Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-12 / 86. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 12. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1882 április 15-i számából Fehér husvét Az a közmondásos népies időjóslat, hogy fekete karácsonyra fehér husvét következik, az idén csakugyan beteljesült. Karácsonykor a porzó országút tavaszra emlékeztetett, husvétkor meg a szálingozó hópelyhek a zimankos telet juttatták eszünkbe. Igazán hóbortos szeszélye az időjárásnak! A gazdákat nem kis aggodalomba ejtette a téliessé vált idő, és húsvéti ünneplésüket egészen megzavarta. Az éjjelenként volt fagyok a már szép fejlődésnek indult gyümölcsfákban sok kárt okoztak, a gabonavetések azonban még a legnagyobb részben sikeresen daczoltak az időjárás szeszélyével. Bizony-bizony, ránk is férne ám egy jó esztendő. Verekedés Czivódás tört ki az egy udvarban lakó Schwartz és Stiglitz családok között. Folyt a harcz közöttük. Férfi férfi ellen, az asszonyok meg egymással néztek farkasszemet. Már a harcz koczkája Schwarczék javára dőlt volna el, midőn Stiglitz szabómester segédje, princzipálása érdekében interveniált. Ez interventió végső ellenállásra készteté Schwartzot s nagyobb nyomaték kedvéért egy kézbe vett fejsze súlyát vetette a harcz mérlegébe, ámde gyors értesítésre megjelent a csata színhelyén egy rendőr imponáló alakja és a véresnek Ígérkező csetepaté szerencsésen véget ért. Tömeges baromfilopás Fischer testvérek pusztájáról szerdán virradóra falusi atyafiak minden baromfit összepakolva, azokat a puszta szomszédságában levő Becsali csárda tulajdonosának olcsó pénzért eladták, kinél a tulajdonosok jószágaikat meg is találták, a csárdás azonban üthette bottal a tolvajok nyomát. Az obsit miatt Bogár nevű asztalossegéd bor-okozta jókedvének tetőpontján katonai elbocsátó levelét darabokra tépte. Más napra felocsódva mámorából, annyira szivére vette meggondolatlan tettét, és talán egy kissé az újabb besorozástól való alaptalan félelem is sarkalta, hogy revolverrel akart véget vetni életének. Szándékát észrevették és a végső pillanatban nagy nehezen erőszakkal tudták csak kicsavarni kezéből a gyilkos eszközt. Nagy ár is lett volna egy emberélet - egy eltépett obsitért. Katonaszökevény Babka Mihály, a 29-ik gyalogezred közvitéze, megunta a kaszárnyaéletet s vele együtt a profuntot. Eltűnt arany szabadságát szökéssel akarta visszaszerezni. Búcsú nélkül elcsapta magától a századot. De a szegény fiú nem sokáig élvezhette visszanyert szabadságát, a nemezis egyik rendőr képében a czigánymezői kazaloknál utolérte, s most már a „dunkli”-ban elmélkedik balga ténye fölött. Öngyilkosság Hanák Ferencz helybeli illetőségű tábori altüzér ki a múlt hó 27-én a 3-ik számú várerődhöz volt őrségre kirendelve, őrállomását fegyverestől odahagyta s édesanyja pihegő utczai lakásán meglőtte magát. A szerencsétlen fiatal ember nem halt ugyan meg, de sebe élet- veszélyes. Az itteni kórházban van ápolás alatt. Tűzvész az országúton Egy szemerei szatócs bevásárolt Komáromba’ az ünnepekre, s husvétvasárnapján nyugodtan poroszkált az országúton hazafelé. A kocsiban szépen fel volt halmozva a húsvéti kovásztalan kenyér, egy kosár tojás és több ilyen apróság, a kocsi végében pedig a szatócsnak két gyermeke aludt. Az áruk között aligha nem gyufa is lehetett, mert a szállítmány tüzet fogott, melyet a lovakat hajtó szatócs a szél ellen hajtván észre nem vett. A kocsi lángban állott, s az alvó gyermekek életveszélyben voltak már, midőn egy Komáromból jövő hintó, melynek kocsisa a tüzet messziről észrvette, vágtatva utolérte a szatócsot, és a kocsis maga veszélyeztetésével leemelte a két gyermeket s azután, a sült tojást és a megpíritot kenyeret. A szatócsnak ekként nagy kára lett ugyan, de mégis szerencsésen megmenekült a veszedelemtől, hogy Illés prófétaként jusson fel az égbe. Kifogott hulla Kopcsányi Lajos, volt adótisztnek hulláját, kiről említettük, hogy a Dunába ölte magát, múlt szombaton a nagydunai hajóhidnál kifogták és másnap délután a ref. temetőben -számosak részvétele mellett - eltakaríttatott. Testvérét akarta megölni Berky Juliána együtt élt testvérével Klárival. Lakásukon valami fölött összezörrenve, csetepatéjuknak szomorú vége lett, ugyanis J. felindultságában nagy konyhakéssel rohant testvérére és azt életveszélyesen megsebesítette. A rendőrség átszolgáltatta őt a büntető igazságszolgáltatásnak. Tűz ütött ki Tűz ütött ki husvét másodünnepén Ácson. Rády József szénás kazala gyulladt ki, és csak a gyorsan érkezett segélynek köszönhető, hogy e kazalnál egyéb nem lett a láng martaléka. A rácz temető-felé A rácz temető-felé puszta telek egy részének lövöldéül való átengedése tárgyában a városi hatósághoz benyújtott kérelmét a lövészegylet visszavonta, s így az a szerdai közgyűlésen tárgyalás alá nem is került. A visszavonásra okot azon több oldalról felmerült aggály szolgáltatott, hogy a lövöldének e helyütt, tehát benn a városban a legnagyobb elővigyázat mellett is - veszélylyel járhatna. Úgy látszik hát, hogy az egyesületnek meg kell maradnia a Vágón túli katonai lövölde mellett. Válogatta: Kamoncza Márta Megalakították a szakbizottságokat a Hármas Duna-vidék Eurorégióban, melynek jelenleg harminc település a tagja Bővítik az együttműködést GAÁL LÁSZLÓ Hármas Duna-vidék Eurorégió április 4-i galántai ülésének legfontosabb pontja az alapszabály elfogadása és a szakmai munkacsoportok megválasztása volt. Az alapszabályban a január 25-én Győrben aláírt alapító okirathoz képest több módosító javaslatot is elfogadtak. így például a Csalló- köz-Mátyusföldi Régiót a Duna- szerdahelyi és a Galántai járáson kívül a Vágsellyei járással is kibővítették, és jelenleg mintegy 30 település tagja az Eurorégiónak. A települési önkormányzatokon kívül államigazgatási szervek és civil szervezetek is tagjai lehetnek a társulásnak. A alakuló tanácsülésen olyan javaslat is elhangzott, hogy az eredetileg javasolt hat munkabizottság mellett hozzanak létre egy továbbit, a katasztrófaelhárítási bizottságot, végül olyan döntés született, hogy egy új bizottság helyett a környezet- és természetvédelmi bizottság munkáját bővítik ki a katasztrófavédelmi feladatokkal, és ennek a bizottságnak a többivel szemben nem öt, hanem hat tagja lesz majd. Megbízták az egyes bizottságok koordinátorait, akiknek a biztottságok összeállítása lesz a feladata. A gazdasági és foglalkoztatásügyi bizottságot Pomothy László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója, az oktatási, ifjúsági és sportbizottságot Keszegh Pál, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója, a szociális és egészség- ügyit Juhos Ferenc, Nádszeg polgármestere, a kulturális és idegen- forgalmit Fenes Iván bősi és Krascsenics Péter nyárasdi polgár- mester, a területfejlesztési és közlekedésügyit Pázmány Péter, Duna- szerdahely polgármestere és Beré- nyi József, a kormányhivatal régiófejlesztési főosztályának vezetője, a környezet-, és természetvédelmi és katasztrófaelhárítási bizottságot Gogh Ferenc, Nagyfödémes polgármestere és Horváth Ákos, az Eurorégió titkára szervezi. Egy-egy bizottság véleményező és javaslattevő szervként segíti az Eurorégió munkáját. Feladatuk elsősorban a közös tervezetek és más együttműködési programok kidolgozása, de a tanácskozáson elhangzott javaslatok szerint az első feladatuk olyan helyzetfelmérés elkészítése lesz, amelyből látható, hogy Egy-egy bizottság véleményező és javaslattevő szervként segíti az Eurorégió munkáját. a határ egyik vagy másik oldalán az egyes szakterületeken milyen a jelenlegi helyzet, milyen fejlesztésre lenne szükség és az egyes területek milyen tapasztaltokat vehetnének át egymástól. A társulás titkára ismeretette a további javaslatokat, egy közös weboldal nyitását az Interneten, egy ismertető kiadását, amely tartalmazna alapinformációkat és térképet az eurorégióról, vagyis Győr-Moson-Sopron megye, a Csallóköz és Mátyusföld térképét, valamint egyéb idegenforgalmi tudnivalókat tartalmazna. Javaslat hangzott el egy határon átnyúló természeti park létrehozására, amely magába foglalná a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet és a Duna Menti Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzetét, ez a kömyzetvédelem és az idegenforgalom terén szabályozná az itt folyó tevékenységet. Berényi József, már egy konkrét programról is beszámolt, egy olyan hármas együttmúködésről amelyben ENSZ-támogatás mellett olyan úgynevezett pilótaprogramot indítanának, amely Szlovákia három régiójában, a Trencséni és az Iglói régióban valamint a Hármas Duna- vidéki Eurorégióban működne, és a fejlettebb országok tapasztalatait alkalmazná az adott régiókra. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a szlováldai szakembereknek egy tanulmányúton mutathatnák be a fejlettebb győri régió vállalkozásait. Ivanics Ferenc, az eurorégió társelnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy a Szigetközben a Dunán egy kompjáratot indítanának, félúton Rajka és Vámosszabadi között, hogy a gyalogos és kerékpáros turisták itt is átkelhessenek a túloldalra, ne kelljen az egyik vagy másik határátkelőig több tíz kilométeres kerülőt tenniük. Egy korábbi nádszegi találkozón már Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel is tárgyaltak arról, hogy a Mária Valéria híd felépítése után megszűnő Párkány-Esztergomi kompot telepíthetnék át a Szigetközbe, ám ldderült, hogy ez a komp már „foglalt”, ezért más megoldást kell keresni. A tanács megszavazta egy eurorégiós tervezetalap létrehozását is, amelybe 1,5 millió forintnak megfelelő eurót gyűjtenének össze, és ebből a már a ma is meglévő, határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatnák. Például ha két vagy több község közötti nyugdíjastalálA Dunán egy kompjáratot indítanának, félúton Rajka és Vámosszabadi között. kozó, sportesemény, ifjúsági találkozó szervezésére 20-30 ezer forintot adnának, az is segítség lenne, és a rendezvény támogatói között a eurorégió is megjelenne. Konkrét példát Pázmány Péter, az eurorégió társelnöke, hozott fel, mégpedig Dunaszerdahely és Mosonmagyaróvár kiskertész-szerve- zeteinek hagyományos találkozóját, amelyhez eddig a két város ön- kormányzata járult hozzá, ezentúl a régiós alapból segíthetnék őket. Olyan rendezvényeket is támogathatnának az alapból, mint az ön- kormányzati fórumok, kórusversenyek, vagy egyhetes ösztöndíj a másik régióról készülő tanulmány elkészítésére. Iskolalátogatási lehetőség is lenne, például balettművészeti képzés Győrben és hasonlók. Távlati tervek tehát vannak, most a szakbizottságokon a sor, hogy ezekre kidolgozzanak konkrét tervezeteket, melyek alapján akár európai uniós támogatásokat is megpályázhatnának. A gyűjtés az árvízkárosultak számára az első lépés a két község közötti hosszú távú együttműködés felé Adomány Marcelházáról Tarpára Az árvízkárosultak számára gyűjtést szervező bizottság első ülése „Dr. Nyéki Tamás tarpai polgár- mester, aki egyben a község általános orvosa is és Szűcs Miklós iskolaigazgató nagy szeretettel fogadott bennünket, elmondták, hogy Tarpán sok embernek szinte mindenét tönkretette a víz. Reméljük, hogy adományainkkal legalább egy picit segíthettünk a rászorulókon” - fűzte hozzá Keszegh Zoltán. Mint mondta van igazság abban a mondásban, hogy minden rossz valamire jó. Hiszen ha Tarpát nem sújtja a természeti csapás, a marcelháziak nem látogattak volna el a községbe, amelynek polgármesterét meghívták május 19-re Marcelházára, ahol aznap tartják a millenniumi ünnepséget és adják át a felújított művelődési házat. Az invitálás viszonzásaként a tarpai polgármester meghívta a marcelházi hagyományőrző csoportot a június elején a községben tartandó ünnepségre. „Ez is azt jelzi - fogalmazott a marcelházi polgármester -, hogy a két község között tartó- sabb, hosszútávú kapcsolat van kialakulóban.” A segélyszállítmány megérkezett Tarpára. Balról jobbra: Szűcs Miklós iskolaigazgató, Keszegh Béla marcelházi polgármester, dr. Nyéky Tamás tarpai polgármester és dr. Sebők Zoltán, a Máltai Szeretetszolgálat szlovákiai vezetője. néhány magyarországi községben, rögtön felötlött bennem a gondolat, hogy valamilyen formában segíteni kellene a rászorultakon. Miután a falunkban körzeti orvosként dolgozik dr. Sebők Zoltán, aki a Máltai Szeretetszolgálat szlovákiai vezetője, őt is meghívtam az első megbeszélésre, rajta kívül felkértem a községben működő katolikus és református egyház képviselőjét, az alapiskola igazgatóját. Már az első találkozónkon elosztottuk a feladatokat: a Máltai Szeretetszolgálat vállalta a határátlépéssel sejében 22 tonnányi rakománnyal: ruhaneművel, tisztítószerrel, játékkal, könyvvel, tanszerrel és tartós élelmiszerrel. A segélyszállítmányt a magyarországi Tarpára elkísérte Keszegh Béla polgármester és dr. Sebők Zoltán, a Máltai Szeretetszolgálat képviseletében. A 2450 lakosú település egyike volt azoknak a községeknek, amelyekben a víz hatalmas pusztítást végzett: hatvan ház ösz- szeomlott, 150 épület pedig annyira megrongálódott, hogy rövid időn belül le kell bontani őket. A falu lakói homokzsákokkal védekeznek az ár ellen (Archív felvételek) KAMONCZA MÁRTA A komáromi járásbeli, 3800 lelket számláló Marcelházán márciusban gyűjtést szervez- ,„1^ tek a magyarországi árvízkárosultak számára. A gyűjtésbe bekapcsolódott a község önkormányzata, az iskola, a faluban működő két történeti, a katolikus és a református egyház és a Máltai Szeretetszolgálat. „Amikor láttam a televízióban a megdöbbentő képsorokat arról, milyen pusztítást végzett az árvíz kapcsolatos engedélyek elintézését. Rácz Elemér református lelkész és Heriban László katolikus plébános kihirdették a hívők között a gyűjtést, Duka Róbert iskolaigazgató a könyvek, tanszerek és játékok gyűjtésének szervezését vállalta, Nóra Slepecká, a Máltai Szeretetszolgálat komáromi járásbeli képviselője pedig Ógyallán gyűjtötte össze az adományokat” - tájékoztatott Keszegh Béla marcelházi polgármester. A gyűjtést szervező bizottság első ülése után tíz nappal később már el is indulhatott az adományokat szállító kamion, bel-
