Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-10 / 84. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 10. Politika 5 Lex Répássy - egy fideszes képviselői indítvány, amely feje tetejére állíthatja a magyarországi sajtót Válaszolhassanak a politikusok A magyarországi sajtó egy törvénymódosítási javaslattal sem foglalkozik annyit mos­tanában, mint azzal a tréfá­san csak „Lex Répássy”-ként emlegetett indítvánnyal, amelynek esedeges elfogadá­sa igencsak megnehezítheti az újságírók életét. A javaslat beterjesztőjével, Répássy Ró­bert fideszes frakcióvezető­helyettessel, az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság alelnö- kével beszélgettünk. JUHÁSZ KATALIN „Akinek személyhez fűződő jo­gát napilapban, folyóiratban, rá­dióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értéke­lés sérti, követelheti saját véle­ményének vagy értékelésének közzétételét is”. E mondat hatal­mas vihart kavart sajtóberkek­ben. Miről is van szó pontosan? A magyar jogrendszerben a Polgári Törvénykönyv hivatott védeni a személyiségi jogokat. Ez a védelem az alkotmányra vezethető vissza, a magyar alkotmány szerint ugyanis az emberi méltóságot, a jó hírnevet védeni kell. A Polgári Törvény- könyv fogalmazza meg a jogsértés esetén foganatosítható szankció­kat. Az egyik ilyen 1978 óta létező szabály az úgynevezett sajtó-hely­reigazítás szabálya. Ha valakinek a sajtóban úgy sértik meg a szemé­lyiségi jogait, hogy róla valótlant állítanak, vagy valós tényeket ha­mis színben tüntetnek fel, akkor a sértett kérheti egy közlemény köz­zétételét, melyben a lap elismeri, hogy hibázott, és leírja a valós té­nyeket. Öt képviselőtársammal együtt azt tapasztaltam, hogy a ^ A véleménynyilvá- r nítási szabadság­nak nem része, hogy mások emberi méltósá­gába durván bele le- . . hét gázolni. NN gyakorlatban előfordulhat olyan eset is, amikor nem egy valótlan ténnyel sértik meg a személyiségi jogokat, hanem egy véleménnyel vagy publicisztikai értékeléssel. Ezért javasoljuk, hogy a már létező sajtó-helyreigazítási jog mellett ve­zessük be a válaszadás jogát is. Ez annyit jelent, hogy az újság­írói véleményre vagy értékelésre az érintett saját ellenvéleményét közöltetheti a lapban? Igen. Ez persze nem lenne általá­nosan kötelező, hiszen ez a szer­Répássy Róbert: meg kell előzni a sajtó hangvételének esetleges eldurvu­lását. (Archív felvétel) kesztőségek szabadságát befolyá­solná, inkább arról van szó, hogy ha valakinek a jó hírnevén esik csorba, arra a cikkre választ írhat­na. A javaslat parlamenti vitája so­rán felmerült, hogy a magyar al­kotmány nem csupán a személyi­ségi jogokat részesíti védelemben, hanem a véleménynyilvánítási szabadságot, a sajtószabadságot is. Ellenzéki képviselők és újság­írók szerint a mi javaslatunk korlá­tozná a sajtószabadágot. Szerin­tem ez azért nem igaz, mert a véle­ménynyilvánítási szabadságnak nem része, hogy mások emberi méltóságába, becsületébe durván bele lehet gázolni. Ön szerint az utóbbi időben any- nyira agresszív lett a magyar saj­tó hangneme, hogy a közszerep­lők ilyen „különleges védelem­re” szorulnak? Nem dramatizálom túl a helyzetet, sőt inkább azt mondom, hogy ke­vés ilyen eset fordul elő. A Polgári Törvénykönyv azonban jelenleg csupán hamis tény publikálása esetén ír elő sajtó-helyreigazítási kötelezettséget, a bíróságok nem foglalkoznak a véleménynyilvání­tás kérdésével. Nem egyszerűbb az ilyen ügye­ket sima sajtóperrel, kártérítési kötelezettséggel megoldani? Szerintem a kettő párhuzamosan létezhet. A sértett jelenleg is indít­hat kártérítési pert. A sajtóban va­ló megjelenés azonban nagyon nagy nyilvánosságot jelent, egy több százezres példányszámú lap­ban viszonylag gyorsan le lehet já­ratni egy embert. Ezért lenne fon­tos, hogy a sértett rövid időn belül válaszolni tudjon, ugyanolyan nyilvánosságot kapva. Egy peres eljárás tudvalévőén nagyon hosz- szadalmas. Ezzel szemben mi azt javasoljuk, hogy a szerkesztőség­nek kötelessége legyen leközölni az érintett válaszát. Ha a szerkesz­tőség szerint nem esett csorba az emberi méltóságon, végső soron úgyis a bíróságon köt ki az ügy. Más európai országokban van példa ehhez hasonló törvénycik­kelyre? Én személy szerint egyről tudok: Franciaországban az 1880-as évektől létezik az úgynevezett „vá­lasz joga”, ami nem teljesen olyan, mint a miénk, de hasonlít rá. Az angolszász országokban erre nin­csenek törvények, hiszen ott az ilyesmit a hagyományok és a szo­kások szabályozzák. Mekkora a reális esélye a szóban forgó törvénymódosítás elfoga­dásának? Jó esélye van, mivel a többséget al­kotó jelenlegi kormánypártok tá­mogatják a javaslatot. Minimális többséggel bár, de valószínűleg megszavazza a javaslatot az or­szággyűlés. Nálunk a köztársasági elnök előzetes felülvizsgálatra küldheti az alkotmánybíróságnak a törvényjavaslatokat, mi ezt kérni is fogjuk az államfőtől, nehogy utólag kelljen megsemmisíteni egy törvényt. Ezt nem azért tesszük, mert kételkednénk a javaslat al­kotmányosságában, hanem azért, mert a magyar alkotmány jelenleg nem állapít meg egyértelmű hie­rarchiát az emberi jogok közt, va­gyis az alkotmányban ugyanolyan fontos a sajtószabadság, mint az emberi méltóság. Ez a javaslat nem okozott osztat­lan tetszést a magyarországi saj­tón belül... így van, elég sokan ellenzik, én vi­szont azt mondom, hogy bármi­lyen ritka is személyiségi jogok ilyetén megtépázása, meg kell előzni a sajtó hangvételének eset­leges eldurvulását. Úgy látjuk, akadnak, akik egyáltalán nem szabnának korlátokat a vélemény­nyilvánítási szabadságnak. A ma­gyar alkotmánybíróság is foglalko­\\ Azt javasoljuk, hogy ' a szerkesztőségnek kötelessége legyen le­közölni az érintett . . válaszát. \\ zott ezzel a kérdéssel, és szerintük is van határ, mégpedig az, ha a vé­leménynyilvánítás mások emberi méltóságát sérti. Ön szerint ki lenne hivatott a jö­vőben meghúzni ezt a nagyon érzékeny határt? A szerkesztő­ségeknek is kellhet valamiféle támpont, hogy tudják, meddig mehetnek el. Ezt végső soron a bíróság hivatott eldönteni. A polgári jog elég abszt­raktul fogalmazza meg ezeket a dolgokat, a törvény például nem határozza meg, mi az a „becsület” vagy ,jó hírnév”. Ez mindig a bírói gyakorlatban alakul ki, nagyban függ az illető tűrésküszöbétől is. Egy politikus vagy más közszerep­lő az átlagembernél sokkal többet köteles eltűrni. A politikus tehát kevésbé lehet sértődékeny, mint mondjuk egy pék, akiről azt írják az újságban, hogy kilopja a kenyérből a lisz­tet? Igen. Ezen a gyakrolaton nem is akarunk változtatni, hiszen ha va­laki politikai pályára lép, számol­nia kell azzal, hogy kritizálni fog­ják, esetleg megsértik őt. Ez vi­szont nem jelenti azt, hogy egy po­litikusnak nincs emberi méltósága. Július elsején életbe léphet - a magyar képviselők feltétlenül támogatják Törvény a nemzetiségi műsorokról ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes pozitívan értékeli, hogy a kulturális minisztérium ki­dolgozta a közszolgálati médiu­mokról szóló törvényjavaslat ki­egészítését. Ennek hiánya miatt ugyanis Csáky Pál a múlt heti kor­mányülésen megvétózta a tör­vényjavaslat elfogadását. A jelenlegi módosítás azzal szá­mol, hogy megmaradnak a jelen­leg működő önálló szervezeti egységek, amelyek saját költség- vetésből készítik a kisebbségi adásokat, az egyes nemzetiségek lélekszámának megfelelő időtar­tamban. Milan Kňažko szeretné, ha a kor­mány legközelebbi ülésén elfo­gadná a kiegészítést és nem kelle­ne róla tárgyalnia a koalíciós ta­nácsnak. A közszolgálati médiu­mokról szóló törvényt a parla­ment már a márciusi ülésén tár­gyalta volna, de Kňažko szerint még így is van esély arra, hogy jú­lius 1-jén életbe lépjen. Az új jogi norma szerint a két intézmény gazdálkodását egy bizottság el­lenőrizné, az új központi igazga­tókat pedig az újjáalakuló média­tanácsok választanák. Az esti órákban ülésezett a Ma­gyar Koalíció Pártjának elnöksé­ge, amelynek tagjai egyhangúlag támogatták a javaslatot. Bárdos Gyula frakcióvezető lapunknak elmondta, hogy ilyen mértékű ga­ranciát még egyetlen eddigi tör­vény sem nyújtott a kisebbségi adásoknak. Elképzelhető, hogy a kormány­ülésen még változtatnak a javas­lat szövegén, és a parlamentben is módosulhat a törvényjavaslat. A jelenlegi változat azonban nagy előrehaladásnak számít, s ezt fel­tétlen támogatják az MKP képvi­selői. (csenger) Schuster a múltjáról mesélt Ausztrália uránt adna Pozsony. Szlovákia megalakulása óta NeU Andrew az első ausztrál közjogi méltóság, aki hazánkba lá­togatott. Az ausztrál parlament el­nökét tegnap fogadta Rudolf Schus­ter államfő, akinél a diplomata a szocializmusról is érdeklődött. Schuster nem szégyellte kommunis­ta múltját, s elmondta: akkor, ahogy most is, a polgárok jólétéért dolgo­zott. A két poltikus tárgyalt az auszt­rál vízumkényszer esedeges meg­szüntetéséről, s az elnök kérte ven­dégét, segítsen minél több ausztráli­ai befektetőt Szlovákiába csábítani. Andrew Pavol Hamžíkkal folytatott tárgyalásán jelezte, Ausztrália szí­vesen szállítana fűtőanyagot a szlo­vák atomerőműveknek. A minisz­terelnök-helyettes megígérte, to­vábbítja a javaslatot a gazdasági tár­cának. A javaslat egyébként nagyon jókor jött, hiszen a gazdasági mi­nisztériumnak a közeljövőben új fű­tőanyag-beszállítókat kellene talál­nia, hogy az ország ne csak az orosz behozataltól függjön. (SITA) Tóthová: alkotmánysértő a vétó Pozsony. Katarína Tóthová (HZDS) szerint alkotmánysértő volt az április 4-i kormányülés, mert Csáky Pál miniszterelnök­helyettesnek nem lett volna joga megvétózni a közszolgálati mé­diumokról szóló törvényjavaslatot. „Az alkotmány ide vonatkozó rendelkezése szerint a kormány kollektív döntéseket hoz, s nincs vétójoga senkinek sem. Ha Dzurinda felruházta helyettesét ilyen joggal, akkor megsértette az alkotmányt, ami egy jog­államban megengedhetetlen.” Az SOP alkotmányjogi szakértője, Peter Kresák elmondta, hogy Tóthová téved, mert a kormány a saját szabályai szerint ülésezik. „Ha a testület azt mondja, hogy elfogadja egyik tagjának vétóját, vagy nem szavaz egy bizonyos javaslatról, akkor az hivatalosan annyi, mintha nemleges dön­tést hozna.” (ngr) RÖVIDEN V Ma összeül a koalíciós tanács Pozsony. A közszolgálati törvényjavaslatáról és a közigazgatási re­formról tárgyal ma a koalíciós tanács az MKP központjában. A párt képviselőcsoportja ígéretet tett a pedagógusok szakszervezetének, hogy a közszolgálati törvény kérdése kiemelt pont lesz a tárgyalá­sokon, hiszen sok pedagógus ettől a törvénytől várja anyagi helyze­te javulását. Szó lesz az SZTV-ről és a Szlovák Rádióról szóló tör­vény módosításáról is. (TASR) Ismét emelkedik a benzin ára Pozsony. Mától újra, egységesen 30 fillérrel emeli a Slovnaft a benzinárakat. A gázolaj ára egyelőre változatlan marad. Az ár­emelés oka a vállalat vezetői szerint a szlovák korona dollárhoz viszonyított értékének csökkenése, valamint a kőolajpiac árai­nak változása. (SITA) Kukán pereli a Plus 7 dní c. lapot Pozsony. Eduard Kukán beperelte a Plus 7 dní című lapot, mivel az azt állította, hogy a miniszter 5 millió koronát érő lakás tulajdono­sa. Kukán szerint a cikk több valótlan állítást is tartalmaz, s egyér­telműen úgy lett megírva, hogy rombolja az ő imidzsét. (SITA) Öt év után visszavont feljelentés Pozsony. Ötéves bírósági huzavona után Jozef Číž visszavonta a Milan Kňažko és a Markíza televízió elleni feljelentést. Číž, aki az ifj. Kováé-ügyet vizsgáló nyomozók egyike volt, azért perelte be a minisztert, mert az még 1996-ban azt állította, Číž csak egy fogas­kerék abban a gépezetben, melynek segítségével a tettesek tökéle­tesen ellenőrizték az ügy nyomozását. A nyomozó ezért a kijelenté­sért 1 millió koronára perelte Kňažkót. (TASR) Javítani a parlamenti kapcsolatokat Pozsony. Szlovákia EU-csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos ta­pasztalatairól informálódott tegnap Anatolij Zlenko ukrán külügy­miniszter Jozef Migašnál. A parlament elnöke szerint a két ország viszonyán komolyan segíthetne, ha a parlamentek jobban együtt­működnének. A külügyminiszter kétnapos szlovákiai látogatása so­rán tegnap találkozott szlovák kollégájával, Eduard Kukannal, s fo­gadja őt Rudolf Schuster államfő is. (SITA) Leleményes mozdonyszivatók Rozsnyó. 2500 liter gázolaj ellopásával gyanúsít a vasúti rendőr­ség egy 31 és egy 61 éves szepsi férfit. Megegyeztek egy mozdony- vezetővel, aki Somodi és Torna között megállította a mozdonyt, majd a tettesek egy gumicső segítségével 150 liter gázolajat leszív­tak a mozdony üzemanyagtartályából. A vizsgálatok során kide­rült, hogy a pénzszerzés ilyen formáját már 1997 óta űzték, amiért a mozdonyvezető összesen 35 ezer koronát kapott tőlük. (TASR) Tizenhárom óra szabadlábon Rimaszombat. Nem egész 13 órát volt szabadlábon a 23 éves Marek B., aki szombat este szökött meg a sabovái börtönből. A fér­finak sikerült cellája zárját feltörnie, s az egyik ablakon kiugorva menekült el a fegyintézetből. Másnap reggel egy poltári járásbeli falu határában találta meg a rendőrség. Még aznap vád alá helyez­ték, s átszállították a zselízi börtönbe. (TASR) Tizenéves drogdílerek Liptószentmiklós. Kábítószer-termesztés, -előállítás, valamint - árusítás miatt vádat emelt a rendőrség két 16 éves diák ellen. Az egyik fiú saját bevallása szerint tavaly augusztusban faluja határá­ban marihuánaültetvényre bukkant. A növényeket lekaszálta, majd a házuk padlásán kiszárította. Később egy részét odaadta barátjá­nak, aki a poprádi kollégiumban megpróbálta eladni. (SITA) FKGP: összehívják a nagygyűlést Budapest. Torgyán József javaslatára az FKGP országos elnöksége szeptember 29-re összehívja a párt nagygyűlését, majd a nagyvá­lasztmányt. A kisgazdapárt elnöke a két fórum összehívását azzal indokolta, az FKGP nem engedheti meg magának azt a tekintély­romboló feltevést, hogy elzárkóznak a megmérettetéstől. (MTI) Leépítés a Magyar Televíziónál Budapest. Azonnali felmondással 141 személyt bocsátottak el teg­nap a Magyar Televízió Rt. állományából. Az elbocsátottak között 18 felső vezetői beosztásban dolgozó személy is van. (MTI) Ha kedd, akkor Belgium Brüsszel. Mától újra vízum nélkül utazhatnak a szlovák állampol­gárok Belgiumba, ugyanis érvénybe lépett az EU közös vámpoliti­kájáról szóló határozat, amely Szlovákiát az ún. fehérlistába sorol­ja. A döntés Nagy-Britannia és Írország kivételével minden EU- tagállamra nézve kötelező érvényű. Rendkívüli esetben egyes or­szágok kérhetik az egyezség alóli felmentést. (TASR) Politikai kérdést csinálnak a magánegyetemből Halogató taktika MTI-HÍR Bukarest. A román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) - korábbi bejelentése ellenére - teg­nap még csak napirendjére sem tűzte az erdélyi magyar magán- egyetem akkreditációs kérelmeit. Aurel Ghimpu, a CNEAA szóvivője nem kívánt válaszolni arra, miért halasztották el a magyar magán- egyetem kérelmeinek megvitatá­sát, illetve mikor tűzi azokat a bi­zottság napirendre. A testület feb­ruár eleje óta halogatja a dolgot. A magyar magánegyetem felállításá­ra létrehozott Sapientia alapítvány már 11 kar ideiglenes akkreditá­ciós kérelmét nyújtotta be. A CNEAA bekérte az egyetemi köz­pont dokumentációját, s többször tartott helyszíni szemléket. Ez a szigor mostanáig - más egyetemek esetében - nem érvényesült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom