Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-09 / 105. szám, szerda

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 9. A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 18. számában feltett kérdésre összesen 486 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Sztribula Sándor kálnai, Kovács Béláné rappi és Földes Sándor komáromi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Pozsony és Bécs között. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A cselédek 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jožko Púčik karrierje 10 Pink Floyd, Ritmusban 19 MOZI > POZSONY HVIEZDA: Hannibal (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Poké- mon: az első film (amerikai) 16 Ősz New Yorkban (amerikai) 18, 20.30 MLADOSŤ: Macskajaj (francia-német-jugoszláv) 15, 17.30 Ciklon (olasz) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 20.45 Magányosok (cseh) 18.45 Betty nővér - Szappanopera (ame­rikai) 17 A jövő kezdete (amerikai) 20.30 Pokémon: az első film (amerikai) 17 Számkivetett (amerikai) 18 Solaris (orosz) 17 Metró (francia) 20 Tűz van, babám! (cseh) 19 KASSA ÚSMEV: Hannibal (amerikai) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszút- ra (amerikai) 16.15,18.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA-JUNIOR: Túszharc (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA- VMK: Áldozatok és gyilkosok (cseh) 17.30, 20 Képzettségi szintünk jóval az országos átlag alatt mozog Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum Európa'lakosságának fele a saját anyanyelvén kívül még legalább egy nyelvet beszél valamilyen szinten. Útlevél a soknyelvű Európába NAGY ATTILA Múlt pénteken Dunaszerdahelyen a Katedra Alapítvány szervezésé­ben ismét találkoztak a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szakem­berei. Az oktatási intézmények, háttérintézmények képviselői el­ső napirendi pontként megvitat­ták, milyen előrelépés történt a Nyitrán létrehozandó Magyar Karral és a Pedagógiai Intézet Nemzetiségi Osztályával kapcso­latban. Pozitívumnak minősítet­ték, hogy a nyitrai pedagógusok­kal együttműködve elkészült az az akkreditációs szöveg, amely a Konstantin Egyetem akkreditá­ciós bizottsága elé tárható - így a következő lépés már a bizottságra vár. Az Országos Pedagógiai Inté­zetben pedig, a minisztérium ren­deletére, ismét munkálkodhat a Nemzetiségi Osztály. Az öt fővel beinduló részlegnek, úgy néz ki, csak székhelye bizonytalan, való­színűleg kihelyezett munkahely­ként Komáromban fog működni. A fórum tanácskozásának hom­lokterében a szlovákiai magyar művelődési szint állt. Lampl Zsu­zsanna szociológus, a Fórum Tár­sadalomtudományi Intézet mun­katársa legújabb felmérései alap­ján közelített a kérdéshez. Rámu­tatott, mennyire másképp értel­mezi ma az oktatást-nevelést pe­dagógus, szülő és diák, vagy mit is jelent az értékrend jelenünk is­koláinak. Albert Sándor, a kassai egyetem tanszékvezetője előadá­sában az oktatási reformmal kap­csolatban hangsúlyozta, a váltás nem választási lehetőség többé, hanem a túlélés feltétele. Jelenle­gi közoktatásunkról szólva el­mondta: a központi irányítás do­minál, a finanszírozás bonyolult és áttekinthetetlen, az iskola befe­jezése után a tanulók már 15 éves korban választási kényszer elé ke­rülnek, az iskolaszerkezetből tel­jes mértékben hiányzik a főisko­lai képzés stb. „Miközben Európa az élethosszig tartó tanulás rendszere felé ha­lad, a mi iskoláink elszakadtak a valóságtól” - fejtette ki a neves oktatási szakember. „A munkálta­tók, mint azt Európai Unió orszá­gainak példája is mutatja, azokat a fiatalokat részesítik előnyben, akik idegen nyelveket beszélnek, jártasak a számítástechnikában, tudják és hajlandóak továbbké­pezni magukat. Az iskolák viszont nem ezeket a képességeket fej­lesztik, hanem tárgyi tudást ad­nak. Okosabb lenne a kész infor­mációk közvetítése helyett a problémák megoldásának mene­tét begyakoroltatni, az informáci­ók megszerzésével, rendszerezé­sével, feldolgozásával és értéke­lésével foglalkozni. A jövő iskolá­ja diákcentrikus, ahol az iskola van a diákért, és nem fordítva. Mégpedig minden diákért, nem csak a jelesekért. Az iskolának ezért ügyelnie kell arra, hogy minden tanulója sikeres legyen. Ennek az elvárásnak az iskola csak úgy tehet eleget, ha nagy szabadsággal rendelkezik, ha au­tonómiát élvez mind az irányítás, mind a tartalmi szabályozás terü­letén. Ennek két feltétele van: a decentralizáció (a hatáskörök át­ruházása az állami hivatalokról a helyi önkormányzatokra, illetve közvetlenül az iskolákra) és a két­szintű tantervek bevezetése (az állam által meghatározott köz­ponti tanterv a tananyag kb. 60%-át, míg a helyi tanterv a tan­anyag 40%-át határozná meg).” Míg a decentralizáció politikai döntés, a kétszintű tantervek be­vezetése szakmai kérdés, tehát az oktatási tárca hatáskörébe tarto­zik, mondta Albert Sándor. Több felmérés is igazolja, hogy a szlovákiai magyar lakosság kép­zettségi szintje jóval az országos átlag alatt mozog (így a munka- nélküliek aránya is magasabb a magyar nemzetiségű lakosság kö­rében). A kiút - Albert szerint - a képzettségi szint növelése lenne s ezzel párhuzamosan a tankötele­zettség 12 évre való meghosz- szabbítása, 18 éves korig (össze­hasonlításként: az EU tagállamai­nak fiataljai átlag 17,4 évet tölte­nek az iskolában, míg nálunk csak 14,6 évet). Természetesen a pedagógusképzés és -továbbkép­zés fontossága sem elhanyagolha­tó - zárta le előadását. A rendezvény végén Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igaz­gatója bejelentette, elkészült a Szlovákiai Magyar Oktatási Fó­rum alapszabályának tervezete, s a fórum hamarosan jogi személy­ként lesz bejegyezve. A Nyelvek Európai Éve alkal­mából április 27-28-án két­napos konferenciát rendez­tek Pozsonyban a közép-és általános iskolás pedagógu­sok számára. A tanácskozás központi témája az Európai Nyelvi Portfolió volt. VAJDA BARNABÁS A nyelvi portfolió olyan személyre szabott dokumentumgyűjtemény, amely egy adott európai lakos ide- gennyelv-képességét mutatja be,' függetlenül annak életkorától, műveltségi és nyelvtudási szintjé­től. Mi több, nincs súlya annak sem, mely nyelv(ek)et beszéli az illető. A portfolió használatát kez­deményező intézmény, az Európa Tanács hosszú távú programjának értelmében nemcsak a nagy nyel­veket (angolt, franciát, németet) számítja értékes tudásnak, hanem minden élő európai nyelvet. A portfolió nem függ intézmények­től sem, lévén dinamikusan fejlődő önértékelő rendszer: nem valami­lyen iskola adja, hanem mindenki magának készítheti el. Egy ember nyelvi portfoliója három fő részből áll. Az első rész azoknak a szemé­lyes dokumentumoknak a gyűjte­ménye, amelyek az egyénnek bár­mely idegen nyelven írott munká­ját prezentálja, kicsiknél például rajzok, iskolás korúaknái levele­zés, felnőtteknél munkavállalási engedély stb., vagy akár olyan audio- vagy videofelvételek, ame­lyek äz egyén fokozatos nyelvi fej­lődését örökítik meg. Ä nyelvi portfolió másik része az ún. nyelvi és kulturális útlevél, az alapvető nyelvi és életrajzi adatok regiszte­re (pl. hogy melyik nyelvet és mi­lyen szinten beszéli az illető), ami­nek nagy előnye, hogy az ember saját magát sorolja be a megfelelő nyelvszinti kategóriába. Végül a harmadik rész a formális nyelvta­nulás okmányait tartalmazza, ok­leveleket, nyelvvizsga-bizonyítvá­nyokat stb. Á kész nyelvi portfolió arra jó, hogy az önművelést fon­tosnak tartó európai polgár - a szabad utazás és korlátlan munka- vállalás nem elhanyagolható fel­tételei mellett - nyelvileg érvénye­sülni tudjon bárhol Európában. Naivság lenne persze azt hinni, hogy nyelvi téren Európában (akár Keleten, akár Nyugaton) minden rendben van. Mint ahogy termé­szetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy Szlovákiában előbb az ál­talános emberi tolerancia elemi feltételeit kell megteremteni ah­hoz, hogy a nyelvi liberalizmus ér­vényesülhessen. Ha pedig a dolog időbeli dimenzióját tekintjük, Eu­rópa értelmiségének tulajdonkép­pen soha nem volt gondja szót ér­teni egymással, sőt éppen az Oszt­rák-Magyar Monarchia nyelvi sok­színűsége tekinthető a mostani multilinguális kísérlet korai, élő, működő példájának. Tekintve, hogy a nyelvtanulás már nem az értelmiség monopóliuma, és pél­dául a szakmunkások is egyre gyakrabban tapasztalják, hogy ér­demes idegen nyelvet tudni, ma­napság a legsúlyosabb gondok a tanulás lehetőségétől megfosztott, vagy szociálisan hátrányos helyze­tű embercsoportok szintjén jelent­keznek. Természetesen az ő gond­jaikat semmiféle tanárösszejövetel nem tudja megoldani, de azért fáj­lalom, hogy a konferencián erről sajnálatosan kevés szó esett (noha a cigány nyelv ügye néhányszor említődön). A konferencia egyúttal a Nyelvek Európai Évének szlovákiai meg­nyitója is volt. Az Európa Tanács­nak ez a soknyelvűséget (vagy leg­alább kétnyelvűséget) támogató kezdeményezése februárban in­dult Svédországból, s arra a gon­dolatra épül, hogy az egyesülő Eu­rópában az idegennyelv-ismeret a kommunikáció, a tanulás és a munkaerő-vándorlás könnyebbé válásában segíthet. Az Év három hosszú távú célt követ. Az első Eu­rópa nyelvi sokszínűségének és kulturális örökségének megőrzése és megismertetése, a második a la­kosság ösztönzése az élethosszig tartó nyelvtanulásra, a harmadik pedig a kevésbé használt (kisebb) nyelvek használatára való buzdí­tás. Mindhárom cél elérésében kulcsszerepük van a nyelvtanárok­nak, akik - köszönhetően a pozso­nyihoz hasonló továbbképzések­nek - immár Szlovákiában is új módszerekkel és az európai elvá­rásoknak megfelelő modern meg­közelítésekkel ismerkedhetnek meg. Bevallom, furcsa volt száznál is több, túlnyomó többségében szlovák pedagógus között efféle szavakat, gondolatokat hallani. Nemcsak olyasmit, hogy a két­vagy többnyelvűséget nagy érték­nek és hatalmas személyes előny­nek tartja a modern Európa, ha­nem azt is, hogy az idegennyelv­oktatás terén a hangsúly a nyelv­tancentrikus oktatásról a prakti­kus megközelítések és a diákok fo- kozótt motivációja felé tolódott. Más szavakkal: a nyelvtani pontos­ságnál sokkal lényegesebb, hogy a diákok vagy a felnőttek kommuni­kálni tudjanak. Juhász Madár kol­légám minap a szlovák Monitorral kapcsolatban tette szóvá ugyan­ezt, s utalt arra is, hogy a korszerű pedagógiai módszerek éppen az idegennyelv-oktatók révén gyű­rűzhetnek be hozzánk. Azt hi­szem, még az idegennyelv-szako- sok sincsenek maradéktalanul föl­készülve a nyelvi toleranciára (leg­feljebb egy kis előnyben vannak), de ez nem is csak az ő dolguk, az értelmes párbeszédekhez ugyanis egymást megérteni akaró embe- rekre/társadalmakra van szükség. Ma úgy látom, csak két út létezik: vagy az Európa Tanács által szor­galmazott nyelvi tolerancia, vagy az egymástól elzárkózó nyelvek út­ja, amely azonban előbb-utóbb há­borúhoz vezet. Aligha véleden, hogy ez a multi­linguális programsorozat akkor zaj­úk, amikor az EU soros elnöke Svédország, amely a nyelvi türelem PEOACÓGUSNYÁR 2001 Bolyai Nyári Akadémia Az alábbi táblázat a Bolyai Nyári Akadémia központi, 2001. július 15-21. között zajló programjait tartalmazza: Kódszám Szak - szekció Helyszín 07 Angol nyelv Szováta 08 Kémia Szováta 09 Német nyelv Segesvár 10 Ének - zene Székelyudvarhely 11 Osztályfőnöki munka Székelykeresztúr 12 Magyar nyelv és irodalom Csíkszereda 13 Testnevelés Csíkszereda 14 Neveléslélektan Csíkszereda 15 Multimédia az oktatásban Csíkszereda 16 Francia nyelv Csíkszereda 17 Matematika Sepsiszentgyörgy 18 Médiainformatika Sepsiszentgyörgy 19 Drámapedagógia Sepsiszentgyörgy 20 Al, alsó tagozat Tusnádfürdő 21 Földrajz Óradna Jelentkezési határidő: 2001. május 25. Jelentkezési cím: SZMPSZ OV, P.O.BOX 49, 945 01 Komárno 1. Fax: 0819 7713572, E-mail: szmpsz@nextra.sk A következő adatokat tüntessék fel: név, munkahely, lakcím, SZMPSZ-tagság, a választott program kódszáma és megnevezése. Az étkezés és a szállás költségeit az RMPSZ fedezi. Az útiköltség (autóbusszal történő közös utazás esetén) 1800 Sk. Az SZMPSZ 800 Sk-val járul hozzá a tagok és az egyetemi hallgatók utazási költségeihez. Az útiköltséget a jelentkezés elfogadása után, az SZMPSZ OV irodája által küldött postai utalványon kell befizetni. PEDAGÓGUSNYÁR 2001 Magyarországi nyári továbbképzések A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége tájékoztatja a peda­gógusokat, hogy a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által szervezett és támogatott nyári pe­dagógus-továbbképzési kínálat a következő: Kód Továbbképző intézmény, Szak - szekció Időpont 01 Kölcsey Tanítóképző FI, Debrecen 1-4. évf. tanítók július 1-8. 02 Pécsi Tudományegyetem. BTK magyar nyelv és Írod. július 8-14. 03 Kodály Zeneped. Intézet, Kecskemét ének-zene július 29,-aug 4 04 Debreceni Tudományegyetem, BTK osztályfőnöki munka augusztus 13-25. 05 Pécsi Tudományegyetem, BTK történelem augusztus 14-20. 06 Benedek E. Pedag. Főiskolai Kar, Sopron óvodapedagógia aug. 26 -szept. 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Jelentkezési határidő: 2001. május 25. Jelentkezési cím: SZMPSZ OV, P.O.BOX 49., 945 01 Komárno 1. Fax: 0819/7713572, E-mail: szmpsz@nextra.sk A jelentkező a következő adatokat tüntesse fel: név, munkahely, pontos lakcím, SZMPSZ-tagság, a választott program kódszáma és megnevezése. Az egyes tanfolyamok részvételi díja 600 Sk. Ezt a jelentkezés elfo­gadását követően, az SZMPSZ OV irodája által meghatározott mó­don kell befizetni. terén is Európa élén áll. Hogy jócs­kán van mit tanulni és tenni, arról mi sem árulkodik jobban, mint hogy a Modern Nyelvek Európai Központját csak 1994-ben állították föl az ausztriai Grazban. Mind­amellett évről évre nagyobb jelen­tőséget kap - s ezt az Európai Nyel­vi Portfolió is hangsúlyozza - a regi­onális és kisebbségi nyelvek hasz­nálata (hogy ne haljanak ki) és a nemzetek-népek egymás iránti tü­relmének fokozása. Ezt a célt szol­gálja a szeptember 26-án megren­dezendő Nyelvek Európai Napja is. A konferencia főszervezője az Ide­gen Nyelveket Oktató Pedagógu­sok Szlovákiai Szövetsége és az Ál­lami Pedagógiai Intézet mellett az Európa Tanács volt, de teljes támo­gatásáról biztosította a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériu­ma is. Tekintettel erre elvárható, hogy ha napirendre kerül a Regio­nális és Kisebbségi Nyelvek Euró­pai Chartája ratifikálásának kérdé­se, az utóbbi teljes mellszélesség­gel kiáll majd azért, hogy a charta a szlovákiai jogi-politikai rendszer szerves részévé váljon. Nem lehet­séges ugyanis, hogy az oktatási mi­niszter lelkesen üdvözöl egy sok­nyelvűségről szóló konferenciát, ám amikor konkrét politikai lépé­seket kell tenni, lelkesedése sem­mivé foszlik. Miként az is felhábo­rító lenne, ha Szlovákia minden nyelv iránt nyitottnak mutatkoz­na, kivéve a magyart. A Nyelvek Európai Évéről és az Eu­rópai Nyelvi Portfolióról további információk találhatók az interne­ten: http://culture.coe.int/AEL20001 EYL. Számunkra a kétnyelvűség adott, de kell még egy világnyelv is. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom