Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám, csütörtök

RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 24. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1882. júniusi számaiból Szomorú jövendölés Több csillagász megfigyelte az utolsó napfogyatkozás alkalmával a napot S mindnyájan constatálják azon tényt, hogy a nap állapotá­ban nagy változás történt, s Lockyr tanár határozottan kimondja, hogy ezen nagy változás nem lehet a földje nézve nagyobb követ­kezmény nélkül. S miben áll e változás? Abban, hogy a nap hatási ereje s hősége tetemesen csökken. A nap hősége csökkenésének pe­dig természetes következménye az, hogy a földön folytonosan na­gyobb lesz a hőség, mert azon gázok, melyek kiömlenek a napból, midőn az hat s melyek eddig mintegy pajzsul szolgálnak a földnek, elenyésznek, eltűnnek. A nap ezen állapota kell, hogy - ha az, mint eddig még mindig tovább tart, nagyobb mérvet ölt - aránylag véve nem is hosszú idő múlva a föld teljese ki s elégésével végződjék. Veszett eb A Jókay Mór-utczában múlt hó 30-án a Hideghy-féle ház udvará­ba egy veszett eb futott be s ott nagy rémületet okozott. Midőn innen kiűzték, az épen arra czirkáló rendőr kardjával fején ke­resztülvágta: daczára ennek tovairamodott, de a sérülés követ­keztében valószínű, hogy elhullott, met igen sok vért vesztett. Baleset temetés közben Nekuta József kőmíves-segéd kis leányát temették múlt hó 29- én. A különben is szomorú szertartást még szomorúbb kimene­telűvé tette az a sajnos esemény, hogy a koporsó mellett égő fák­lyával haladó fiatal emberek egyike a szemfödelet vigyázatlan­ságból meggyujtotta, mire csakhamar a koporsó lángba borult. A testet vivő férfi - kinek haja és ruhája is már égni kezdett - ve­szedelmes terhét ijedségében a földre dobta. A zökkenés követ­keztében a koporsó födele felnyílt és a hulla a koporsóból a föld­re kifordult. Miután a tüzet gyorsan eloltották, ismét visszafek­tették a kis halottat a félig megégett koporsóba, s úgy tették az örök nyugalom helyére. Tűz a Duna hátán Koncz Mihály és Szabó József molnármestereknek a nagy Dunán lévő malmuk múlt hó 31-én meggyuladt és egészen elégett. A tűz oka eddig ismeretlen. Vízbefúlt A szabad Dunábani fürdésnek ez idén első áldozata egy cs. kir. élelmezési pék-katona lett, ki múlt hó 29-én a Vágdunában für­dőit, és minthogy úszni nem tudott, amint véletlenül egy mély­ségbe lépett örökre eltűnt a habok alatt. Garázda katonák Natonek Ignácz fűszerkereskedésébe több tüzér-katona szivart ment vásárolni, három szivarért fizettek, négyet pedig eltettek. N. A pénzből lefogta a fel nem mondott szivar árát is. Erre a ka­tonák Natoneket megfogták s elkezdték tisztességesen csipked­ni. A segélykiáltására összefutott nép szabadította ki a garázda katonák körmei közül a megtámadott kereskedőt. Szerencsétlenség Toos Lajos molnármester inasát a malomkerék ruhájánál fogva elkapta, s annyira összetörte, hogy a szerencsétlen fiú a szenve­dett sérülések folytán pár nap múlva a kórházban meghalt. Lopás Krausz Ignácz úr cselédje, Horváth Rozi, asszonya honn nem lé­tében, nagyobb értékű ruhaneműt és evő készletet összecsoma­golt, és N. kőművesnéhez szállította. Midőn úrnője a lopást ész- revetette, a hűtlen cselédet vallatni kezdte, ki a lopást s a hiány­zó tárgyak hollétét bevallván, az ellopott holmik jogszerű tulaj­donosukhoz visszakerültek. Válogatta: Kamoncza Márta A Blaha Lujza Ének- és Táncfesztivál elsődleges célja fiatal tehetségek felkutatása, színpadra állítása Egy fesztivál margójára BODZSAR GYULA ömörország „főváro­sa”, Rimaszombat a múltban sem szűköl­ködött színvonalas he­lyi és regionális kultu­rális rendezvények­ben. A rendszerváltás óta pedig or­szágos seregszemléknek ad otthont a város, amely hova tovább, szlová­kiai magyar viszonylatban kiérdem­li a fesztiválok városa imponáló jel­zőt. Hiszen itt rendezik a szép szó, azaz a vers- és prózamondók orszá­gos versenyének döntőjét, a hazai magyar humorfesztivált, s újabban az ének- és táncfesztivál országos döntőjét is. A Kazinczy Ferenc Kulturális és Ér­tékközvetítő Társaság kezdemé­nyezte és vállalta fel Rimaszombat híres szülötte, a Blaha Lujza nevével fémjelzett ének- és táncfesztivál megrendezését, melynek elsődleges célja fiatal tehetségek felkutatása, színpadra állítása. Az idei, második alkalommal megtartott háromna­pos fesztivál országos döntőjének nyitónapján a város Új Gömör nép­tánccsoportjának, Vokális Kvartett­jének, a Szabadidő Központ Fla­menco és Irissan modemtánccso- portjának, a Novomeský utcai Ma­gyar Alapiskola énekkarának, a Tompa Mihály Református Gimná­zium énekkarának, továbbá az Arany János megzenésített versei­vel Nagyszalontáról érkezett Gali Teréznek, és nem utolsósorban a gesztetei asszonykórusnak a jóvol­tából pergő gálaműsort láthatott a Művelődési Ház színháztermét színükig megtöltő közönség. A fesztivál második napján a három elődöntő legjobbjai vették birtokuk­ba a színházterem színpadát, mely­nek előterében ott van „a nemzet csalogányának” arcképe. Az érsek­újvári válogatóversenyből 22 ver­senyszám egy híján száz szereplő­vel, a rimaszombatiból 97 résztve­vővel 15 produkció, míg a királyhel- meciből 83 szereplővel 17 műsor­szám került az országos döntőbe, ahol bizony nem volt könnyű dolga a Bocsárszky Attila, a Kassai Állami Színház művésze vezette szakmai zsűrinek. Annál is inkább, mivel nyolc műfajban közel hatvan szín­vonalas produkció elbírálása várt rá. Hosszas, hajnalba nyúló tanács­kozás után született,meg a bírálóbi- ztÄRtetgr jsfnély a zaronap eredményhirdetéséig nem kis izga­lomban tartotta a mintegy 300 sze­replőt. A színpadi tánc I. kategóriájában a nagymagyari MINI TINI bizonyult a legjobbnak a füleki Ficánka tánc­csoport előtt. AII. kategóriában kü- löndíjat kapott a füleki Hop-Sup, Májustól ismét látogatható Komáromban a lapidárium Megnyílt a római kőtár TRUGLY SÁNDOR téli szünet után má­justól ismét látogat­ható Révkomárom- ban a római lapidári­um. A komáromi erődrendszer VI. szá­mú bástyájában 1993-ban létreho­zott állandó kiállítás egyedi a mai Szlovákia területén. A kiállított kollekció 66 darab római kori kő­emlékből áll (sírkövek, oltárok, szarkofágok, különféle dombor­Nemcsak szakmai, baráti kapcsolatokat is kialakítanak a két rendőrség alkalmazottai Oroszlányi rendőrök a vágsellyei tábortűznél GAÁL LÁSZLÓ N emes Ferenc alezre- j) des, az oroszlányi vá­rosi rendőrkapitány­ság vezetője, Nagy András főtörzszász­lós, az oroszlányi rendőrkapitányság bűnügyi osztá­lyának nyomozója és Kővári Gábor főtörzsőrmester, a kapitányság ügyeletese is részt vett a Vágsellyei Városi Rendőrség tízéves fennállá- sánk tiszteletére tartott ünnepsé­geken, és ott volt a Vág-parton ra­kott tábortűznél is. Itt beszélgettem velük a két város rendőrségének együttműködésé­ről. „A két rendőrség közötti együttműködés tulajdonképpen a városok közötti kapcsolat kiterjesz­tése, hiszen a két város civil szerve­zeteken keresztül épített ki kapcso­latokat, és most már tízéves kap­csolat áll mögöttünk. Az elmúlt időszakban a városok között meg­kötött megállapodások, éves prog­ramok szerves részét képezi a rendőrségek közötti együttműkö­dés is” - tájékoztatott a rangidős Nemes Ferenc. - „Ezek a lehető leg­különbözőbb együttműködések, egymás sportrendezvényein, egyéb városi rendezvényeken való rész­vétel. Tavaly már tettünk lépéseket arra, hogy közösen rendezzünk is­kolás gyerekeknek bűn- és baleset­megelőzési tábort Magyarorszá­gon. Úgy tervezzük, hogy az idén a százhúsz fős táborban fele-fele arányban lesznek a vágsellyei és az oroszlányi gyerekek. Szeretnénk, ha a szobákban úgy tudnánk elosz­tani a gyerekeket, hogy sellyeiek és oroszlányiak közösen lakjanak, így a gyerekek között nagyon jó kap­csolatok alakulhatnak ki, barátsá­gok szövődhetnek. így tudjuk to­vábbfejleszteni azokat a kapcsola­tokat, amelyek a két város között egyrészt hivatalosan megvannak, másrészt magánemberek, családok között is léteznek.” Az alezredes az augusztus 6. és 13. között Káptalanfüreden sorra ke­rülő tábor programjáról elmondta, ott az oroszlányi balesetmegelőzé­si bizottság részéről felállítanak egy kreszpályát, közlekedési táb­lákkal és szabályokkal, ahol a gye­rekek a helyes közlekedés szabá­lyait sajátíthatják el a gyakorlatban kerékpáron. Egy ifjúságvédelem­mel foglalkozó rendőr szakember a következő címmel tart előadást: Hogyan kerülhetem el, hogy bűn- cselekmény sértettje legyek. Ter­mészetesen a tábor elsődleges célja a gyerekek kikapcsolódása és szó­rakozásuk biztosítása. Az, hogy Magyarországon nincse­nek városi és állami rendőrök, ha­nem a városokban is csak állami rendőrség működik, az alezredes szerint nem akadályozza a jó együttműködést: „Mi állami rend­őrök vagyunk, de ott élünk abban városban, ott vannak a családtagja­ink, a rokonok a barátok, csupán a fizetést kapjuk máshonnan. Ná­lunk is lopnak kerékpárt, és abban nekünk is ugyanúgy el kell jár­nunk, mint ahogyan a városi kollé­gáknak meg kell találniuk a tettest. Oroszlány a lélekszámút tekintve is megközelítőleg akkora mint Vág- sellye, és szakmai megbeszélések míg a III. kategóriában különdíjban részesült a MINI TINI és Erdélyi An­namária, a Nagykaposi Gimnázium diáklánya. Kér kategóriában szere­peltek a moderntánc-műfaj műve­lői. AII. kategóriában a Bolyi Alapis­kola tánccsoportja vitte el a pálmát a királyhelmeci Nagy Miklós-Szabó Eszter páros és a királyhelmeci Sza­badidő Központ táncosai elől. AIII. kategóriában első helyen végzett az ipolyszakállosi SIGNAL megelőzve a hosszúszói és az érsekújvári Káosz tánccsoportot. Különdíjat érdemelt ki a lévai Pál Krisztina és a királyhel­meci CAT tánccsoport. Az akrobati­kus táncban az érsekújvári Sebes­tyén Katalin és a hosszúszói majo­rettek teljesítményét találta legjobb­nak a zsűri. A néptánc I. kategóriá­jában a kassai Árvácska maga mögé parancsolta a rimaszombati Novo­meský utcai Alapiskola Pitypang és az ógyallai Bellő tánccsoportot, a II. kategóriában különdíjat kapott a farnadi Nádas tánccsoport. Hagyo­mányőrzésért ugyancsak különdíj­ban részesült a sárói és a Czakói tánccsoport. Négy kategóriában in­dultak a táncdalénekesek. Az I. ka­tegóriában különdíjat kapott a szentpéteri Sárközi Xénia, a II. kate­góriában a feledi Pólós Veronika és az érsekújvári. Horváth Tímea bizo­nyult a legjobbnak. AIII. kategóriá­ban első helyen végzett a királyhel­meci Majzer Katalin, a nagykaposi Erdélyi Annamária és az érsekújvári Porubszky Mária osztozott a máso­dik díjon a rimaszombati Horváth Diana előtt. A nagytárkányiak, azaz Nagy Éva (1.) és Nagy Gusztáv (2.) „vitték el” a IV. kategóriát, és megér­demelten kapott különdíjat a nagy­magyari Marci és Karesz-duó. A mű­dalok előadói közül felkészítő mun­kájáért és előadásmódért különdíj­ban részesült a csábi Híves Mária. Csak egy kategóriában (I.) indultak az ifjú népdalénekesek, melyek kö­zül a farnadi Saróka Lilána szép hangjával megelőzte a magyarbódi Mákvirágokat és a nagysallói Val- kovszky Mónikát. A társastánc szín­padi műfaj II. kategóriájában külön- díjjal térhetett haza a nagykaposi Paulin Péter-Fintor Evelin páros, míg a III. kategóriában a nagykapo­si Gábor József-Diószegi Henrietta bizonyult jobbnak az érsekújvári Pócs Tibor-Druga Lenke párosnál. AII. Országos Blaha Lujza Ének- és Táncfesztivál országos döntőjének legjobbjai az ünnepélyes gálaműso­ron búcsúztak el a „fesztiválváros” közönségétől, és nem utolsósorban a háromnapos rendezvény szerve­zőitől, akiknek érdemét nem kiseb­bítik az itt-ott becsúszott szervezési hibák, amelyekre kétségtelenül job­ban oda kell majd figyelni a jövő évi fesztiválon. művek), melyek kitűnő betekin­tést nyújtanak a fejlett pannóniai kőszobrászatba, egyben hű képet adnak a rómaiak hitvilágáról is. A kőemlékek nagy része Brigetióból került annak idején (főleg a szá­zadfordulón és az 1910-es évek­ben) a múzeum gyűjteményébe. A Duna Menti Múzeum e szépen ki­vitelezett, romantikus történelmi környezetbe ágyazott kiállítása a szervezők reményei szerint idén is elnyeri a hazai és a külföldi múze­umlátogatók tetszését. Gyűjtést szerveztek a lapagósi szociális otthonnak Kapni is jó, de adni jobb BOGI ANNA Dunaszerdahelyi já­rásbeli Lapagóson működő, jelenleg sú­lyos anyagi gondok­kal küszködő Szociá­lis Intézet javára gyűj­tést szerveztek a Dunaszerdahelyi Építészeti Szaktanintézet diákjai, pedagógusai és alkalmazottai, akik az Új Szóból értesültek az intézet szomorú helyzetéről. Az együttér­zés és a segíteni akarás spontán megnyilvánulásaként a kollégium diákjai kezdték a gyűjtést, amelybe aztán az egész iskola bekapcsoló­dott. Az intézet mentálisan sérült ápoltjai számára azonban a legna­gyobb ajándékot az autóbusszal ér­kezett 30 diák látogatása jelentet­te. Megható volt látni, érezni az in­tézet lakóinak örömét és szeretetét, különösen mély benyomást tett ránk Dušan, Laci, Roman és a töb­biek szereplése, akik így fejezték ki köszönetüket az ajándékokért. Szeretnénk a jövőben elmélyíteni a most kialakult kapcsolatot, hogy a- lapagósi intézetben élők máskor is érezhessék az emberi összetarto­zás örömteli melegét, a diákok pe­dig ismét tudatosítsák: adni leg­alább olyan jó, mint kapni. alapján a problémáink is nagyon hasonlók, de a szakmai programo­kon túl most már családi, baráti kapcsolatok is kialakultak.” Ezt a megállapítást bizonyítja Nagy főtörzszászlós, aki már nem is tud­ná összeszámolni, hányszor járt Vágsellyén, hiszen két családdal is baráti kapcsolatot tart fenn. Köl­csönösen látogatják egymást, hor­gászprogramokat, sportprogramo­kat szerveznek közösen. „Legköze­lebb az oroszlányi hűtőtavon sze­retnénk egy családi horgászatot összehozni. Ez egy meleg vizű tó, ahová télen is járnak a kollégák horgászni, és nagyon szívesen lát­juk ott a sellyei barátainkat.” Kővá­ri főtörzsőrmester először járt Vág­sellyén, de ő sem jött idegenek kö­zé, hiszen Oroszlányban már sok vágsellyei kollégájával volt alkal­ma találkozni. Jozef Belickýt, a vágsellyei városi rendőrség parancsnokát mindany- nyian régóta ismerik, hiszen ő volt a kapcsolatfelvétel kezdeményező­je és máig ó az együttműködés leg­erősebb mozgatórugója. Gyermeknapi előadás Kisújfalun. Budaörs Város Önkormányzata jóvoltá­ból a kisújfalui óvodás és kisiskolás gyermekek ismét egy nagyon kedves élménnyel gazdagodhattak. Simándi Anna és Tóth Gábor a budapesti Szi­várvány Bábszínház művészei mutatták be nekik a Picike Micike című bábjátékot a helyi óvoda épületében. Az előadáson kívül a gyermekek ajándékokat is kaptak. Az 1997-ben megkötött testvértelepülési szerző­dés aláírása óta töretlen a jó kapcsolat a két település között, ami többek között abban is megmutatkozik, hogy a gyermeknapi és a mikulásnapi ünnepségeken nemcsak ajándékokkal kedveskedik Budaörs Város Önkor­mányzata gyermekeinknek, hanem neves előadóművészek vendégszerep­lését is biztosítja a kis faluban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom