a közeli napokban, ám­bár megjegyezte, a szlovák fél való­ban kész együttműködni a problé­ma megoldásában. Brüsszel u- gyanakkor tudatosítja, hogy a bel­ga és a szlovák hatóságok erőfeszí­tései ellenéré a menekültturisztika ÚJ SZÓ-JELENTÉS Szepsi. A zürichi székhelyű Kö­zép-európai Nemzeti Kisebbségek Védelméért társulás koordinálja azt az Európa Tanács által támoga­tott szemináriumsorozatot, amely­nek első „turnéja” e héten folyt öt városban, Pozsonyban, Komárom­ban, Dunaszerdahelyen, Rima­szombatban és Szepsiben. Vala­mennyi helyszínen nemzetiségileg vegyes lakosság él, ezért a régiók önkormányzatai, valamint a civil szervezetek részéről nagy érdeklő­dés kísérte az akciót. A szeminári­um hazai és külföldi előadói a de­mokratikus társadalom alapelvei­ről, az emberi és kisebbségi jogok védelmének fontosságáról, vala­mint az ezt szabályozó, hazánk ál­tal is elfogadott dokumentumok­ról beszéltek. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képvisele­tében Zachariás István, Szepsi pol­nem csökken, inkább növekszik. Antoine Duques belügyminiszter ezért bejelentette, hogy a kérvé­nyezők ezentúl semmiféle pénzbeli támogatásra nem számíthatnak, azaz mindössze 150 belga frankot (körülbelül 170 szlovák koronát) kapnak hetente az alapellátáson kí­vül. A szlovákiai romák ugyanak­kor egybehangzóan kijelentik a Belgiumba való érkezéskor, hogy hazájukban hátrányos megkülön­böztetéssel szembesülnek, és nem juthatnak munkához. Johan van de Lanotte, a belga kormány alel- nöke szerint az egyetlen hatásos eszköz a bevándorlás megfékezé­sére a vízumkényszer újbóli beve­zetése lenne. gármestere a helyi önkormányza­tok európai chartájának hazai al­kalmazását kritizálta, szerinte Szlovákia nem törekszik eléggé a jogharmonizációra, a gyakorlat­ban nem alkalmazzuk a szubszidi- ritás elvét, az állami szervek mind­untalan blokkolják az önkormány­zatok önrendelkezését, a charta ál­talunk elfogadott cikkelyei közül pedig hiányzik néhány decentrali­zációt elősegítő fontos pont. Zachariás szerint nem szerencsés hozzáállás az állam részéről, hogy Brüsszeltől várja az utasításokat, és csak azt hajtja végre a csatlako­zás érdekében, amire az Unió kényszeríti. A szemináriumon fel­szólalt Miroslav Kusý, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, Fer­nand de Varennes ismert ausztrál emberi jogi szakértő, valamint az ír Donall O'Riagain, aki Európa kevesek által beszélt, kihalófélben lévő nyelveit kutatja, (juk) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 34 millió euró hitelt nyújt Szlovákiának a Hronský Beňadik-Nová Baňa és a Nová Baňa-Rudno nad Hronom közötti két, négysávos, összesen 8 kilomé­ter hosszú gyorsforgalmi út meg­építésére. Az erről szóló szerző­dést a kormány nevében Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, az EIB nevében pedig Wolfgang Roth, a pénzintézetek alelnöke írta alá tegnap. Roth közölte: a 20 éves futamidejű (4 év türelmi idővel), kedvezmé­nyes hitellel (kb. 5,5%-os kamat) a Nyugat és a Kelet közti, jelenleg rossz infrastrukturális összekötte­tésen szeretnének javítani. Az EIB eddig 356 millió euró hitelt nyúj­tott Szlovákiának infrastrukturális beruházások finanszírozására, eb­ből 200 millió eurót a vasút, 114 millió eurót a közúti hálózat és 15 millió eurót a légi közlekedés mo­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Koliba filmstúdió el­len a részvények 42 százalékát birtokló MMBM cég által kért csődeljárás csak a stúdió teljes szétlopkodásához vezetne a jelen­legi tulajdonosok javára, és meg­szűnne Szlovákia egyetlen filmla­boratóriuma, jelentette ki Milan Kňažko kulturális miniszter a tár­ca tegnapi sajtótájékoztatóján. A minisztérium idáig törvényesen járt el a Koliba filmstúdióval szemben, és a tárca, valamint a Pro Slovakia továbbra is követeli azoknak a támogatásoknak a visz­dernizálására fordítottak. Az inf­rastruktúra területe mellett az energetikai beruházások finanszí­rozása a másik legfontosabb szeg­mens, továbbá az utóbbi két évben felfutott az önkormányzatok és a környezetvédelem hitelezése. Szlovákia 1993 óta kap hitelt az EIB-től, eddig - a tegnapival együtt - 1213 millió euróra rúgott a hitelmennyiség, ebből 1999-ben 270 millió, 2000-ben 225 millió euró érkezett, 2001-ben pedig vár­hatóan mintegy 300 millió eurót tesz ki a hitelmennyiség. Az EIB Csehországnak eddig 2457 millió euró, Magyarországnak pedig 1692 millió euró hitelt folyósított. Wolgang Roth az uniós pénzfor­rások szlovákiai korrupciós ügyé­vel kapcsolatban közölte, az el­múlt 8 évben a bank semminemű korrupciógyanús problémát nem észlelt, a szlovák kormányzati szervek a szabályoknak megfelelő­en jártak el a pénzforrások fel- használását illetően, (shz) szafizetését - több mint 61 millió koronát amelyeket a Koliba nem a szerződésben foglaltak ér­telmében használt fel. Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy az MMBM ígéretei a szlová­kiai filmgyártás fellendítéséről, a stúdió rendeltetésszerű használa­táról csak üres szavak voltak. (Ál­lítólag már tervek születtek a stú­dió felparcellázásáról és más cé­lokra való felhasználásáról is.) Milan Kňažko az igazságügy-mi­nisztériumhoz fordult, és kéri an­nak kivizsgálását, hogy vajon tör­vényes-e az MMBM cég által kez­deményezett csődeljárás, (me) Kisebbségi jogvédelem, önkormányzati charta Ne csak utasításra Kňažko az igazságügyhöz fordult a Koliba-ügyben Kinek jó a csődeljárás? RÖVIDEN Biztonságos rendszerre épül Pozsony. Elfogadásra alkalmasnak ítélte az ún. elektronikus aláírás­ról szóló javaslatot a kormány törvényelőkészítő tanácsa. A gazdasági tárca tavaly december óta már tizedszer dolgozta át a tervezetet. Elfo­gadásával az elektronikus és hagyományos dokumentumok egyenér­tékűvé válhatnak, a polgárok tehát az internet segítségével kérhetnek építési engedélyt, vagy küldhetik el adóbevallásukat. A most készülő javaslat a legbiztonságosabbnak kikiáltott PGP-elv felhasználásával számol. (TASR) Készül Schuster országértékelése Pozsony. Rudolf Schuster országértékelő jelentéséhez kért és ka­pott adatokat Pittner belügy- és Carnogurský igazságügy-minisz­tertől, továbbá a Legfelsőbb Bíróságtól és a Legfőbb Ügyészségtől. Az államfő a tanácskozás során egyebek között figyelmeztetett: a bíróságokon néhány milliárd korona értékű régi számla még min­dig nincs kifizettetve. Roland Tóthról, illetve az Európai Unió tá­mogatása körüli visszaélésről nem esett szó. (SITA) Az államfő a katonákról Pozsony. A belügyminisztérium hatáskörébe tartozó katonai ala­kulatokat még a prágai NATO-csúcs előtt a védelmi tárca irányítása alá kell helyezni, közölte a szlovák államfő a belügyminiszterrel folytatott megbeszélései után. Ladislav Pittner hozzátette, a hatá­rok védelmét kizárólag hivatásos rendőröknek, nem pedig alapki­képzésben részt vevő katonáknak kellene ellátniuk. (SITA) Agora információs irodahálózat Budapest. Kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre Agora néven a határon túli magyar fiatalok számára az ifjúsági és az oktatási tárca, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala. A 25-25-25 millió forintos támogatással megvalósuló oktatási és kultu­rális szolgáltatóhálózat első négy központját májusban és júniusban adják át. Az erdélyi iroda Kolozsváron, a kárpátaljai Beregszászon, a vajdasági Szabadkán, a felvidéki pedig Pozsonyban nyűik. (MTI) Bizottsági javaslatok átmeneti korlátozásokra Uniós csereüzlet ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság teg­nap azt javasolta az EU-tagor- szágoknak, hogy az újonnan csatla­kozó országok számára - Szlovákiát is beleértve - taggá válásuk után a termőföld esetében hétéves, a má­sodik lakóhelyek esetében pedig öt­éves átmeneti időre tegyék lehetővé ezek külföldi tulajdonba kerülésé­nek korlátozását. Az unió végrehaj­tó szerve tegnap átadta a soros el­nökségnek a tőke szabad áramlásá­ra vonatkozó közös uniós tárgyalási álláspont tervezetét, amely a koráb­bi kiszivárogtatásoknak megfelelő javáslatokat tartalmazza. Ezek egy­előre csak a Magyarországgal, Szlo­vákiával, Csehországgal és Bulgári­ával folytatott tárgyalásokra vonat­koznak, de a bizottság néhány na­pon belül tervezetet terjeszt elő Len­gyelországgal kapcsolatban is. A tő­ke szabad áramlásával foglalkozó fejezet - a munkaerő szabad áram­lásához hasonlóan - a csatlakozási tárgyalások politikailag legkénye­sebb témái közé tartozik. A bizottság illetékesei cáfolták, hogy bármiféle összefüggés lenne az EU által a munkaerő szabad áramlásának engedélyezésére kért, illetve a tőke szabad áramlásának esetében a tagjelöltek által kért, egyaránt 7-7 éves átmeneti időszak között. Megfigyelők ezzel szemben úgy vélik, ha a tagjelöltek nem fo­gadnák el a szabad munkavállalásra kimondott, főleg Ausztria és Német­ország által szorgalmazott hétéves moratóriumot, akkor Bécs és Berlin megvétózná a szabad földvásárlásra javasolt moratóriumot, (m, s) Felmerült az egységes jogrend kidolgozásának lehetősége Európai alkotmány? ÚJ SZÓ-JELENTÉS Kassa. Huszonnégy ország har­mincnégy alkotmányjogi szakembe­re tanácskozott Kassán az Európa Tanács velencei bizottságának al­kotmányjogi albizottság! ülésén. A testület, melynek Dániel Šváby sze­mélyében szlovák tagja is van, kulcsszerepet játszik az EU-hoz csatlakozni kívánó államok joghar­monizációjának folyamatában. Az albizottság évente négyszer ülése­zik, Kassa első ízben adott otthont a tanácskozásnak, melyen jelen volt a testület főtitkára, Gianni Bouque- cchio is, aki szerint a szlovák alkot­mánybíróság bebizonyította, hogy függeden, pártatian testület, amely nagyban hozzájárul a demokrácia erősítéséhez. Kilátásba helyezte egy közös, európai alkotmány, illetve egységes jogrend megalkotásának lehetőségét, amelynek életbe lépése szerinte csak idő kérdése. A doku­mentum az egyes országok nemzeti alkotmányainak cikkelyeiből állna össze. Bouquicchio hangsúlyozta: a kontinens országai nem veszítenék el nemzeti alaptörvényüket, csupán azok összehangolásának szándéká­ról van szó. Az alkotmányjogi albi­zottság kassai ülésének eredménye egy egységes európai bírósági szó­tár, valamint egy együttműködési megállapodás az európai és az afri­kai frankofón államok alkotmány- bíróságai között, (juk) Egységes tájékoztató rendszer kiépítéséről döntöttek Közös állásfoglalás SITA-JELENTÉS Bajmóc. Véget ért a V 4 csoport környezetvédelmi minisztereinek tanácskozása, az eredmény: szoro­sabb, határokon átnyúló együtt­működés. A résztvevők megegyez­tek abban, hogy az EU-csatla- kozási tárgyalások környezetvéde­lemmel foglalkozó fejezetének tár­gyalásakor kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. A két nap alatt szó esett az ENSZ éghajlatválto­zásról szóló keretegyezményéről, illetve a nemrég nagy port kavart kiotói jegyzőkönyvről is. A minisz­terek a Rio +10 csúcstalálkozóra közös állásfoglalás kidolgozásá­ban is megegyeztek. Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi mi­niszter kiemelte a Pozsonnyal való együttműködést a Tisza folyón. Szlovákiai kollegája, Miklós László közölte, információs rendszert építenek ki a határ menti védett te­rületeken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom