Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-07 / 82. szám, szombat

10 Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 7. HETI RECEPTÜNK Zöldséges vadrizzsel tálaljuk Ajánlatunk Háromszéki töltött sertésborda Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg sertés rövidkaraj, 10 dkg sümegi sonka, 10 dkg trappista sajt, 10 dkg gomba, 2 tojás, 10 dkg liszt, 15 dkg zsemlemorzsa, 3 dl olaj, 40 dkg rizs, 2 dkg vadrizs, 10 dkg vegyes zöldség. A nyolc szeletre szeletelt rövid­karajt húsverővel kiverjük, sózzuk, a széleket késsel be­vagdaljuk. Négy szeletre rá­tesszük a sümegi sonkát, a trappista sajtot, a szeletelt konzerv gombát, és a megma­radt hússzeletekkel beborítjuk. Tejből, tojásból, lisztből, sóból panírt készítünk. A töltött húst lisztbe, majd a panírba és zsemlemorzsába mártjuk, és serpenyőben, bő olajban szép pirosra sütjük. Kivesszük az olajból, lecsöpögtetjük, és azonnal, forrón tálaljuk zöld­séges vadrizzsel. Zöldséges vadrizs: A jól megmosott rizst szitán le­csurgatjuk. Felhevített olajon üvegesre pároljuk. Egy liter for­ró vízzel felöntjük, ízesítjük, hozzáadjuk az előfőzött vadrizst és vegyes zöldséget. Lefedve pu­hára pároljuk. Indiában a fügefát különösen szentnek tekintették, a buddhista szimbolikában például a megvilágosodás jelképe A füge gyógyító ereje ÖSSZEÁLLÍTÁS A füge frissen és szárít- j§ va is fontos táplálék- és gyógynövény. Hú­sos, magas cukortar- hhmnni talmú gyümölcshúsát alkohol, bor és kávé­adalék előállítására is felhazsnálják. A fügéről már a Bibliában olvasha­tunk, Mózes első könyve (3:7) is megemlíti. Köztudott, hogy Ádám és Éva leveleiből készített „körülkö- tőket” maguknak, de az Ótestamen­tum több könyve és az Újtestamen­tum is hivatkozik rá különböző pél­dázatokban. Ézsaiás próféta például fügekalács-pakolással gyógyítja Ezékiás fekélyeit és ez a felhaszná­lás a mai napig fennmaradt, hiszen például szájnyálkahártya-gyulladás esetén a tejben főzött vagy áztatott fügét kell a gyulladt területre tenni. A jólét és béke jelképe A füge sütemény-alapanyagként és kereskedelmi termékként is szere­pel a Bibliában. Gyakran a szőlő mellett találkozhatunk vele, hiszen mindkettő az ígéret földjének hét adománya közé tartozik, s így a jólé­tet és a békét jelképezik. Szíriában, Palesztinában, Egyip­tomban és Arábiában már a Kr. e. 3. évezredben termesztették és termé­seit gyógyszerként, valamint táplá­léknövényként egyaránt felhasznál­ták: Viszonylag későn, csak a Kr. e. VIII. században került az egyiptomi­ak közvetítésével Görögországba, ahol Dionüszoszt tekintették a füge megteremtőjének, nyilván a belőle erjesztett alkoholos italok hatására, bár mind a görögök, mind pedig a rómaiak elsősorban az atléták ele­deleként tisztelték. Egészen a kö­zépkorig szárított formában egész­ségesebbnek tartották, mint frissen. Pedaniosz Dioszkoridész római ka­tonaorvos az első században külö­nösen a füge nedvének gyógyhatá- sait hangsúlyozta ki: „Nedve árpaliszttel kiütések, ótvar, sömör, rüh, napégések és ragyák el­len való. Tisztítja és gyógyítja az arc és a test minden foltját. Jó fogfájás­ra, ha vattára cseppentik és a fogra teszik. Elűzi a szemölcsöket, ha a húst körülöttük körbevágják. A fü­gék megfőzve, széttörve és felkenve elűzik a kemény keléseket és a fültő- mirigy keléseit, lágyítják a nyak ke­mény keléseit és dagadásait (strú- mák), főképpen azok, melyekbe nátront, nősziromgyökeret vagy meszet kevertek...” Indiában a fügefát különösen szent­nek tekintették, a buddhista szim­bolikában például a megvilágoso­dásjelképe. Használták torok-, illetve mandu­lagyulladás esetén gargalizáló­szerként, bár Hildegard von Bin­gen, aki a rettegés szimbólumá­nak tekintette, csak betegeknek javasolta a fogyasztását: „...Aki gyakran eszi a gyümölcsét, az élv- hajhász és csapodár lesz tőle, ezért érdemes evés előtt borba vagy ecetbe áztatni. A testnek is árt, mert felingerli a nedveket, a betegek azonban fogyaszthatják, mert megerősíti őket, de csak ad­dig, amíg jobban nem lesznek...” A fa és gyümölcse A fügefa a Moraceae (eperfafélék) családjába tartozik. Kétlaki, lomb­hullató, 2-10 méter magas cserjévé vagy kisebb fává fejlődő növény. Kérge palaszürke sötét mintázat­tal. Levelei szórt állásúak, szíves vállúak, fűrészeltek, 10-20 cm szé­lesek és hosszúak, tenyeresen 3-5 karéjúak, széles, kerek karéjokkal. Minden fügefaj közös jellemzője, hogy kérgüket megsértve tejned­vet eresztenek. A termős virágok a húsos, nedvdús, kancsószerű vi- rágzati tengely belső falán ülnek, ebből fejlődnek a jellegzetes alakú áltermések (fügék), melyek 2 év alatt érnek be, bár a második év­ben többször is szüretelhetők, éretten 5-8 cm hosszúak, barnások vagy lilás-zöldek. Hatóanyagai A fügefának zöld vagy érett termé­seit és leveleit használják. A fügék­nek édes illata és kissé nyálkás, mézédes íze van, emellett számos hatóanyagot tartalmaznak: ♦ az érett termés 50-70 százalék in- vertcukrot, 5 százalék pektint, 4,3 százalék zsírt és fehérjét, gyümölcs­savat, A-, B-, C- és D-vitamint, enzi­meket és nyálkát; ♦ a levelek kumarinszármazékokat; ♦ a zöld termések pedig gyantából, kaucsukból, kumarinokból, ásványi sókból, proteinekből (cradin és fi- cin) és alkaloidokból álló csípős tej­nedvet tartalmaznak). Kinek és mire jó? ♦ Ma a gyógyászatban a fügét eny­he hashajtó és erősítőszernek, reu­ma elleni szemek tekintik, ízmódo­sítóként is (főként köhögés elleni) teakeverékek összetevőjeként alkal­mazzák. Porított formában kávé­adaléknak is használható. ♦ A leveleket felhasználják a pig­menthiányos bőr kezelésére. Tej­nedvének egyik alkaloidja gátolja a szarkómák (rosszindulatú daganat) növekedését, a benne található en­zimek (főként a ficin) pedig féreg­hajtó hatásáról gondoskodnak. A gyógyításban két formában használják: fügeszirupként az összetett készítményekben és ta­paszként. (bs-i) Halixol. tabletták (Egis) Javallat: A felköhögés megkönnyítésére, ha a hör­gők és a tüdő heveny és idült megbetege­déseinél zavar áll be a váladékképzésben és -szállításban, pl.: akut és krónikus bron­chitis (hörghurut), tracheitis (légcsőgyulla­dás), laryngitis (gégegyulladás) és sinusitis (orrüreggyulladás). Hatóanyag: 30 mg ambroxóliumklorid 1 tablettában Adagolás: Felnőtteknek naponta 3-szor l tabletta ét­kezés után, elegendő folyadékkal. Hatóanyag: 3 mg ambroxóliumklorid 1 ml szirupban Adagolás: A javasolt napi adag gyerekeknek 1,2-1,6 mg/kg/nap, tehát: gyerekeknek 2 éves korig naponta 2-szer 2.5 ml, 2 és 5 év között naponta 3-szor 2.5 ml, 5 és 12 év között naponta 2-3- szor 5 ml, 12 év felett és felnőttnek az el­ső 2-3 napon 3-szor 10 ml, később 3-szor 5 ml. Szükség esetén az adag növelhető. 14 napnál hosszabb kezeléskor az adag a felére csökkenthető. A szirupot evés köz­ben, folyadékkal keli bevenni. Csomagolás: 100 ml szirup Csomagolás: 20 tabletta Halixol, szirup (Egis) Javallat: A felköhögés megkönnyítésére, ha a hör­gők és a tüdő heveny és idült megbetege- déseinéf zavar ált be a váladékképzésben és -szállításban, pl.: akut és krónikus bron­chitis (hörghurut), tracheitis (légcsőgyulla- dás), laryngitis (gégegyuiiadás) és sinusitis (orrüreggyulladás). «firsts — ami éíetBen tart EGJÔ StöVAKJA, $poL * r,<*. Komárňanské 16, 040 01 Nővé Zémky TH - OSl?/64fX) 169. 640.• |j§ §§ .»ii?/64Ü038& llMi A Halixolt tabletta és szirup formájában is forgalmazzák. Ha fojtogat a köhögés A Halixolt tabletta és szirup formájában is forgalmazzák. Mivel banán ízben kapható, főként a gyerekeknek elő­nyös Az egyik leggyakoribb beteg­ség, amellyel az orvo­sok naponta találkoz­nak, a légutak gyulla­dásos megbetegedése. A téli és tavaszi hóna­pok során a megbete­gedések száma nő, nem kímélve egyetlen korosztályt sem. Is­mertek e betegségek könnyű lefolyású for­mái, de gyakoriak a sú­lyos megbetegedések is. A légutak gyulladásos megbetegedéseit szá­mos külső tényező be­folyásolja, leggyakrab­ban mint vírusos vagy bakteriális fertőzések jelentkeznek. A kór­okozó, bejutva a lég- utakba ellenreakciót vált ki, vagyis a szerve­zet megpróbál véde­kezni ellene. Ezen re­akciók hatására több váladék kezd terme­lődni a légutak nyálka­hártyáján, de ez a váladék már tulajdonságaiban eltér a nor­málistól, ingerli és károsítja a nyálkahártyát. A védekező re­akciók, nátha, köhögés, hő­emelkedés, általános gyenge­ség formájában mutatkoznak meg, tehát náthalázra vagy tü­dőgyulladásra utalnak a jelek. A légúti megbetegedések ellen több „fegyvert is bevethe­tünk”. Elsősorban ügyelnünk kell a megelőzésre, vagyis a betegség elkerülésére. Helyes életmóddal, sportolással, megfelelő vitaminellátással, oltással sokat tehetünk egész­ségünk érdekében. A már ki­alakult betegség esetében gyógyszeres kezelést alkalma­zunk. Orvosságot szedünk a kórokozó eltávolítására (anti­biotikum, kemoterapeutikum) és a kellemetlen külső tünetek megszüntetésére. Ebbe a má­sik csoportba tartoznak a láz­csillapítók, a fájdalomcsillapí­tók és a vitaminok (a szervezet védekezőképességének növe­lésére) . Az orvosságok fontos cso­portja még az úgynevezett expektoránsok és mukoliti- kumok, amelyek a vírusokban és baktériumokban gazdag nyálka fellazításában, ldköhö- gésében segítenek. Ezek az or­vosságok segítenek a gyulladá­sos váladék tulajdonságainak megváltoztatásá­ban, cseppfolyósít­ják azokat, hogy le­tisztulhasson a lég­utak felszíne. A mukolitikumok leg­hatásosabb anyaga az ambroxol. Ilyen összetételű a Halixol készítmény, amely nemrég került for­galomba az Egis cég jóvoltából. A Halixolt tabletta és banán ízű szirup for­májában is forgal­mazzák, amely fő­ként a gyerekeknek előnyös. Az eddigi tapasztalatok alap­ján a gyógyszer jól alkalmazható, kelle­mes ízének is kö­szönhetően. Az orvosságnak nin­csenek mellékhatá­sai, de várandós anyáknak nem aján­lott. A gyógyszer a patikákban re­cept nélkül is megvásárolható, s a többi hasonló készítmény­hez képest megfizethető áron kínálják. Ezen tulajdonságai miatt a Halixol pótolhatatlan­ná vált a gyulladásos légúti megbetegedések gyógyításá­ban. MUDr. Dalibor Petrái

Next

/
Oldalképek
Tartalom