Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-03 / 52. szám, szombat

Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 3. Komoly szerepet játszhattak az élet kialakulásában A tudománynak sikerült kinyitnia az élet könyvét, de még nem tudni, hogy mit olvasunk ki a gének enciklopédiájából Szerves anyag az űrből ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dugványozó kertész szerepében Egy pete, egy embrió, egy felnőtt - fantáziakép a jövőből (A Népszabadság fotói) Laboratóriumban, a csillagközi tér rideg körülményeit utánozva, a NA­SA és a California Egyetem kutatói olyan vegyületeket hoztak létre, melyek talán szerepet játszhattak az élet kialakulásában. A legáltaláno­sabb elmélet szerint a korai Földön fellelhető hatalmas mennyiségű ké­miai anyag halmazában a körülmé­nyek olyan vegyi folyamatok és ve- gyületek létrejöttének kedveztek, melyek végül az élet kialakulásához vezettek. Ezzel szemben az ameri­kai kutatók most közreadott mun­kája azt mutatja be, hogy az élet ki­alakulásához szükséges korai ké­miai reakcióknak nincs feltétlenül szükségük egy már kialakult boly­góra. Sőt, ezek a folyamatok létrejö­hetnek a vüágűr mélyén, a bolygó­képződést megelőzve! Ez azt jelenti, hogy az űr olyan vegyületekkel van tele, amelyek ugrásszerű gyorsaság­gal vezethetnek az élet kialakulásá­hoz. A csülagközi felhőkben találha­tó rendkívül hideg jégrészecskék a bolygók, aszteroidok, meteoritok és üstökösök építőkövei közé tartoz­nak. E részecskék alkotórészei egy­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Izland lakosainak genetikai adata­iból kiindulva dolgozik a skizofré­nia ellenszerén egy gyógyszer- gyártó cég. Az izlandi lakosok ada­tainak birtokában a deCODE cég megtalálta, és a gyógyszergyárnak eladta a betegség kialakulásában szerepet játszó fehérje génjét, amely a kifejlesztés előtt álló keze­lés egyik fő célpontja lehet. A ski­zofrénia minden századik embert érintő, fiatal felnőttkorban jelent­kező mentális betegség. A kezelés napjainkban a betegséggel együtt járó hallucinációk és érzelmi zava­rok kordában tartásában merül ki. Azzal a vitatott lépéssel, hogy az izlandi parlament néhány éve el­adta az ország genetikai adatait, olyan lehetőség került a deCODE kezébe, hogy egy példa nélküli méretű, 270 ezer fős populációból merítheti a kutatásai bázisát. A bio­technológus szakértők szerint a nagy kérdés az, hogy tud-e élni is a lehetőséggel a Hoffman-La Roche gyógyszergyár, amely a skizofré­nia génjeit a Reykjavik-i cégtől megvásárolta. A szakértők előtt is­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyik legnagyobb viszontbiztosí­tó-társaság és az ENSZ által közzé­tett tanulmány arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás következmé­nyei akár évi 300 milliárd dollárnyi költséget is jelenthetnek a világ or­szágainak. Csak a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok meny- nyiségének sürgős csökkentése vál­toztathat ezen az összegen - állítja a Munich Re viszontbiztosító-társas­ág. A cég által készített tanulmány azzal számol, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja 2050-re az ipari forradalom előtti kor szintjé­nek kétszeresére fog emelkedni. En­nek következményeként a Föld át­laghőmérséklete akár 1,4-5,8 Celsi- us-fokkal is növekedhet a 21. szá­zadban. A hatalmas összeg becslése­kor az egyre gyakrabban jelentkező trópusi ciklonok hatásait, az emel­kedő tengerszint miatt kialakuló ta­lajeróziót, továbbá a halállomány­ban, a mezőgazdasági termelésben és a víztartalékokban történt káro­sodás költségeit vették figyelembe. A legtöbb ország arra számíthat, hogy az ilyen jellegű költségei GDP- jük néhány tized-százalékos, esetleg néhány százalékos hányadát veszi majd igénybe. Azonban némely or­szág, például a Maldfv-szigetek, a Marshall-szigetek és Mikronézia szi­getvilága esetén ez az arány akár a máshoz fagyott egyszerű, ismert ve- gyületek, azonban tartalmazhatnak még ammóniát, szén-monoxidot, szén-dioxidot és metanolt. A kuta­tók ezen anyagok keverékét mínusz 263 C-fok hőmérsékleten, erős vá­kuum alatt vékony jéggé fagyasztot­ták. A jeget ezután az űrben tapasz- talhatóhoz hasonló UV-sugárzásnak tették ki. Azt tapasztalták, hogy eljá­rásuk hatására az egyszerű vegyüle- tek több százféle, komplex módon viselkedő, nagyobb molekulává ala­kultak át. Kísérleteikben olyan mo­lekulák jöttek létre, melyek hason­lóak a Földre érkező meteoritokban találtakhoz. Évente száz tonnánál több Földön kívüli anyag érkezik bolygónkra, ezek egy része szerves vegyidet formájában. Az ősi Földön található szerves anyagok jó része talán csillagközi örökség volt. A csil­lagközi jéggel végzett szimulációs kísérletekben olyan új vegyületeket hoztunk létre, melyek közül sok rendelkezik az élet kialakulásában fontos tulajdonságokkal - állítja az egyik biokémikus. Az ilyen tulaj­donságú molekulák nagyon fontos szerepet játszhattak a földi élet kia­lakulásában. (N-g) meretes, hogy számtalan ígéretes gént fedeztek már fel világszerte, az azokat megcélzó gyógyszerek kifejlesztése azonban még műid kísérleti fázisban, annak is az igen korai szakaszában van. A közvéle­mény hiteles tájékoztatása a roha­mosan fejlődő biotechnológia eredményeiről azonban nem csak a megalapozatlan reménykeltés, de az emberek körében tapasztalt kategorikus elzárkózás miatt is fontos. Jesse Gelsinger, egy génte­rápiás kezelés során elhunyt fiatal amerikai esete miatt a génterápiá­val szemben például általános el­lenállás él az emberekben. Bizo­nyos, hogy a jövőben Izlandról egyre több hír érkezik majd a gén­terápiás kutatásokkal kapcsolat­ban, hiszen a deCODE mostanra már nyolc betegség dekódolásá­ban ért el eredményeket. A remé­nyek szerint az ismeretek bővülé­sével a hírek egyre kevésbé hatnak sokkolóan a közvéleményre, egy- egy sikerről, vagy éppen ered­ménytelenségről tájékoztató be­számoló nem befolyásolja olyan erősen az emberek véleményét a biotechnológiáról. (É. T.) 10%-ot is elérheti. A becslések sze­rint a legnagyobb károk az energia­iparban fognak bekövetkezni. A la­kóházak, gyárak és erőművek árvíz- védelme ádagosan évi egymilliárd dollárnyi összeget emészt majd föl. Ez az összeg olyan területek esetén, mint amüyen például Banglades deltavidéke, sokkal nagyobb is lehet. A tengerparti ökoszisztémák - pél­dául a korallzátonyok és a parti la­gúnák - károsodása, megsemmisü­lése 2050-ig 70 milliárd dollárnyi összegbe kerülhet. A mező- és erdőgazdálkodásban 42 milliárdnyi kár keletkezhet aszályok, árvizek és erdőtüzek következtében, ha a szén­dioxid koncentrációja az iparosodás előtti szint kétszeresére növekszik 2050-re. Ugyancsak nagy összege­ket jelenthetnek az egyre gyakoribb ciklonok és hurrikánok pusztításai. A hatalmas megapoliszok magas épületei is növelik a klimatikus ka­tasztrófák esélyét. Kimutatták, hogy a tízmilliós vagy nagyobb népességű városok már olyan sajátos időjárási jelenségeket alakítanak ki, ahol na­gyobb az esélye a szélviharoknak, az erőteljes zivataroknak és a jégeső­nek. A tudósok olyan monitoring­rendszer felállítását javasolják, amelynek segítségével az éghajlat­változással kapcsolatban fellépő ter­mészeti katasztrófák eredménye­ként jelentkező környezetkároso­dást követhetnék nyomon. (O) A napokban hozták nyilvá­nosságra az ember géntérké­pét, egyszerre két változat­ban is. A korábban feltétele­zettnél 30-40 ezerrel keve­sebb gén persze csak rész­ben könnyíti meg a kutatók dolgát, amikor fajunk ere­dendő, vagy szerzett biológi­ai hibáit óhajtják kijavítani. A tudomány azonban feltar­tóztathatatlanul tör előre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Legutóbb éppen négy hete jelentet­ték be Amerikában, hogy két éven belül létrehozzák az első klónozott emberi embriót. Ez már a Kánaán vagy Huxley Szép Új vüága? A so­kak szemében istenkisértésnek szá­mító szó nem mást jelent, mint ge­netikailag azonos értékű másolatot, ami az élővilágban bizony termé­szetes módon is előfordul. A bakté­riumok megkettőződésekor például valójában kiónok jönnek létre, noha a mikrobautódokat nem szokás így nevezni. A dugványozó kertész ugyancsak klónoz, hiszen az eredeti növénnyel teljesen azonos génállo­mányé egyedet hoz létre. A dísznö­vények vírusmentes szaporításakor régóta használt szövettenyészetek pedig színtiszta klóngyárak. A haj­tásokból nyert szövettenyészetekből teljes növények állíthatók elő, vagy­is az egyedfejlődés során kialakult szövetek valamiképpen képesek ar­ra, hogy mintegy visszacsinálva a bonyolult folyamatot ismét minden irányban fejlődni képes embrionális szövetté válnak. Ez a jelenség ön­magától állatokban nem következ­het be. Persze ha magába az embri­onális szövetbe avatkozunk be, sike­rülhet a dolog. Ezt teszik az értéke­sebb háziállatok szaporításánál már több mint tíz éve alkalmazott emb­riófelezésnél, amikor - a természe­tes kiónnak tekinthető egypetéjű ik­rek mintájára - megfelelő stádium­ban elhasítják az embriót. Ilyenkor egy helyett kettő, esetleg négy egye­det, kiónt nyernek. Ezt a módszert elvileg minden élőlénynél, így em­bernél is alkalmazni lehet. Erre egyébként a kutatók egy része sze­rint azért lenne szükség, mert a kló­nozás és a génsebészet kombinálá­sával bizonyos ma még gyógyítha­tatlan betegségek is leküzdhetők volnának. Szarvasmarhánál példá­ul olyan géneket is be lehet vinni a sejtekbe, amelyek egyes emberi be­tegségek gyógyítására életfontossá­gú anyagokat termelnek. így példá­ul klónozással a hagyományosnál jóval gyorsabban nevelhető fel olyan tehenek garmada, amelyek teje valóságos gyógyszergyár. De emberek esetében van egy még megfontolandóbb ok. Egyik apró sejtszervecskénket, az energiater­melést és sejtlégzést végző mito- kondriumot, amely minden sejtünk plazmájában, a géneket hordozó kromoszómákat rejtő sejtmagon kí­vül ott van, az evolúció furcsa gri­maszaként kizárólag az anyától örö­köljük. Ez a sejtalkotó is tartalmaz géneket, s a mitokondrium DNS­így néz ki egy klónpisztoly ében is előfordulnak mutációk. Több olyan súlyos, illetve halálos mitokondriális mutációt ismerünk, amely a fiatalkori vakság egyik for­máját okozza, illetve súlyos szív-, ü­letve izomelfajulásokat és más kór­képeket idéz elő. Ha egy házaspár­nál a férj egészséges, de az anya mi­tokondriális eredetű betegségben szenved, akkor a gyermek biztosan örökli a kórt. Ilyenkor a klónozással egészséges utód jöhetne a vüágra, hiszen ha egy normálisan fogant embrió bármelyik sejtmagját (ame­lyikben ugyebár nincs mitokondriá­lis DNS) egy magjától megfosztott idegen sejtbe ültetnék, egészséges és genetikaüag a szülőktől szárma­zó gyermek jöhetne a világra. Ezt persze egyszerűbb volna egy kifej­lett ember valamelyik testi sejtjével végbe vinni, de Dolly bárány meg­születése előtt az ilyesmi elképzel- heteden volt. Ma már azonban tud­juk, hogyha nehezen is, de egy felnőtt egyed valamelyik sejtjéből is nyerhető új élőlény. Az áttörésnek A génsebészet révén ma még gyógyíthatatlan be­tegségek is leküzdhetők. tekinthető módszer lényege, hogy valamely testi sejtből (Dolly eseté­ben egy birka emlőmirigyéből) ké­szítenek szövettenyészetet, majd a szükséges tápanyagok megvonásá­val kiéheztetik a sejteket. A tápanya­gok visszaadásával egyidejűleg újra meginduló sejtosztódással egyi- dőben az egyik sejt magját kivették és átültették egy másik juhból szár­mazó petesejtbe, amelyből viszont előzőleg eltávolították a DNS-t tar­talmazó sejtmagot. Ezt azután egy béranyaként szolgáló harmadik juh méhébe ültették be. Dolly némi anyai hatást a mitokondriumok DNS-ével együtt attól a juhtól is ka­pott, amelyből a magtalanított pe­tesejt származott, genetikailag azonban „igazi apja és anyja” annak a hatéves juhnak a szülei, amelynek tejmirigyéből Dolly sejtmagja szár­mazott. Ez utóbbi állat viszont Dolly ikertestvérének számít. Az-, óta egér, kecske, sót majom is „ké­szült” már ezzel a módszerrel, ám a természet csak nem hagyja magát könnyen legyőzni, a némelyek által még ma is megkérdőjelezett kísér­leteknek óriási a hibaszázaléka. Dolly megszületését 267 sikertelen próbálkozás előzte meg, s a sejtkié- heztetésen túli más trükkök (példá­ul a beültetést megkönnyítő elekt­romos impulzust alkalmazó „klóno­zó pisztoly” bevetése) sem sokat csökkentették a selejtek számát. A selejt ez esetben elpusztult korai embriókat, torzszülötteket, elvetélt és halva született magzatokat, szü­letés után elhalt újszülötteket je­lent. Mindebből is nyilvánvaló, hogy a klónozás még állatok eseté­ben is nyomatékosan vet fel morális kifogásokat, nem szólva az ember sokszorozásáról, ami akkor is döb­benetes távlatokat nyit, ha nem őrült diktátorok hasonmását akar­nák létrehozni. Ettől függedenül, ha minden igaz, akkor már valahol, valakik dolgoznak az emberklóno­záson. Legutóbb Panos Zavos, a Kentucky Egyetem szaporodásbio­lógusa jelentette be, hogy ő és nem­zetközi kutatókból álló csoportja megkezdi az ember klónozást és 18-24 hónapon belül élő embriót akar előállítani. Zavos, aki elsősor­ban a férfi termékedenség kezelé­sével vívott ki világszerte elisme­rést, az olasz Severino Antinorival működik majd együtt, aki világhírét tabukat döntögető tevékenységé­nek köszönheti. A meddőségi ese­tekre specializálódott olasz orvos segített hozzá egy 62 éves asszonyt, hogy méhen kívül megtermékenyí­tett idegen petesejt beültetésével gyereket szüljön. Szintén a bot­rányhős professzor végezte el azt a kísérletet, amelynek során emberi ondószálat „érleltek meg” egy pat­kány heréjében. Az Antinori-Zavos páros a tervek szerint egy köze­lebbről meg nem határozott medi­terrán országban kívánja végrehaj­tani az első emberi klónozást. A leg­több helyszíntalálgatás Olaszorszá­got említi. Itáliában a többi nyugat­európai országhoz hasonlóan a tör­vények nem tiltják, de nem is en­gedélyezik az emberi klónozást, és Antinoriék valószínűleg ezt a jogi kiskaput próbálják majd kihasznál­ni. Zavos bejelentése persze sokkal inkább politikai és sajtószenzáció volt, mintsem tudományos újdon­ság. Hiszen bár az emberi klónozás sok nehézségbe ütközik, technikai­lag megvalósítható. Hogy Zavos és társai ezt hogyan oldják meg, nem tudni, mindenesetre bejelentésük inkább csak a nyilvánosság és a poli­tikai reakciók kitapintására irányul­hat. Az emberi embriókkal, illetve sejtekkel folytatott kísérletek enge­délyezése Amerikában különben is politikai ügy: az elmúlt hónapok­ban a kutatók elkeseredetten küz­döttek azért, hogy folytathassák az úgynevezett őssejtkísérleteket. Az embriók, később elvüeg még bármi­lyen szövetté átalakítható klónozott sejtjeinek segítségével kezelnének súlyos szív-, vese- és májrendellen­ességeket, valamint olyan gyógyít- hatatían betegségeket, mint ami­lyen a leukémia, vagy a Parkinson- kór. (Igaz persze, hogy a beteg test­rész pódására szolgáló új szervek, vagy még inkább szövetek létreho­zása egyelőre még nem több távoli reménynél.) A Clinton-kormány ideiglenesen zöld jelzést adott bizo­nyos embrióklónozási eljárásokra, hiszen az üyen gyógyászati célú szö­vet-előállítást nem minősítették sza­porodást célzó emberklónozásnak, amit állami pénzekből működő amerikai intézményekben egyéb­ként sem folytathatnak, de a kon­zervatív váltás ebben is szigorítást hozhat. Az ilyesfajta kísérletezgeté­seket egyelőre nemcsak hogy szinte mindenhol tiltják, de a szaporodási célú klónozást a tudósok zöme is el­utasítja. Bár ahogy mindenütt, itt is akadnak kivételek. „Az orvostudo­mány nem egyszerűen csak klónoz­ni, hanem annak révén jelentősen javítani fogja az embert. Az orvostu­dománynak sikerült kinyitnia és el­olvasnia az emberi szervezet köny­vét. Eljött az ideje, hogy kijavítsa a helyesírási hibákat” - e patetikus felhangú gondolatok Bemard Deb- ré professzortól származnak. A francia sebész, aki a néhai Francois Mitterrand köztársasági elnököt is operálta, az emberi klónozás híve, feltéve, 1. ha a tudományos fejlődés nem marad a fejlett nyugati államok kiváltsága, 2. ha a szaporodást két­ségkívül forradalmasító módszer nem ad egyesek kezébe mások felet­ti szuperhatalmat. A „nagy törvény­szegés” tervének számtalan orvosi kockázata mellett a szakemberek a pszichológiai veszélyekre is felhív­ják a figyelmet. „Képzeljék el azt az anyát, aki az apa hasonmásának számító gyereket szoptatja. Nem vagyunk messze a vérfertőzéstől” - érvelt Claude Sureau professzor, a Francia Orvostudományi Akadé­mia tiszteletbeli elnöke. Franciaor­szágban egyébként formálisan nincs se tiltó, se engedélyező erejű törvény az emberi klónozásról. A tavaly november végén elfogadott előzetes bioetikai törvénytervezet azonban már tartalmazza a kimon­dott tilalmat, s a Lionel Jospin kor­mányfő vezette baloldali koalíció még a 2002-es parlamenti válasz­tások előtt szeretné a nem­zetgyűléssel és a szenátussal elfo­gadtatni a megfelelő törvényt. Nagy-Britanniában hosszas vita után tavaly engedélyezték a szin­tén szigorúan orvosi-kutatási célo­kat szolgáló embrió-klónozást, de a döntést hevesen bírálta az Euró­pai Orvosi Etikai Csoport. Politikai szinten az Európa Tanács és az Eu­rópai Parlament egyaránt azt sür­geti, hogy a nemzeti parlamentek minél előbb tűzzék napirendre a reprodukciós klónozást tiltó törvé­A szaporodási cé­lú klónozást a tudósok zöme is elutasítja. nyékét. A világ az új és új genetikai hírekre egyre érzékenyebben rea­gál, A génmanipulált termények ügye ma már legalább olyan hullá­mokat vet, mint a klónozás. És itt a legújabb jelentés a nyilvánosságra hozott emberi géntérképről, amely előbb-utóbb mindenképpen meg- könnyíthet bármiféle genetikai be­avatkozást az emberen. Ez persze nem ma lesz, de amíg az ilyesfajta tudományos eredményeknek nem válik mindenki számára legalább olyan egyértelmű haszna, mint mondjuk a röntgensugárnak, vagy az antibiotikumoknak, addig az idegenkedést, netán ellenérzést nem lesz könnyű leküzdeni. S már az eddig ismertté vált hírek nyo­mán is félő, hogy az utóbbi felfede­zés sikertörténete nem ismétlődik meg. Míg ugyanis Fleming a felfe­dezése minél gyorsabb elterjedése céljából lemondott a penicillinnel kapcsolatos mindenfajta jogáról, addig a géntérkép körül a Celera nevű magáncég hozzáállása miatt kibontakozott pénzszagú vita azt sejteti, hogy az „élet könyve” nem lesz mindenki számára szabadon olvasható. (N-g) Jó úton haladnak a tudósok a skizofrénia génterápiája felé Genetikai adatokra épít Egyre drágábbak az éghajlatváltozás következményei Évi 300 milliárd dollár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom