Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-01 / 50. szám, csütörtök

2001. március 1., Csütörtök 4. évfolyam, 9. szám A rozsnyói alapszervezet tagsága, amelyről nem rendelkeznek pontos nyilvántartással, hétszázra tehető, volt tehát kinek felújítani a Csemadok-székház nagytermét Múlt, jelen és jövő az új nagyteremben Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere vágta át a szalagot rág Néptáncegyüttesnek és az Ap­rócskák gyermektánccsoportnak. Hiába volt azonban a székház, ha a már említett állami pénzforrások elapadásának következtében nem akadt pénz az épület karbantartás­ára, s helyiségeinek rendbetételé­re. A ház fenntartásának éves költ­ségei pedig ma mintegy 70-80 ezer koronára rúgnak. Ezért a szervezet több helyiséget vállalkozóknak adott bérbe, akik rendbe tették, s a ban szinte minden rendezvény előtt át kellett meszelni azt. Persze a kertben heverő széttört sörösüve­gek és elhajigált ragasztós zacskók sem nyújtottak felemelő látványt. A kert rendbetételét a táncterem és a ház utcai homlokzatának felújítá­sa követte. Ehhez a rozsnyói önkor­mányzat 150 000 koronás támoga­tást hagyott jóvá a Csemadok ré­szére. Füzék Erzsébet, az alapszer­vezet vezetőségének egyik „motor­ja”, a területi választmány titkára szerint, mindezért nagy-nagy kö­szönetjár Kardos Ferencnek, a vá­ros polgármesterének, aki meg­győzte a képviselőket a székház felújításának fontosságáról. A te­rem felújítási munkálatainak leg­nagyobb részét a rozsnyói Bagira építóvállalat végezte. A terv sike­Beke Zoltán, az alapszervezet meg­bízott elnöke szerint a Csemadok idén tavasszal tovább folytatja a ház homlokzatának felújítását. A folytatáshoz szükséges költségeket alapítványokhoz benyújtott pályá­zatok segítségével, további önkor­mányzati támogatások igénylésé­vel, valamint a táncterem rendez­Generációk találkozása a terített asztalnál A tagság Beke Zoltán szerint hétszázra tehe­tő a rozsnyói alapszervezet tagsága, amelyről azonban nem rendelkez­nek pontos nyilvántartással. Sokan elhunytak, elköltöztek, vagy kö­zömbösekké váltak a szervezet iránt. A tagság pontos létszámának megállapításához és az adatok pon­tosításához személyesen kellene meglátogatni az összes tagot - mondja az elnök. 1996-ban elindult ez folyamat, akkor azonban nem si­került ezt befejezni. Az idei évben a Csemadokban dolgozó közhasznú alkalmazottak segítségével szeret­nének pontot tenni ennek végére. A rozsnyói önkormányzat lapjában már közzé is tettek egy felhívást ez­zel kapcsolatban, amelyben arra ké­rik a Csemadok tagjait, hogy keres­sék fel a székházban működő irodát és jelezzék további szándékukat a tagsággal kapcsolatban. Egyébként mintegy százra tehető azoknak a száma, akik rendszere­sen bekapcsolódnak az egyes ren­dezvények szervezésébe, vagy más módon járulnak hozzá annak sike­réhez. E derékhad tagjainak átlag- életkora 45 és 50 év között mozog. Beke Zoltán szerint a 25 év alatti fiatalok már nincsenek jelen a rozsnyói Csemadok életében, más utakon járnak - saját szervezetet alapítottak, a Gömöri Ifjúsági Tár­saságot, pedig szerinte egyáltalán nem zárja ki egymást a két szerve­zetben való tagság. Bízik azonban abban, hogy idővel akad egy olyan középiskolás korosztály, amelynek tagjai életet lehelnek a székház if­júsági klubnak szánt, félig kész hátsó helyiségébe. Hobo, azaz Földes László előadással egybekötött koncertjére sokáig em­lékeznek majd a rozsnyóiak réhez szükség volt a Bagira cég tu­lajdonosának és vezetőjének, Badin Ágnesnek a Csemadok irán­ti elkötelezettségére, s jóakaratára is, mivel megelőlegezte a munká­latok árának jelentős részét. A fel­újítás során rendbe tették az épü­let esőcsatornáit, rákötötték azt a a csatornahálózatra - megakadá­lyozva ezzel a falak további nedve­sedését kicserélték a táncterem villanyhálózatát, padlózatát, újjá­építették a terem színpadát, új­ravakolták a falakat, új csillárokat és gamizsokat szereltek fel. A he­lyiséget két héttel ezelőtt adták át. Áz eddigi költségek csaknem 300 000 koronát tettek ki, ennek eddig a felét sikerült kifizetni. vények céljára való bérbeadásával kívánja előteremteni. Aki tehát részt vesz a rozsnyói Csemadok be­lépődíjas rendezvényem - bálokon, színházi előadásokon -, vagy bérbe veszi a tánctermet valamilyen alka­lomra, az a székház felújítási költ­ségeit támogatja. Az alapszervezet tevékenysége A rozsnyói Csemadok-alapszervezet legsikeresebb rendezvényei a bálok, színházi előadások, Mikulás-ünnep­ség, valamint a színházlátogatás. A városban nagy közkedveltségnek örvend a farsangi Csemadok-bál, valamint az általuk néhány éve megrendezett szilveszteri magyar bál. Szintén nagy sikerük van az au­tóbuszos budapesti színhzálátoga- tásoknak is, amelyet Füzék Erzsébet és Fábián Edit, a Gombaszög Fej­lesztéséért Alapítvány elnöke közö­sen szerveznek. Az elmúlt év során az alapszervezet a kezébe vette a kassai Thália Színház rozsnyói fellé­péseinek megszervezését is, aminek köszönhetően most már szinte min­den alkalommal teltház előtt lép fel Rozsnyón a felvidéki magyarság kassai színtársulata, sőt, a korábbi évekkel ellentétben egyszer-egyszer még meg is vendégelték a színésze­ket. Tavaly ünnepelte a Búzavirág fennállásának 25. évfordulóját, a történelmi városházán megrende­zett ünnepségre az együttes meg­hívta összes egykori táncosát és a baráti együtteseket, a nyár folya­mán millenniumi ünnepséget ren­dezett a vezetőség a székház kertjé­ben, télen pedig a Csemadok látta vendégül a Magyar Állami Népi Együttest, amely szintén teltház előtt adta elő Táncos magyarok cí­mű műsorát. A Csemadok több más szervezettel is együttműködik - néhány éve pél­dául a Gömöri Ifjúsági Társasággal közösen szervezi meg a Bálint-napi ünnepséget, tavaly júniusban pedig játszóházat szerveztek velük a szék­ház kertjében. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel közösen rendszeres történelmi elődásokat szerveznek a városban, az elmúlt évben pedig a Csemadok a Rozsnyó és Vidéke Alapítvánnyal, valamint az önkormányzattal közösen bizto­sítottak teret a Zürichi Magyar Tör­ténelmi Egyesület tavalyi rozsnyói övezeti találkozójának. KMOTRIK PÉTER tven éves fennállását ünnepelte országos szinten a közelmúlt­ban a Csemadok. A közművelődési és kul­turális szervezet alap­szervezeteinek képviselői gyakran panaszkodnak az állami támoga­tásokat áramoltató pénzforrások elapadására, az emberek növekvő közömbösségére a kultúra iránt, valamint a tagság elöregedésére. A Csemadok Rozsnyói Alapszerve­zetét sem kerülték el ezek a gon­dok, ennek ellenére még mindig működik, és számos olyan tevé­kenységet folytat, amely iránt ál­landó igény mutatkozik. A rozsnyóiak egy dologban kedve­zőbb helyzetben vannak másoknál, van egy saját székházuk. Az épüle­tet már az átkosban is a szervezet használta, de nem volt a tulajdoná­ban. A kilencvenes évek elején a rozsnyói önkormányzat tagjainak, valamint az őket „meglobbizó” ak­kori csemadokosoknak köszönhe­tően az alapszervezet nevére ke­rült. A székház ad otthont a Csema­dok területi irodájának, az alap­szervezet mellett működő Búzavi­Csemadok ezt kedvezőbb bérleti díjak kiszabásával honorálta nekik. Az épületben jelenleg egy bár mű­ködik - a Krajcár klub -, itt van az MKP járási irodája, valamint egy természetgyógyász is az épület egyik helyiségében folytatja gyó­gyító tevékenységét. Ákad olyan épületrész is, amelyet részben sike­rült önerőből, illetve alapítványi és önkormányzati támogatásokból felújítani az évek során a szervezet vezetőinek. Tavaly egy nagy lélegzetvétel után a rozsnyói Csemadok néhány veze­tője nekiveselkedett a szinte lehe­tetlennek tűnő feladatnak, a szék­ház felújításának. A nyár folyamán a rozsnyói önkormányzat és né­hány helyi vállalkozó segítségének köszönhetően sikerült téglafalra cserélni a ház hátsó kertjének ko­rábban bárki számára átjárható bá­dogkerítését, ősszel pedig az udvar felől került jutányos áron égy dí­szes fakapu a kert elejére, ami Hlivák Sándor asztalosmester ke­zének munkáját dicséri. Ezzel re­mélhetőleg sikerül elejét venni an­nak, hogy az udvaron esténként unatkozó emberpalánták falfirkák­kal díszítsék a kertben lévő szabad­téri színpad falát, ami miatt koráb­(Iveta Komendová felvételei) Zenebarátok Klubja - a jövő zenéje A hátsó kapu

Next

/
Oldalképek
Tartalom