Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-21 / 92. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 21. Családi Kör A sok munkahelyi elalvás és az ebből eredő baleset világszerte évente mintegy négyszázmilliárd(l) dollárnyi kárt okoz Aki nem alszik, bajba kerül! ÖSSZEÁLLÍTÁS A fáradtság annyi kárt okoz az emberiségnek, mint egy kisebb háború - állította a hetvenes években az egyik neves alváskutató, de persze akkor még senki sem hallgatott rá. Kevesen tudják, hogy az ember biológiai órájával, az alvás- és fáradtságkutatással már az 1930-as évektől foglalkoznak a tudósok. Az utóbbi évtizedben viszont elengedhetetlenné vált a kérdés tanulmányozása, hiszen az emberiség a nyugtalanító jelek szerint alvásmegvonásra ítéli önmagát, s ebből következik aztán a baj. Az utasszállító gépek pilótáitól megkövetelik, hogy kipihenten lépjenek szolgálatba. De arra már senki sem gondol, hogy később, amikor esetleg megjártak egy-két időzónát ezek az emberek fáradtabbak lehetnek, mint utasaik. Előfordult, hogy a gép szerencsétlenül járt, mert'a pilóta menet közben elaludt. A fáradtság hihetetlen károkat okoz a gazdasági életben is. Az automatizálás odáig fejlődött, hogy a legnagyobb veszélyességi tényező az ember lett, mert az ember nem gép, így el is fárad, lankad a figyelme, elalszik - ami a gépekkel aligha esik meg. Robban az erőmű Mivel a társadalom megállás nélkül működik, óhatatlanul sok száz millió ember kénytelen dolgozni olyankor is, amikor természetes biológiai órája szerint éppen pihennie kellene. A legtöbb élőlény nem csupán napi, tehát huszonnégy órás ritmus szerint él, hanem van havi és éves ritmus is, amire a modern társadalom nincs tekintettel. Az élet az aktivitás és a pihenés ciklusainak változásaiból áll, vagyis úgy kellene működnie. De az ember nem hagyja. Még nagyon kevés egyetemen és klinikán foglalkoznak chronobioló- giával, az élő szervezet ritmusaival. Am a kevés elkötelezett szakember nem győzi hangsúlyozni: aki nem veszi figyelembe a belső órája jelzéseit, előbb-utóbb bajba kerül. És másokra is bajt hozhat. Jürgen Zulley német álomkutató szerint a sok munkahelyi elalvás és az ebből eredő baleset világszerte évente mintegy négyszázmilliárd(l) dollárnyi kárt okoz! Az utóbbi évek legnagyobb technológiai katasztrófáit is a fáradt, kialvatlan, nem megfelelő ritmusban lévő személyzet okozta. Annak idején Csernobüban az atomerőmű négyes blokkja is akkor robbant fel, amikor a személyzet a hosszú éjszakai műszaktól fáradtan kezdett bonyolult kísérletbe. Zulley a bajor utakon történt közlekedési balesetek ezreit elemezve arra a felismerésre jutott, hogy a karambolok kétharmadát a fáradtság okozta. A két legveszélyesebb időszak a kora reggel és a délután 14 óra körüli időpont. Ilyenkor hatszor annyi baleset történik, mint más napszakban. Életmentő életritmus A németországi Max Planck Intézet fiziológusai bebizonyították, hogy az ember akkor is saját ritmusa szerint él, ha elszigetelik a külvilágtól. A huszonnégy órás ritmus tehát az ember természetes igénye, és feltehetően ősidők óta így van. Minden kísérletnél az derült ki, hogy akinek engedélyezték napközben a rövid szundikálást, az sohasem fáradt el teljesen, és mindenféle feladatot jól el tudott látni. Ebből az következik, hogy a mostani életvitel természet- ellenes, hiszen a napi ciklus folyamán az embernek többször kellene pihennie. A legtöbb embernél több olyan időpont van a nap folyamán, amikor a figyelme csökken, a fáradtságérzete nő. A kritikus időpont általában délelőtt tíz óra, délután tizennégy és tizennyolc óra körül következik be. Nem lehet véletlen tehát a „tízórai”, a délelőtti kávézás. A nagyon meleg éghajlaton ezt szolgálja a déli alvás. Az ösz- szes biológiai funkciónak megvan a maga ritmusa. Kora reggel az embert az erre a célra szolgáló „vegyszerek” kiválasztása ébreszti fel. Az enzimek szintje a szervezetben a nap folyamán négyszáz százalékos ingadozást mutat! Még az immun- rendszer is napi ritmusra reagál. A bakteriális fertőzés okozta láz legtöbbször reggel lép fel, a vírusos fertőzés általában a kora esti órákban jár lázzal. Az infarktusok többsége reggel következik be, amikor megnő a vérnyomás. Az agyvérzés az áldozatokat általában az éjszaka közepén öli meg. A fájdalom- és örömérzet is változó. A fogfájás reggel négyszer fájdalmasabb, mint délután. Korán ébredők Nemcsak az ember agyában „ketyeg” a biológiai óra. Szinte minden sejtben van efféle ritmus, és a betartására ügyelő rendszer. A legérdekesebb például az embert ébresztő, majd álomba ringató mechanizmus. A legtöbb embert a hajnal ragadja ki az álomból. Vagyis amikor a szemébe beszűrődnek az első fénysugarak. Persze aki éjszaka dolgozik, vagy este kel fel, hogy munkába menjen, annál ez a rendszer összezavarodik. Ráadásul az emberiség egyre kevesebbet alszik, pedig nyilván ma is ugyanannyi álomra, pihenésre lenne szükség, mint száz vagy ezer évvel ezelőtt. Az ötszakaszos alvás Az alvást elősegítő melatonin nevű hormont átlagosan 21 óra után kezdi termelni a szervezet és reggel 8- kor leállítja. A legtöbb embernek hét-nyolc órányi alvás szükséges. Van, akinek elegendő hat óra, míg más csak akkor érzi jól magát, ha legalább kilenc órát alszik. Egyik sem rendellenes, hiszen az alvásigény egyénenként változik. A kutatók öt szakaszra osztják az alvást, ezek az éjszaka folyamán többször ismétlődnek. Az elszenderedést az éberebb időszak követi, majd a mély alvás folyamán lelassul a szívverés, a légzés, csökken a vérnyomás. A test pihen. 15-30 percnyi mély alvás után következik a REM-szakasz (Rapid-Eye-Moment) - ez a gyors szemmozgás ideje). Ilyenkor az agy meglehetősen aktív, feldolgozza a napi eseményeket, ez az álom időszaka is. Utána ismét mély alvás következik. A biológiai óra Régóta ismert tény, hogy ezt a rejtelmes szerkezetet nem a szem szabályozza, hiszen a vakok szervezetében is működik. Amerikai tudósok rendkívül meghökkentő megállapításra jutottak, és állításukat kísérletekkel bizonyították: a biológiai óra vezérlésében döntő szerepet játszik a térd. Tizenöt önkéntesnek, akik vállalták, hogy kényelmes fotelban üldögélve alusszák át az éjszakát, lámpát erősítettek a térdére, és miközben az igazak álmát aludták, a térdük fényárban úszott. A kísérlet során gondoskodtak arról, hogy a megvilágított területről semmiféle fény ki ne szűrődhessen, és a térdüket hőhatás ne érje. A kísérleti személyek alvásritmusa megváltozott. Valószínűleg arról van szó, hogy a bőr egész felülete érzékeli a fényt. A térd a szervezet vérerekkel legjobban behálózott, legnagyobb ízülete. Feltételezik, hogy a vérárammal jut el a fényinformáció a szervezet valamennyi funkcióját vezérlő agyba, ahol megtörténik a biológiai óra átállítása. A tudósok úgy vélik, hogy a hemoglobin az üzenet hordozója, mely hasonlóan reagál a fényre, mint a növények belső biológiai óráját szabályozó klorofill, (es-gy) Legyenek bár az álmok üzenetek vagy épp az alvó agy működésének zörejei, közös vonásuk a képi kifejezésmód Az álmok birodalma FELFOLGOZÁS Életünk jókora részét az álmok birodalmában töltjük. Hetvenévnyi életre hatévnyi álom jut. De mit is tudnak a kutatók erről a homály borította világról? Elalvást követően fokozatosan mélyül az alvásunk: az ún. lassú hullámú alvás stádiumai következnek, az elsőtől a negyedikig. A legmélyebb stádium után kezdődik az álom fázisa, mely általában 5-15 percig tart, s éjszakánként az alvásciklusokkal 4- 5-ször ismétlődik meg. Legyenek bár az álmok üzenetek vagy épp az alvó agy működésének jelentőség nélküli zörejei, közös vonásuk a képi kifejezésmód. Álmaink képekben kifejezett történetek, szürrealista rövidfilmek. Kutatások rámutattak, hogy ezek a „filmek” akár folytatásos művekként is fölfoghatok. Egyazon éjszakán belül hajlamosak vagyunk azonos, illetve egymással összefüggő dolgokról álmodni. Az álmodott dolgok nagy részére az adott éjszakán még legalább egy közvetlen utalás történik. Mintha különösen lekötné a figyelmünket néhány téma, s ezeket tennénk meg az éjszaka „filmjének” a központi témáivá. Akik sosem láttak Vajon mi van azokkal, akik nem láthatnak képeket, mert súlyos látáskárosodottak? Akik hétéves korukban vagy annál később vesztik el látásukat, életük végéig álmodnak, az életükben „összegyűjtött” képek segítségével. Akik viszont már vakon születtek vagy kisgyermekkorukban vesztették el a szemük világát, ők azokkal az érzetekkel jelenítik meg álmaikat, melyekkel éber vüágukat is élik: hangokkal, szagokkal, tapintási érzetekkel. Nem tudni, hogy a csecsemők, akik még alig vagy egyáltalán nem látták a világot, álmodnak-e, s ha igen, milyen formában. Álomfázisaik már nekik is vannak, több is, mint nekünk, felnőtteknek, de élményeikről sajnos nem tudnak nekünk beszámolni. Egy 3-5 éves gyerek viszont már igen. A kora gyerekkori álmok képekből építkeznek ugyan, de furcsamód nélkülözik a mozgást, a történetiséget, na meg a „film” főszereplőjének, az álmodónak az ábrázolását. Annál gyakrabban szerepelnek viszont állati szereplők. A gyógyító álom Tudományos vizsgálatok alátámasztják, hogy álmodást követően többnyire jobb lesz a hangulatunk. Érdekes, hogy ehhez nem kell feltétlenül kellemes dolgokról álmodnunk, sőt még emlékeznünk sem kell álmainkra. A regeneráló hatás enélkül is bekövetkezik. Az álmodás folyamatába persze hibák is csúszhatnak. Élményeink „megemésztése” néha nem megy könnyen. Ilyenkor még sokáig ott kísért az éjszakai álom hangulata. Nem kell feltétlenül rémálmoktól szenvednünk ahhoz, hogy károsodjon az álmodás hangulat-karbantartó funkciója. A depresszió is hasonló problémát szokott előidézni. Ha a depressziós emberek hangulatának változásait nyomon követjük, akkor az egészségesektől eltérően éppen a hangulat romlását figyelhetjük meg minden egyes álomfázis után. Pedig a depressziós ember általában nem is álmodik különösebben rémséges vagy kétségbeejtő dolgokról. Sőt inkább sivárak, hétköznapiak, színtelenek a depressziós álmok. Kérdés, hogyan valósítja meg az álomfázis azt a bizonyos hangulat-karbantartást. Lehetséges, hogy élményeink, emlékeink feldolgozása, új szempontú elrendezése és a régi emlékekkel való összekapcsolása révén. De ma még azt sem lehet kizárni, hogy maga az álom csak mellékterméke az alvó agy működésének. Agyunk talán másképpen „lélegzik” az egyes álomfázisokban, és ennek a másságnak a „hangjait” álmok formájában tapasztaljuk meg. Akárhogy is, a szóban forgó élményfeldolgozási folyamatnak jótékony hatása van az emlékezésre. Álmaink legnagyobb részét persze a feledés homálya fedi. Az álmokra való emlékezés feltehetőleg sajátosan emberi képessége tanulható, gyakorolható, fejleszthető. így valószínűleg sokkal többet tudunk meg önnön érzelmi életünkről és a bennünket érzelmileg érintő dolgokról. Álmaink nyelvezete annyira egyedi, hogy bármely általánosítás badar eredményre vezethet. Elképzelhető persze, hogy vannak olyan érzések, élmények, gondolatok, amiknek kifejezésében az emberek hajlamosak közös „nyelvezetet” használni. Mára az agykutatás jelenti az álomkutatás legfontosabb irányát. Az álmodó agy nagy valószínűséggel fordított üzemmódban van az ébrenlé- ti üzemmódhoz képest, vagyis míg éber állapotban a külvilágból jövő élmények, benyomások alakítják az érzelmeinket, álmunkban az érzelmeink irányítanak mindent, ők a rendezői belső világunk filmjeinek. Az álom tehát kicsapongás lenne? A válasz: nem. Hisz kellemetlen érzelmeink is vannak, sőt a kutatások egyértelmű eredménye szerint gyakrabban fordulnak elő álmainkban, mint a kellemesek, (br) ORVOSI TANÁCSOK A magömlés teljesen természetes biológiai folyamat A galamb szárnyai jeligével egy 20 éves fiú a következőket írja: Tanácsot ■ szeretnék kérni öntől az éjszakai magömléssel kapcsolatban. Szeretném tudni, hogy az éjszakai magömlés hány éves korig tart? Nálam kb. havonta egyszer-kétszer megismétlődik, és ez elég kellemetlen. Szexuális életet nem élek, önkielégítést pedig ritkán végzek. ( Kedves Fiatal Úr, az éjszakai magömlés a serdülőkor kezdetét jelzi, amikor először • történik, hasonlóan, mint a lányoknál, amikor az első peteérést hamarosan követi az első menstruáció megjövetele. Fiúknál az éjszakai magömlést serdülőkorban hamarosan felváltja az önkielégítés. Az önkielégítés teljesen természetes cselekedet, amikor a fiatal fantáziáivá, önmagát ingerelve vezeti le nemi vágyát. Ez általában addig tart, amíg nem indul el az együttjárás, a másik nemhez történő intim közelkerülés. Majd az ifjúkori szexuális kapcsolat beindulásával megszűnik az önkielégítés is. Az éjszakai magömlés teljesen természetes biológiai folyamat, amely a serdülő és ifjúkoron túl akkor jelentkezik, ha a nemi vágy levezetése valami miatt gátlódik. Nem szerencsés dolog a nemi vágy teljes elfojtásával kísérletezni, mivel a későbbiekben, amikor létrejön egy párkapcsolat, a szexualitás problémássá válhat. Azt javaslom, hogy kezdjen el ismerkedni lányokkal és építsen ki egy stabil, érzelmeken alapuló partnerkapcsolatot. A női orgazmus jóval összetettebb, mint a férfié Reménytelen? jeligével egy lány a következőket írja: Nagyon el vagyok ke- ■ seredve, mivel még soha nem volt orgazmusom. 21 éves vagyok és barátommal már csaknem egy éve próbálkozunk, de nekem minden együttlét egy kudarc. Ezért már kezdett megromlani a kapcsolatunk. Lehet-e az a probléma, hogy nem érzem, amikor bennem van? Netán bő a hüvelyem? Van ilyen? Egyébként nagyon élvezem vele az együttlé- tet, de nem tudom, meddig mehet ez így tovább. Én vele szeretném megoldani a problémát. Nem ő az első fiú az életemben, de a korábbi partnereimmel sem sikerült. Szeretkezés közben azt érzem, hogy nagyon kívánom és haladok az orgazmus felé, de nem tudom elérni. Szexológushoz és pszichológushoz nem akarok menni. Barátommal megbeszéltük már ezt a problémát, de beszélgetéssel sem lehet megoldani. ( Kedves Kisasszony, Ön is hasonlóan, mint több korabeli lány, aki a szexuális kapcso- • latai kezdetén nem éli át az orgazmust, pánikba esik. Pedig nagyon rosszul teszi. Korábbi válaszaimban számtalanszor megírtam már, hogy a szexualitás tanult (tapasztalt) elemeket is tartalmaz. A női orgazmus jóval összetettebb, mint a férfié és a csíkion is és a hüvelyben is megélhető. Kezdődő szexuális kapcsolatokban a csíkion átélt orgazmusra kell összpontosítani és nem a hüvelyire, mivel a csikló jóval gazdagabban ellátott idegvégződésekkel, mint a hüvely. A csikló a kis szeméremajkak találkozásának felső részén, a húgy- csőnyflás felett elhelyezkedő szerv. A kisajkak egyesülésük során egy bőrredővel veszik körül, amely a fitymának felel meg. A csikló érző idegvégződésekkel rendkívül bőven ellátott szerv, amely barlangos testet is tartalmaz, így nemi izgalom hatására merevedésre képes. A csikló izgatásával (símogatásával) váltható ki az orgazmus. Egyénileg elég nagy eltérések lehetnek abban, ahogy a csikló izgatását igénylik az orgazmushoz vezető úton. Ezért mindenkinek fontos megtapasztalni, hogy melyik a legideálisabb ingerlési forma, majd ezt a férfi partnernek megmutatni, hogy mindkettőjük számára teljes legyen a kielégülés. A hüvelyi orgazmushoz a hölgyek nagy százaléka a 26-27. életéve táján jut el, tehát az Ön korában felesleges ezen fáradozni, inkább a csíkion átélt orgazmust kellene megtanulni a fentiek leírása alapján. Ha nem megy, akkor mégis azt javaslom, hogy keressenek fel egy pszichológust, aki szexuálterápiával is foglalkozik. Ma már több lehetőség kínálkozik Kukac jeligével egy férfi a következőket írja: Szexuális problémával fordulok Ön- ■ höz. Nős vagyok, és van egy kedves feleségem. Az a problémám, hogy szeretek szexelni, de sajnos nagyon rövid ideig tart és aztán a hímvesszőm lelankad. Dr. Bordás Sándor A dunaszerdahelyi pszichológiai tanácsadó központ klinikai pszichológusa Nagyon fáj ez nekünk, mindkettőnknek. Mit lehetne tenni, hogy sikeressé váljon és hosszantartó legyén a szex. Amúgy harmonikusan élünk és nagyon szeretjük egymást, de attól félek, hogy kihal bennünk a szeretet, mert nem tudom a feleségemet kielégíteni, ő is vágyik utána és szereti csinálni. Én már feladtam a reményt, hogy soha nem lesz jobb, de az Ön tanácsát még szívesen elolvasnám. ( Kedves Uram, a korai magömlés megszüntetésére ma már több lehetőség kínál- • kozik. Vannak olyan gumi óvszerek, melyek belülről a hímvessző érzékenységét csökkentő krémet tartalmaznak. Az ilyen óvszer használatával a közösülés meghosszabbítható. Ezeket az óvszereket drogériákban, vagy „speciális” üzletekben lehet kapni, hasonlóan, mint azt a zselét is, mellyel a hímvesszőt kell közösülés előtt bekenni, melynek hatása hasonló mint az óvszer esetében. John Semans urológus kidolgozott egy technikát a magömlés szabályozására, melynek a „stopstart” nevet adta. Lényege az, hogy a partner kézzel ingerli a hímvesszőt, és ha a férfi a magömlés bekövetkeztét jelzi, az ingerlést megszakítja. Várnak addig, míg az ejakuláció bekövetkezésének érzése elmúlik, azután az ingerlés újra kezdődik. Masters és Johnson ezt a módszert azzal egészítette ki, hogy az ingerlés megszakításakor a partner három ujjával három- szor-négyszer erőteljes szorítást alkalmaz a hímvessző makkján. Előfordulhat, hogy a férfi későn szól, és a magömlés a szorítás előtt vagy alatt bekövetkezik, ilyenkor nincs gond, várjanak fél vagy háromnegyed órát, és kezdjék újra az egészet. A másik probléma, ami jelentkezhet, főleg 40 évnél idősebb férfiaknál, hogy háromszori szorítás túl sok, negyedszerre nem vagy csak nagyon nehezen tér vissza a makk merevségse, ilyenkor két vagy csak egy szorítást kell alkalmazni.
