Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-26 / 96. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 26. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózó a rozsnyói Sajó Vidék - vegyes tartalmú, társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap száz évvel ezelőtti számaiból A dobsinai jégbarlang A dobsinai jégbarlang látogatói 1900-ban. Csak most sikerült pontos és megbizható statisztikát kapni a dobsinai jégbarlang múlt évi látogatóiról. Az összes látogatók száma 3364. Ezek közül magyar 1964, osztrák 268, német 363, angol 7, orosz 23, francia 2, amerikai 22, svájci 1, olasz 1, belga 3, török 2, ismeretlen nemzetségű 708. Örömmel konstatáljuk, hogy a magyarok, a kik eddig nem nagy érdeklődést tanúsítottak hazánk természeti szépségei iránt, ez egyszer abszolút többségben vannak. A külföldi látogatók száma valamivel csökkent, a mi a párizsi kiállításnak tudható be. Reméljük, hogy a látogatók száma évről- évre emelkedni fog, mert úgy a barlang bérlője, mint annak igazgatósága minden lehetőt megtesznek arra, hogy a látogatók kényelemben, ellátásban semmi hiányt ne szenvedjenek. Bizony külföldön nem kímélnék az áldozatot s biztosak vagyunk benne, hogy ezt a természeti remeket a világ első csodái közé sorolnák. Tőke és nagyobb áldozatok hiányában még soká lesz az, a mivé lennie kellene e gyönyörű vidéken fekvő mirákulumnak. Név magyarosítás Shvartz Béla rozsnyói illetőségű m. kir. posta gyakornok, ez idő szerint budapesti lakos, nevét belügyminiszteri engedélylyel Feketére változtatta. A Tompa-szobor leleplezése Most már teljesen és végérvényesen el van határozva a Tompa-szobor leleplezésének határideje. E szerint a szobrot a vármegyei székház felavatási ünnepségével együtt a f. év őszén fogják nagy ünnepséggel leleplezni. A leleplezés ünnepségén a kormány, a közoktatásügyi minisztérium, az Akadémia, az irodalmi társaságok, a szomszédos vármegyék és a vármegye rendezett tanácsú városai, valamint egyéb községeinek képviselői lesznek hivatalosak. Az ünnepség teljes programmját annak idején ismertetni fogjuk. Tiszolci csendélet Lapunk egyik barátja megbotránkozással beszélte el nekünk, hogy múlt hó közepén milyen felháborító skandalumot rendezett Tiszolcon egy úri ember. Hiába mérnök, bizony mértéken felül ivott és ebből eredő túl virágos állapotában nyilvános helyen egy tisztességes úri nőt meg csókolt. Persze ott nyomban fényes elégtételt vettek rajta a mélyen megsértett úrnő társaságához tartozó férfiak, amennyiben érdeme szerint össze-vissza pofozták és a vendéglőből kilökték. A mérnök úr a megszégyenítő kiakolbolitás után, késsel kezében újra vissza tért, egyet a férfiak közül meg is sebesitett, de midőn ismételten jól helybenhagyták, végleg vissza vonult. A dolognak a bíróság előtt lesz folytatása. A polgári leányiskola épülete Rozsnyón Kétezer koronás alapítvány Báró Luzsénszky Félix, a transzváli magyar önkéntesek kom- mandánsa, a ki legutóbb országos körutat tett, s a vidék nagyobb városaiban, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület kulturalapja javára, felolvasásokat tartott az angol-búr háborúról, a napokban tért vissza Budapestre. A felolvasások anyagi eredményéből a nemes báró kétezer koronás alapítványt tett a F.M.K.E. javára, azzal az emberbaráti rendelkezéssel, hogy ez összeg kamatai mindaddig tőkésítessenek, míg a kamatokból a felvidéki óvodák legszegényebb gyermekei a téli hónapokban déli meleg levest kaphatnak. Négyezer koronás adomány Andrássy Dénes grófné a borsodmegyei Meszes község ev. ref. egyházának, mint velünk tudatják, múlt hó végén négyezer koronát adományozott, az egyház templomának javítására. A fejedelmi adomány Beregszászy Ferenc, meszesi ev. ref. lelkész kezeihez érkezett. Munkássegitő pénztár Január elsejétől a munkásoknak, cselédeknek és földes gazdáknak országos törvénnyel segitőpénztárt állítottak. Ez a pénztár, a szerencsétlenüljárt, munkaképtelenné vált tagokat gyámolitja. A tagok évi 10 korona 40 fillért és 5 korona 72 fillért fizetnek. A kik 5 korona 72 fillért fizetnek, azok a segítő pénztár fél kedvezményét kapják. A segítő pénztár minden olyan tagnak, aki munkaképtelenné vált és már tiz évig tagja volt az egyesületnek, mind addig, míg újra dologkeresővé nem válik, 10 korona havi segélyt ad. A Rozsnyói Állami Levéltár anyagaiból válogatta: Kmotrik Péter. Új köntösben a nagymegyeri fürdő, az átalakítást várhatóan két éven belül befejezik Magas színvonalon A polgármesteri hivatal jelenlegi épületében régen városi könyvtár volt elöljárója. - Ez egy komplex üdülő- központ lesz 300 négyzetméteres medencével, pezsgőfürdővel, szaunával, gyerekmedencével, s amit nagyon fontosnak tartok, új öltözőkkel. A város képviselő-testülete ugyanis főleg azért szavazta meg a beruházást, hogy a mostani, eléggé elavult berendezéseket fel tudjuk újítani. Utána pedig felépítünk két pavilont, s egész évben megszakítás nélkül üzemeltetni tudunk majd egy komplex üdülőközpontot.” A város elképzelései szerint az újabb 5-6 milliónyi koronát felemésztő átalakítást 2003-ig be tudnák fejezni. Bár a fürdő 1973-ban nyílt meg először a város indítványára, s a város tulajdonában van a mai napig, jeMagyarországról ugyan csak szórványosanjönnek, viszont most már a csehek is újra ideszoktak. Mikor elváltunk Csehországtól, elmaradtak az ottani vendégek is. Ausztriából és Németroszágból pedig főleg a nyugdíjasok érkeznek ide, akiknek nagyon megéri itt melegíteni fel egy kicsit a csontjaikat” - mondta az elöljáró. A termálfürdőben tulajdonképpen minden korosztály számára akad szórakozási és sport- lehetőség. Az óriáscsúszda, a nagyfelülető strand, minigolf, röplabdapálya, masszázs, s természetesen a vendéglátóipari egységek egész sora biztosít önfeledt szórakozást. „Az óriáscsúszdára van a legnagyobb igény a gyerekek részéről. Itt említeném meg, hogy A fürdő madártávlatból miért is tartom lukratívabb helynek a fürdőnket, miért járnak le még Pozsonyból is inkább ide, mint Dunaszerdahelyre. Nálunk ugyanis 50 koronás belépő van. Ez több, mint amit általában a fürdőkben szokás fizetni. Viszont aki belép a központ területére, nem fizet parkolót és csúszdát. Persze ennek köszönhetően nagyobb a sor is.” A fürdő befogadó képessége a nyári hónapokban 5 500 fő, s bár Nagymegyeren a nyári szezon május elsejétől szeptember 15-ig tart, a félfedett medencéjének köszönhetően egész évben nyitva vannak. A többezres látogatottságnak megfelelően a városban mintegy 4 500 embert tudnak egyszerre elszállásolni. „Talán nem kell külön kiemelnem, hogy miért fontos számunkra a fürdő. A mai gazdasági helyzetben Nagymegyer ipara, gazdasága is nagyon rossz állapotban van. Az idegenforgalom sokat lendít a város helyzetén, s nem csak a fürdőből befolyt pénzt értem ez alatt. Naponta átlagban 3000 ember látogat el a fürdőbe a nyári szezonban, s ők ha nem is több száz, de nagyon sok embernek nyújtanak megélhetést.” Ebben az épületben található a kereskedelmi szakközépiskola, a gimnázium, valamint az alapiskola (Archív felvételek) MAHELY ZOLTÁN dunaszerdahelyi járás, de talán az egész környék legkedveltebb fürdőjeként él a köztudatban a Nagymegyeri termálfürdő. A mintegy 100 hektáros erdőparkba ágyazott létesítmény feltehetően a közeljövőben is megtartja ezt a státuszát, hisz júliusban egy új, mintegy 30 milliós beruházású épületet adnak át, melyben újabb rekreációs szolgáltatásokra lelhetnek az érdeklődők. „Tavaly szeptemberben kezdtük el az építkezést - mondta Fodor László, a Nagymegyeri Városi Hivatal lenleg bérlő kezeli a létesítményt. „A közelmúltban felmerült az a kérdés is, hogy felmondjuk a bérleti szerződést, a képviselő-testület azonban ezt nem szavazta meg. 13:13 arányban döntésképtelen lett a gyűlés, így csak 2002-től veszi át újra a város a fürdő kezelését. Az új pavilont azonban már nem adjuk bérbe, az átadásától kezdve a város üzemelteti majd.” A 28 éve történt megnyitáskor csak két medencéje volt, mára már 5-re nőtt a számuk. Vendégeik főként Csehországból, Lengyelországból, Magyarországról, Ausztriából és Németországból érkeznek. „Nagyon jól megtaláltak minket a lengyelek. Cucor Roland orgonaművész tolmácsolásában Bach, Händel, Giordani,- Franck és Schuber műve hangzott el Balassi Bálint Kulturális Napok Párkányban JAKAB JÓZSEF ár tizenöt éve, 1986-tól évről-évre megrendezésre kerülnek Párkányban a Balassi Bálint Kulturális Napok. Idén az eseménysorozat március 8. és 24. között zajlott a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás, a Cse- madok Párkányi Alapszervezete és a Városi Művelődési Központ társrendezésében, Párkány város ön- kormányzatának, valamint a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával. A rendezvényt dr. Tökérczki László, a budapesti ELTE egyetem docensének előadása nyitotta meg. A neves történész a múlt század húszas éveinek magyarországi művelődéspolitikájával ismertette meg a hallgatóságot. A párkányi Danubius moziban telt ház előtt került sor a Csapdle- csacsi című magyar film vetítésére, melyet követően a nézők kellemes hangulatú, őszinte beszélgetés részesei lehettek a főszereplővel, Eperjes Károllyal (vagyis Szamócával). Himler György klubvezető átadja Kun Ferencnek a Balassi Bálint Polgári Klub tiszteletbeli tagságát bizonyító oklevelet (a szerző felvétele) A megemlékezés az 1848-as forradalom kitöréséről már a kezdetektől a kulturális napok részét képezi. A ünnepség az idén is méltó keretek között valósult meg. Több ünnepi szónok is volt: Kosaras Péter Ákos történész, Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pórijának alelnöke és Szabó József, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének tanácsosa. A szép számban megjelent ünneplő közönség az emlékműsor keretében elsőként a Csemadok párkányi alapszervezetének Szivárvány énekkarát hallhatta. Ezután a párkányi pedagógusok Ady Endre Irodalmi Körének zenés-verses összeállítása és a Kisbojtár gyermeknéptán- cegyüttes műsora következett, majd a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjainak és a megzenésített verseket előadó Vándor együttesnek fellépése zárta a megemlékezést. A kulturális napok rendezvénysorozata az idén egy rendhagyó programmal bővült. Kellemes meglepetést okozott Cucor Roland orgonakoncertje a helyi Szent Imre-templom- ban. A párkányi művész tolmácsolásában Bach, Dandrien, Händel, Giordani, Franck, Schubert és Rheinberger egy-egy műve hangzott el. A koncertet énekével Lipták Anita tette még élvezetesebbé. A 22-i, csütörtöki klubest vendége Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke Szabálytalan Balassi címmel megtartott érdekes előadásában a költő magánéletét elevenítette fel. A XVI. Balassi Bálint Kulturális Napok zárórendezvénye a helyi szabadidő- központban megtartott táncház volt. A talpalávalót a már Esztergomban is jól ismert párkányi Tücsök zenekar húzta.
