Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-11 / 107. szám, péntek
Marokvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 11. MOBILTÖRTÉNELEM A múlt, a jelen és a jövő MOBILFÓRUM aponta újabb és újabb technikai csodák jelennek meg a piacon, így volt ez néhány évtizede a mobiltelefonnal is. Az akkori „dobozokat” ma már mindenki nevetségesnek találná. Napjaink csúcsdarabjai is néhány éven belül hasonló sorsra jutnak, hiszen az új rendszerek új lehetőségekkel bővítik a mobilkommunikációt. Az első (analóg) generáció A mobilkommunikáció megvalósításának igénye a 60-as évek derekára vetíthető vissza, amikor is a fejlett ipari országok már kinőtték a vezetékes hálózatok adta lehetőségek határait. A rádiótávközlés ekkor már elért bizonyos fejlettségi szintet, a kutatóintézetekben elkezdődött egy hatékony kutató-fejlesztő munka. Az első generáció kezdetét az analóg cellás rádiótelefon-rendszerek kísérleti üzembeállítása jelentette. A hagyományos cellás telefonrendszerek elsősorban a tengeren túli területeken terjedtek el, ahol a mai napig is piacvezetők. Az első kísérleti változatát az AT&T fejlesztette ki Chicagóban, és itt is tesztelték 1976-tól több mint két évig. Az igazi kereskedelmi hálózat beindításáig azonban hét évet kellett várni, 1983- ban indult világhódító útjára, ugyancsak Chicagóban. Ez lett az AMPS-rendszer (Advanced Mobile Phone Service - Megnövelt Mobiltelefon Szolgálat), amely a mai napig a GSM egyik legnagyobb vetélytársa. Ma a cellás mobiltelefonhálózatok majdnem fele a világon ezt a rendszert, vagy ennek a rendszernek a 2. generációs digitális továbbfejlesztését használja. A 80-as évek közepén több európai országban is elindult a „rádiotelefónia” első generációs változata, az analóg cellás rendszer. Ezek közül a legismertebbek a következők voltak: NET-C (Németország), TACS (Egyesült Királyság), IMTS (Olaszország), Radiocom 2000 (Francia- ország) és talán számunkra a legismertebb Eurotel 0901 NMT-rend- szer. Az NMT rendszert a skandináv államokban indították el. Igaz, már 1985-től Európa legtöbb országában üzemeltek analóg cellás hálózatok, ezek többsége a 90-es évek elejére elérte maximális kihasználtságát, majd elkezdtek kiszorulni a piacról, mert nem csatlakoztak a 900 MHz-es sávszélességen működő rendszerekhez, a CEPT által felügyelt alap-szabványhoz. A második (digitális) generáció Amíg az első generációs rendszerek térhódítása elsősorban az amerikai kontinensen indult meg előbb, addig a második generációs szolgáltatások robbanásszerűen Európában kezdtek hamarabb elterjedni. Erre talán az adhat magyarázatot, hogy az AMPS-rend- szerek az azonos EIA/TIA szabványoknak köszönhetően egymással kompatibilisek voltak, így a hálózatok folyamatos fejlesztése a nagyobb területek figyelembevételével nagyobb időintervallumban volt mérhető, míg Európában sok-sok helyi hálózat alakult ki, amely hosszabb távon alkalmadan volt az össz-Európai hálózatba kapcsolásra, tehát egy merőben új, egységes szabványt kellett minél előbb kidolgozni (ez lett a GSM). A GSM-rendszer elméletéről először a 80-as évek első felében hallhattunk, a 90-es évekre ez a szabvány meghatározóvá vált Európában a mobil-távközlési infrastruktúra kialakulásában. Ma a GSM 900/1800, DCS 1800 és PCS 1900 rendszerek már nem csak Európában találhatók meg, hanem behálózzák az egész világot, minden kontinensen jelen van ez az új technológia. A 900 MHz-es GSM-rendsze- rek össz-Európai rendszere igazán a 90-es évek elején indult világhódító útjára. A szabvánnyá vált analóg GSM-rend- szerek továbbfejlesztése során a következő nagy feladat az átállás volt az analógról a digitális technológiára. A digitális rendszer előnyei közé tartozik, hogy lényegesen jobb a hatásfok, magasabb szintű az adatátvitel minősége, és új szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség, beleértve az adatbiztonságot. Lehetőség lett a VLSI (Széles skálájú integráció) technológia használatára, amely egyre könnyebb és olcsóbb árfekvésű készülékek megjelenését eredményezte. Másrészt a digitális technika lehetővé tette egy új szabvány, az ISDN (integrált szolgáltatású digitális hálózat) megalkotását, amely a digitális GSM technológia illeszkedő rendszerévé vált. A digitális GSM-technológia legfőbb előnyei között talán a barangolási (roaming) lehetőséget említhetjük meg, továbbá olcsóbb és kisebb méretű készülékek megjelenését, mindezt a felhasználók egyre szélesebb körének folyamatos és zökkenőmentes kiszolgálásával. 1991-ben megváltoztatták a GSM mozaikszó forrásnevét „Groupe Spéciale Mobile”-ról „Global System for Mobile Communicati- ons”-ra (A Mobil Távközlés Átfogó Rendszere). Ma megközelítőleg 130 országban használnak GSM-rendszert, az összes szolgáltató mintegy 200 millió előfizetőt szolgál ki. Ez a szám a világ mobil piacának kb. 63 százalékát teszi ki. A harmadik generáció A harmadik generáció küszöbén állunk. A GSM és az AMPS-ből továbbfejlesztett digitális rendszerek mellett a jövőben bevezetésre terveznek új digitális rádiótávközlő rendszereket: DSRR: kis hatótávolságra kifejlesztett rendszer lesz, amely elsősorban a modern digitális diszpécserrendszerek egyik változatát fogja képezni UMTS: univerzális mobil távközlési rendszer, ezt jósolják a jövő egyik megvalósuló földi mozgó távközlési rendszerének (megvalósítás 2001 és 2010 között). Ez a GSM-et várhatóan leváltó új technológia, szélessávú WCDMA mobil hozzáférést és 1-2 MBit/s adatátviteli sebességet tesz majd lehetővé, így a rendszeren belül gyerekjáték lesz a neten való szörfözés, egy videó letöltése és megtekintése, vagy akár a hang+kép videó-konferencia lebonyolítása egy egyszerű mobil- telefon segítségével. MBS: Szélessávú mobiltelefonrendszer. Ezek várhatóan csak az UMTS rendszerek elterjedése után fognak megjelenni (megvalósítás 2004-2010-ig) GYAKORI KÉRDÉSEK Mi az a mobiltelefon? Jó kérdés, hmmm. Olyan készülék, amely nem vezetéken keresztül továbbítja a hangot, hanem rádióhullámok segítségével. Általában kézbe vehető, akkumulátorról működik. Miben különbözik a mobiltelefon az ún. vezeték nélküli telefontól? Vezeték nélküli telefonnak azt nevezik, amelynek a bázisállomása az otthoni vezetékes vonalhoz kapcsolódik, de a kézibeszélő és a bázisállomás között rádióhullám továbbítja a hangot. A mobiltelefon bázisállomása nem a lakásban van, hanem egy távoli magaslaton és nem kell hozzá vezetékes vonal. Mennyibe kerül egy mobiltelefon? A kérdés kicsit általános, tehát elég általánosan lehet rá válaszolni. Folyamatosan lehet kapni új, akciós készülékeket új előfizetéssel 100-10 000 koronáért, 3 perc beszélgetés kb. 1/30 koronába/forintba kerül, nagyon sok tényezőtől függően. Mi az az SMS? Rövid szöveges üzenet, amelyet mobiltelefonról másik mobiltelefonra lehet küldeni. 160 karakter (betű, szám, írásjelek) hosszú lehet, a betűket a számbillentyűzet segítségével lehet elővarázsolni. 2-3 másodperc alatt megérkezik és sokkal olcsóbb, mint a távirat. Mi az a SIM-kártya? A fülkés telefonkártyához hasonló szerkezetű (smartcard), amely meghatározza a telefonszámot, tárolja a felhasználó által használt telefonszámokat és a szöveges üzeneteket. Melyik a legjobb készülék? Erre a kérdésre csak e-mailben tudok válaszolni, de csak akkor, ha a kérdező előzőleg megírja, hogy ki a legjobb nő. Mi az a kikódolás? Az akciós készülékek legtöbbjét a szolgáltató gyári ár alatt értékesíti, ezért cserébe egy időre „kötelezi” az előfizetőt arra, hogy az ő hálózatát használja, és ennek úgy igyekszik érvényt szerezni, hogy az akciós készüléken beállítja, hogy csak a saját hálózatába tartozó SIM-kártyát fogadja el. Nos, ezt a_beállítást ki lehet kapcsolni, a zárat feltörni, más szóval a telefont kikódolni. Érdemes használt készüléket venni? Ha az árkülönbözet akkora, hogy az ember lemond a garanciáról, a „szűzies” megjelenésről és a friss akkumulátorról, akkor igen, érdemes. A garancia nagy kincs, de drágán adják. A telefon tulajdonságait a boltban megvizsgálhatjátok.. Az akkumulátorok rendszerint használhatatlanok a használt készülékeken, ezért az árukhoz az új (általában utángyár- tott) akkumulátor árát is nyugodtan hozzá lehet adni. Rá lehet-e tölteni az akkumulátorra, ha még nem merült le? Igen, de a legtöbb esetben nem érdemes, mert az akkuk élettartama töltési ciklusokban van megadva, és ha mindig csak félig merítjük le, akkor fele annyi idő alatt elérjük a megadot ciklusszámot. NiCd (nikkel-kadmium) akku esetén majdnem tilos rátölteni, NiMH (nikkel-metálidrid) akkunál néha lehet de rendszeresen nem, Li-Ion (lítium-ion) akku elvileg bírja a strapát. Le lehet-e hallgatni a mobiltelefont? A GSM-eket elvileg a levegőben nem lehet lehallgatni, a központban titkosszolgálati eszközökkel le szokták. Az NMT-ket (analóg) a levegőben is el lehet csípni. Káros-e a rádióhullám az emberre? Szerintem igen, de ezt még vitatják. Legújabban az az álláspont, hogy a bázisállomások miatt legfejlebb a nagyon közel lakóknak van miért aggódniuk, mert távolabb már nagyon kicsi energia jut adott az felületre. A telefonkészülék viszont borzalmasan közel van az ember agyához, ezt a helyzetet headsettel, külső antennával és kihangosítóval érdemes elkerülni. Mi a teendő, ha ellopták a mobiltelefont? Első körben felhívni a rendőrséget és az ügyfélszolgálatot, minél hamarabb. Ők majd megmondják, mit kell tenni. Aztán reménykedni, hogy hamar lemerül és kikapcsol, mert vissza már nem tudják kapcsolni, feltéve, hogy a PIN-kód kérése aktív. Easy/Prima kártyáknál egyébként is csak az egyenleget beszélhetik le. (mobil.hix.hu) NETFÓRUM Kell egy gyereknek mobiltelefon? Közeli ismerősöm mesélte, hogy családjában a következő eset történt: Karácsonykor együtt a család, ajándékbontogatás, angyalok, ünnepi vacsora. Unokatestvérei, egy középiskolás ikerpár, sértetten üldögélnek a karácsonyfa alatt; nem kaptak ajándékba mobiltelefont. Pedig már „mindekinek” van az iskolában. Valóban kell egy tizenéves gyereknek mobil? (laca) Egyszer nem jött haza idejében a lányom, mert a villamosbérletért nagyon hosszú sor állt. Ő pedig nem tudott értesíteni, hogy mi a helyzet, ezért egy órán át idegeskedtem, hogy hol van, mert mindig hazajön időben. Ekkor elhatároztam, hogy veszek neki egy mobilt- telefont, mert így bármikor utolérhetem, és ő is szólhat, ha valami közbejön. Tehát szerintem jó, ha egy gyereknél van telefon, (anya) Szerintem először tanulja meg a gyerek helyesen értékelni az őt körülvevő tárgyakat, eszközöket, a család anyagi helyzetét (ami nem árt, mert legalább felméri, milyen kívánságai lehetnek, illetve, miért kell esetleg neki is takarékoskodni), és aztán követelőzzön. Felelősségtudat és ne divat irányítsa a gyereket, és nem utolsó sorban tudnia kell, hogy nem a mobiltelefon teszi az embert. (Ison) Én amikor tizenéves voltam és már kezdtem későn hazajárni, édesanyám gyakran hányta a szememre, hogy „legalább telefonálhattál volna”. Amire én mindig mondtam, hogy nem volt, vagy rossz volt a telefon, huligánok szétverték a fülkét satöbbi. Ma egy jó szülő, mielőtt a gyerek elmegy hazulról, nyilván ellenőrzi a mobüban az ak- sit, aztán pedig már jóval nehezebb mentséget találni. (Esetleg: „de mami, nem volt térerő...”- ezt azért nehezebb eladni.) (pumpa) Szerintem csak akkor kell, ha nem nőtt ki az egyik füle... A sok sugárzástól úgyis kinő. Ha megvan mindkettő, akkor lehetőleg ne sugározzuk gyermekünket, mert még lesz neki egy harmadik. Én utálnám, ha lenne nekik. Nekem sincs, akkor nekik minek? (Darkson) Létszükségről szó nincs, de nem árthat. Lehetnek olyan helyzetek, amikor jól jön. Mellesleg a gyereket is jobban lehet csekkelni. De azért kártyája tudását nem árt behatárolni, (bylaw) Szerintem teljesen szükségtelen a mobil egy tizenévesnek, de hogy szeretne egyet, az nem az ő hibája, hanem a világé. Én cikisnek tartanám a mobilt, mert úgyis csak a szüleim és pár haverom hívogatna. Én kaptam a szüleimtől egy mobilt, nem szép dolog, de kiröhögtem őket, és szépen visz- szaadtam. Azt hitték, hogy nekem szükségem van rá, mert hallották, hogy pár osztálytársamnak már van, és hogy ne lógjak ki a sorból, (monono) Mindkét fiamnak van, és hasznos. Rámcsörög, vagy SMS-t küld, ha buliból nem éri el az utolsó buszt, értemegyek. Üzen, ha szüksége van valamire, ami fontos, és nem nagyon várhat. Kommunikál a cimboráival, vagy azok hívják a mobilon, ha nincs otthon. Nem szimbolizál semmit, használja. Én csak azt az egyet nem értem, hogy miért kell egy dologba többet belemagyarázni, mint amennyi benne van? Akinek kell, vesz, akinek nem, az nem vesz, de ha valakinek nem kell, miért lenne neki jobb, ha a másiknak se kéne? Megkérdezhetitek, hogy kell e egy gyereknek internet, minek, még az Egri Csillagokat sem olvasta? Vagy video, vagy egyéb. A magatartás mobiltelefonfüggetlen, (spoli) A legtöbbjük csak villog vele. Persze van értelmes kölyök, aki valóban tudja használni, de nagyon sok mindent meg lehet beszélni vonalas telefonon is. Például ha nem éri el az utolsó buszt, akkor a buli helyszínéről is telefonálhat, nem? Minden sarkon vannak telefonok, és olcsóbban jön ki, ha telefonkártyát kap. A cimboráival is beszélhet vonalason, ha pedig nincs otthon, akkor majd később beszélnek. Nem igaz, hogy annyi fontos ügy lenne, amit nem tudnak egy órával később megbeszélni. (csőrike) Egyértelműen nem. Teljesen felesleges, és bárki bármit mond, semmi más, mint státuszszimbólum. Elsősorban a szülő részéről magamutogatás, hiszen azt jelképezi, én megengedhetem magamnak, hogy a gyerekem néhányezres telefon- számláját is fizessem. A telefon amúgy sem locsogásra való - még a vonalas sem. Egy gyerek pedig nem lehet olyan iszonyúan „fontosember”, hogy bármikor elérhetőnek kelljen lennie. Ez olyan, mint régen a márkadili, már ami az edzőcipőt és egyebet jelentette. Csak az egyszeri kiadás volt, ez pedig folyamatos, (fruttika) Egy hasonlat jutott az eszembe. A rágó egészséges, de gusztustalan a lift falán. A mobilnak is vannak előnyei (nem véleüen, hogy milliók veszik), de vannak akik bunkofont tudnak belőle csinálni. Én bízom benne, hogy a gyerekeim az előnyei miatt fogják használni, (patkó) A netfórumban található vélemények nem feltétlenül azonosak szerkesztőségünk álláspontjával. A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László e-mail: digitalia@ujszo.com vagy linkpress@ujszo.com ; levélcím: Nagyszünet, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava
