Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-18 / 89. szám, szerda

Fl Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 18. Pénzt keresnek a miniszterek Pozsony. Az egészségügyben és az iskolaügyben dolgozók fizetésének esetleges emelé­séről ma újra tárgyalni fog­nak az érintett miniszterek Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszterrel és Ivan Mik­lós miniszterelnök-helyettes­sel. Milan Ftáčnik szerint a tárgyaláson már szóba kerül­nek egyes, közgazdászok által kidolgozott javaslatok, míg a végső megoldás legkésőbb május 10-ére várható. Bár az üggyel kapcsolatban Mikuláš Dzurinda kormányfő nem árult el semmilyen konkrétu­mot, mind a két érintett mi­niszter bizakodó. Azonban a pedagógus-szakszervezetek továbbra is készülnek beha­rangozott figyelmeztető sztrájkjukra. (SITA) Egyenjogúsítsák a homoszexuálisokat Pozsony. A. Nagy László, a parlament kisebbségi és em­berijogi bizottságának elnö­ke két képviselő kollégájával közösen, képviselői indít­ványként nyújtja be a homo­szexuálisokat érintő, munka­törvénykönyveket módosító javaslatát. A változtatás lé­nyege, hogy az eddig tiltott diszkriminációk közé beke­rülne az a passzus is, mely tiltaná a szexuális orientáció miatti hátrányos megkülön­böztetést. A. Nagy jelezte, a bizottság már nem fog fog­lalkozni a kérdéssel, mivel szerinte nem valószínű, hogy ott megkapná a kellő támo­gatást. A javaslat szerinte egyáltalán nem különleges, hiszen több nyugat-európai országban létezik már ehhez hasonló. (SITA) A. Nagy László a diszkriminá­ció minden fajtáját ellenzi (Somogyi Tibor felvétele) 6,5 év a családi gyilkosságért Pozsony. Nagyanyja meg­gyilkolásáért kiemelkedően magas, 6 és fél éves börtön- büntetésre ítélt a bíróság egy fiatalkorú fiút. A pozsonyi F. Č. tavaly decemberben pénz­szerzés céljából 13-szor kala­páccsal fejbeverte, majd ez­után egy ollóval többször nyakonszúrta a 84 éves nagy­mamát. A tett színhelyéről mintegy 8 ezer koronával tá­vozott, melyet az elkövetkező pár nap során játékautoma­tákra, diszkózásra és taxizás­ra költött. (TASR) Iglón is aláírásokat gyűjtenek Igló. Aláírásgyűjtési akciót indítottak tegnap a városban annak érdekében, hogy Igló legyen a létrehozandó Szepes megye székhelye. Poprádon tavaly már 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze, a helybeli­ek azt szeretnék, ha ott lenne a megyeszékhely. A kormány Poprád mellett döntött, Iglón abban is kiegyeznének, ha a két város megosztozna az ál­lamigazgatási és felsőbb szintű önkormányzati intéze­teken. (TASR) Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár megkereste lapunkat, mert első kézből szerette volna pontosítani értesüléseinket Hatékonyabbá akarta tenni a bizottságot hárman nemet mondtak, vagy egyszerűen kihagyták őket a meghívottak listájáról? Nem tudom pontosan, mi történt Pásztor úr esetében, én természete­sen utasítást adtam, hogy vegyük fel vele a kapcsolatot, feltételezem, hogy ez meg is történt, ám a meg­adott időpontig nem kaptunk tőle semmilyen állásfoglalást. Márpedig az egész bizottság nem alkalmaz­kodhat egyetlen emberhez. Talán mégis célszerű lett volna, ha olyan ügyekben, mint például a Thália Színház és a Selye János Kollégium finanszírozása, a témá­ban jártas szakértők részvételével születhet döntés. Kérdés, fel sza­bad-e áldozni a létszámcsökken­tés oltárán a szakértők jelenlétét. Nem hiszem, hogy helytállóak len­nének az értesülései, hiszen Jarábik Gabriella például eddig jelen volt a vegyes bizottság szlovák részének mindhárom ülésén, ahol hozzá is szólt valamennyi témához. A Selye János Kollégium ügye pedig oktatá­si kérdés, Szigeti László oktatási ál­lamtitkárnak - a vegyes bizottság al- elnökének - pedig lehetősége volt kifejtem szakmai és politikai véle­ményét. Milyen kulcs szerint választják majd ki a soron következő tárgya­lás résztvevőit? Legközelebb Pozsonyban ülésezik a vegyes bizottság, így sem az utazta­tás, sem a budapesti szállásköltség nem jelent problémát. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb létszámú bizott­ság lehet jelen a tárgyaláson. Tehát ilyen takarékossági okok is közrejátszhatnak a delegáció lét­számának meghatározásakor? Természetesen. Lépjünk tovább. Hogyan halad a vegyes bizottság által megfogal­mazott ajánlások teljesítése, és milyen feladatokat kaptak az egyes tárcák az elkövetkező idő­szakra? Az eddigi ajánlásoknak körülbelül egyharmadát sikerült teljes egészé­ben teljesíteni, a maradék kéthar­madot csak részben, vagy egyálta­lán nem. A három héttel ezelőtti ülés fő napirendi pontja éppen az ajánlások teljesítésének számbavé­tele volt. Szlovák részről három alapkérdést vetettünk fel, az első a magyarországi szlovákság kulturá­lis és nemzeti identitásának megőr­zése, amely a szlováknyelv-oktatás, illetve az oktatási rendszer egészé­nek függvénye. A második terület a szlovák nyelvű információkhoz, nyomtatott vagy elektronikus sajtó­hoz való hozzáférés kérdése, a har­madik pedig a vallási rendezvé­nyek, istentiszteletek kérdése. Szlo­vákia az elkövetkező időszakban ezekre a területekre összpontosít. \\ Legközelebb Po- * zsonyban ülésezik a vegyes bizottság, így többen lehetnek je- > > len a tárgyaláson. N > Magyarország egész sor ajánlást terjesztett elő a területi-közigazga­tási reformmal összefüggő kérdé­sektől kezdve a szlovákiai magyar művelődési és kulturális szerveze­tek támogatási rendszerén át egé­szen a keresztyén református egy­házzal foglalkozó tervezetekig. Hány ajánlást kapott Szlovákia és mennyit Magyarország? Nem teljesen kiegyenlített az ajánlá­sok száma, hiszen Szlovákia hét, Magyarország viszont csak négy ajánlást kapott a vegyes bizottság­tól, én azonban elégedett vagyok az eddig elért eredményekkel. Tizennyolc hónappal március 30-i budapesti ülése előtt ta­lálkozott utoljára a Szlo­vák-Magyar Kisebbségi Ve­gyes Bizottság, melynek szlo­vákiai küldöttségéből ezúttal hiányzott néhány állandó tag. Távolmaradásuk okairól a testület szlovák társelnökét, Jaroslav Chlebo külügyi ál­lamtitkárt kérdeztük. JUHÁSZ LÁSZLÓ Miért volt másfél éves szünet a vegyes bizottság két ülése között? Jó családoknál az a szokás, hogy nemcsak úgy magától megy az em­ber vendégségbe, hanem megvárja, amíg hívják. Az elmúlt időszakban a probléma sohasem a szlovák olda­lon mutatkozott. Magyarország - szubjektív vagy objektív okokból - nem tartotta időszerűnek a tárgya­lást. Visszautasítok minden olyan vádat, hogy a szlovák küldöttség nem lett volna hajlandó találkozni magyar partnereivel. Az Új Szóban megjelentekkel ellentétben mi ké­szen álltunk a megbeszélésre, ma­gyar barátaink nem érezték sürgős­nek a dolgot. Az egyik ok az volt, hogy Magyarország a nyelvi charta \\ Ha valakivel ' nem lehet kom­munikálni, nem vehetjük figyelem­be álláspontját. szlovákiai tárgyalásától tette függő­vé a vegyes bizottság következő ülé­sének megszervezését. Bizonyára más okok is közrejátszottak, mi azonban nem nyomoztunk utánuk. Egyébként eddig azt sem rögzítet­tük, müyen gyakran kell összeülnie Jaroslav Chlebo tagadja értesüléseinket a vegyes bizottságnak, csak a leg­utóbbi ülést követően került be a jegyzőkönyvbe - hozzáteszem, a mi javaslatunkra -, hogy ezek után évente legalább egyszer találko­zunk. A budapesti tárgyaláson a bizott­ság állandó tagjai közül nem volt jelen Kádek Katalin a kormányhi­vatal emberi jogi főosztályának képviseletében, Jarábik Gabriel­la, a kulturális tárca ületékes fő­osztályvezetője és Pásztor István komáromi polgármester. Miért? Amikor a vegyes bizottság társelnö­ke lettem (Ján Fígeľ után - a szerk. megj.) és áttanulmányoztam a tes­tület eddigi működését, furcsa té­nyekre lettem figyelmes. A vegyes bizottság tagjai áüagosan évente egyszer találkoztak, üyenkor éjjel kettőig-háromig dolgoztak, amíg (Archívum) végre megegyezésre tudtak jutni va­lamiben. Én hatékonyabbá akartam tenni a testület munkáját, és tevé­kenységének nagy részét a találko­zók közötti időszakra szerettem vol­na összpontosítani. A testület szlo­vák tagjaival demokratikusan meg­egyeztünk abban, hogy csökkenqük a résztvevők létszámát, hogy ezzel is gyorsabbá tehessük a munkát. Pásztor polgármester úr esetében az volt a gond, hogy egyéb teendői mi­att nem vett részt a bizottság vala­mennyi előző ülésén. Ilyen esetben, ha valakivel nem lehet kommuni­kálni, természetesen nem vehetjük figyelembe álláspontját. Mi egyéb­ként a bizottság szlovák részében mindenkit megkérdeztünk, feltétle­nül ragaszkodik-e a részvételhez. Valamit nem értek. Azt állítja, mindenkit megkérdeztek. Ók A komáromi polgármester elmondta, többször keményen bírálta a bizottságot a megoldatlan feladatok halmozásáért Pásztor István magyarázatot kér Jaroslav Chlebótól SZABÓ MÓNIKA Pozsony/Komárom. Pásztor Ist­ván, a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság állandó tagja azért nem vett részt a testület március 30- i budapesti ülésén, mert nem kapott meghívót. A komáromi polgármes­ter cáfolta a bizottság szlovák társel­nökének, Jaroslav Chlebónak azt az állítását, amely szerint nem tudták felvenni vele a kapcsolatot. A külügyi államtitkár kinevezte a budapesti találkozón részt vevő ta­gokat és a keretbe Pásztor István többedmagával nem került be. Chlebo ezt azzal magyarázta, hogy a bizottság hatékonyságának érde­kében volt szükség a létszámleépí­SITA-HÍR Pozsony. Az MVK közvélemény­kutató intézet legújabb felmérése alapján a polgárok Robert Ficónak hisznek a legjobban. A Smer elnö­két Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke követi, Anna Malíková, az SNS el­nöke a harmadik. A legnagyobb szimpátiazuhanást Rudolf Schuster könyvelhette el, aki a márciusi 18,4%-ról 13,9%-ra esett vissza. A legkevésbé megbízható politikusok tésre, amiben előzőleg megállapod­tak. A polgármester viszont el­mondta, részt vett valamennyi elő­készületi ülésen, de létszámcsök­kentésről nem egyezkedtek. A törté­nethez hozzátartozik, hogy amikor létrehozták a vegyes bizottságot, Pásztor Istvánt az egyik állandó tag­gá választották. A külügyminisztéri­um alkalmazottai azonban egymást beajánlva körülbelül tíz taggal bőví­tették a tagok számát. Közben Ján Figeltől Jaroslav Chlebo vette át a vegyes bizottság szlovák részének irányítását, aki nem értette, minek ennyi minisztériumi alkalmazott a bizottságban. Ezt egyébként a vá­lasztott tagok sem értették, magya­rázta Pásztor István. A létszámleépí­listáját Mikuláš Dzurinda vezeti, Vladimír Mečiar és Bugár Béla előtt. Robert Fico itt a lista legaljá­ra szorult, csak a megkérdezettek 8%-a nem bízik benne. A három közjogi méltóság közül Mikuláš Dzurinda járt a legjobban, hiszen hármuk közül benne bíznak a leg­többen, de a legrosszabul is, hiszen a megbízhatatlansági lista első he­lyét is megszerezte. A megkérde­zettek 18,2%-a nem hisz egyetlen politikusnak sem. tés során pedig nem a tárca időköz­ben bizottsági taggá kivenezett al­kalmazottai, hanem a választott ta­gok maradtak ki a Budapestre utazó delegációból. A polgármester nem érti, mi lehet ennek az oka. Elmon­dása szerint többször keményen bí­rálta a bizottságot a megoídatlan feladatok halmozásáért. A bizottság első találkozóján sikerült megfogal­mazni nagyon sok, a kisebbségek számára nagyon fontos feladatot, a második találkozón újabb feladatok fogalmazódtak meg, ám ezek nagy része nincs teljesítve. Felvetődött az is, hogy esetleg át kellene értékelni, mennyire fontosak ezek az ajánlá­sok, tette hozzá Pásztor, aki Duka Zólyomi Árpáddal és Szigeti László­Sokol: politikai követelés A magyar püspök ellen Pozsony. Ján Sokol politikai köve­telésnek tartja egy magyar püspöki poszt létrehozását Szlovákiában. A pozsony-nagyszombati megyés püs­pök úgy látja, helytelen az az érve­lés, hogy Romániában és Szerbiá­ban is van magyar püspök. Szerinte míg ezekben az országokban a ka­tolikusok többnyire csak magyarok s a többségi nemzet képviselői a pravoszláv vallási közösséghez tar­toznak, Szlovákiában ez egyáltalán nincs így. „A pozsony-nagyszom­bati egyházmegyében nagyon jól törődünk a magyar hívőkkel, hi­szen nemcsak én, hanem a két se­gédpüspököm is tud magyarul mi­sézni” - mondta Sokol. A magyar püspöki poszt létrehozását már 10 éve szorgalmazzák a szlovákiai ma­gyarok, s egyik szószólójuk Csáky Pál. A magyar hívők kéréséről vég­ső soron maga a pápa dönt. (TASR) Pásztor István val nagyon keményen szót emelt az ellen, hogy az egyszer már megha­tározott feladatokat nem lehet utó­Karcsúsítaná az apparátust Stank első 100 napja Pozsony. Jozef Stank védelmi mi­niszter tegnapi sajtótájékoztató­ján értékelte a munkába lépése óta eltelt száz napját. Elmondta, janár óta több vezető poszton sze­mélycseréket hajtott végre, új ál­lamtitkári posztot hoztak létre a minisztériumban a NATO-csatla- kozás gyorsítására, készül a had­sereg átszervezéséről szóló terve­zet, s az ország védelmi tanácsa elé terjesztette a hadsereg légiere­je reformjának tervezetét. Stank elmondta, a belső ellenőrzések rá­világítottak, hogy több furcsa szerződést is kötött korábban a minisztérium, s ezek egy részével a nyomozók is foglalkoznak majd. A védelmi miniszter elismerte, magán a minisztériumi apparátu­son is van mit karcsúsítani, hiszen az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a létszám, (s, t) lag letagadni. A polgármester sze­rint ekkor kezdődtek a torzsalkodá­sok. A minisztériumi alkalmazottak többször szerettek volna teljesített­nek nyilvánítani egy-egy feladatot, holott még nem is foglalkoztak vele, amit ők nem néztek el. Pásztor el­képzelhetőnek tartja, ez állhat an­nak hátterében, hogy őt nem hívták meg a budapesti tanácskozásra. A március 21-én kelt levélben a mi­nisztérium tudatta a polgármester­rel, hogy a magyar fővárosba egy szűkebb, hattagú keret utazik, melyből ő kimarad, viszont tovább­ra is számítanak munkájára, javas­lataira. Pásztor elmondta, mielőbb magyarázatot kér az államtitkártól arra, milyen jogon hagyta ki. Még nincs eredmény Békéscsabán csak rongálás Budapest. Nem haladtak előbbre a nyomozók Békéscsabán a Szlo­vák Kultúra Házát ért atrocitás felderítésében - tudta meg az ET- NONET, magyarországi nemzeti­ségi hálólap a rendőrség illetéke­sétől. Bár volt egy halovány nyom, amin elindulhattak, a vizs­gálat alá vont fiatalok jó alibivel rendelkeztek. A firkálást magára vállaló RÁCS levelét grafológus is megvizsgálta, mégsem jutottak egyelőre olyan adathoz, ami alap­ján új gyanúsítottak kerülhetné­nek a látókörbe. Ennek ellenére nem készülnek arra, hogy lezár­ják a nyomozást. Annak idején, közvetlenül az ese­mény után még elhangzott, hogy a titkosszolgálatokat is bevetik, most azonban erre alig van esély. Az eset minősítése is „csak” rongá­lás. (etnonet) pozitív: negatív: Robert Fico 27,9 Mikuláš Dzurinda 44,6 Vladimír Mečiar 20,2 Vladimír Mečiar 37,6 Anna Malíková 16,8 Bugár Béla 21,2 Mikuláš Dzurinda 15,8 Anna Malíková 17,3 Rudolf Schuster 13,9 Csáky Pál 15,8 Bugár Béla 8,2 Robert Fico 8,0 Mikuláš Dzurinda vezeti a legmegbízhatatlanabbak listáját Robert Ficóban bíznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom