Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-31 / 124. szám, csütörtök
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 31. Az erdőgazdálkodás fellendítése jelentős mértékben segíthet az adott térség szociális és gazdasági egyensúlyának megteremtésében Saját kereskedelmi társaságokra van szükség Az utóbbi években nem kívánt mértékben növekedett Szlovákia nyersfakivitele A szlovák agrártárca erdészeti politikája az erdészet hosszú távú stratégiai céljaiból indul ki, összhangban az emberiség globális érdekeivel, amelyhez az erdők védelme és gyarapítása is hozzátartozik. Figyelembe veszi az erdőgazdálkodás sajátosságait, főleg a kifejezetten hosszú termelési időt, valamint az erdők pótolhatatlan közhasznú szerepét. ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai erdészet célkitűzései a következők: valamennyi erdő megművelése - függetlenül az erdő tulajdonosától - oly módon, hogy sokoldalú, tartós hasznot hozzon tulajdonosának és a közhasznú szerepét is ellássa; az emberi tevékenység által okozott károk mérséklése és kiküszöbölése; a termelési lehetőségek optimális kihasználása és jövedelemforrások kialakítása; az erdészet intézményi rendszerének megalkotása; nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és az EU-s országokkal való jogi összhang elérése. 1991-től jelentős változások történtek a hazai erdészetben, főleg ami az erdők kihasználását illeti. Fokozatosan jött létre a mára megerősödött magánszektor, amely több sajátos vonást hordoz magában. Mindenekelőtt a tulajdonrészek felaprózódásáról van szó, ami lehetetlenné teszi az egyenletes és folyamatos kitermelést és az állaA hazai feldolgozók nem tudnak rendszeresen fizetni a fáért. mi támogatás felhasználását is nehezíti. Ezért rendkívül fontos, hogy az erdőtulajdonosok társaságokba, szövetségekbe tömörüljeMezőgazdasági felsőoktatás Ötvenöt éves a nyitrai agráregyetem Nyitra. A napokban ünnepelte fennállásának, pontosabban a szlovákiai mezőgazdasági felső- oktatás beindulásának 55. évfordulóját a Nyitrai Szlovák Mező- gazdasági Egyetem. Pavel Koncoš agrárminiszter szerint, aki szintén itt szerezte egyetemi diplomáját, ,jó húzás volt, hogy Nyit- rát az ötvenes évektől a mezőgazdászok városaként, az agrárágazat Mekkájaként kezdték kiépíteni.” Az egyetem pedagógusai és tudományos dolgozói mindig meghatározó szerepet játszottak a hazai mezőgazdasági tudományok, az oktatás és a gyakorlat előrehaladásában. „A Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem mindig is a hazai felsőoktatás úttörője volt. Sokan emlékezhetnek 1968-ra, amikor az akkor üzemszervezési-gazdasági szakon merész elhatározás született: az elsők között állítottak fel számítógépet, amellyel abban az időben a Komenský Egyetemen kívül más felsőoktatási intézmény nem rendelkezett hazánkban. Következő lépésként a tudományos programozás kara mellett megalakult a számítóközpont, majd további jelentős tudományos-pedagógiai tervezetek születtek. Az agrártárca vezetőjének meglátása szerint az Agroinštitút valamint az Agrokomplex szakkiállítás is segítettek abban, hogy Nyitra „valóban a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar központja legyen”. (FM) nek, tanácsadói hálózatra van szükségük, hatékony felvilágosító munkát kell végezni körükben. Pillanatnyilag az erdők 42 százaléka van állami tulajdonban, de állami szervezetek művelik az erdők több mint 60 százalékát. Problémát jelent a nem állami, át- adatlan erdők megművelése. Ezekről állami erdőgazdálkodási szervezetek gondoskodnak. Ebben az esetben ún. kényszerbérletről van szó. Viszont sok közöttük az olyan erdő, amelyik kevés gazdasági hasznot hoz, ám az állami ÖSSZEFOGLALÓ Jó úton haladunk afelé, hogy az élelmiszerek mennyisége, minősége és biztonságossága össztársadalmi problémává váljon, az egyes államok és társulások szintjén egyaránt - hangoztatta Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter a Természet és biztonságos élelmiszerek elnevezésű szófiai agrárkereskedelmi fórumon. A szlovák agrártárca vezetője elmondta: Szlovákiában 2002-től kellene bevezetni a már előkészített agroenvironmentális programot, amely összhangban áll az Európai Unió 1275/99-es és 1750/1999-es rendeletével. A program az egyes agroenvironmentális sémákra és a kifogástalan mezőgazdasági gyakorlat kódexére épül. Hazánkban a 224/1998-as Tt. számú törvény A biotermékekért külföldön többet fizetnek, mint a belföldi piacon. megteremtette a környezetkímélő mezőgazdasági termelés jogi feltételeit. Jelenleg az ellenőrzőminőségvizsgáló rendszer kiépítésén fáradozunk. Napjainkban Szlovákiában 58 ezer hektáron folyik környezetkímélő gazdálkodás, ami a mezőgazdasági terület 2,5 százaléka. Egy átlagos ökológiai gazdaság 671 hektáros, ennek nagy részét rétek és legelők (64 százalék) alkotják. Az e területeken előállított élelmiszerek 98 százaléka az EU országaiba kerül, ami azt bizonyítja, hogy a szervezeteknek sok pénzt kell fektetniük fenntartásukra. Ezt a helyzetet jogilag tisztázni kell, mert nem lehet továbbra is állami pénzekből magánkézben lévő erdőkbe beruházni. Hiszen csak az elmúlt évben 170—200 millió koronát fordítottunk ilyen célra. Az agrártárca elsődleges feladata egy, az erdőkről szóló átfogó jogszabály előkészítése és az ezzel összefüggő előírások megalkotása. Az új törvényt összhangba kell hozni a többi erdőgazdálkodással foglalkozó jogszabállyal, valamint az biotermékekért külföldön lényegesen többet fizetnek, mint a belföldi piacon. A lakosság vásárlóereje, illetve a költségvetési források, vagyis az adott ország gazdasági ereje fontos szerepet játszik a környezetkímélő mezőgazdaság gyakorlati érvényesítése során - mondta Koncoš. A tiszta tápanyagra átszámított műtrágya-felhasználás Szlovákiában 1993-2000-ben 40-50 kilogramm volt hektáronként, a vegyszereké pedig 1,3-1,6 kg; ezek az értékek messze elmaradnak az európai országok átlagától. Ugyancsak kisebb a 100 hektárra jutó állatállomány-sűrűség, Ausztriával, Németországgal összehasonlítva például feleakkora. Mindez azt bizonyítja, hogy a földeken gazdálkodók túlnyomó része minimális mértékben terheli környezetét. Ha tehát olyan agrárpolitikai megoldásokat keresünk, amelyek által a mezőgazdasági rendszerek és technológiák egyre környezetkímélőbbek lesznek, és egészséges, ártalmatlan élelmiszereket biztosítanak a lakosság számára, három lehetőségünk van:- új technológiák és a gazdálkodási módok kifejlesztésébe beruházunk, amelyek a tudományos ismereteket felhasználva kiküszöbölik a jelenleg alkalmazott technológiák által okozott károkat;- széleskörű programok bevezetésével arra ösztönözzük a gazdálkodókat, hogy hagyjanak fel azon eddig ismert termésnövelő tényezők bevetésével, amelyek kétes eredményt hoznak, és ennek fejében kiegyenlítjük számukra a bevételkiesésből származó kárukat; EU-s előírásokkal. Törvénybe kell iktatni továbbá, hogy a közösségi célokat szolgáló erdők esetében - mivel ezek gazdasági kihasználása korlátozott - az illetékes hatóságoknak kártérítést kell fizetniük az elmaradt bevételért és kompenzálniuk kell a többletráfordítást. Az erdőgazdálkodás fellendítése segíthet az adott térség szociális és gazdasági egyensúlyának megteremtésében. A vidékfejlesztés támogatására szolgál a SAPARD- program is, amelyet az Európai Bizottsággal közösen készítettünk- elmélyítjük és megerősítjük azt a szabályozó mechanizmust, amely törvényadta eszközökkel irányítja a farmerek gazdálkodási gyakorlatát, valamint a mezőgazdasági termékek előállításának, szállításának feltételeit, és megbüntetjük ezen előírások megszegőit. A felsoroltak közül az első a legköltségesebb, ám hosszú távon egyedül ez jelent megoldást az egyre növekvő konkurenciaharcban. A második és a harmadik lehetőség a politikusok számára létrehív felvétel) elő. Az erdőgazdálkodási fejezeten belül külön rendelkezés vonatkozik a faiskolákban, az erdővédelemben, a fakitermelésben, az elsődleges feldolgozásban és faszállításban használatos új gépek, berendezések, technológiák megvásárlásának támogatására és a piacszervezésre. Ezért is rendkívül időszerű a vidéki lakosság foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések taglalása. Az utóbbi években nem kívánt mértékben növekedett Szlovákia nyersfakivitele, ami csaknem egyhet vonzó, akik egyenes vonalú megoldást keresnek. Az eddigi tapasztalatok azonban arra intenek, hogy a piacgazdaságban egyesek erős kísértést éreznek arra, hogy a szabályzók kijátszásával bizonyos plusz bevételekhez jussanak. A szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat számára jelenleg az a legfontosabb, hogy életképes maradjon az adott makrogazdasági körülmények között és alkalmassá váljon az EU-s feltéharmadát teszi ki faimportunknak. Az állami erdőgazdálkodási szervezetek kb. 40 százalékban részesednek a kivitelből, a többit főleg kereskedelmi társaságok bonyolítják, amelyek a magánkézben lévő erdők tulajdonosaitól vásárolják a fát. Az okok, amelyek miatt a fa kivitelre kerül, ismertek: mindenekelőtt arról van szó, hogy a hazai fafeldolgozók még mindig nem tudnak rendszeresen fizetni a fáért. Másodsorban csökkent a szlovákiai fafeldolgozók teljesítő- és befogadóképessége, szűkült a gyártási tevékenység skálája. A legtöbb cég egyszerű fűrészmunkát végez, nagyon kevesen foglalkoznak például az összetettebb bútorkészítéssel. A fakivitel mögött azonban gyakran az exportra szakosodott kereskedelmi társaságok befolyását érezni, akiknek a magánkézben lévő erdők tulajdonosai azért is ajánlják fel fájukat, mert más értékesítési lehetőség nem adódik számukra. Ezen a helyzeten változtathatnának a nyilvános árverések, ahol a nyersfa széles választéka cserélhetne gazdát. A pontosabb ármeghatározáson kívül előnyük lenne az is, hogy a piaci szereplők jobban tájékozódhatnának a kereslet-kínálat aktuális alakulásáról az egyes fafajták esetében. További megoldást jelenthet saját kereskedelmi szervezetek létrehozása, amelyek főleg a kisebb, nem állami erdők tulajdonosai részére nyújtanának egész évben értékesítési biztonságot. Külföldi, például csehországi tapasztalatok A legtöbb hazai fafeldolgozó cég ma egyszerű fűrészmunkát végez. azt mutatják, hogy saját kereskedelmi szervezetek létrehozása a nagyobb erdőgazdaságok számára is kifizetődő. telek teljesítésére. A költségvetés által lehetővé tett keretek között már most olyan politikát folytatunk, amely támogatja az environ- mentális gazdálkodást. Kemény munkával meg kell győznünk a széles nyilvánosságot, de főleg a politikusok egy részét arról, hogy a mezőgazdaság nem csupán egy bizonyos vállalkozási forma, ahol „dolgozik” a befektetett tőke, hanem olyan tevékenység, amely az egész társadalom számára fontos értékeket teremt. Egy átlagos ökológiai gazdaság Szlovákiában 671 hektáros, ennek nagy részét, konkrétan 64 százalékát rétek és legelők alkotják (Archív felvétel) A szaktárca adatai szerint Szlovákiában jelenleg mindössze 58 ezer hektáron folyik környezetkímélő mezőgazdasági termelés Agroenvironmentális program már 2002-től Az oldal a földművelésügyi minisztérium támogatásával készült
