Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-19 / 90. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 19. Száz éve született Németh László. Több műfaj vonzásában alkotott, érdeklődése szinte mindenre kiterjedt A nyugtalanító magányos író A hetvenéves Gyüre Lajos köszöntése Kassa. Gyüre Lajos író és költő hetvenedik születésnapja alkalmából ünnepi estet rendez a Csemadok kassai városi választmánya, a Szlo- ~ vákiai Magyar írók Társulása, a Kassai Polgári Klub és a Löffler Mú­zeum, amely a mai est helyszínéül is szolgál. Az író munkásságát kollégája, Gál Sándor méltatja, műveiből pedig Dudás Péter szín­művésztől és Dezső Fruzsina szavalótói hallhatnak az érdeklődők. Az irodalom mellett zene is lesz, melyet a megzenésített verseiről híres Gezemice együttes, Gablyasz Péter zongoraművész, valamint Havasi József operaénekes szolgáltat. A műsort Szaszák György publicista vezeti, aki Gyüre Lajos Bojtárnak lenni című új kötetéről is beszélget a szerzővel. A kezdés időpontja este hét óra. (-juk-) SZÍNHÁZ ______________________POZSONY______________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jožko Púčik karrierje 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Pokémon: az első film (amerikai) 16 Beépített szépség (amerikai) 18, 20.30 OBZOR: A jövő kezdete (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Árvák hercege (amerikai) 15.15 Tangó (spanyol) 18 A szív titkai (spanyol) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 19, 20.45 Magányosok (cseh) 18.45 Macskajaj (német- francia-jugoszláv) 20.30 A világ második legjobb gitárosa (ameri­kai) 17, 21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) 17 Otesánek (cseh-angol) 16.45 Aranypolgár (amerikai) 18 Valami Alenkából (svájci) 20 Katakombák (cseh) 19 KASSA ÚSMEV: The Watcher (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Bokszolok (amerikai) 15.30,17.45, 20 TATRA: Szélhámosok (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ősz New Yorkban (amerikai) 17,19 LÉ­VA-JUNIOR: Szökevény vőlegény (amerikai) 16.30,19 Benkő Géza és Tóth Attila szatirikus estje újra látható Bokszkesztyű és Rózsa AJÁNLÓ Komárom. „A színpadon egy nagyméretű, másfél szobás lakóte­lepi lakás látható. A sarokban rá­csos gyerekágy. Több sarok nincs a szobában. A színpadot csak egy szereplő takarja. A szereplőt egy mikrofonállvány takar-ná, ha vol­na...” - Sándor György előadói szövegeiből néhány évvel ezelőtt egy kétszemélyes előadást állított össze a Jókai Színház társulatának két tagja, Benkő Géza és Tóth Atti­la. Az Én egy analfabéta vagyok, avagy Bokszkesztyű és Rózsa, illet­ve Egyvégtére két vágta című pro­dukció a két művész „partizánakci­ójaként”, a színháztól függetlenül jött létre. Benkő Géza és Tóth Atti­la Sándor György szatirikus, oly­kor a groteszk felé hajló szövegei­nek segítségével egy aktuális, idő­szerű problémákra reagáló, közös­ÚJ SZÓ-HÍR Udvard. Április 28-án az Udvardi Művelődési Házban rendezik meg a szlovákiai magyar helytörténé­szek ötödik országos összejövete­lét, melyen a szlovákiai magyar helytörténetírás múltjáról és jele­néről lesz szó. A tanácskozáson Roncsol László író beszámol a regionális helytörténeti kutatás eredményeiről és távla­tairól. Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, filmrendező dr. Jankovics Marcell életéről és munkásságáról beszél, előadásá­nak címe: Egy hűséges lokálpatrió­ta emlékirata. Strešnák Gábor arról tájékoztatja a jelenlévőket, hogy milyenek a kutatási lehetőségek a pozsonyi Állami Területi Levéltár­ban. A Zempléni Múzeum képes­lapgyűjteményét Fazekasné Majo­ségi színházi estet hozott létre, amelynek bemutatása idején, 1994/95-ben politikai felhangja is volt. „Sokan kérdezték, miért hagytuk abba. Mi magunk is csak a közel­múltban jöttünk rá, hogy Sándor György annyira zseniálisan megír­ta az államelnököt, a kispolgárt, az igazgató urat, a tanár urat és a töb­bieket, s nem utolsósorban a kö­zönyt, hogy az érvényes minden helyzetben” - mondta Benkő Géza annak apropóján, hogy az előadást felújították, s újra látható a Jókai Színházban. Az alkotók a produk­ció egyik mottója szerint ajánlják ezt az előadást „mindazoknak, akik nem a felső tízezerhez, hanem az alsó ötmillióhoz tartoznak”. A „premier-repríz” holnap 19 óra­kor lesz a komáromi színház kör­termében. Belépés díjtalan, kilépés tetszés szerint, (as) ros Judit mutatja be. Gráféi Lajos a komáromi erődrendszerről, B. Ko­vács István pedig a gömöri helytör­ténetírás eredményeiről tájékoztat. Molnár Imre történész Deáki köz­ség helytörténeti monográfiájáról tart előadást. Délután a helytörté­nészek kutatási lehetőségei kerül­nek terítékre: Szakály Sándor az el­ső és a második világháború jelen­tősebb felvidéki eseményeit és le­véltári kutathatóságukat elemzi, Végh László a Bibliotheca Hunga- rica gyűjteményében lévő, a hely- történettel kapcsolatos kutatási le­hetőségeket ecseteli. A találkozóra nemcsak a meghívot­takat várják. Az érdeklődők az Udvardi Községi Hivatal telefon­számán - 0817/6484079 - jelent­kezhetnek a szlovákiai magyar helytörténészek ötödik országos összejövetelére, (km) Magyarországon sohasem volt könnyű a szellemi nagy­ságok sorsa. Rendszerint már életükben sok igazságtalan­ságjut osztályrészükül, halá­luk után pedig a sémákat gyártó szellemi iparosok pré­dájává lesznek, akiket módfe­lett felingerel, ha preparált ál­dozatukat nem tudják elhe­lyezni gyűjteményük valame­lyik vitrinjében. LACZA TIHAMÉR Ilyenkor úgy segítenek magukon, hogy megcsonkítják őt - s többnyire megússzák a dolgot. Példát rengete­get mondhatnék, kezdve Szent Ist­vánnal egészen Petőfiig vagy éppen József Attiláig. A száz éve született Németh László sem kivétel, sőt bizo­nyos vonatkozásban archetípusa a félremagyarázott zseninek. Életének első fele egyfajta vesszőfu­tásnak is tűnhet, hiszen szinte min­den írásával vitára ingerelt. A Nyu­gat novellapályázatának győztese­ként, 1925-ben még azt úja Osvát Ernőnek, hogy a magyar szellemi erők organizátora kíván lenni, de alig egy évtizeddel később azt kell tapasztalnia, hogy egyeden olyan folyóirat van Magyarországon, aho­vá megkötöttségek nélkül írhat, s ez saját egyszemélyes lapja, a Tanú, amely már puszta létével is provo­kált, a benne közölt írásokkal pedig indulatokat gerjesztett az író-szer­kesztő ellen. Németh László életé­nek már-már tragikus vonása, hogy miközben állandóan megértő tár­sakra vágyott, minden írásával azt demonstrálta, milyen magányos, mennyire képtelen beilleszkedni ab­ba a szellemi társaságba, amely kö­rülötte hullámzott. Indulásakor kri­tikáival keltett feltűnést és hívta ki maga ellen az írótársakat. Tanult szakmájához híven pontos orvosi ládeteket ad a bírált könyvekről, és diagnózisa az esetek többségében ma is helytálló. Németh László pá­lyája azonban több sávon indult, az esszé, a dráma, a regény egyaránt vonzotta. Enciklopédikus műveltsé­ge irritálta kortársait, akik rendsze­rint csak kisstílűén tudtak elégtételt venni maguknak. Ha fellapozzuk a Tanú évfolyamait, az ókori görög drámától az atomfizikáig minden­ről olvashatunk benne. A kor legje­lentősebb klasszikafilológusa, Keré- nyi Károly nagyra tartotta Németh Lászlónak a régi görögökről írt esz- széit, és ama ritka kivételek közé tartozott, akik barátjuknak vallot­ták az írót. Ez az érdeklődés az antik irodalom iránt nemcsak jelentős ta­nulmányokat hívott életre, hanem segített formai kereteket kialakítani Németh több nagy ívű regényéhez és drámájához is. A Gyász, az Irga­JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az ember kíváncsi lény, ez alól a kassai polgár sem kivétel, és ha egy kiállításnak a sejtelmes Top Secret címet adja az alkotó, szinte garantált a telt házas megnyitó. Pavol Megyesi a letisztult formák, kifejező színek, a harsány vizualitás és a precíz kidolgozás híve. E tekin­tetben szembehelyezkedik a filozo­fáló, mögöttes tartalmat megjelení­teni igyekvő trenddel. A kiállítás ku­rátora, Peter Tajkov szerint az egy­szerűségre és érthetőségre való tö­rekvést sokan a kommersszel azo­nosítják, vagyis ami könnyen dekó­dolható a tömegek számára, az szül­te nem is „artisztikus” többé. E hoz­záállás meglehetősen hibás, elég, ha az underground technozenének a kortárs komolyzenére gyakorolt ter­mékenyítő hatására gondolunk. Megyesi alkotásaiban a titokzatos­ság dominál, ám korunk vizuális szimbólumai, a karakteres színek kifejező ereje megkönnyíti a néző dolgát. A berácsozott Top Secret fel­irat háttereként szolgáló piros színt Németh László 1901-1975 lom vagy az Iszony főhősét maga az író is előszeretettel hasonlította egy görög dráma nőalakjaihoz, s nem véletlen az sem, hogy ezek a regé­nyei formailag is talán a legegysége­sebbek. Németh László az írás megszállottja volt, ám paradox módon éppen ab­ban a műfajban alkotott a legkeve­sebbet, amely az első írói sikert hoz­ta meg számára. Érdemes lenne megvizsgálni, miért állt tőle távol a kispróza. Véleményem szerint leg­inkább azért, mert az elbeszélés kí­nálta keretek túlságosan szűknek tűntek számára. Szerette témáját körüljárni, s megtalálta a módját, hogy többször is visszatérjen hozzá. Alig van olyan „történelmi drámá­ja”, legyen az a Galilei, A két Bolyai vagy éppen a Puskin, amelyhez ne írt volna legalább egy esszét. S ha már a gondolkodás történetének nagy alakjairól írt drámai műveit hoztam szóba, érdemes szemügyre venni, kit tartott megmintázásra méltónak: csupa olyan személyisé­get, aki perben állt korával. VII. Ger­gely, Húsz János, Galilei éppúgy Né­meth László szellemi rokona, mint Apáczai Csere János, Misztóthfalusi Kis Miklós, Semmelweis vagy Szé­chenyi. A róluk szóló drámáit sokkal sikerültebbek, mint az ún. társadal­felesleges magyarázni, ugyanígy evidens a technikai megvalósítását tekintve eléggé bonyolultnak tűnő, habszivacs űrszonda jelentése is. A művész egy szürke óriásgömbbe képernyőt épített, melyen végtele­nített „videoklip” látható. A szürke különböző árnyalataival is remekül el lehet játszani, főleg, ha a minima­lista formákhoz is affinitása van az alkotónak. A tájkép is átértékelődik Megyesinél, számítógéppel a felis- merhetetlenségig elmossa, és élénk színekkel érzékelteti a tájat. A titkos jelenlétet, az emberi lét legintimebb mozzanataiba való szégyentelen beleskelődést legjobban az Éjszakai fürdőzés sorozat érzékelteti, ahol a számítógépes animációnak köszön­hetően azonosíthatatlan, ám jól ki­vehetően meztelen lubickolókat mustrálhatunk. Igazi posztmodern képzőművészet ez, amelybe Male- vicstől kezdve a pop-arton át egé­szen korunk formaközpontú művé­szetéig műiden olyan eszköz bele­fér, amely megkönnyíti egy rohanó világhoz alkalmazkodni kívánó fia­tal alkotó önkifejezési igyekezetét. (Archiv felvétel) mi drámái, amelyek tulajdonkép­pen egy jellegzetes Németh László-i témára íródott variációk. Ezek fő­szereplője minden esetben a társa­dalom megjavításáról álmodó, de környezetének szorításában vergő­dő értelmiségi, aki világmegváltó terveihez társakat keres, miközben mindent felperzsel maga körül. Nincs még egy magyar író, akinek életművében a messianizmus olyan mély gyökereket eresztett, mint az övében. Még legjobbnak tartott tár­sadalmi színműve, a Villámfénynél is tézisdráma, amelyben a mellékfi­gurák sokkal élethűbbek és hitele­sebbek, mint a főhős. A trianoni tragédia a magyar szelle­mi élet legjobbjait késztette kiútke­resésre, s természetesen Németh Lászlót is állandóan foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehetne az erőforrá­saitól megfosztott magyarságot fel­emelni. Válasza, noha rokonszen­ves, végeredményben utópia: végre kell hajtani a minőség forradalmát, és létre kell hozni Kert-Magyaror- szágot, azt a paraszt-polgári társa­dalmat, amelynek tagjai a szellemi energiák bútokában ellensúlyozzák az anyagiak hiányát, mintagazda- sággá alakítják át az ország termő­földjeit és gyárait, miközben sza­badidejükben görög drámákat ol­vasnak, és Bachot vagy Mozartot hallgatnak. A második világháború kitörése idején keletkezett, legna­gyobb vihart kavart írása a Kisebb­ségben, amelyben azt fejtegeti, hogy a magyarság számára az egyetlen megoldás, ha visszatér ősi gyökereihez, azokhoz a mélyma­gyarokhoz, akik az igazi letétemé­nyesei a nemzetnek. Tévedés volna primitív fajelméletként látni Né­meth elképzeléseit, de bírálóit sem ítélhetjük el, hiszen az efféle gon­dolkodás a fasizmus sötét árnyéká­ban joggal kelthetett gyanakvást, sőt őszinte felháborodást is. Né­meth mentségére legyen mondva, mindig gyűlölte a diktátorokat és a kalodába záró eszméket. A világháború után a gyakorlatban is kipróbálhatta, hogyan lehetné a minőség forradalmának szállást csinálni. A negyvenes évek második felében a hódmezővásárhelyi gim­náziumban tanított, s felettesei megengedték neki, hogy a matema­tikától kezdve az irodalmon át egé­szen a kémiáig minden tárgyat ő ad­jon elő. A kommunista hatalomát­vételt követően Németh László is kényszerhelyzetbe került. Regénye­it nem adták ki, drámáit nem tűzték műsorra, azt viszont megengedték, hogy fordítson. Számos nyelven be­szélt, és még több nyelven olvasott, a lefordított művek között egyaránt megtaláljuk Ibsen drámáit, Lev Tol­sztoj Anna Karenina című regényét vagy Shakespeare néhány darabját. Németh László magánéletének ese­ményeit is közérdekű témává tudta emelni. Könyvet írt lányainak szel­lemi fejlődéséről, és nyomon követ­te a harmincas években kialakult magas vérnyomásának egyes stádi­umait. Mindenre kiterjedő érdeklődéséről igazából csak annak lehet fogalma, aki olvasta Németh László iroda­lomelméleti, zeneesztétikai, tudo­mány- és művelődéstörténeti esszé­it és tanulmányait vagy a modern fi­zikáról és természettudományról út eszmefuttatásait. Nem meglepő, hogy az eddigi legjobb Németh-mo- nográfiát egy hozzá hasonlóan sok­oldalú ember, Vekerdi László írta, aki büszkén vallotta magát az író ta­nítványának. A nyolcvanas években Sándor Iván két kötetben (Németh László üdvtana, A Németh László pör) tett kísérletet arra, hogy a „kí­sérletező ember” (ez Németh leg­kedvesebb önjellemzése) szellemi arcképét megrajzolja. Furcsa fintora a sorsnak, hogy éppen a rendszer- váltást követő évtizedben esik a leg­kevesebb szó Németh Lászlóról, s művei csak a közkönyvtárakban hozzáférhetők, a kiadók alig veszik a fáradságot, hogy legalább fonto­sabb regényeit megjelentessék. Úgy tűnik, születésének centenáriuma sem kínált ehhez kellő ösztönzést. A kassai Löffler Múzeumban május húszadikáig láthatók Pavol Megyesi képzőművész legújabb alkotásai Top Secret, vagyis szigorúan titkos tárlat Megyesi egy szürke óriásgömbbe képernyőt épített, melyen végtelení­tett „videoklip" látható. (Archív felvétel) Helytörténészek országos találkozója április 28-án A lehetőségek kutatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom