Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám, csütörtök

Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 22. EP-zöldek követelése Brüsszel. Az Európai Parla­ment zöldek frakciója, amely­be a kis nemzeti pártok képvi­selői is tartoznak, javasolja, hogy az EU tagjelölt országai­nak parlamenti képviselői megfigyelői minőségben jelen lehessenek az EP ülésein. Hei­di Hautala, a zöldek finn frak­cióvezetője rámutatott: legké­sőbb 2002-re állandó jellegű munkakapcsolatot szeretné­nek létesíteni az EP-képviselők és a tagjelöltek parlamenti képviselői között. (MTI) Amerikai-grúz tárgyalások Washington. Powell amerikai külügyminiszter Washington támogatásáról biztosította grúz kollégáját, aki a Grúziára nehezedő orosz nyomást pa­naszolta fel. Tbiliszi azzal gya­núsítja Moszkvát, hogy titok­ban az abház szakadárokat se­gíti. Oroszország viszont a csecsen lázadók támogatásá­val vádolja Grúziát. Powell azt mondta, az USA támogatja a Baku-Tbiliszi-Ceyhan vona­lon húzódó olajvezeték meg­építését is. Moszkva azt sze­retné, ha Azerbajdzsánból Oroszországon át Iránba jutna el a csőkígyó. (MTI) Négyek a hármakkal Hága. Martonyi János magyar külügyminiszter és holland vendéglátója egyetértett ab­ban, hogy az év második felé­ben, amikor az EU-ban Belgi­um, a visegrádi csoportban pe­dig Magyarország tölti be a so­ros elnökséget, a három Bene­lux- és a négy visegrádi ország együttműködése komoly, pers­pektivikus tartalmat kaphat, elsősorban arra az időszakra, amíg a visegrádi négyek be nem kerülnek az EU-ba. (MTI) Martonyi János tegnap haza­tért Budapestre. (Archívum) Peking figyelmeztet Washington. George Bush ma fogadja Csien Csi-csen kí­nai miniszterelnök-helyettest, aki New York-i beszédében a tajvani kérdés megfelelő keze­léséről beszélt. Utalás volt ez arra, Kína élesen ellenzi, hogy az USA négy, Aegis-radar- rendszerrel ellátott rombolót adjon el Tajvannak. Ezek nö­velnék Tajvan védettségét a Kína felől esetleg érkező raké­tatámadással szemben. (MTI) Kurd újévi ünnepségek Ankara. Törökországban több mint 50 embert őrizetbe vettek a kurd újesztendót, a nevrozt köszöntő ünnepsége­ken, amelyek nem hivatalos formában történő megtartá­sát betiltották a hatóságok. Mersin kikötővárosban az ün­neplő fiatalok kövekkel do­bálták meg a rendőröket, s ál­lítólag az Imrali börtönszige­ten raboskodó, halálra ítélt Abdullah Öcalan kurd láza­dóvezért éltető jelszavakat skandáltak. (MTI) Tetovo: macedón katonák lövik a város környéki hegyekben állomásozó albán gerillákat. (TASR/AP) Washington már hajlandó katonai jellegű segélyt is nyújtani a macedón kormánynak Ultimátumra ultimátum Szkopje/Tetovo/Washington. Az albán lázadók tegnap nem vettek tudomást a macedón hadsereg kedd esti ultimátu­máról, amelynek értelmében szerda éjfélig vagy meg kel­lett volna adniuk magukat, vagy el kellett volna hagyni­uk Macedónia területét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az ultimátum megfenyegette a lá­zadókat, ha a fentieknek nem tesz­nek eleget, akkor a hadsereg min­den eszközt bevet ellenük a meg­semmisítés céljából. Az északnyu­gat-macedóniai Tetovo környékén harcoló albán gerillák egyik, Skop­je fedőnevű parancsnoka hangsú­lyozta: nemcsak hogy figyelmen kí­vül hagyják az ultimátumot, de át­terjesztik a harcokat Tetovo utcáira, ha a szkopjei kormány nem teljesíti a tárgyalások megkezdésére vonat­kozó követelésüket. Hozzátette: csapatainak harci szelleme kitűnő, bőséges lőszerkészlettel rendelkez­nek, és az eddig elszenvedett vesz­teségeik csekélyek. A lázadók arról akarnak tárgyalni, hogy a kormány biztosítson a többséggel azonos jo­gokat a Macedóniában élő, becslé­sek szerint hatszázezer fős albán ki­sebbségnek. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő egy lépéssel továbbment a Macedóniával kapcsolatban addig hangoztatott amerikai álláspont­hoz képest, amikor megerősítette: az USA a NATO keretein belül megfontolás tárgyává teszi, hogy miként nyújthat katonai jellegű segítséget Macedóniának. Wa­shington eddig csak nem katonai jellegű támogatásról beszélt. Bou­cher most már ezt kiterjesztette olyan irányban, hogy lehetséges­nek nevezte „anyagok, logisztika, szakértelem és információ-meg­osztás” nyújtását, hozzátéve: szá­mos módja van annak, hogy segít­sünk valakiken, anélkül, hogy szükségszerűen csapatokat külde­nénk oda. Demokratikus párbe­szédet sürgetett a macedón állam és az albán kisebbség képviselői között Arben Xhaferi, akinek Al­bán Demokrata Pártja (PDSh) részt vesz a szkopjei kormánykoa­lícióban. Xhaferi nem utasította el a szélsőséges fegyveresek (UCK) elképzeléseit, ám elítélte az eszkö­zeiket, hangsúlyozva: az erőszak nem vezethet megoldáshoz. Az IFJ az újságírók védelmében Brüsszel. A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) elítélte a televí­ziós állomások és átjátszók ágyúzását Macedónia nyugati részén s felszólította a harcokban részes erőket, hogy szavatolják az ott dolgozó újságírók biztonságát. A tüzérségi tűz következtében Ma­cedónia nagy térségein megszűnt a televíziós műsorok sugárzása, a tudósítók pedig a kijárási tilalom miatt kénytelenek irodájukban ülni éjjel, miközben több macedón újságírót mint tartalékost be­hívtak a hadseregbe. Az IFJ emlékeztetett: a genfi konvenció értel­mében a háborús térségekben nem harcoló polgári személyeknek kell tekinteni az újságírókat. (MTI) Torgyán köti az ebet a karóhoz - még nincs szó a koalícióból való kilépésről Orbán nem menti fel Borost MTI-JELENTÉS Budapest. Orbán Viktor nem menti fel Boros Imre PHARE-ügye- kért felelős tárca nélküli minisz­tert, noha az FKGP elnöksége ked­di ülésén a politikus visszahívásá­ról döntött. Erről a kormányfő teg­nap reggel nyilatkozott a Magyar Rádióban. Orbán szerint két egy­mást kizáró álláspont született, az FKGP elnöksége a miniszter vissza­hívásáról határozott, míg a párt parlamenti frakciója úgy döntött, hogy nem indokolt egyeden kis­gazda kormánytag felmentése sem. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a koalíciós szerződés nem csak jogokat tartalmaz, ha­nem kötelezettségeket is: az FKGP vállalta, hogy biztosítja a kor­mányprogram végrehajtásához, a kormány működéséhez szükséges parlamenti többséget. A kormány­fő szerint a PHARE-miniszter jó teljesítményt nyújt, pártvillongás­ok miatt pedig nem hajlandó ót le­váltani. Mulatságosnak tartja, ha valaki, aki korábban maga válo­gatta ki a kormányba kerülő sze­mélyeket, utóbb ezeknek az embe­reknek a múltjával kapcsolatban bármit fel akar hozni a felmenté­sük érdekében. „Kilóg a lóláb” - je­gyezte meg, hozzátéve, hogy Bo­ros Imre munkáját a szakmai köz­vélemény is elismeri. A miniszter- elnök nem hiszi, hogy egy, az or­szág iránt felelősséget érző párt­ban felmerülne a koalícióból való kilépés gondolata, egy belső viták­ból származó ügy miatt. Torgyán József, az FKGP elnöke tegnap közleményben megerősí­tette, hogy megszűnt Boros Imre delegálása a kormányba. Torgyán szerint a Függeden Kisgazdapárt sem szól bele, hogy koalíciós part­nere hogyan delegálja és hívja vissza minisztereit és államtitkára­it, s ezért elvátja, hogy a koalíciós szerződés értelmében az FKGP is maradéktalanul érvényesíthesse elvitathatadan jogát. Státustörvény: gyermekenként évi húszezer forint Kedvezmények köre MTI-JELÉNTÉS Budapest. A magyar kormány kedden jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarokról szó­ló törvényjavaslatot, amelyet re­ményei szerint még a tavaszi ülés­szak alatt elfogad az Országgyűlés és így 2002. január 1-jén életbe is léphet. Németh Zsolt, a külügy­minisztérium politikai államtitká­ra elmondta: a kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiválta­ni a kedvezményekre jogosító ma­gyar igazolványt, amelynek előfel­tétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letele­pedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nem­zetbiztonsági kockázatot. A kabi­net a kedvezmények körébe beépí­tette a családtámogatást is: ennek értelmében a legalább kétgyerme­kes határon túli magyar családok ET-főtitkári felhívás gyermekenként minimum évi 20 ezer forintos támogatásban része­sülnek, amennyiben magyar okta­tási intézménybejáratják gyerme­keiket. A törvény elfogadása az el­következő két évben hozzávetőleg nyolcmilliárd forintos kiadást je­lent majd a költségvetésnek, ame­lyet az általános tartalékból fedez­nek. Németh Zsolt szerint a tör­vény célja a határokat átívelő nemzeti egyesítés, amely a szülő­földön maradásra ösztönzi az érintetteket. Utalt arra, hogy vár­hatóan 2003. január 1-jétől lehet majd megteremteni a törvény jo­gosultjai számára az önkéntes ki­egészítő betegbiztosítási rend­szert. Hangsúlyozta, hogy Közép- Európában nem tekinthető egye­dülállónak ez a szabályozás, hi­szen Szlovákia, Románia és Len­gyelország is rendelkezik hasonló törvénnyel, míg Szlovéniában je­lenleg készítik elő a vonatkozó jogszabályt. Marad a belügyminiszter Felszámolni a rasszizmust Párizs. Minden diszkrimináció, amely faji, etnikai, nemzeti hovatar­tozásra, vallásos meggyőződésre, nyelvi, kulturális különbségre épül, súlyosan sérti az emberi jogokat, s ezért minden törvényes eszközzel harcolni kell ellene. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet Walter Schwimmer, az Európa Tanács fő­titkára tett közzé a faji megkülön­böztetés elleni küzdelem vüágnapja alkalmából. A főtitkár március 21. kapcsán emlékeztetett arra, hogy továbbra is számos országban tör­ténnek rasszista erőszakcselekmé­nyek bevándorlók, menekültek és menedékjogkérők ellen, sok helyen a bőre színe miatt tagadnak meg munkát, lakhatást vagy szolgáltatá­sokat emberektől, és politikusok ha­bozás nélkül vállalkoznak rasszista és idegengyűlöletet keltő beszédek megtartására, ha választói tömege­ket akarnak vonzani. (MTI) Kucsma cáfolata Kijev. Leonyid Kucsma ukrán el­nök tegnap cáfolta, hogy menesz­tette volna Jurij Kravcsenko bel­ügyminisztert. Az újságírók kérdé­sére, aláírt-e rendeletet a belügy­miniszter menesztéséről, röviden annyit válaszolt, hogy nem. Arra a kérdésre, hogy szándékában áll-e ezt megtenni, Kucsma azt felelte: „Figyeljék a sajtót!”. Az elnök cáfol­ta azt is, hogy le kívánná váltani az elnöki hivatal vezetőjét és a fő­ügyészt. Szombaton ugyanis több hírügynökség azt jelentette, hogy az államfő felmentette a belügymi­nisztert, de hivatalos forrásból a hírt nem tudták megerősíteni. Mint ismeretes, az ellenzék hónapok óta követeli a tavaly meggyilkolt inter­netes újságíró, Georgij Gongadze eltávolításában gyanúba kevere­dett magas rangú állami vezetők, közöttük az államfő és a belügymi­niszter távozását. (MTI) A Felső-Tiszán megszűnt a rendkívüli árvízvédelem Ukrán segélytervek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Ungvár. Az árvízi hely­zetjavulása következtében tegnap 12 órától megszűnt a rendkívüli védekezési fokozat a Felső-Tiszán, továbbá mellékfolyói torkolatai­nak összesen 205 kilométeres sza­kaszán. Ott, ahol a töltések hely­reállítása folyamatban van - a Ti­sza jobb partja Tarpánál, illetve a Túr bal partja Sonkádnál -, a víz­ügyi szolgálat továbbra is III. fokú készültséget tart fenn. Az elmúlt napokban lehullott csapadék mi­att a Tisza középső részén kisebb áradás indult el, amelynek várha­tó napi üteme Szolnoknál 3-5 centiméter. A tetőzés az előrejel­zésekkel ellentétben nem ma és csütörtökön, hanem néhány nap­pal később várható. A tiszai árvíz összesen 15 milliárd forintnyi kárt okozott, a helyreál­lítási költségek pedig meghalad­ják a 24 milliárd forintot - közölte Bakondi György, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. Jelenleg négy települé­sen folyik védekezés, több helyütt már a fertőtlenítést is befejezték, 1300-an nem tudnak visszatérni eredeti otthonukba. Viktor Juscsenko ukrán kormány­fő tegnap nyugalomra szólította fel az árvíz sújtotta Kárpátalja be­regszászi járása több falujának la­kóit, biztosítva őket, hogy meg­kapják a normális élet megterem­téséhez szükséges anyagi és pénz­ügyi segítséget. Juscsenko tegnap a beregszászi járásbeli Kisbakos községben elmondta: a kormány a közeljövőben jóváhagyja azt a tervet, amelynek célja, hogy a jö­vőben megakadályozzák a hason­ló rendkívüli helyzeteket és azok következményeit. „Igen drága tervről van szó, de a kormány kész megvalósítani, hogy pont ke­rüljön a dolog végére ebben a kér­désben” - tette hozzá. A kormány egyrészt külön segélyalapot külö­nített el, másrészt kamatmentes hitelekkel is támogatni kívánja a károsultakat. Zámolyi romák Strasbourgban - fellebbezni kívánnak a francia hatóságoknál Washingtonban egy csecsen politikust fogadnának Elutasító döntés - első ízben Éles orosz reagálás MTI-HÍR Párizs/Strasbourg. Elutasító dön­tésről kapott értesítést Stras- bourgban egy zámolyi roma család két felnőtt tagja. Az öttagú csalá­dot érintő döntést a francia mene­kültügyi hivatal (OFPRA) azzal in­dokolta, hogy nem-tudtak teljes bi­zonyosságot szerezni a tekintet­ben, hogy a kérelmezők állandó jelleggel Zámolyon laktak-e az ál­taluk említett időszakban. A visz- szautasításokról Krasznai József, a zámolyiak szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Krasznai közölte, hogy a határozatok ellen fellebbezést nyújtanak be. Georges Federmann, a Strasbourgba menekült zámo­lyiak támogatására alakult szolida­ritási bizottság elnöke nyilatkoza­tában megerősítette: a bizottsággal együttműködő önkéntes ügyvédek segítségével, egybehangzó tanú­vallomások alapján megfellebbezik az elutasító határozatot a külügy­minisztérium alárendeltségében működő Fellebbezési Bizottságnál. Az elmúlt két hét alatt 15 magyar roma - 7 felnőtt és 8 gyermek - kapta meg a letelepedéshez, illetve munkavállaláshoz szükséges me­nedékstátust Franciaországban. Jelenleg kilenc zámolyi és csőri ro­ma család - 18 felnőtt és 22 gyer­mek-él Strasbourgban. MTI-HÍR Moszkva. A Kreml magas rangú tisztségviselője tegnap éles han­gon reagált arra az amerikai terv­re, hogy államtitkári szinten fo­gadják Washingtonban Iljasz Ah- madovot, az Oroszországtól el­szakadni akaró csecsen kormány külügyminiszterét. Ez a lépés óhatatlanul rontaná az orosz­amerikai viszonyt, és megfelelő válaszintézkedést váltana ki Moszkva részéről - szögezte le Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml tájékoztatási főosztályának veze­tője. Jasztrzsembszkij hangsúlyozta: az Ahmadov iránti amerikai fi­gyelmesség tovább szítaná a fe­szültséget Csecsenföldön, mert a csecsen fegyveresek biztatásként foghatnák fel további erőszakcse­lekményeikhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom