Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-16 / 111. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 16. AGRÁRHÍREK Sapard támogatás várhatóan jövőre TÁJÉKOZTATÓ A SAPARD program áltakl folyósítható pénzforrásokat a szlovákiai agrárvállakozók az előrejelzések szerint várhatóan csak a jövő év elejétől vehetik majd igénybe, mivel a források folyósításának feltétele a Sapard fizetési ügynökség létrehozása és annak az Európai Bizottság általi elismerése, akkreditálása egyelőre még nem fejeződött be. Az akreditáció megítélése elsősorban az auditorok kiválasztás miatt húzódik már hosszabb ideje, a feltételezések szerint a nyár közepére a kiválasztás folyamata befejeződhet. Mint ismeretes, a Sapard program keretében az EU Szlovákia számára 128 millió eurot különített el, ebből az összegből évente 18,6 millió euro használható fel. Az eddig fel nem használt források 2002 végéig még igénybe vehetők lesznek. A források 28 százaléka az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági vállalkozásokba történő beruházásokra, 26 százaléka a mezőgazdasági termékek feldolgozására, 15 százaléka a regionális parlamentek tevékenységére, a fennmaradó rész pedig a területrendezésre, az erdőgazdálkodásra az értékesítési szövetkezetek létrehozására lesz felhasználható. (L) Illusztrációs felvétel Hét pontos szigorú rendezési terv az uniós tagországok szarvasmarha-ágazatainak a BSE okozta válságból való kivezetésére Árcsökkentés három lépésben Illusztrációs felvétel TÁJÉKOZTATÓ Európai Parlament nemrégiben hozta nyilvánosságra azt a hétpontos tervezetet, amelyet Franz Fischler, az EU mező- gazdasági biztosa terjesztett elő a BSE okozta válság rendezésére. A tervezet alapján az unió egy-két éven belül úrrá szeretne lenni a marhatenyésztés súlyos válságán, ennek érdekében a tervezet az ex- tenzív állattartás ösztönzését és a marhahústermelés visszafogását is javasolja. Az átfogó tervezet hét pontban foglalja össze a tagállamok marhatenyésztésének stabilizálására javasolt programot. 1. A biotermelés ösztönzése Ismeretes, hogy az unióban érvényes támogatási szabályok alapján bizonyos gabonafélék termeléséA szigorítás esetén 800 ezerrel csökkenne a szarvasmarhaállomány. hez kötelezően parlagon hagyott területekre támogatást kaphatnak a termelők. A támogatott termékek körét az említett program alapján a jövőben kiterjesztenék a biotermelők által termesztett növényfajokra is, ilyen pl. a lóhere vagy a lucerna. A javaslat hátterében az a felismerés áll, hogy a környezetbarát termelési módszerek ösztönzésével próbálják meg kezelni a túlkínálati piac okozta károsodásokat. Szakértői felmérések szerint jelenleg az EU-ban mintegy 500-600 ezer hektáron, a nyilvántartott termőföldeknek kb. 1 százalékán folyik biotermelés. 2. A támogatásra jogosult élőállatok számának csökkentése Az ágazat két legfontosabb támogatási formája a különleges prémium és az ún. szoptatós-tehén prémium kifizetése jelenleg hektáronként 2 számosállatban limitált. A tervezet szerint ezt a számot 1,8-ra csökkentenék, ami úgyszintén az extenzív termelés irányába vinné el az állattartókat. 3 3. A különleges prémium esetében a 90 állatban megszabott határ kötelezővé tétele A különleges prémium egy naptári évben, gazdaságonként, a regionális kvóta által előírt határok között, elvileg 90 számosállat után adható. A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy ettől eltérjenek. A jövőben azonban kötelezővé válna a 90-es határérték betartása, ennek szigorú alkalmazása nem tenné érdekeltté a gazdákat abban, hogy a marhaállományukat növeljék. Szakértői vélemények szerint a megszigorítás esetén 800 ezerrel csökkenne a szarvasmarha-állomány száma, ami után a gazdák nem lennének jogosultak a különleges prémiumra. 4. Speciális felvásárlási mechanizmus bevezetése A tervezet szerint mihelyt a 30 hónapnál idősebb marhák BSE- szűrése kötelezővé válik (július 1- től lesz érvényben), egy különleges felvásárlási módszerei váltanák fel az eddigi rendszert, amelynek keretében az EU tavaly december óta azért fizet a farmereknek az állatokért, hogy a BSE-teszten nem átesett 30 hónapnál idősebb marhák húsát megsemmisítsék. Az új rezsimben a tagállamok döntésére lesz bízva, hogy a piacra dobásig raktározzák, vagy pedig azonnal megsemmisítik a húst. Az új szabályozás célja a központi felvásárlásra nem jogosult 30 hónapnál idősebb állatok húsának kivonása a piacról. 5. A bikaborjúk után járó egyéni prémiumok (termelési támogatás) bevezetése Az eddigi regionális alapú premizálási rendszert egyénre szabott premizálással váltják fel. Az új szisztéma az egyes farmereknek az utóbbi négy év alatt kifizetett támogatások szintjén alapul majd amit tartalékképzés címén 1-3 százalékkal csökkentenének. A jelenleg érvényes regionális határt viszont semmiképpen sem haladhatják meg az új prémiumok. A különleges prémium a marhaszektort támogató legfontosabb eszközrendszer. A fejtételezések szerint ha az erre jogosult állatok száma mérséklődik, a termelésben való érdekeltség is csökken. 6. A termelés visszafogása az úgynevezett szoptatós-tehén prémium módosításával A szoptatós-tehén prémium igénybevételének előfeltétele lesz, hogy a támogatásra ajánlott marhák legalább 20 százaléka üsző(8 hónaposnál fiatalabb állat) kell, hogy legyen. A 20 százalék jelenleg a maximum. Az üszőkre érvényes maximális szintet ezzel szemben az új rendszerben 40 százalékra emelnék. Mindezt az motiválja, hogy mivel a hús- és élőállat-termelés nagyrészt a tehenek számáA regionális alapú premizálási rendszert egyénre szabott premizálás váltja fel. tói függ, a szoptatós tehenek szá mának csökkentésével a hústermelés is visszafogható. Ezt segíti elő az üszők arányának növelése. 7. Az őn. Intervenciós plafon alkalmazásának befagyasztása A tervezet előterjesztője azt javasolja, hogy a felettébb költséges biztonsági hálót (safety net) jelentő felvásárlás megelőzésére 2001- ben és 2002-ben ne alkalmazzák azt az előírást, amely az egész EU- ban 350 ezer tonnában szabja meg a központi felvásárlás felső határát. A termelés és a fogyasztás közötti egyensúly megbomlása előreláthatóan ennek a plafonnak a túllépéséhez vezet majd, ami rendkívül költséges biztonsági felvásárlási rendszer alkalmazását teheti szükségessé. Az ún. safety net akkor kezdődik, amikor a piaci árak az uniós áúagár 78 százaléka és a tagországi árszint 60 százaléka alatt vannak. Fischler szerint a javaslatok elfogadása és végrehajtása szavatolná, hogy az unió nem lépné át a Berlinben 1999-ben a mezőgazdasági kiadásokra meghatározott 40 milliárd eurós felső határt. Sőt, a hanyatló termelésnek köszönhetően 2004-től megtakarítások is elképzelhetők lesznek. A biztos szerint a javasolt intézkedések idén 157 millió, jövőre pedig 1 milliárd euro plusz kiadást eredményeznek, ám a többletet más területeken - például a gabonaszektorban - való spórolással ki lehet gazdálkodni. Aszakértők véleméyne szerint a gabonaszektort nem kell, hogy padlóra küldjék a BSE miatti forráselvonások. A dollár árfolyamának kedvező alakulása miatt ugyanis meglehetősen sok pénzt megtakarítottaz exportszubvenciókon. A javasolt intézkedések legfeljebb 1-2 éven belül éreztethetik hatásukat . Az Agenda 2000 reform- csomag a marhahús világpiaci versenyképességének növelése érdekében 20 százaikkal csökkentette a garantált intervenciós árakat. A termelők árveszteségeinek ellensúlyozására növelték a közvetlen kifizetések nagyságát. A marhahús intervenciós árát 3 lépésben csökkentik: az első szakaszban, amely már befejeződött 6,7 százalékkal, a második szakaszban idén 7,1 százalékkal, harmadszor pedig 2002-ben 6,2 százalékkal. (KL nyomán - yl) A fejőstehenek takarmányozása különös figyelmet kíván. Dr. H. Jasiorowski szerint a legfontosabb, hogy az állatok takarmányozása okszerű legyen Hogyan takarmányozzuk megfelelően a fejősteheneket? POMICHAL ISTVÁN hhoz, hogy a teheneket helyesen tudjuk takar- mányozni, figyelembe kell venni a szarvasmarha-takarmányozás fiziológiai és biológiai alapjait. Magában az a tény, hogy a szarvasmarha a kérődzőkhöz tartozik, a különböző takarmányféleségek kihasználása szempontjából döntő jelentőségű. A kérődző háziállatoknak összetett, több üregű gyomra van, amely különleges nyálkahártyával bélelt előgyomrokból és a tulajdonképpeni oltó vagy mirigyes gyomorból áll. Az előgyomrok közül a bendő (rumen) a legnagyobb, űrtartalma a teheneknél 100-200 liter, a recés (reticulum) a leveles vagy szászrétű (omasus) lényegesen kisebb űrtartalmúak 13-15 illetve 15-17 literesek. Az oltó vagy mirigyes gyomor már emésztőmirigyekkel ellátott nyálkahártyával rendelkezik, hosszúkás, körte alakú, űrtartalma 10-15 liter. A kérődzők gyomrában nagyon fontos szerepet tölt be a nyelőcsővályú, amely a nyelőcsőnek a bendő tornácába való beszájadzásától a százré- tű fenekén az oltóig terjed, lehetővé téve ivás alkalmával az ivóvíznek, illetve a folyékony tápláléknak a bejutását közvedenül az oltóba. A tehén a falatot igen felületesen rágja meg. A lenyelt takarmány a bendőben felpuhul, állandó hőmérséklet mellett (38-42 oC) fer- mentálódik, majd kérődzés révén újra a szájba kerül, ahol alaposan megrágva és benyálazva visszakerül nagyobbrészt a százrétű és onnan az oltóba, kisebb része újból a bendőben állapodik meg. Az előgyomrok központi szerepet töltenek be a tehenek emésztésében. A bendőben végbemenő vegyi folyamatokat az ott élő mikroorganizmusok és kisebb részben különböző fermentumok tartják fenn. A mikroflóra, - fauna megfelelő működéséhez szükséges, hogy rendszeresen és erőteljesen elkeveredjen a bendőtartalom, ezt az előgyomrok erőteljes összehúzódása, mozgása, ún. motorikus tevékenysége biztosítja. A fejőstehenek takarmányozása különös figyelmet kíván. Dr. H. Jasiorowski szerint a legfontosabb, hogy a takarmányozás okszerű legyen. Okszerű a takarmányozás akkor, ha az állatok egyes táplálóanyagokból olyan mennyiséget kapnak, amely a létfenntartás, a termékenység és az egészség megőrzése mellett a meghatározott termelésnek megfelelően teljes egészében fedezi azok táplálóanyagigényét. Több ízben megállapították, hogy az egyes tápanyagokból aránytalanul nagy mennyiségek etetése csökkenti az adag emészthetőségét, a takarmányértékesítést, túlzott elzsírosodást okoz, csökkenti a termékenységet és végső fokon növeli a termelési költségeket. Az egyes tápanyagok hiánya ugyancsak csökkenti a termelést, és gyengíti az állatok szervezetét. Szentgyörgyi Albertnak tulajdonítják a mondást, miszerint: “a vajaskenyérnek is megvan a halálos dózisa”. Ez a megállapítás vonatkoztatható a tehenek takarmányozása terén felhasznált minden takarmányféleségre is, ezért az adagok helyes megválasztására és azok arányára megfelelő hangsúlyt kell fektetni. A fejőstehenek takarmányozásának fiziológiai és biológiai alapjain túl a második legfontosabb szempont a takarmányozás gazdaságossága. A takarmányköltségeket leggyakrabban 1 kg tejtermelésre szokták kiszámítani, de bizonyos esetekben hasznos, ha a takarmányköltségeket átszámítjuk egy takarmánynapra (TN), esetleg 1 kg eladott tejre, vagy kifejezzük állományszinten esetleg termelési-, ill. hasznossági csoportokra vonatkoztatva. Az okszerű takarmányozás mindenképpen figyelembe kell hogy vegye a tehenek fiziológiai és biológiai igényeit a mindenkori takarmányárakra és az adott helyi lehetőségekre való tekintettel. A szerző agrármérnök Illusztrációs felvétel A c; R A R K ÖRK íí p AZúinoMBiMun A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 330
