Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-12 / 86. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 12. KOMMENTÁR A pénz dilemmája TUBA LAJOS Jól jön a húsvét a politikusoknak, a keddi koalíciós tanácson megegyezhettek: majd az ünnepek után tárgyalnak újra a közigazgatási reformról. Hiába tűztek ki újabb végső dátumot, a reform körüli politikai vita még mindig csak a regionális önkormányzatok számánál tart, pedig ez a legegyszerűbb része az egésznek. Nem nyitották meg a járások megszüntetésének kérdését, a pénzről nem is beszélve. Mert a reform egyik kardinális kérdése a regionális önkormányzatok finanszírozása. Annak eldöntése, hogy csak egy újabb adminisztrációs testület nő-e ki az eddigi kerületi hivatalok mellett, vagy pedig a regionális önkormányzat valóban képes lesz a fejlődés irányítására. Ennek a dilemmának a megoldása valójában sokkal keményebb politikai döntés, mint a régiók számának kiharcolása. A pénzelosztásról utoljára a ZMOS-kongresszuson hallhattunk megdöbbentő dolgokat, ahová felvonult az egész kormány. Ez nem volt hiábavaló, kiderült ugyanis, a ZMOS kellőképpen megosztott ahhoz, hogy minden politikus erőt meríthessen eddigi munkája folytatásához. Brigita Schmögnerová bejelentette, a regionális önkormányzatok finanszírozását a vagyonadók átcsoportosításával képzeli el, a jövedelem- adók egy részének átadására valamikor a szebb jövőben kerülhet csak sor. Ebben a helyzetben az önkormányzatok csak visszautasíthatják a fedezetlen kompetenciák átvételét. A politikusok pedig mehetnek üdülni, mondván, ha nem kell nekik kompetencia, akkor minek töljük itt magunkat. Ez persze így túlságosan egyszerű lenne. Ez ugyanis egyben a koalíció jobb fele (jelen helyzetben nevezhetjük őket uniópártiaknak) teljes vereségének felelne meg, amit remélhetőleg legalább a beindulóban lévő választási kampány miatt sem hagynak annyiban. Már csak azért sem, mert most kell eldőlnie annak, van-e a jelenlegi szlovák társadalomnak ereje kialakítani a választott testületek által gyakorolt decentralizált közigazgatást, vagy pedig marad az SDĽ által oly hevesen védett államközpontúság. Tény, hogy az ezzel kapcsolatos tízéves küzdelem során még soha nem kerültünk ilyen közel a megoldáshoz, de nem mondhatnánk, hogy a decentralizáció hívei egyértelműen győzelemre állnának. De ha ezt most feladják, a történelem majd olyan társaságként jegyzi őket, akiknek ugyan kezükben volt a lehetőség, de az országot ugyanolyan állapotban adták át a balkáni utat jelentő ellenzéknek, mint ahogyan annak idején átvették tőle. Pokoli tornyok MOLNÁR IVÁN A szlovák lakásállományt Európa legfiatalabb lakásállományai között tartják nyilván. A lakások nagy részét azonban a szocialista lakótelep-építés során adták át, aminek megvoltak ugyan az előnyei, többségünk azonban hamarosan csak a hátrányokkal fog találkozni. Előnyként elsősorban az hozható fel, hogy a 70-es, 80-as években rövid idő alatt családok ezreit tudták lakáshoz juttatni. Közben természetesen egyáltalán nem figyeltek arra, milyen következményei lesznek az emberekre a minden esztétikumot nélkülöző be- tondzsungeleknek. A helyzet e tekintetben máig nem változott, az elkövetkező években azonban azok is szembekerülnek majd a problémákkal, akiket eddig hidegen hagyott a lakótelepek ridegsége és akiket elkerült az ott elbuijánzott bűnözés is. A 70-es évek elöregedett technológiájának köszönhetően ugyanis a lakások felében már ma kénytelenek megküzdeni a legkülönfélébb hibákkal, és a helyzet évről évre csak rosszabb lesz. Van ahol a gázvezeték mállik szét egyik napról a másikra, van ahol a megrepedt vízvezeték árasztja el pillanatok alatt a fél bejáratot. Olyan hibákról van szó, amelyeknél mélyen bele kell nyúlnunk a pénztárcánkba. A lakásszövetkezeteknek például az elkövetkező húsz évben csak a 30 évnél öregebb lakások felújítására 250 millió koronára lenne szükségük. Míg azonban az Állami Lakásfejlesztési Alap, a jelzáloghiteleket nyújtó bankok és a lakás-takarékpénztárak jelentős összegeket fordítanak az új lakások építésének támogatására, a már felépült, ám katasztrofális állapotban lévő lakások felújításáról továbbra is hajlandók vagyunk megfeledkezni. A szövetkezeti lakásokban lakók közben 1,5 milliárd koronányi lakbérrel tartoznak, amit a hiányos törvényi rendelkezések miatt szinte lehetetlen behajtani, pedig ez jelentős segítséget nyújthatna a lakások felújításánál. Egy azonban már ma biztos: ha az elkövetkező években nem kezdünk hozzá a lakások felújításához, akkor azok tömegesen válnak lakhatadanná, ami katasztrófahelyzethez vezethet a hazai lakáspiacon. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendei Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201 fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Tetjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az Hlenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ftf Circulations E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Festett húsvéti tojások ajándékozása a perzsa nagykirályok idejére nyúlik vissza Internetes „nyúlposta” és kórmentes nyuszik A húsvét keresztény ünnepköréhez évszázadok óta számos - nem egyszer pogány eredetű - népszokás kötődik. MTI-HÁTTÉR Festett húsvéti tojások ajándékozása az egyiptomi fáraók, sőt'a perzsa nagykirályok idejére nyúlik vissza, és a nyúl is jelen volt már az egyiptomi mitológiában. Az az elképzelés viszont, amely a húsvéti tojást a nyúllal társítja, bizonyíthatóan csak a XVII. században jelent meg először Németországban. Ezekben a napokban „tapsifülig” munkában van Németország legnépszerűbb húsvéti nyuszija. Amióta ugyanis már az interneten is ott ugrándozik, azóta le nem hunyhatja a szemét: tavaly például húszezer üzenetet kapott az „egér” jóvoltából, idén pedig legkevesebb harmincezer e-mailre számíthat. Mivel a húsvéti nyúlnak is lépést kell tartania az idővel, ezért 1996 óta az interneten is elérhető „www.hanni- hase.de” címen, amelyen rajongói nemcsak óhajaikat tolmácsolhatNémetország egyetlen húsvéti postahivatala Os- tereistedtben működik. ják, hanem virtuális húsvéti tojásokat és jókívánságokat is küldhetnek rokonaiknak vagy barátaiknak. Aki viszont hagyományos módon - posta útján - akar kapcsolatba lépni a tapsifülessel, annak ezután is a levélhordó kézbesíti a választ. Németország egyetlen „húsvéti postahivatala”, amely stílszerűen az Ostereistedt nevű kis faluban működik, már négy héttel az ünnepek előtt hozzálát a levelek megválaszolásához. Az egész 19 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a zeveni postahivatal ma 62 éves tisztviselője, Hans- Hermann Dunker nyuszinak címzett levelet kapott egy kisgyerektől. Akkor támadt az ötlete, hogy „húsvéti postahivatalt” nyit az ötszáz lakosú községben és „Hanni Hase” néven válaszol a gyerekek leveleire. Válaszait külön erre a céjra készített bélyegzővel látja el, amelyen ez olvasható: „Osterhasenbüro, am Waldrand 12,27404”. Húsvétvasárnap délelőtt 11 órakor a zeveni iskola előtt egybegyűltek „Hanni Hase és családja” részvételével elindulnak megkeresni az elrejtett húsvéti tojásokat. Az idén külön is növeli az esemény varázsát, hogy tíz tarkára festett hőlégballon emelkedik a magasba az ünnepen és egy szerencsés rejtvényfejtő ingyen utazhat valamelyiken. A tarka húsvéti tojások megkeresése fontos a modern családok összetartozása szempontjából, állapította meg Hermann Bausinger tü- bingeni kultúrtanácsos. „Mivel napjainkban egyre kevesebb idő jut arra, hogy szülők és nagyszülők együtt lehessenek gyerekeikkel és unokáikkal, ezért sokak számára nagy jelentősége van az elrejtett húsvéti tojások együttes felkutatásának” - hangsúlyozta. Gyakran megesik, hogy a húsvéti tojások keresése hetekig is eltart. Sok német városban ez ma is egész közösségek együttes élménye. Bausinger szerint különben a húsvéti nyúl mítosza szorosan összefügg az elrejtéssel. Az elmúlt évszázadokban a polgári háztartásokban a húsvét valami egészen különleges volt: „nem tartották elegendőnek, ha a szülő ajándékozott valamit a gyerekeknek, ezért kitalálták a húsvéti nyuszit”, „aki” az ajándékot hozta nekik. Emellett arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a rejtekhely kiagyalása és azután a keresés „gyereknek és felnőttnek egyaránt szórakoztatóbb lehet, mint bármelyik szappanopera”. Világszerte keresettek húsvétkor a finom csokoládényulak. ÉrdeA németek egyharmada ki nem állhatja a húsvéti csokoládényuszit. kés viszont, hogy egy nemrég készült reprezentatív felmérés szerint minden harmadik német ki nem állhatja őket. Akik azonban mégis vásárolják, azoknál a „favorit” a hagyományos barna nyúl. Minden második német háztartásban a húsvéti nyúl „fészekbe rakja” a tojásait. Svájcban a közelmúltban nem kis megütközést keltett, hogy egy luzerni cukrászda által készített csokoládényuszik mellükön „büszkén” viselték a következő feliratú kis táblát: „Született Svájcban, ebben a kergemarhakórtól mentes országban”. Alig kerültek az üzletekbe ezek a nyulak, máris dühödt tiltakozó levelek és e-mailes üzenetek árasztották el a cukrászda tulajdonosát, aki kénytelen volt kivonni őket az üzleti forgalomból. Azzal védekezett, hogy ő „semmi rosszat” nem akart, csakhát a cukrászdája minden évben „aktuális megjegyzéssel” bocsátja áruba húsvéti nyulait. THE ECONOMIST A magyar státustörvényt mutatta be röviden a brit gazdasági és üzleti szakfolyóirat. Az összeállítás tömören utal a környező országokban élő magyar kisebbség magyar- országi munkavállalási körülményeire, majd dióhéjban ismerteti a státustörvény lényegét, és hozzáteszi, Orbán Viktor miniszterelnök abban bízik, hogy sok ezer hálás (határon túli) magyar kérvényez majd ilyen különleges jogokra felhatalmazó igazolványokat még a következő választások előtt. A (készülő) törvény kétségtelenül kényes problémát érint az európai uniós csadakozásra törekvő Magyarország számára, állapította meg a szakfolyóirat legutóbbi számában. Jelenleg a tekintélyes magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országok valamennyi állampolgára szabadon utazhat ki és be Magyarországra. Amint azonban Magyarország belép az EU-ba, több környező ország állampolgárainak - talán csak Szlovákia tűnik biztos kivételnek - vízumra lehet szükségük. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, akinek édesapja Erdélyből települt át, úgy véli, az új törvény nélkül sok ezer elkeseredett kisebbségi sorban élő magyar áramlana át Magyarországra még az uniós csatlakozás előtt. A törvény lehetővé tenné a határon túli magyarok számára, hogy évente három hónapot törvényesen dolgozzanak Magyarországon, miközben anyagilag segítene fenntartani (kisebbségi) életformájukat hazatérésük után. A fellendülő Magyarországon három hónap alatt megszerezhető keresetek elegendőek arra, hogy akár egy éven át megélhessenek belőle a sokkal szegényebb Ukrajnában vagy Erdélyben, fűzte hozzá Németh Zsolt. Az EU azonban idegenkedik a törvénytervezettől, mivel értelmezése szerint etnikai alapön hátrányos megkülönböztetést tenne a szomszédos országok állampolgárai között. Mint bármely esetben, néhány magyar ellenzéki parlamenti képviselő - baloldalról és középről egyaránt - kétségbe vonja, hogy a törvény valóban képes megoldani a határon túli magyarok problémáját. PRAVDA Pártpolitikai ellentétekbe rángatná bele az államfőt a Polgári Egyetértés Pártja (SOP), véli a szlovák napilap. A párt tudniillik új megoldással állt elő a közigazgatási reformmal kapcsolatban: javaslatuk szerint Rudolf Schusternek kellene ellátnia a koordinátor szerepét. Az SOP érvelése szerint fontos kérdésről van szó, tehát az államfő irányítsa a koalíciós pártok képviselőinek tanácskozását. A köztársasági elnök intézménye azonban mégiscsak egy hivatal, fogalmaz a cikkíró, e tisztséget betöltő személy csakis azt teheti, amit a törvény megenged számára. Ráadásul ismét megjelenik egy halhatatlan gondolat, melynek segítségével képesek vagyunk elhinni, hogy a kerékasztalok minden esetben megoldáshoz vezetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a koalíción belül két változat létezik a területi felosztásról, maga az államfő viszont egy harmadik elképzelést támogatna. VISSZHANG A drog másik oldala Megdöbbentett Lukács Zoltán Csak egy spangli fű című - sztereotípiákkal és előítéletekkel megtűzdelt - írása az Új Szó hasábjain. A rendőr százados úrnak tisztában kell(ene) lennie az illegális kábítószerek hatásaival, valamint az ilyen szereket használó fiatalok szokásaival, lelkivilágával. Ám a levélből éppen ennek ellenkezője tűnik ki. Ä szerző nem tett mást, mint megismételte a már sokszor hallott általános társadalmi demagógiát. Nem lehet ugyanis kérdés, hogy a fű vagy a hasis lágy drog-e vagy sem, hiszen erről az egyik legilletékesebb szervezet, a WHO már kimondta a végső szót: a mariska és a haska igenis lágy drog. Azért lágy, mert „csupán” lelki függőséget okoz, fizikait nem. Az úgynevezett kemény drogok (heroin, crack, kokain, anfetaminszármazékok stb.) viszont a flashen túl fizikai függőséggel és kemény elvonási tünetekkel is járnak. Ezzel talán le is zárhatnánk a témát, ám a rendőr százados azt írja, előadásokkal és írásokkal próbálja felvi- lágosítanni a fiatalságot a drogok káros hatásáról. Sajnos, el kell szomorítanom, ugyanis a szerek világában általában a kísértés az úr. A megelőző előadások nagy többsége hasztalan, hiszen ahol csak és kizárólag szakemberek és álszakemberek mondják el a bárhol elolvasható „ne” kezdőszavú mondataikat, ott a hallgatóban a jótanács nem sok ideig marad meg. Valódi megelőzőprogram csak a hiteles történetek bemutatásával képzelhető el, hiszen egy életlejtő mély nyomot hagy a hallgatóban. Mindezt csak azért mertem leírni, mert nagyon sok drogfüggővel találkoztam már, akik hasonlóképpen gondolkodnak a célravezető prevencióról. A pedagógusok többsége pedig nem meri kimondani azt, amit egyik heroinista barátom mondott: az első adagok után becsapva érzi magát az anyagos, mert mindenhol azt hallotta, hogy a szer rossz, és a belövés pillanatában, a flash-ben kimondhatadan érzés töltötte el. Ne csak papoljunk a drog káros hatásáról, hanem alternatívát mutassunk, hogy a fiatalok természetes módon, szerek nélkül legyenek boldogok. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni a drogtémához. Esetleg még annyit, hogy soha semmilyen illegális kábítószert nem próbáltam, noha napjainban tisztának lenni egyenlő a Idsebbségi léttel. Szabó Levente Galánta
