Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-06 / 81. szám, péntek
Életmód ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 6. VÉLEMÉNY Volt egyszer vagy nem is volt egy feminizmus... VANYA MAGDOLNA Feminizmus. Feminista. Az nem is nő. Komplexusai vannak. Azokat próbálja kompenzálni. Nem talált férjet. De kinek is kéne az ilyen? Csúnya. Hát igen, nem csoda. Félresiklott az élete. Utálja a férfiakat. Érzéketlen, férfias, durva. Nem akar gyereket. Elhagyta a gyereket. Az ilyennek inkább ne is legyen gyereke. Visz- szataszító a viselkedése. Rossz hatassal van a környzetére. Amikor először mertem nyilvánosan is vállalni, hogy feminista vagyok, mindig hozzátettem, hogy van barátom, nagyon szeretnék gyerekeket, és nem érzem úgy, hogy félresikerült volna az életem, sőt, több szempontból is szerencsésnek érzem magam. De valóban csak erről szólna a feminizmus? Úgy érzem, az én feminizmusom ettől sokkal többet rejt magában. Elsősorban tisztázzuk a legfontosabbat: Manapság már nem létezik feminizmus. Ugyanis csupán feminizmusokról beszélhetünk, melyeknek egyetlen közös tényezője az, hogy a nők egyenjogúsága létezésük fő gondolati indíttatója. De hogy mit értenek egyenjogúság alatt, s hogy azt miképp akarják elérni, az már a feminizmus-típustól függően változó. A feminista irányzatok alakulására mind a nyugati filozófiai és politikai irányzatok, mind a társadalmi-történelmi események hatással voltak. A demokrácia nemcsak politikai pluralizmusról szól. Ugyanúgy szól a toleranciáról és a gondolati pluralizmusról, a másság elfogadásáról, az egyenlő esélyek és választási lehetőségek elismeréséről ember/nő/férfitársaink küátásainak csorbítása nélkül.... Ha ma megkérdezik tőlem, vajon feminista vagyok-e, előbb visszakérdezek, mit jelent a kérdező számára az, hogy feminista. Ha ő is azt gondolja, hogy egy feminista a fentiekben elmondottakat tartja céljának, tehát elsősorban az egyenlő választási lehetőségek biztosítását mindenki számára, akkor egyértelmű igennel válaszolok. iLifMÓD AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETI mellékletünk megjelenési időpontjai Május 4. Június 8., 29. Július 13 Augusztus 3., 17., 31. Október 12., 26. November 9., 30. December 14. Tisztelt olvasó! Remélem, talált ezen a négy oldalon belül olyan témát, amely felkeltette érdeklődését és elnyerte tetszését. Ha igen, vagy ha nem, mindenképpen kíváncsi vagyok véleményére. Ha úgy érzi, van mit mondania az „Életmód”-ban felvetett témákról, vagy ha egészen mást szeretne olvasni a továbbiakban, kérem, tudassa velünk véleményét. Levélíróink közül néhányan Zalaba Zsuzsa vesrsesköte- tének örülhetnek a jövő hónapban, s mellé egy meglepetést is csomagolunk. Kellemes tavasz- és húsvétvárást kíván a szerkesztő Kötelezettségek sorozata az élete? Szokott bűntudatot érezni el nem végzett feladatok miatt? Munkamítoszok FELDOLGOZÁS lőfordult már, hogy délutánra kimerültnek, csalódottnak érezte magát, mert aznapi munkájának semmi kézzelfogható eredménye sem volt? Hogy agyonhajszol- tan igyekezett betartani minden határidőt, mégis egyik válságból a másikba zuhant? Kötelezettségek sorozata az élete? Szokott bűntudatot érezni el nem végzett feladatok miatt? Úgy érzi, muszáj mindent egyedül csinálnia? Gyakran előfordul, hogy nem tud szót érteni a töbiekkel, s feleslegesen támadnak konfliktusai? Gyakran érzi úgy, hogy munkáját értekezletek, látogatók sora, telefonhívások végeláthatatlan áradata akadályozza? Ha elolvassa a következő sorokat, lehet, hogy felismeri problémái okát. Sokan gyakran összetévesztjük az eredményességet a hatékonysággal. Eredményesnek lenni annyi, mint az alternatív célok közül kiválasztani a leghelyesebbet, és azt elérni. hatékonynak lenni pedig azt jelenti, hogy elfogadunk egy adott célt, azt helyesnek ismerjük el, és megtaláljuk a legalkalmasabb eszközt az elérésére. Hatékonyak vagyunk, amikor a munkánkat jól végezzük, eredményesek, amikor a megfelelő munkát végezzük. Mennyi időnk van? Alighanem kevesen válnánk meg a fizetésünk bizonyos hányadától, hogy valami ha- szontalanságra töltsük, olyasmire, amiből sem nekünk, sem másnak semmi haszna nem származik. Pedig az emberek többsége olyan tevékenységekkel tölti napjai felét, amelynek semmi haszna sincsen, ráadásul még csak élvezetet sem szerez vele sem magának, sem másnak. Ahhoz, hogy a jövőben időnket és energiánkat a legjövedelmezőbben használhassuk fel, elengedhetetlen, hogy előtte időt és energiát szánjunk a tervezésre. Határozott tervek nélkül a legtöbben eltévedünk próbálkozásaink során. A tervezés nem csupán annak eldöntése, mit teszünk majd a jövőben, a tervezés annak eldöntése, mit kell tennünk ahhoz, hogy legyen jövőnk. Ha te nem tudunk uralkodni a holnapon, a holnap uralkodik fölöttünk. S akkor nem mi fogjuk meghatározni, hogyan használjuk fel az időnket és az energiánkat, hanem a körüllmények alakítják az életünket. A boldogság és a siker nem a véletlen szerencse műve, hanem a kedvező alkalom egybeesése a megfelelő előkészítéssel. A sikeres emberek azért lettek sikeresek, mert hajlandóak voltak az “alapozás” során energiát befektetni, majd felkészülve várták, mikor köszönt rájuk a szerencse. Ahhoz, hogy okosan dolgozzunk, megfontoltság, önfegyelem és változtatásra való hajlandóság szükséges. Rövid ideig szigorúan kell bánunk magunkkal, hogy aztán hosszú távon könnyebb dolgunk legyen. Mindenkinek ven saját értékrendje, és mindenkinek megvannak a maga elgondolásai, előítéletei, elméletei a munkáról. Tizenkét, munkával kapcsolatos “mítoszra” szeretnénk felhívni a figyelmét, amelyeknek többségét bizonyára ön is ismeri, sőt hangoztaija, gyakorolja. Amilyen a munka, olyan a jutalma E szerint a hiedelem szerint az eredmény egyenesen arányos az eléréséért hullatott verítékkel. Rengeteg szólás, közmondás látszik ezt alátámasztani: Aki nem dolgozik, ne is egyék. Ki mint veti ágyát, úgy alusz- sza álmát. Hamar munka ritkán jó. Minél keményebben dolgozom, annál jobban élek. És említhetjük még Edison mondását, miszerint A zseni egy százalék ihlet, és kilencvenkilenc százalék kemény munka. Ha valaki legközelebb azt mondja, hogy a sikerhez kemény munka vezet, kérdezd meg tőle, kié? A siker sohasem mérhető munkánk verítékével. Ha beleszakadunk is a munkába, csak két dolgot érhetünk el vele: rámegy az életünk, s a munkát sem fejezzük be. Aktivitás - produktivitás Sokan rendszeresen összetévesztjük a buzgó tevékenységet, a ténykedést az eredményességgel. A munkaadók gyakran képtelenek megítélni alkalmazottaik eredményességét. Ilyenkor jobb híján nekibuzdulásuk alapján ítélik meg teljesítményüket. Minél kevésbé tudjuk, mit kellene tennünk, annál elfoglal- tabbnak igyekszünk látszani. A tevékenységcsapdát úgy kerülhetjük el, hogy célokat tűzünk ki magunk elé, és azokra a megfelelően koncentrálunk. Egy célt elérni nem is olyan könnyű, hamar eltévedhetünk a tevékenységek tengerében. Hatékonyság - eredményesség Az eredményességnek meg kell előznie a hatékonyságot, hiszen hogyan tudnánk megtalálni a legmegfelelőbb utat célunk eléréséhez, ha nem tudjuk, mi a célunk? Jó munkának idő kell A karrierista munkaholisták gyakori áldozatai ennek a hiedelemnek. Késő éjszaka és hétvégeken is irodájukban vannak, minden pillanatukat a munkájuknak szentelik. Az élet egyéb dolgai, mint az alvás, család, szórakozás csak valami nagyon távoli második helyen állnak a fontossági sorrendben. Ha megszokjuk a hosszú munkaidőt, az a veszély fenyeget, hogy mindig lesz egy levél, egy beszámoló, ami nem tűr halasztást. Sokan felháborítóan magas árat fizetnek ezért a munkamódszerért: idegösszeomlás, betegségek, válás, alkoholizmus, korai halál. Az a biztos, amit te csinálsz Senkitől sem kell szívességet kérni, senkit sem kell megfizetni, hogy dolgozzon nekünk, ráadásul ha mi magunk dolgozunk, ellenőrizni sem kell az elvégzett munkát. S időt takarít meg azáltal, hogy senkinek sem kell elmagyarázni, mit és hogyan csináljon. Vannak esetek, amikor ez a helyes megoldás. De nem mindig, mégpedig két okból: hiába érzi magad mindenhatónak, Önnek is megvannak a korlátái. Előfordulhat, hogy úgy kezd bele valamibe, hogy sem elég ideje, sem elég szakértelme nincs hozzá. Ha összekuszál valamit, még ronthat is a helyzeten. Ezt bárki megmondhatja, aki belefogott már saját kezűleg bonyolultabb ház körüli javításokba. A másik érv, hogy gyengíti az eredményességet. Ha mindenhol ott van egy kicsit, sehol sincs ott igazán. így aztán nem tud arra a néhány valóban fontos célkitűzésre koncentrálni, amelyek sikere esetén befektetett ideje és energiája maximálisan megtérülne. Válaszd a könnyebb megoldást Többnyire azok veszik igénybe, aki korábban a kemény munka hívei voltak. Amikor a kemény munka nem hozta meg a kívánt eredményt, kiábrándultán elfordultak tőle. Akik a könnyebb megoldást válsztják, rövid ideig tartó, toldozófoldozó megoldás mellett döntenek, s a holnap ahogy esik, úgy puffan. Az igazság az, hogy semmit sem adnak ingyen az életben. A legkisebb ellenállás irányában azonban csak a vesztesek indulnak. A munka nemesít A társadalmunkban elfogadott nézet szerint a munka erény, a munka nemesít. Jó munkaerő, vagy éjt nappallá téve dolgozik, szokták mondani valakiről elismerésképpen. A munkát végző ember - munkavégzése által - önmaga is jobb emberré válik. A társadalom számontartott értékei között ezt az egyet még sohasem vonták kétségbe. Kérdés azonban, lehet-e bármely emberi tevékenység száz százalékosan erényesnek mondható? A kemény munka egyesekből embert farag, másokat maga alá temet. Minden az érintett személytől és az adott munkától függ. Egész biztos, hogy Hitler meglehetősen sokat dolgozott. Ám ha akad is nemes az életművében, azt még nem sikerült felfedezni. A munka nem szórakozás Az Ótestamentum nagyon zord képet fest a munkáról. A munkát vétkeiért kapta az ember büntetésül. Élete minden napján orcája verítékével, fáradságos munkával szerzi meg mindennapi kenyerét. Az egyéntől és a munkától függ, hogy egy munka élvezetesnek, magyon keservesnek, vagy egyiknek sem minősül. Ha Ön elfogadja, hogy a munka nem szórakozás, ha azt hiszi, hogy dolgozni okvetlenül kelle- metíen, akkor ezentúl kizárólag a munka árnyoldalát fogja észrevenni. Akkor megfosztja magád az élet egyik legszebb adományától. Egyetlen üdvözítő út létezik Iskoláinkban szinte mindig azt igyekeztek a fejünkbe verni, hogy a feladatnak egy helyes megoldása van, s minden kérdésre egy elfogadható válasz létezik. Minden egyéb válasz helytelen, s rendszerint a legjobb tanuló adja meg a helyes választ. Amikor megtanuljuk, hogyan kell egy munkát elvégezni, számunkra azonnal az lesz az egyeüen megoldás, fel sem merül bennünk, hogy másképp is el lehet végezni. Ha munkáról van szó, ez a szemlélet kifejezetten káros. A merev, makacs gondolkodásmód megakadályos bennünket abban, hogy újfajta, kreatív, egyszerűbb és jobb megoldásokat találjunk és alkalmazzunk munkánk során. Több fegyelem, kevesebb szabadság Szívünk mélyén a fegyelmet szabadságunk elvesztésével azonosítjuk. A szabadság és a fegyelem azonban nem zárják ki egymást. Négy példán magyarázhatjuk ezt meg: Kevés szabadság, kevés fegyelem: a város egyes részein a rossz közbiztonság miatt félünk kimenni az utcára. Nagy szabadság kevés fegyelem: a tipikus polinéziai életmód nagy szabadságot enged meg, mert könnyű a megélhetés, és kevés fegyelmezésre van szükség. Kevés szabadság óriási fegyelemmel: a börtönök. S végül óriási szabadság nagyfokú fegyelemmel. Ez akkor adódik, ha valaki önfegyelmet gyakorol. Kitűzi céljait, kialakít egy stratégiát, s önszántából fegyelmezi magát, tulajdon szükségletei kielégítésére rendelkezik be. Megtanulja, hogyan hozhatja ki a legtöbbet idejéből és energiájából, s végül jobb erdményt ér el, noha kevesebbet dolgozik. Igazságot mindenkinek Az élet nem igazságos és sohasem lesz az. Számtalanszor előfordult már, hogy a sors rosszul bánt Önnel. Az élet semmivel sem tartozik nekünk. Mégis mindnyájan úgy teszünk, mintha születésünk előtt megállapodást írtunk volna alá, amely becsületes elbánást biztosít számunkra. Amikor rosszul mennek a dolgok, rengeteg időt, energiát pazarolunk arra, hogy háborgunk a minket ért igazságtalanság miatt. Ennél is rosszabb, ha az igazságtalanságot ürügyként, kibúvóként használjuk. Vagyis a Valiink megtörtént bajok miatt siránkozunk, ezzel az időveszteséget tédenséggel tetézzük. Egyszerűen feladjuk a harcot. Az igazság létezéséről szóló mítoszt legyőzhetjük, ha elfogadjuk, hogy igazság, mint olyan nem létezik. Az igazság, akár a szépség, a szemlélőtől függ, ő dönti el, hogy jelen van-e vagy nincs. Az élet tele van igazságtalansággal, és nincs rá garancia, hogy ha nagyon igyekszünk, sikeresek leszünk. Egy dolog azonban egészen biztos, ha meg sem próbáljuk, biztosan nem sikerül. Kényszer hatására jobban megy a munka Ha jobban szemügyre vesszük a dolgot, általában kiderül, hogy ez ábránd csupán azok részéről, akik örökös halogatásukat szeretnék ezzel leplezni. Nagyon kevesen lehetnek azok, akik a legjobb teljesítményt valóban kényszer hatására tudják kihozni magukból. Vegyük figyelembe a lehetséges következményeket: ha kapkodva dolgozunk, nagyobb valószínűséggel hibázunk, és esetleg nem lesz időnk a hiba kiküszöbölésére. Kényszerhelyzetben nagyon sebezhetővé válunk. Bármikor felmerülhet egy sürgős tennivaló, amely elrabolja a munkára szánt rövid időnket. Harmadszor: ha rövid idő alatt sok munkát tudunk elvégezni, ez nem jelent mást, mint hogy tudunk eredményesen dolgozni, de csak végső esetben választjuk ezt a megoldást, amikor kényszerítve érezzük magunk. Ha nem csapnánk be magunk, sokkal többre vihetnénk az életben. Ha az eddig említettekhez hasonló irracionális hiedelmekre hagyatkozik magatartása kialakításakor, idejét és energiáját meddő erőfeszítésekre pazarolja. Óriási lépés lehetne tehát az okosan elvégzett munka felé, ha kiderítené, melyek azok a téves elképzelések, amelyekhez eddig is ragaszkodott. Használjon helyettük célravezető, életképes programokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy körültekintő, rugalmas és produktív legyen, (-da-) Illusztrációs felvétel TM1 >' j AZ ÚJ SZÚ MELL A melléklet szerkesztője Bolemant Lilla E-mail: reklama@ujszo.com , levélcím: Új Szó, Prievozská 14/A, Bratislava, tel.: 077/ 582 38 308
