Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-31 / 76. szám, szombat
2001. március 31., szombat 5. évfolyam, 13. szám Nagy Zsuzsa meggyőződése, ahol a tudomány lehetőségei véget érnek, ott segít a szeretet gyógyító ereje; bízik abban, hogy a sors mégis kegyes lesz hozzájuk Törvények nélkül nincs emberség sem Ha az ember fest, maszatos lesz PÉTERFI SZ0NYA A ! tragédia 1999. augusztus 22-én történt. A j Győrből Veszprémbe ________ vezető úton közúti bales etet szenvedett az ekecsi Molnár család. Az autójukban ült két kislányuk barátnője is. A megengedettnél gyorsabban haladó Toyota frontálisan ütközött Molnárék Skoda 120-as gépkocsijával, s a baleset következtében négyen életüket vesztették: a Molnár szülők és 12 éves kislányuk, ületve a gyerekek 8 esztendős barátnője. A hatéves Molnár Klaudia túlélte a szerencsétlenséget, ám állapota sokáig válságos volt.- A húgom és családjának elvesztése felett érzett bánaton felül kellett kerekednünk, hiszen a kis Klaudiának szüksége volt ránk. Naponta hol a féljem, hol a lányom, olykor a ba- rátnőmék szállítottak Győrbe, ahol a gyerek az intenzív osztályon vívta harcát az életbenmaradásért. Az orvosok küzdelme is példaértékű volt, mindenki a maga területén hozzájárult ahhoz, hogy a kislányunk testileg, szellemileg ne épüljön le. Mindezek ellenére állapota sokáig válságos volt, s noha úgynevezett éber kómában hoztuk haza, s kezdtük meg Csölösztőn a gyógykezelést, nem lehetett tudni, károsodása milyen mértékű - emlékezett a nehéz hónapokra Nagy. Zsuzsa Klaudi hivatalos gyámja, aki a valóságban a kislány szerető anyukájává vált. A csölösztői intézetbe Klaudit a nagymamája kísérte el, ám a szellemi-fizikai megterhelés túlságosan megviselte. Ezért tavaly január 25-én Zsuzsa váltotta fel édesanyját. Kemény hónapok következtek, bánatosak és örömteljesek egyaránt. Amikor Zsuzsa látta, hogy a Vojta- féle gyakorlatok segítenek, nemcsak a kötelező penzumot teljesítették, naponta többször tornáztatta a gyereket. A hétéves kislány agyműködése beindult, előbb gőgicsélni kezdett, majd képes lett tárgyakat fogni, magtanult rágni is. Fejlődése szemmel láthatóvá vált, és Zsuzsa elkezdett bízni abban, hogy a sors mégis kegyes lesz hozzájuk. Azt persze az első perctől tudatosította, egyedül - hiába is akarta volna - nem lett volna képes vállani mindA finommozgást még gyakorolni kell azt, amivel szembesülnie kellett. De mert férje és két gyermeke, a 20 éves Reni és a 14 éves Péter is természetesnek vették Klaudi befogadását, sőt, saját érdekeiket alárendelték új testvérük szükségleteinek, Zsuzsa kizárólag a gyerek gyógyítására összpontosíthatott. Tavaly június 16-án elhagyták az intézetet, Klaudinak elege is volt az ismert, ám deprimáló környezetből. Nagy Zsuzsa visszatért a munkahelyére, a dunaszerdahelyi kórházba, ahol főnővérként dolgozott. - Az otthoni környezet kimondottan jót tett a gyereknek, míg dolgoztam, az édesanyám, illetve a szomszédasszonyom gondozták, gyógytornára vitték és foglalkoztak vele. Célunk Klaudi lábra állítása volt, s meg voltunk győződve arról, hogy bár kemény munkával, de állapota tovább javítható. Novemberben egy alapítvány jóvoltából fogadták őket a pöstyéni gyógyfürdőben, ahol Klaudia fizikaüag, értelmileg sokat fejlődött. Ugyanis az addig ülni is csak nehezen képes kislány segítséggel bár, de járni kezdett. Láthatóan jót tett neki a gyermektársaság éppúgy, mint a kezelés. Az eredmények láttán a főorvosnő segítségével az öthetes beutalót megtoldották (a biztosító terhére) további hárommal. Az eredmény nem váratott magára: egy év alatt a csecsemőszinten lévő, gőgi- cselő Klaudi megtanult egyedül enni, öltözködni, és bár lassabban, de beszélni is. A pszichológusok véleménye is igazolta azt, amit Zsuzsa asszony ösztönszerűen feltételezett: a nyolc esztendős kislányt közösségbe kell adni. Óvodát választott, de egyben beíratta iskolába is. Fibi Sándor, a dunanszerdahelyi Hviez- doslav utca iskola igazgatója egy percet sem gondolkodott azon, fel- vegye-e a mozgássérült gyereket. Sőt. Készségesen felajánlotta, az egyszerűbb megközelítés miatt a földszintre helyezi az 1. osztályt. Az ovi kiválasztásánál a lakhely és a kórház közelsége volt a fontos. Azért, mert mi tolókocsi nélkül közlekedünk. Állítom ugyanis, Klaudia számára a járás éppolyan fontos, mint a napi rehabilitáció - elevenítette fel a közelmúlt eseményeit a kétségbeesett anyuka. Az Október utcai óvoda Dunaszerdahely közkedvelt gyermekintézménye. Mat- lák Jolán igazgatónő nem látta akadályát a kislány felvételének. Klaudi is örömmel készült a „sorsdöntő” lépésre, a gyerekek társaságában nagyon jól érezte magát. Befogadták, nem tettek bántó megjegyzéseket akkor sem, amikor mászni látták. Az anyát és kislányát másnap óriási csalódás érte. Matíák igazgatónő ugyanis közölte velük, mivel a másik óvónéni önként nem vállalja a felelősséget, ő viszont nem kötelezheti semmire, Klaudi mégsem járhat óvodába. - Abban bíztam, hogy a gyerek négy hónapig tartó óvodai beiskolázása nemcsak szellemi képességeit fejleszti, de majd az iskolai beilleszkedését is segíti. Mert hiába foglalkozik vele egy nyugdíjas pedagógus, illetve családunk valamennyi tagja, szüksége van a közösségre, az egészséges gyerekek társaságára. Arra, hogy ellesse kis társai szokásait, a többiek viselkedését, mozdulatait, fegyelmet tanuljon. Gyakran megesik, hogy odahaza elkedvetleníti a kudarc, s mi nem vagyunk képesek, illetve erőszakkal nem akaijuk olyan tevékenységre kényszeríteni, amihez nincs kedve. Van úgy, hogy rajzolni akarna, de a próbálkozása nem jár sikerrel. „Nem fogad szót a kezem” - mondja üyenkor. Azt is nehezen viseli, hogy - bár nagyon szeretne - nem képes egyedül járni. Magyarázzam neki, megnőttél kislányom és a koordinációs zavarok a baleset következményei?! A győri, de a hazai orvosok szerint is szinte hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt mennnyit fejlődött! Ám a jövőt illetően biztosat nem tudnak mondani, találgatni pedig nem akarnak. Én mégis bizakodom, hiszen láttam a balesetet követően. Már az is fantasztikus, amit eddig elért, de én érzem, hogy egyszer behozza a sérülés okozta lemaradást. Csak esélyt kell, hogy kapjon! Nem tudom felfogni miért épp ezt tagadta meg tőle az egészségesek társadalma. Nagy Zsuzsa nem akar beletörődni a döntésbe, ám a hivatalos szervektől segítséget nem kap. Érvelése süket fülekre talált. Azért, mert nincs törvény, rendelet, amely szabályozná, elrendelné az iskolaköteles gyerekek óvodai elhelyezését. Szembesülve a Nagy család áldozat- készségével, az életcéljuknak is megfelelő küzdelemmel Klaudia gyógyulásával kapcsolatban, hihetetlennek tűnik az óvodai kiutasítás. Azért is, mert világszerte szinte „divat” lett a sérült gyerekek integrálásának segítése. A járási hivatal oktatási osztályán szerettünk volna magyarázatot kapni az óvodában - emberségesnek alig mondható - történtekre. Hecht Anna főosztályvezető szerint az óvoda pedagógusa nem marasztalható el, ugyanis a gyermekintézményben nem oldható meg az iskoláskorúak speciálisan igényes ellátása. - Az iskolaköteles gyermek szülei több lehetőség közül választhatnak. Rendelkezésükre áll a bentlakásos intézeti, vagy a kisegítő iskola. A hagyományos oktatási intézetben a nem egészséges gyerek mellé akár gyógypedagógus felvételére is lehetőség nyílik. Az alulfizetett óvodai tanerők a sok egészséges ovis mellett képtelenek gondoskodni a fokozott figyelmet igénylő nagyobb gyerekről. Ráadásul az oktatási törvények nem rendelkeznek az ilyen esetekről, vagyis a munkáltató nem kötelezheti az alkalmazottakat arra, hogy vállalják a többletmunkát. Tudatosítani kell azt is, hogy a rendszerváltást követően megszűnt a valamikor kötelező beiskolázás - sorolta a hivatalos érveket. Hiába magyaráztuk, hogy rendkívüli esetről van szó, hogy Klaudia nem a felnőttek felelőtlen magatartása miatt halasztott két évet. Szülei meghaltak és amikor 1999 szeptemberében elsős lett volna, kómában feküdt a győri kórház intenzív osztályán. De egy évvel később sem mehetett még iskolába, hiszen kétséges volt, egyáltalán képezhető lesz-e. Nem értettük Hecht Anna minek emlegeti az iskola feladatát, illetve a lehetőségeket, amikor Klaudia behatásánál nem merültek fel gondok, de azt sem, miért tért ki az óvónők alacsony bérére. - A 7. fizetési osztályban 27 ledolgozott év után 8.390 koronás az alapfizetésük. Ha volna rá keret, akár 100 százalékos személyi pódékra lennének jogosultak, ám jó, ha tíz százalékot kapnak - tette elénk a táblázatokat. Noha elismerjük, hogy az óvónők - de ez jellemző sok más hivatásra is - alulfizetettek, mégis furcsának tűnt az anyagiak emlegetése, amikor mi az emberségre (vagy inkább az embertelenségre) kérdeztünk rá! Ugyanis a felnőttek hozzáállása miatt a szüleit, testvérét, barátnőjét tragikusan elveszítő Klaudia esélyt sem kapott arra, hogy négy hónapig úgy éljen, mint egészséges társai! És a felnőttek figyelmen kívül hagyták azt is, hogy volt kolléganőjük gyermekéről van szó. Ugyanis Klaudi édesanyja 15 éven át óvónőként dolgozott Nagymegyeren! Matlák Jolán, az Olüóber utcai óvoda igazgatónője nem örül a történteknek. - Igazgatóként csak néhány órát tanítok, ezelatt az idő alatt vállalnám a felelősséget úgy a kislányért, mint a többiekért. Ám nem utasíthatok senkit többletmunkára. Nekem is van két gyerekem, engem is megviselt Klaudi esete. De én 20 gyerek testi épségéért felelek! Ha valakinek, ne adj isten baja esne, azzal vádolnának: mindez azért történt, mert a mozgássérült gyerekkel voltam elfoglalva. Amennyiben a felettes szerv hivatalosan engedélyt ad arra, hogy Klaudia ide járhat, és megteremti az ehhez szükséges feltételeket, vagyis megemeli az oktatók létszámát, nagyon szívesen foglalkoznék vele. Ám segéderő nélkül elképzelni sem tudom, hogy a járásnál támogatásra szoruló Klaudia mellett miképp tudnám szavatolni a többiek épségét?! - magyarázta elutasító magatartásának indítékait Erős Viola óvónő. Összegezésül csak annyit: senki sem kötelezhető arra, hogy többet vállaljon, mint amennyi a törvényadta kötelessége. Sajnálatos viszont, hogy manapság, amikor jelentősen megnőtt a közúti balesetek és a sérültek száma, egy hiányzó törvényre hivatkozva elutasítható az iskoláskorú gyerek ideiglenes óvodai képzése. Hogy más óvodákban, amelyekben nem törődnek a rendeletekkel, mert a gyerek érdekeit tartják elsődlegesnek miképp oldják meg a gondokat, nem tudjuk. De azt tapasztaltuk: sajnos a dunaszerdahelyi „illetékesekben” nem volt (és nincs) annyi együttérzés, jóakarat és empátia, hogy nem hivatalosan megoldották volna Klaudia óvodai elhelyezését. Ha nincs törvény, oda az emberség?! Anya és lánya vallják: együtt tornászni a legjobb Klaudia segítséggel ugyan, de bárhová eljut ...és mosakodnia kell (Somogyi Tibor felvételei)
