Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-05 / 80. szám, csütörtök
2001. április 5., csütörtök 4. évfolyam, 14. szám Ma alig 230 ember lakja, többségük magyar nemzetiségű, a gyerekek a buzitai magyar iskolába jártak, az utóbbi hat-hét évben viszont többségük a nagyidai szlovák iskolába jár 1Az alkalmi Csemadok-kórus (hátul Dezső István, a Csemadok alelnöke, mellette Kaplony Róbert, elnök) már a kövei sem maradtak. A falu magyarságát egyedül a két egy- házfelekezet tartja életben, s most sokan abban is reménykednek, hogy az előzetes tervek szerint fiatal és ambiciózus református lelkész érkezik a faluba, Kása Gergely Iskéről. A falu egyik legnagyobb tragédiája, hogy elöregedett, lakóinak egyharmada nyugdíjas, akiket semmi sem érdekel, a fiatalok elköltöztek, hiszen a vasmű is itt van alig tíz kilométernyire. Aki pedig itt maradt, az nagyobbrészt munkanélküli, mint Dezső István, akinek a szakmája bútorrestaurátor. Tavaly unalmában kezdett el járni a nagyidai Ilosvai Néptáncegyüttesbe, s unatkozó barátaival határozták el, hogy megalakítják a Csemadok alapszervezetét. Vagyis újjáalakítják. Végigjárták a falut, s minthogy akadt érdeklődő, nekiláttak a feladatoknak. A kezdet nem volt könnyű. Az előző vezetéstől még két lebélyegzett csehszlovák ötszázkoronást örököltek (ami ugye nem sok), de a volt Csemadok-elnök még az újjáalakult szervezetbe sem lépett be, s akcióikra kibérelték a falu közepén álló parányi helyiséget, ami nem megy olyan könnyen, mert a kulcstulajdonos, a falu egyetlen képviselője a községházánál, egy egykori vízvezetékszerelő, mára már a falu egyik legmódosabb polgárának számító rendőrtiszt nem híve a kultúrának, és bizony sokszor letagad- tatja magát. Mindezen nehézségek ellenére több rendezvényt Az MKP helyi szervezete felmérést készít arról, függetlenné váljon-e a falu. szerveztek az elmúlt évben. Volt farsangi álarcosbál, papírgyűjtési akció, anyáknapi ünnepély, gyermeknapi sportdélelőtt, tábortűz, betlehemi játék és karácsonyesti műsor. Az alapszervezet a falu- szépítési munkába is bekapcsolódott. Az MKP két éve alakult helyi szervezete is nagy lépésre szánta el magát. Úgy döntöttek, hogy felmérést készítenek, s ha az pozitívan zárul, akkor népszavazást kezdeményeznek, hogy a falu harminc év után ismét függetlenné váljon. A munka sürgős, hiszen a kérvényt legkésőbb május elsejéig kell benyújtani az illetékes szervekhez. Érdeklődésemre a falu polgár- mestere elmondja, hogy ő nem gördít akadályt az önállósodás elé, bár szerinte csak előnyei voltak a közös házaséletnek. Felsőláncon épült meg először a vízvezeték s bevezették a gázt, az idén pedig halottasház is épül, tehát értetlenkedve figyeli a felsőlánci- ak igyekezetét. Ma adom át a fel- sőlánciaknak a pecsétlenyoma- tot, amit Pestről szereztünk be, s nem igaz, hogy az óvoda épületének széthordása az önkormányzat lelkén szárad. Amit elvittünk, az meg is van az önkormányzat tulajdonában. Az pedig az ide vonatkozó törvény hibája, hogy a falu részeit nem kötelező a térképen feltüntetni - mondja. Most vagy soha - szögezi le szemrebbenés nélkül Dezső István, s az idegen, végigjárva a falu elárvult épületeit és zugait, teljes mértékben egyetért vele. A falu főterét, a Ligetet takarítják a Csemadok tagjai (Archív felvételek) Felsőlánc válni akar JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A fenti címben található községet ne keresd l a térképen. 1971-ben i összevonták a szom- mmmmmm szédos Perénnyel és Hímmel, és hasonló társai sorsára, ebek harmincadjá- ra jutott. Feísőlánc tizenöt kilométerre Szepsitől található, közvetlenül a magyar határ mentén. Ma mindössze alig 230 ember lakja, többségük magyar nemzetiségű. A Csemadok ottani alelnökével a tavalyi Falusi Színjátszók Fesztiválján ismerkedtem meg, s ő vitt el hozzájuk, hogy bemutassa a falut, és szóljon a tavaly újjáalakult Csemadok mindennapjairól és a falu áldatlan állapotáról.A bajok 1971-ben kezdődtek, amikor a falut gazdasági érdekekre hivatkozva összevonták a két szomszédos faluval - mondja a Csemadok elnöke, Kaplony Róbert. 1977ben megszűnt az alapiskola, 1990-ben pedig az óvoda is. A gyerekek azóta a buzitai magyar alapiskolába jártak, az utolsó hat-hét évben viszont a gyerkek döntő többségét a nagyidai szlovák iskolába adták a szülők. Az óvoda egykor fenséges épülete külön misét is megér. A múlt században épült kastély a Lánczyak A múlt században épült kastély eredetileg a Lánczyak tulajdona volt. tulajdona volt, majd az államosítás után jutott a falu tulajdonába. A kastélyban az óvoda mellett könyvtár és kultúrház is működött. Mára gyakorlatilag a tetőt is elhordták az épület felől, az élet- veszélyessé vált egykori kastélyban gyerekek játszanak és kísértik a sorsot. Hogy ki hordta el a köveket, arról senki nem akar beszélni. Csak az az egy biztos, hogy falusiak voltak. A Hímben élő polgármester Monyok Lajos elmondja, hogy ők kihívták a rendőrséget, akik fel is vették a jegyzőkönyvet, egyéb érdemi lépés nem történt. A falu egyik vállalkozója szerette volna megszerezni, s még a Lánczy család egyik Budapesten élő tagjával is felvette a kapcsolatot, de az épületet mégsem sikerült megszereznie. Sőt, állítólag nyugati vállalkozók is próbálkoztak. Régi, megporosodott fényképek is előkerülnek, amelyben még a hajdani focicsapat is feltűnik. A hetvenes éve elején odakerült téeszel- nök felszántatta a pályát, s nagy buzgalmában azt is bevettette. Dezső István megmutatja a helyét az egykori iskolának. Valaha a katolikus templom közvetlen szomszédságában állott. Mára Ógyallán megalakult a Feszty Árpád Művelődési Klub Áprilisban ünnepük a millenniumot KAMONCZA MÁRTA Kell az emlékezés, hogy emlékeztessünk - Nagykaposon Erdélyi János Napokat tartottak Kettős emlékünnepség KATÓCS GYULA A komáromi járásbeli városban az idén alakult meg a Feszty Árpád Művelődési Klub. ■■■■Mi „A klub azzal a céllal alakult, hogy kielégítse a művelődés, művészetek, tudományok, a közélet, a sport, valamint Ógyalla és a környező települések történelmi múltját, jelen társadalmát és a jövőjét érintő kérdések iránti fogékony polgáA városban élő fiatal tehetségeket, támogatja és segíti bemutatkozásukat. rok érdeklődését” - mondta Patus János, a klub ügyvivője. Elmondása szerint a művelődési klub megszólította a város művészeit, tudományos dolgozóit, vállalkozóit, pedagógusait, és a város minden felelős polgárát a közös ügy, nemzeti örökségünk gyarapítása és a kulturálisan igényesebb társadalom építése érdekében. „A Feszty Árpád Művelődési Klub igyekszik felkutatni a városban élő fiatal tehetségeket, támogatja és segíti bemutatkozásukat” - fűzte hozzá Patus János. A klub idei első rendezvénye az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett emlékünnepség volt, melyet március 16-án tartottak Ógyallán. Az idén még különféle klubestek összehívását tervezik, április 29-én pedig nagyszabású rendezvényt szerveznek a millennium megünneplésére. rdélyi János, költő, filozófus és néprajzkutató születésének 187. évfordulója alkalmából rendezett Erdélyi-napokat az elmúlt hétvégén Nagykaposon a Csemadok városi szervezete és a nevét viselő magyar tanítási nyelvű alapiskola baráti köre. A háromnapos rendezvény pénteken délután a város szülöttének az alapiskola udvarán lévő mellszobránál koszorúzási ünnepséggel vette kezdetét, ahol Hajdúk György tanár mondott ünnepi beszédet, kiemelve benne Erdélyi János írói, költői, néprajzkutatói és filozófiai munkásságát, annak a mához szóló üzenetét. Az alapiskolások műsora után a résztvevők koszorút helyeztek el a református templom falán lévő emléktáblánál is. Szombaton a városi művelődési központban a magyar nyelvű oktatás újraindításának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepséggel egybekötve folytatódott a rendezvénysorozat, ahol az Erdélyi János Alapiskola Baráti Köre és a Csemadok nevében Fuksz Sándor köszöntötte az egykori és jelenlegi diákokat, pedagógusokat, valamint a többi résztvevőt, köztük az ünnepség díszvendégeit, Dobozyné Erdélyi Zsuzsannát és Törökné Erdélyi Ilonát, a neA kettős ünnepség legyen visszapillantás, emlékezés és a megbecsülés jelképe. vés ung-vidéki férfi unokáit. A két idős hölgy, akiket a város már korábban díszpolgárává avatott, nem először tisztelte meg jelenlétével a nagyszülő emlékére rendezett ünnepséget. Mihályi Molnár László, a szepsi gimnázium igazgatója ünnepi beszédében is hangsúlyozta, a kettős ünnepség legyen visszapillantás, emlékezés és a megbecsülés jelképe azok iránt, akik az adott időben tették a dolgukat azért, hogy maradandót alkossanak megmaradásunk, továbbélésünk érdekében. Ezt tette Erdélyi János, a paraszt szülők gyermekéből lett költő, író, filozófus és néprajzkutató, akinek munkássága felbecsülhetetlen értéket jelent az utókor számára, s ezt tették az egykori pedagógusaink is, amikor ötven évvel ezelőtt, bár mostoha körülmények között, ám gazdag hagyományaink, értékeink és kultúránk tárházából merítve vállalták a küzdelmet és újraindították az anyanyelvi oktatást. Kell az emlékezés, hogy emlékeztessünk, mert a jövő a múltból merítve kovácsolhat újabb értékeket, mondta többek között a szónok. Az ünnepségen egykori és jelenlegi diákok adtak műsort, valamint fellépett az Erdélyi János Vegyeskar és a Kamocsa Néptáncegyüttes is. Vasárnap az Erdélyi-emlékszobában a két unokával rendezett beszélgetéssel zárult a háromnapos ünnepségsorozat. Patus János (az első sorban középen) a Feszty Árpád Művelődési Klub ügyvivője, mellette Erdélyi Tímea, református lelkész (Archív felvétel)
