Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-23 / 117. szám, szerda
Nagyszünet ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 23. PEPSI SZIGET FESZTIVÁL 2001 LEPOROLT DIÁKLAPOK Idén is megéri szigetelni ELŐZETES A ugusztus első hetében, immár kilencedik alkalommal várja látogatóit a Pepsi Sziget mmmmm Fesztivál. A világ legnagyobb fesztiváljai között számon tartott esemény szervezői ezen a nyáron is több százezer látogatóra számítanak az óbudai Hajógyári Szigeten. A produkciók széles tárházát felvonultató rendezvény idén több újítással is készül arra, hogy a Sziget eddigi szerelmeseinek, az először odalátogatóknak és a környezetében élőknek az igényét a legmesszebbmenőkig kielégítse. Minden eddigit összevetve sokan a tavalyi Pepsi Sziget Fesztivált tartották a legszínvonalasabbnak, ami a látogatók számában is megmutatkozott. Az elmúlt év látogatói csúcsa, a 324 000 érdeklődő azonban a szervezőket arra kötelezi, hogy idén még színvonalasabb programokkal, szolgáltatásokkal szolgáljanak rá azok bizalmára, akik szabadságuk, szünidejük egy hetét itt kívánják tölteni. A Sziget Kulturális Szervező- iroda idén közel kétszer annyit költ a kényelmes, kulturált és biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtésére. Több programhelyszín megnövekedett befogadóképességgel várja a szigedakókat. Az új, Németországból hozatott, egyenként 2000 m2-es - hang- és hőszigetelt, szellőzőberendezéssel ellátott - gigasátrak, (Siemens Mobile Popszínpad, az ebben az évben debütáló Metal Hammer Színpad, valamint a tavalyi év legsikeresebb sátrában a Wanted Színpad) 5000 főnek biztosítanak szórakozási lehetőséget. További újítás, hogy a Sziget belterületén az erdei utakat is kivüágítják. A szervezők idén megnövelik a zuhanykonténerek számát, még egy kazánkonténerrel javítják a melegvízellátást, és 20 százalékkal több biovécét állítanak fel. A mozgássérültek részére rámpás zuhanykonténert és speciális WC- ket állítanak fel. Az elmúlt évek számadatai is a Pepsi Sziget Fesztivál évről évre történő fejlődését reprezentálják. Míg 1993- ban 43 000 látogatót számlált a Sziget, tavaly már 324 ezer látogató érkezett. Az első rendezvényen elvétve volt külföldi látogató, 2000-ben az elővételben elfogyott hetijegyek 60 százalékát külföldiek vették meg. Kilenc évvel ezelőtt 26 milliós költségvetéssel gazdálkodtak a szervezők, az idei rendezvény tervezett költségvetése megközelíti a 900 millió forintot. Ez lehetővé teszi, hogy nemzetközi mércével mérve is kimagasló színvonalú produkciókkal, szolgáltatásokkal és megannyi újítással várja a fesztivál látogatóit. Civil szervezetek a szigeten A Sziget immár nyolcéves hagyományaként az idén is jelen lesznek a nonprofit szervezetek a fesztiválon. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez évben a szervezők némiképp módosítottak a részvétel és a bemutatkozás feltételein. A fesztivál szervezői szeretnék, ha minél több szervezet az eddigieknél is aktívabban, a közönséget jobban bevonva venne részt a fesztiválon. Mivel 2001 az ENSZ kezdeményezésére az Önkéntesség Nemzetközi Éve, a pályázókat arra kérték, hogy lehetőség szerint a Szigeten bemutatkozó szervezetek erre figyelve szervezzék bemutatkozásukat, aktivitásaikat és, hogy tevékenységeik a Sziget közös értékeit hangsúlyozzák: az együttiét örömét, a programok gazdagságát, a toleranciát és mások elfogadásának képességét. A sziget szervezői - a pályázat fogalmazása szerint - kérték, hogy a pályázók szolgáltatásaikkal az egyéni és a közösségi felelősségnek, a tudatosabb állampolgári magatartásnak, a mások segítő munkájához való csatlakozás képességének fontosságára hívják fel a figyelmet. A Civüsziget résztvevőinek egy köre régi ismerőse a szigetlakoknak. A Rés Szociális és Kulturális Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, a Martin Luther King Egyesület, a Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége vagy az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament egyaránt fontos része volt a Szervezetek Utcájának az elmúlt évben is. Ebben az évben rajtuk kívül számos új jelentkező is ott lesz a Szigeten. Az eddigi adatok alapján 148 szervezet kíván idén jelen lenni. Az általuk képviselt tevékenységek a diákönkormányzati munka segítésétől a jogi tanácsadásig, a munkaerő-piaci információk terjesztésétől a karitatív szolgálatig, az egészségmegőrzésétől és az életvezetési tanácsadástól az egyházközeli tevékenységekig terjed. A tavalyi tapasztalatok alapján itt lesz néhány nagy, állami fenntartású szervezet és intézmény is, így például a Nemzeti Egészségmegórzési Intézet, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Vöröskereszt. A civil jelenlét igazi ez évi újdonsága, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján 25 szervezet közös pályázatot készített, és együttes, közös jelenlétét szervezi. Ok azok a szervezetek, amelyek a kábítószer-fogyasztás megelőzésével, ártalomcsökkentéssel, az egészséges életmód népszerűsítésével, életvezetési tanácsokkal, szociális segítő munkával foglalkoznak. Egymást erősítő szolgáltatásaik, együttes jelenlétük tovább gazdagítja a civil jelenlét színskáláját. Mindezek alapján elmondható, hogy a Civil Szervezetek Utcája 2001-ben már valóságos Városrész- szé szerveződik. (Archív felvételek) A DH - mint egyetlen szlovákiai magyar országos diákszervezet - fő célja az itteni magyar diákok érdekvédelme Új elnökkel új tervek a Diákhálózatban NAGY ANDRÁS Diákhálózat idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ez a jubileum okot adott arra, hogy megpróbáljunk összegezni, s megújulni. Ennek volt első lépése a nemrég összehívott rendkívüli közgyűlésünk is, ahol egyebek mellett új elnökséget is választottunk. Az új csapat összeállításánál az volt a fő cél, hogy egy olyan társaság gyűljön össze a központban, melynek tagjai ismerik egymást, tisztában vannak egymás lehetőségeivel, s tudják, mikor kire számíthatnak. E csapat vezetőjeként remélem, sikerül megbirkóznunk az előttünk álló gondokkal. A Diákhálózat legfontosabb célja az itteni magyar diNagy András A budapesti Trefort Ágoston Gimnáziumban érettségizett, jelenleg a pozsonyi Komenský Egyetem politológia szakának másodéves hallgatója. A Diákhálózatban eddig a külügyi al- elnök posztját töltötte be. Korábban a Polgári Szem (Občianske oko) elnevezésű civil szervezetnél dolgozott. Elnökké választásáig az Új Szó munkatársa volt. ákok érdekvédelme. Ez nem képzelhető el a régiókban működő alapszervezeteink aktív munkája nélkül, de a középiskolások szervezkedéseire is számítok. Ennek ékes példája volt az is, hogy az utolsó közgyűlésen a galántai állaAz új elnök (Somogyi Tibor felvétele) mi és az érsekújvári gimnázium önkormányzatát is felvettük sorainkba. Távlati célunk, hogy az ösz- szes szlovákiai magyar középiskola diákönkormányzata képviseltesse magát a szervezetben. Kedvező változást hozna, ha valemennyi szlovákiai egyetemi és főiskolai karon lennének képviselőink, ha másként nem, akkor társszervezeteken keresztül. A lényeg az, hogy az összes hozzánk érkező információ eljusson minden diákhoz, s fordítva, minden probléma, mely a diákokat érinti, eljusson hozzánk. Szeptembertől további változásokra számítunk, hiszen Komáromban megkezdi működését a Selye Egyetem. Itt egy új csapatot szeretnénk létrehozni az elsősökből. Komolyabbra szeretnénk fűzni a kapcsolatot a Selye Kollégiummal, mert hiszem, hogy van miben segítsük egymást. Sokat várunk az Agóra információs iroda létrehozásától, hiszen a magyaroszági oktatási minisztérium adatközpontjaként kell, hogy működjön. Az Agóra több olyan feladatot is ellát majd, amit a diákszervezetek próbáltak eddig lefedni. Remélem, nem lesznek köztünk viták, s mindenkinek megfelelő feladatmegosztást tudunk együtt kidolgozni. További célunk, hogy minél több olyan szlovákai magyar fiatalt szólítsunk meg, akik jelenleg Magyar- országon tanulnak. Ezek a diákok egyelőre nehezen elérhetőek, s egyre több adat is azt mutatja, hogy nagyon kevesen térnek haza a tanulmányaik befejeztével. A magyarországi intézményekkel karöltve ki kell dolgoznunk egy olyan koncepciót, mely felkarolja ezeket a diákokat, s valós tényekkel bizonyítja, megéri visszatérni. Az egyik első lépés lehet egy olyan regionális típusú „állásbörzerendszer” kidolgozása, mely nyilvántartja a Szlovákiában és Magyarországon tanuló szlovákiai magyar diákokat, valamint az őket alkalmazni kívánó hazai cégeket. A10. jubileumát ünneplő Diákhálózat legnagyobb rendezvénye a „Tavaszi Fesztvál” volt, melyre április utolsó hetében került sor. A programot a lehető legszélesebb közönségnek készítettük, így volt komolyzenei s könnyűzenei, sőt alternatív zenei koncertünk is, volt táncház, kiállítás, de a sportvetélkedő sem maradt el. Itt járt Varnus Xavér, bár egyelőre csak egy beszélgetés erejéig, de ha minden sikerül, ősszel már koncertezni is fog nálunk. A fesztivál várhatóan ősszel folytatódik. A legnagyobb nyári bulit ígérő rendezvényünk a júliusi Gombaszögi Tábor ( www.magyar.sk/tabor ) lesz, melyet több ifjúsági szervezettel (SÍK, Jugyik, KIKELET, NEUJK, DFK, MACA, YMK) karöltve szervezünk. Tudom, hogy magasra tettük a mércét, de bízom benne, nem hiába. Éppen ezért elnökségem fő céljnak tartom a diáktudat megerősítését, valamint a hatékony együttműködés kialakítását a többi ifjúsági szervezettel. Ezeket a terveket közösen könnyebb elérni, úgyhogy csatlakozz te is hozzánk. Beszéljünk felsőfokon! M. SZABÓ VICTOR elentem alássan: én is rájöttem a siker titkára. Beszélni kell. Minél többet. Minél meggyőzőbben. Hogy miről? Az nem is fontos annyira. Ennek a „hogyan adjuk el magunkat minél előnyösebben” dolognak van egy nagyon fontos ösz- szetevője. Nem mindegy, hogyan beszélünk. Lehetőleg úgy, hogy megfontoltnak, összefüggőnek hangozzék, és mások számára érthetetlen, de bárki számára érthető legyen. Hát nem egyszerű? Ja, és persze használjunk minél több idegen szót. Minél magasabb tisztségre pályázunk, annál többet. Mert hát igencsak divatos lett az idegen szavak használata. Hogy miért? Mert ha jó helyen, jó szövegkörnyezetben, jó embernek mondjuk, akkor igazán becsaphatjuk és levehetjük az illetőt a lábáról. Persze semmi esetre sem kérdezik meg tőlünk, hogy ez és ez mit jelent, hiszen senki sem szeretne alulműveltnek tűnni. Elképzelem, hogy N. Pista tészta gyári munkás széles vigyorral az arcán tér haza munkahelyéről, amit most kivételesen nem a munka utáni söröcske okozott, és elmondja kicsi hitvesének, hogy képzeld, Anyukám, ma is tanultam egy új szót, hogyasszondja: kognitív disszonancia. Aztán a hitvesi ágyon mindketten ismételgetik, ízlelgetve a szó minden hangját. Ájtatos tevékenységüket csak egy valami szakítja félbe, mégpedig az, hogy a szomszéd lakásból a következő szövegfoszlány hallatszik át: „Leikecském, hát nem gyönyörű szó? Specifikus koordináció!” Régen elég volt, ha valaki egy levegővétellel ki tudta mondani azt, hogy empíriokriticizmus vagy épp azt, hogy pluralizmus, rögtön megtapsolták érte, és mindenki egyetértett abban, hogy az illető alkalmas a tisztségre. Ma már ehhez ismerni kell a delikvens, konzekvencia, és a frusztráció szót is. Azért mégiscsak szomorú ez. Ha belegondolok, hogy mondjuk K. József jelentkezik műszakvezetőnek, de mégsem őt veszik fel, hanem T. Bélát, mert ő jól elbeszélgetett a főnökkel többek közt az aktuális fociügyekről. Holott már 20 éve dolgozik ugyanabban a gyárban, ismeri a vécésnéniket is név szerint, Béla pedig kezdő siheder, de sokkal jobban el tudja magát adni. Vajon melyikükkel járt jobban a cég? Időközben mi magunk is áruvá váltunk. Úgy hívják szép magyar szóval, hogy humán erőforrás. Velünk foglalkozik a humánerőforrás-koordinátor. Na és persze ha nem kellünk valakinek csak úgy, el kell adnunk magunkat. Ha a külsőségek mellett az embernek jó a szövege, máris nyert ügye van. így a vüágot továbbra sem annyira a tett jellemzi, hanem a jól kigondolt, jól megtervezett, jól kivitelezett duma, duma, duma... Garabonciás, 2000 november TEHETSÉGES KUTAT ÁSUNK Gondolkozzatok! Nagyon sokat gondolkoztam azon, miről írjak, de mivel semmi szellemes nem jutott az eszembe, elhatároztam, arról írok, ami másokat is felháborít: az állatkínzásról. Képtelen vagyok megérteni, hogy lehet kínozni egy állatot. Ha belegondolsz, mit érezhet az állat olyankor, amikor bántod, talán rájössz, hogy rosszat csinálsz. Szeretném veletek megosztani életem legszömyűbb élményét, ami még mostanában is nagyon gyakran eszembe jut. Alapsulis voltam, és éppen zenesuliból tartottam hazafelé. Boldogan, mert jó napom volt. Velem szemben néhány férfi közeledett, nyomukban egy kutya loholt. A kutya bizonyosan az övék volt, de ők nem sokat törődtek vele. Az meg csak futkározott össze-vissza, a kocsik meg nem győztek fékezni. Mígnem a kutya egy busz kerekei alatt kötött ki, a sofőr pedig még csak le sem lassított, átment a lábán. Szegény állat csak sikított fájdalmában, és valahogy elvonszolta magát a járdára. A lábszárcsontja teljesen kiállt és tiszta vér volt, akár egy horrorfilmben. Én ott mentem le közvetlenül mellette, és majd megszakadt a szívem a sírástól és attól, hogy rám nézett, szemei kimutatták szörnyű fájdalmát. Életem legnagyobb hibája, hogy nem segítettem rajta, és nem tartom mentségnek, hogy még gyerek voltam. Persze a többi ember körülöttem úgy járkált, mintha mi sem történt volna. Naponta hallok szörnyűségeket, hogyan kínoznak állatokat, és nem tartom helyénvalónak azt a „tényt”, hogy az ember felsőbbrendű lény. Gyenge, ártatlan állatok megkínzásával inkább csak alsóbbrendűségüket bizonyítják, és azt, hogy az agytik csak valami kitöltő funkciót lát el, de nem használják semmire. Gondolj csak bele, milyen lenne, ha az árokban elütött emberek feküdnének, ha az embereken tesztelnék a gyógyszereket, és minden gonoszságot az embereken végeznének el, nem az állatokon! Én sem rajongok minden állatért. Nem szeretem a csúszómászókat, és mégis ha megölök egyet, utána lelkiismeret-furdalásom van. Egyszer a rovargyűjteménybe, amit a suliba kellett csinálni, fogtam egy rovart, és élve beleraktam egy gyufaskatulyába. Szegénynek minden résen kilógott valami testrésze, ahogy szabadulni próbált. Elképzeltem, milyen lenne, ha engem bezárnának egy kicsi, sötét verembe, hogy ott pusztuljak el. Erre rögtön kiengedtem a bogarat. Azt hiszem, nem is lesz rovargyűjteményem. Szegények, hadd éljenek! Ugyanannyi joguk van élni, mint nekünk. Ráadásul nem is okoznak annyi kárt, amennyit az emberek. Gondolkozz csak el, melyik károsabb: egy macska, amelyik belepiszkít a kertbe, egy pók, amelyik hálót sző a sarokba, hogy elkapja a legyeket és a szúnyogokat, vagy egy politikus, aki csődbe juttatja az országot, hogy neki jó élete legyen? „Karcsi” A szükség nagy úr (Internetfotó)
