Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-02 / 100. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 2. KOMMENTÁR A keveset is rosszul PÁKOZDI GERTRÚD Csodálom azokat, akik Szlovákiában vállalkozásba mernek kezdem. Ugyanis már annyian és annyi mindent ígértek itt a világ szerencsé­sebb tájain a gazdaság hajtómotoijaként működő kis- és középvállal­kozói rétegnek, hogy ha csak a töredéke megvalósul, nem kellene ek­kora munkanélküliséggel szembesülnünk. Adócsökkentést, vállalko­zóbarát törvényeket, vállalkozóbarát ügyintézést stb. ígért az 1998-as választások előtt a kormánykoalíció összes pártja. Joggal várták el te­hát az érintettek, hogy az új koalíció a legelső teendői közé iktatja a tí­zezrek által várt vállalkozóbarát környezet megteremtését. Eddig nem sok minden történt e vonatkozásban, és ezt maga a kormány is belátja. Ha nem így lenne, aligha kényszerült volna a kormányfő és a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Szlovák Iparosszövetség 10. kongresszusán a már jól ismert ígéretek megis­métlésére. így a kongresszus résztvevői sem tehettek mást, ismételten leszögezték: helyzetük továbbra is rossz, nincs összhangban a kor­mánynyilatkozatban megfogalmazottakkal. Miközben a kis- és közép- vállalkozókat főképp a pénzhiány nyomasztja, az állami segítségnyúj­tásról szóló törvény megsértéséről is kénytelenek tudomást szerzeni. Arról, hogy törvénybe ütközően osztottak el milliárdokat olyan válla­latok között, amelyek nem voltak jogosultak erre. Az Állami Segítség- nyújtási Hivatal tevékenységét talán sikerül olyan törvényi keretek közé szorítani, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek az uniós követelményeknek. Az illetéktelen vállalatokhoz került pén­zek azonban már aligha jutnak vissza a hivatal kasszájába. Persze, ahol a gazdasági környezet vállalkozóbarát, ott aligha van szükség ál­lami segítségre (melynek odaítélése'nálunk többnyire korrupciógya­nús) . Ma még azonban nem tart ott gazdaságunk, hogy ne igényelne a kisegzisztencia támogatást. Törvényhozóink lassú és felületes mun­káját figyelve azonban félő, még eltart néhány évig, amíg vállalkozó­ink olyan jogszabályok szerint működhetnek, amelyek valóban gyá- molítják tevékenységüket. Jellemző, hogy keveset folyósítottak vállal­kozások támogatására, és még azt is törvényszegűen osztották el. GLOSSZA Lopják a jövőnket BUCHLOVICS PÉTER Itt és most a tavasz szépségeiről, májusi illatokról, szerelemről, ne adj Isten, munkásmozgalmi nosztalgiáról kéne lírikus sorokat rebegni. Taglalni, mit jelent má­jus elseje, kinek majálist, kinek harcos melósöntudatot, kinek egy letűnt rendszer által prostitu­ált történelmi dátumot, kinek pe­dig a Szentivánéji álmot. Ám jobb, ha mindezt most gyorsan elfeledjük. Az ünnepet ugyanis elrontották. Szabadnap ide vagy oda, jól belerondítottak a tavasz­ünnep kellős közepébe. Finoman szólva, a májusfa alá piszkítot- tak. Valaki vagy valakik lopják a jövőnket. Amúgy klasszikus mó­don, saját zsebre. Valaki hazudik, hazudott EU-s pénzekkel trafikol. De már nem. Már leváltották. A főnöke azt állítja, nem is azért. Aztán meg azt mondja, talán azért, de ez még nem bizonyoso­dott be. Először azt állítja, Brüsz- szel nem fagyasztotta be a pénz- folyósítást, de még aznap bevall­ja, hogy igen. Majd jön az újabb hír: az EU visszavonta korlátozó döntését. Erre rácáfol egy másik: az Unió a szlovák rendőrséggel és a legfőbb ügyésszel karöltve vizsgálatot indított. Aztán jön a koalíciós purparlé: az SDĽ máris arra játszik, mekkora politikai tő­két lehetne kovácsolni a botrány­ból, és hogyan lehetne a többie­ket ezzel megzsarolni. A többiek Hamžík azonnali lemondását kö­vetelik, ugyanakkor védik Dzu- rindát, aki dühödten és kétség- beesetten inspiciál, egyre-másra hívja össze a zárt üléseket; Fico, Mečiar és Malíková pedig visítva röhög a markába. Szó se róla: ha Hamžík már most lemondana, azzal a napnál is világosabban is­merné be, hogy volt osztályveze­tője visszaélt a mintegy 3 milli­árd koronás célösszeggel, de ezt a vizsgálat lezártáig nem lehet bizonyítani. Ugyanakkor érde­kes, hogy Brüsszel még április 6- án levélben figyelmeztetett a visszaélésekre. Hamžík erre nagy csöndben leváltotta az osztályve­zetőt, és bizalmas jelentést kül­dött az Uniónak. Kérdés: miért hallgatott és sumákolt egy hóna­pig? Miért olyan az egész, hogy maga a miniszterelnök és a kor­mány döbben meg a legjobban? Képes-e valaki ezért a disznósá- gért erkölcsi és politikai felelős­séget vállalni? Hamžík egyelőre nem tud és nem is akar. Szerinte szándékos botránykeltésről van szó, a közelgő választások és a koalíciós pártok illojalitása kap­csán, a végén pedig megállapítja: ő eddig mindent megtett az uni­ós források felhasználásának át­láthatóvá tételéért. Látjuk. Ahogy ezt az egyre büdösebb piszkot is a májusfa alatt. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Minden s: Index: 48271, Engedélyszám: 5/2 fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, *, h az e^enőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. iaiSSSá E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ MLADÁ FRO NTA DNES Bár hatalmas szenzációként tálal­ják, nem jelent semmiféle mérföld­követ a világűr kutatásának fejlődé­sében az első űrturista utazása. Az egész ügy inkább azt bizonyítja, hogy az űrkutatás terén egyre na­gyobb a lemaradás - véli a prágai napilap. - Az első műhold felbocsá­tása után mindössze négy évre volt szükség, hogy az első ember is el­jusson a világűrbe, s újabb nyolcra, hogy a Holdra. Az első űrhajós és az első űrturista utazása között majd­nem negyven év van, ami kétségbe- ejtően hosszú idő. A hír tehát az, hogy az első űrturista csak most in­dult. Az egykori prognózisok sze­rint 2001-ben már a Hold „gyarma­tosításának” kellett volna sorra ke­rülnie, s a turistáknak úgy kellene röpködniük az űrben, mint manap­ság például Tunéziába. Tehát a nagy ugrás nem következett be, a prognózisoknak sem lehet mindig hinni, és 1960-ban még nagyon tá­voli volt az ezredforduló. Még soha nem volt ennyire elégedett az EU lakossága, mint most, de a keleti bővítést nem tartja fontosnak Egy napra ismét győzött a kommunizmus. Május 1. Prágában (ČTK-felvétel) Belépési szimpátiasorrend Szlovákia felvételét az Euró­pai Unió lakosságának csu­pán 38 százaléka támogatja, 39 százaléka ellenzi - ezzel a hatodikok vagyunk a 12 tag­jelölt közül. Az Unió lakossá­gának kedvence továbbra is Málta, illetve Magyarország. ÚJ-SZÓ-HÁTTÉR Az Eurobarométer felmérését hét­főn hozták nyilvánosságra, ilyen közvélemény-kutatásokkal évente kétszer, tavasszal és ősszel méri a tagállamok lakosságának hangula­tát az Európai Bizottság. Magyar- ország után Lengyelország, Ciprus és Csehország következik, a többi jelölt felvételét többen ellenzik, mint helyeslik. Szlovákia csatlakozása ellenzői­nek tábora egy százalékkal nőtt az elmúlt fél évben, de szintén egy százalékkal emelkedett felvé­telünk helyeslőinek sora. Legin­kább a svédek szimpatizálnak a szlovákokkal (58% mellette, 23 ellene), majd Görögország (57%; 28%) és Dánia (54%; 33%) követ­kezik. Hagyományosan a sor vé­gén kullog ebben a tekintetben a szomszédos Ausztria, ahol a la­kosság csupán 25 százaléka támo­gatja felvételünket, míg 62 száza­lék ellenzi. Hasonlóan elutasítók a franciák, azzal a különbséggel, hogy ott 57 százalék a belépésün­ket ellenzők aránya. A szlovákiai roma menekültekkel ismét el­árasztott Belgiumban 30:54 szá­zalékban oszlik meg a bővítéspár­tiak és -ellenzők aránya. Furcsa­mód már hagyományosan kis tá­mogatottságnak örvend a térség­ben kitűnő gazdasági mutatókkal rendelkező Szlovénia, belépését ugyanannyian támogatják, illetve ellenzik, mint Bulgáriáét. Az Unió bővítésének gondolatát - konkrét tagjelöltektől elvonatkoz­tatva - a jelenlegi tagállamok össz­lakosságának 44 százaléka helyes­li, 35 ellenzi, 21 százalék nem tud állást foglalni. A leginkább bővítés­párti államok közé tartozik Görög­ország (70%), Olaszország (59%) és Spanyolország (58%), a legcse­kélyebb támogatottság Nagy-Bri- tanniában (31%), Ausztriában (32%) és Franciaországban (35%) tapasztalható. Az Unió lakossága két olyan álla­mot láma legszívesebben a közös­ségben, amelyek jelenleg nem sze­repelnek a 12 tagjelölt között. Nor­végia és Svájc belépése 70 százalé­kos népszerűségnek örvendene, míg a legszimpatikusabb és gya­korlatilag minden tekintetben problémantes jelölt, Málta belépé­sének támogatottsága is csak 48 százalékos. A csatlakozás legfon­tosabb feltételének az emberi jo­gok és a demokrácia játékszabá­lyainak betartását tekinti Európa lakossága, ezután rögtön a környe­zetvédelem, majd a szervezett bű­nözés és a kábítószer-csempészet elleni harc következik. Természe­tesen legalább ilyen fontosnak tartja az Unió lakossága az évi tag­díj rendes befizetését az EU közös kasszájába. A felmérés nemcsak a bővítéssel kapcsolatos álláspontot kutatja, kitér a bel-, kül- és gazdaságpoli­tikai kérdésekre is. A legszembe­tűnőbb, hogy az Unió lakossága még sosem találta ennyire kielé­gítőnek anyagi, illetve szociális helyzetét. Egy év alatt 77 száza­lékról 83-ra nőtt azoknak az uni­ós polgároknak az aránya, akik elégedettek életükkel, a további javulásban pedig 34 százalékuk bízik. Az Unió elsődleges fontos­ságú feladatai közé a túlnyomó többség (86-88%) az európai bé­ke és biztonság fenntartását, illet­ve a munkanélküliség elleni har­cot sorolja. A fontossági sorrend végén szerepel a bővítés, 26 szá­zalékkal. Kit látna szívesen az Unióban az EU lakossága tagjelölt felvételének támogatói ellenzői Má lta 48 30 Magyarország 46 32 Lengyelország 44 36 Ciprus 42 35 Csehország 42 36 Szlovákia 38 39 Észtország 37 38 Lettország 37 38 Litvánia 37 39 Szlovénia 35 41 Bulgária 35 41 Románia 33 45 Törökország 30 48 adatok százalékban Forrás: Eurobarometer A washingtoni székhelyű Freedom House közzétette szokásos éves jelentését a sajtószabadság helyzetéről Ismét szabadnak találtatott Szlovákia 0-tól 5 ponttal az újságírók ellen el­követett erőszakot és a cenzúrát .ju­talmazza”. Szlovákia a legtöbb pon­tot az első kategóriában szerezte, a maximális 30-ból 11-et (hatot a nyomtatott, ötöt az elektronikus saj­tó) kapott a sajtó működését negatí­van befolyásoló adminisztratív in­tézkedések és törvények miatt. A sajtó tartalmának gazdasági befo­lyásolásáért 8 „rossz pontot” kap­tunk, a politikai nyomásokért pedig hatot. Az újságírók elnyomásáért a lehetséges tízből mindössze egy pontot kapott Szlovákia. Az FH a begyűjtött hibapontok alap­ján három kategóriába sorolja a vizsgált országokat, ezek a szabad (0-15, illetve 16-30 pont), a részben szabad (34-45,46-60) és a nem sza­bad (61-75,76-100) államok. Szlovákia értékelésének kronológi­áját vizsgálva megállapíthatjuk, eddig háromszor kaptunk közepes (részben szabad) minősítést, négy­szer viszont szabad országnak ta­láltattunk. Az FH 1993/94-ben csak részben találta szabadnak a szlovákiai sajtót, ez az értékelés a Meéiar-kormány 1996-tól 1998-ig tartó uralma alatt sem javult. Elő­ször a Moravčík-kabinet kormány­zása idején kaptuk meg a legjob­baknak kijáró értékelést, és sza­badnak találtattunk az 1995/96-os évben is. 1998-tól, a Mikuláš Dzurinda kormányfő vezette kor­mány színrelépésének évétől kezd­ve ismét a legjobbak között katego­rizálták Szlovákiát. A jelentés kiemeli a Slovenská republika című lap megszűnését, ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évben kis mértékben nö­vekedett Szlovákiában a sajtósza­badság - derül ki a Freedom House (FH) hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely - az el­múlt két évhez hasonlóan - most is a szabad országok közé sorolta Szlovákiát. A lehetséges 100 hiba­pontból 26-ot kaptunk, szemben a tavalyi 30-cal. A washingtoni székhelyű szervezet 1972 óta négy kategóriában értékeli az egyes országok szabadságát. Az első háromban - a sajtószabadságot befolyásoló törvények, a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás - 0-tól 15-ig terje­dő skálán „hibapontokat” oszt az FH, a negyedik kategóriában pedig OLVASÓI LEVÉL A „vaslady” álma Az önmagát legnagyobb szlovák hazafiak egyikének tituláló Anna Malíková legújabb, ugyancsak fantáziadús ötlete szerint szüksé­gessé vált országunkban a „szlo­vák-dél” megmentése érdekében külön kormánymegbízott kineve­zése a sokat sanyargatott „déli szlovákok” védelmére. Vajon mi­ért viseli kevésbé szívén az „észa­ki szlovákok” gondjait-bajait? Ta­lán Csacától Eperjesig tejjel-méz- zel folyó kánaánban élnek az em­berek? Számára nem elegendő védelem a nyelvtörvény, a parla­ment, a kormány, a matica, az SNS? Legközelebb talán Stras- bourghoz (vagy Moszkvához?) fordul az egykori Birodalom egyik kétes alakjának kegyeit él­vező hölgy? Reméljük, a boldogí­tó „igen” kimondása után a derék honanya inkább a főzőkanalat és szakácskönyvet részesíti előny­ben és orosz nemzeti ételek fű­szerezésével múlatja idejét, nem mérgezi tovább Szlovákiában az amúgy is egyre elviselhetetle­nebb körülmények között tengő­dő emberek életét. A már koráb­ban is megjelenő uszító, gyűlöl­ködő sugallatok vezethették olyan negatív hírek megjelenését az újságokban, amelyeket rövi­den az alábbiakban ismertetnék. Az egyik ember azt kérdezte, ha Paton szeretné eltölteni szabad­ságát, szükség van-e az útlevelére és azt, hogy Rudolf Schuster ál­lamfő 2000 júniusában aláírta az információkhoz való szabad hoz­záférésről szóló törvényt. Kelet-Európa és a volt Szovjetunió utódállami közül az FH felmérése szerint 9 országban szabad a sajtó, 11-ben részben szabad és 7-ben nem szabad. Tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben Horvátor­szág és Jugoszlávia fejlődött, de ja­vulást tapasztalt a szervezet Szlo­vákián kívül Magyarországon, Boszniában, Bulgáriában és Tá­dzsikisztánban. Kilenc országban (Csehország, Örményország, Azer­bajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Macedónia, Moldova, Türkme­nisztán és Üzbekisztán) kis mér­tékben, de romlott a sajtószabad­ság helyzete, (ú, TASR, MTI)- no comment! Egy kisvállalkozó portékája értékesítésének nehéz­ségeiről érdeklődött - a gondja az volt, mi lesz az árujával, ha Délvi­déken azok a fránya magyarok nem hajlandóak szlovákul kérni az általa kínált árut. Folytathat­nám, de azt hiszem, időpocséko- lás lenne, inkább hallgatom az éter hullámain átszűrődő zenét: holdvilágos éjszakán, miről álmo­dik a lány... Szabó Sándor Rimaszombat-Királyrév

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom