Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-07 / 55. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 7. Orosz-kínai szerződés Peking. Barátsági és együtt­működési szerződést írnak alá Kína és Oroszország veze­tői Csiang Cö-min államfő jú­liusban esedékes moszkvai látogatása során. Ezt Tang Csia-hszüan külügyminiszter jelentette be tegnap. (MTI) Peking tagadja a vádakat Peking. Kína tegnap tagadta azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint kínai szak­emberek segítséget nyújta­nak az iraki légvédelem kor­szerűsítéséhez. Tang Csia- hszüan külügyminiszter el­mondta: Kína alapos vizsgá­latot indított az amerikai állí­tások ügyében, és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy egyetlen kínai cég, illetve magánszemély sem vesz részt a száloptikai távközlési hálózat kiépítésben, amely­nek működtetésével javul­hatna az iraki légvédelem hatékonysága. (MTI) Dick Cheney jól érzi magát Washington. Nincs arra uta­lójel, hogy a hétfőn mellkasi fájdalmak miatt kórházba vonult Dick Cheney amerikai alelnök újabb szívrohamon esett volna át - közölte teg­nap a George Washington kórház illetékese. Szükség van azonban további vizsgá­latokra, illetve - műtétnek nem minősülő - kezelésre is, mert azt alelnök, akinek a korábbi években négy szív­rohama volt, krónikus koszo­rúér-megbetegedésben szen­ved. (MTI) Ha jól fogja érezni magát, a hét második felében újra fel­veheti a munkát. (Archívum) Német hajó balesete London. A brit és az ír parti őrség együttes kutatóakciót folytat hét halász után, akik egy elsüllyedt halászhajóról tűntek el az Atlanti-óceá­non. A Spanyolországi La Corunából kifutott, német bejegyzésű Hansa halászha­jó fedélzetén 16 halásszal és matrózzal hétfőn este került hatalmas szélviharba az At­lanti-óceánon, a skóciai Hebridák partjaitól 400 kilo­méterre nyugatra. A brit és az ír parti őrség a térségbe Vezényelte a légierő mentő- helikoptereit és egy a térség­ben gyakorlatozó kanadai katonai gépet. A repülőgé­peknek sikerült kimenekíte­niük kilenc halászt. (MTI) Brazília: újabb börtönlázadás Rio de Janeiro. Újabb bör­tönlázadás tört ki Brazíliá­ban, ezúttal az ország észak­keleti részén lévő Alagoas szövetségi állam közigazgatá­si székhelyén, Maceióban. A mintegy 4 ezer zendülő rab vezetői fegyvereket és páncé­lozottjárműveket követeltek a hatóságtól. (MTI) Magyarországon tegnap délután rendkívül súlyosra fordult az árvízhelyzet Újabb gátszakadások Menteni a menthetőt (CTK/AP-felvétel) Ungvár/Nyíregyháza. A rendkívüli helyzetek kárpát­aljai főosztályának tegnap délelőtti összesített árvízi je­lentése szerint az elmúlt hu­szonnégy órában súlyosbo­dott a helyzet az árvíz sújtot­ta ukrajnai megyében, im­már 192 településen 8 ezer épület került víz alá. ÖSSZEFOGLALÓ Az Ungváron feldolgozott adatok szerint tízre nőtt az összeomlott épületek száma, és hat járásban 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áram­szolgáltatás, 56 helységgel nincs telefonösszeköttetés. Az árvíz súj­totta területeken a szakszolgálatok 20 634 emberrel és 723 géppel vé­dekeznek az ár ellen. Újabb gát­szakadás is történt tegnap reggelre a beregszászi járásban fekvő kár­pátaljai Váriban. Két évvel ezelőtt itt történt a legsúlyosabb árvízi tragédia. A Tisza és a Borzsa csat­lakozásánál fekvő településnek az a része került ismét víz alá, amely 1998 őszén is víz alatt volt. A Tisza által elárasztott Técsőn a reggeli órákban befejeződött a fák és házak tetején rekedt emberek helikopteres mentése. Ezt azok a magyar helikopterek végezték, amelyek hétfőn este érkeztek Técsőre, ahol a Tisza több helyen átszakította a gátat és elöntötte a várost. A gépek tegnap csak annyi időre tértek haza Magyarországra, hogy feltankoljanak, majd ismét visszatértek Kárpátalja árvíz súj­totta térségébe. Délután azt jelen­tették, hogy a Felső-Tiszán lassan javul a helyzet, a víz apad, ennek megfelelően csökken a vízszint Técsőnél és Visknél is. Egyébként Kárpátalja tizenhárom járásából tizenegyben továbbra is magas a folyók vízszintje, a Tisza vízállása hétfőn a felső szakaszokon minde­nütt meghaladta az eddig mért legnagyobb értékeket. Például Rahónál 535 cm (az eddig mért legmagasabb vízállás 500 cm), Técsőnél 741 cm (a történelmi ma­ximum 726 cm), Husztnál 517 cm (az eddigi rekord 490 cm) volt. Tegnap délutánra Magyarországon rendkívül súlyosra fordult az árvíz- helyzet a Tisza felső szakaszán, Tarpánál átszakadt a gát, nyolc te­lepülésről megkezdődött a lakos­ság kimenekítése. Az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság tá­jékoztatása szerint a kitelepítés több mint nyolcezer embert érint. Visszarendelték a magyar mentő- helikoptereket a határon túli terü­letekről. A töltés megsüllyedése kritikus helyzetet teremtett a Túr sonkádi szakaszán. A helyszínen járt Orbán Viktor miniszterelnök és közölte, hogy a kormány a még a délutáni ülésen meghozza a szük­séges döntéseket. Orbán a reggeli órákban Nyíregyházán járt, ahol tájékoztatták őt az árvízi helyzet­ről. A kormányfő akkor még arról beszélt, a tapasztalatok alaján nem lesz szükség arra, hogy a kabinet rendkívüli intézkedéseket fogana­tosítson. A tarpai gátszakadás azonban váratlanul jött, a délután folyamán a kormányfő részvételé­vel összeült a Kormányzati Koordi­nációs Bizottság is. Közben Tiva­darnál is megdöntötte az eddigi legnagyobb vízállás magasságát az áradó Tisza, jelenleg 1000 centis az ár, 42 centivel magasabb az eddigi rekordnál. A Tisza vize Vásárosna- ménynál tegnap délben 900 centi- méteres volt; itt is tíz méter fölötti vízszintre számítanak a szakembe­rek. A vásárosnaményi eddigi leg­nagyobb vízállást 1998. november 7-én mérték, akkor 923 centiméte­res volt a vízszint. A térségben to­vábbra is nagy erőkkel folyik a töl­tések nyúlgáttal való megemelése; a Tisza földsáncainál a vízügyi vé­delmi osztagok, katasztrófavédel­mi és honvédségi alakulatok, ha­tárőrök, rendőrök és úgynevezett közerők több ezer főnyi serege dol­gozik. A számítások szerint Záho­nyig mindenütt rekordot dönt majd a mostani árhullám. Segítség Kárpátaljának! Ivóvizet, élelmiszert Tiszabökénynek, Técsőnek, Visknek! Tiszabecs és Tiszabökény között átszakadt a gát, közel két és fél méteres víz zúdult a kétezer lakosú Tiszabökényre. Az emberek éheznek, szomjaznak, fáznak, láz gyötri a gyermekeket. Ivóvízre, élelmiszerre, gyertyára, meleg takaróra van sürgősen szükség. Je­lenleg Tiszabökényt csak vízijárművel és helikopterrel lehet meg­közelíteni. Az öt községet egybefogó tiszapéterfalvi önkormányzat vezetője; Homoki Erzsébet. Kontakt telefon, Mondics Betti mobil­számán: 0036-30-9-111-409. II. Alekszij pátriárka szerint a Vatikán ignorálja a pravoszláv hívők panaszait Kemény bírálat a pápa címére MTI-JELENTÉS Moszkva. Az orosz ortodox egy­ház feje tegnap rosszul időzített­nek minősítette II. János Pál pápa ukrajnai látogatását, mert egy ilyen vizitnek - II. Alekszij szerint - „a már kialakult egyensúlyt kel­lene megszilárdítania”. Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a FÁK-államok és a balti köztársa­ságok ortodox közösségeinek kép­viselői előtt utalt az ukrajnai prob­lémákra. Szerinte Ukrajnában még mindig nem oldották meg a görög katolikusok által elnyomott ortodox hívek helyzetével kapcso­latos kérdéseket, noha „a pravosz­láv embereknek ugyanolyan jo­gokkal kellene rendelkezniük, mint a görög katolikusoknak”. II. Alekszij példaként hozta fel, hogy az orosz ortodox hívőknek példá­ul Lvivben (az egykori Lemberg- ben) nincs hol imádkozniuk, s ez a kérdés megoldatlan, noha a temp­lomok megosztása kapcsán több­ször is kéréssel fordultak a Vati­kánhoz. A pátriárka emlékeztetett arra: állandó nyomás nehezedik rá, hogy találkozzon a pápával. „Erről azonban szó sem lehet mindaddig, amíg Nyugat-Ukraj­nában nem sikerül megoldani az orosz ortodox hívők problémáit és amíg a Vatikán nem szünteti be expanzióját Ukrajna, Fehérorosz­ország és Kazahsztán területén” - hangsúlyozta II. Alekszij. Kényszermunkások kártalanítása - nem emelik meg hozzájárulásukat Vonakodó német konszernek MTI-JELENTÉS Berlin. A nagy német cégek elutasí­tóan reagáltak arra a felhívásra, hogy emeljék meg hozzájárulásukat az egykori kényszermunkások kár­talanítását célzó alapítványhoz, mert csak így lehet rövid időn belül összegyűjteni a gazdaság által fel­ajánlott ötmilhárd márkát. A kárta­lanítási alapítványt létrehozó kon­szernek igazságtalannak tartják és elutasítják a befizetésük fölemelését célzó kezdeményezést, amellyel az alapítvány szóvivője február végén állt elő. Az igazságosságra hivatkoz­va azt szorgalmazzák, hogy az ala­pítvány inkább azokat a cégeket szólítsa fel nyomatékosan fizetésre, amelyek makacsul kivonják magu­kat a kártérítésben való részvétel alól. A nád korszak egykori kény­szermunkásainak kártalanításáról 1999 végén létrejött megállapodás értelmében a német kormány és a gazdaság 5-5 milliárd márkával já­rul hozzá a pénzalaphoz. A cégekre eső összegből azonban február vé­géig csupán 3,6 milliárd mátka gyűlt össze. Az iparkamara 2000ja­nuárjában több mint 200 ezer né­met vállalatot kért fel arra, hogy éves üzleti forgalmuk egy ezrelékét fizessék be a kártérítési pénzalapba. A mai napig azonban alig 6000 cég tett eleget a felhívásnak. Macedónia külföldi katonákat kér a határra Nem enyhül a feszültség MTI-HÍREK Zágráb/Szkopje. A macedón mi­niszterelnök szerint külföldi kato­nák ellenőrizhetnék Koszovó Ma­cedóniával határos vidékét. Ezt Ljubcso Georgijevszki kormányfő közölte a kabinet hétfő esti rend kívüli ülése után. Szkopje azt kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsától - amely ma ül össze Macedónia ké­résére -, hogy alakítson ki 5 kilo­méteres ütközőövezetet Koszovó­ban a macedón határ mentén, és ezt a biztonsági zónát olyan or­szágok katonái ellenőrizhetnék, amelyek részt vállalnának egy ilyen misszióban. Georgijevszki bejelentette, hogy ebben a kér­désben kormánya már felvette a kapcsolatot Albániával, Görögor­szággal és Bulgáriával, amelyek katonai-technikai segítséget ígér­tek országának. A macedón kor­mányfő bírálta a KFOR-t, mert szerinte a koszovói nemzetközi katonai erő nemtörődöm állás­pontja is hozzájárult ahhoz, hogy az összecsapásokig fajultak az események Macedónia és Koszo­vó határán. A szkopjei parlamentben képviselt macedóniai albán pártok elítélték „ismeretlen koszovói gerillák tá­madásait” macedón területek el­len, ugyanakkor a problémakör politikai megoldása mellett száll­tak síkra. Arben Xhaferi, a mace­dóniai Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) vezetője nagyon komolynak minősítette az albán fegyveresek által megszállt Tanu- sevci település környékén kiala­kult helyzetet, hozzátéve, hogy azt nem kell dramatizálni. (Xhaferi pártja a Ljubcso Georgijevszki ve­zette kormánykoalícióhoz tarto­zik, a DPA 5 miniszteri tárcát ka­pott a kabinetben. A 120 tagú ma­cedón parlamentben 25 albán nemzetiségű képviselő foglal he­lyet.) Xhaferi szerint a Koszovóval határos térségben kialakult hely­zethez nincs közük a macedóniai albánoknak. (Az 1994-es nép- számlálás hivatalos adatai szerint az 1,945 milliós Macedóniában 22,9 százalék az albánok aránya.) Oroszország: bizalmi szavazás március 14-én Kaszjanov megbukik? MTI-JELENTÉS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóházának elnöksége március 14-re tűzte ki a bizalmi szavazást, amelyet a kommunisták kezdemé­nyeztek a Mihail Kaszjanov vezet­te kormány ellen. A Kreml párti Egység frakció vezetője, Borisz Grizlov tegnap megerősítette: megszavazzák az indítványt, de nem azért, mert támogatják a kommunistákat és kifogásaik van­nak a kabinet tevékenysége ellen, hanem mert móresre akarják taní­tani a populista szólamokat han­goztató kommunistákat. A bizal­matlansági indítvány megszava­zása, majd annak három hónapon belüli megerősítése ugyanis az ál­lami duma feloszlatásával, új vá­Román-magyar vita Bolhából elefánt Bukarest. Románia és Magyaror­szág kormányának egyaránt a le­hető legszorosabb és a lehető leg­kevésbé protokolláris kapcsolatok állnak érdekében a jelenlegi idő­szakban, ami mindkét fél részéről a kölcsönös bizalmat feltételezi - je­lentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Mediafax román hírügy­nökségnek adott tegnapi nyilatko­zatában Markó úgy fogalmazott, hogy a két kormány képviselőinek közvetlenül, egymás között kellene megvitatniuk a felmerülő problé­mákat, nem pedig a sajtó hasábja­in. A hírügynökség azokkal a kije­lentésekkel kapcsolatban kérdezte Markót, amelyeket Adrian Nastase román miniszterelnök tett Dávid Ibolya igazságügyi miniszter és Né­meth Zsolt külügyi államtitkár er­délyi látogatásáról. „Ez a mestersé­gesen gerjesztett vita nem használ a kölcsönös bizalomnak. A bolhá­ból sikerült elefántot csinálni” - je­lentette ki az RMDSZ elnöke. lasztások kiírásával járhat. Grizlov ugyanakkor hagyott egy kiskaput a kommunistálmak, azt, hogy vonják vissza bizalmatlansági in­dítványukat. Gennagyij Zjuganov kommunista frakcióvezető ezt azonnal elvetette. Az orosz kom­mentárok egyelőre csak találgat­ják, hogy a Kremlből irányított Egység - amely a kommunisták után a legnagyobb frakcióval ren­delkezik - mi okból kezdett politi­kai játékokba. Egyesek szerint Vlagyimir Putyin rendkívüli nép­szerűségét kihasználva akar párt­ja még nagyobb befolyást szerezni a dumában az előrehozott válasz­tásokon, míg más elemzők szerint Putyin elnök a duma segédletével akar megválni a Jelcintől örökölt Kaszjanov-kabinettől. Szegényített uránium Nem volt kimutatható Brüsszel. A szegényített uránium radioaktív sugárzásának nincsenek kimutatható hatásai az emberi egészségre - közölte az a szakértői csoport, amely az Európai Bizottság felkérésére tanulmányozta a kér­dést. Az EU ez év elején adott meg­bízást a vizsgálatokra, miután fel­merült a gyanú, hogy a balkáni bé­kefenntartó műveletekben részt vett katonáknál észlelt rákos megbete­gedéseket, illetve más, nehezen ma­gyarázható tüneteket a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek is okozhatták. Korábban a NATO is vé­geztetett hasonló vizsgálatot, s szin­tén nem mutattak ki összefüggést a megbetegedések és a szegényített uránium felhasználása között. „No­ha a mérgező, illetve rákkeltő vegyi anyagok és a radioaktív sugárzás együttes hatásának lehetősége nem zárható ki, a rendelkezésre álló in­formációk e feltételezést sem erősí­tik meg” - áll a tegnapi szakértői je­lentésben. (MTI) Damaszkusz hűvösen fogadta az izraeli ajánlatot Saront nem szeretik MTI-HÍR Damaszkusz. Bassár el-Aszad Szí­riái elnök elutasította Ariel Sáron megválasztott izraeli miniszterel­nök ajánlatát a titkos béketárgya­lások folytatására. Ezt egy London­ban szerkesztett arab lap közölte damaszkuszi forrásokra hivatkoz­va. Aszad nem híve a béketárgya­lások feltételek nélküli folytatásá­nak, kizárólag az 1991-es madridi konferencián elfogadott területet békéért elv, valamint az ENSZ BT vonatkozó határozatai alapján haj­landó tárgyalni. Álláspontja szerint Szíria nem fogja hagyni, hogy a jobboldali Sáron, akit az arabok há­borús uszítónak tartanak, az egyik arab országgal folytatott béketár­gyalásokat kijátssza a másikkal folytatónak ellen. A szíriai-izraeli tárgyalások 2000 januárjában sza­kadtak meg. A damaszkuszi vezetés azt követeli, hogy Izrael adja vissza Szíriának az egész Golán-fennsíkot, amelyet a zsidó állam 1967-ben foglalt el és 1981-ben annektált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom