Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 29. Politika 5 Beszélgetés Jozef Mrvával, a ZMOS alelnökével, rovinkai polgármesterrel a Falumegújítási Programról Hármas haszonnal járhatna A Falumegújítási Program dinamikus folyamat, amely­nek keretében az önkor­mányzatok és a falvak lako­sai szakemberek és az állam segítségével olyan tevékeny­séget végeznek, melynek célja a környezet javítása, a vidéki élet színvonalának emelése - olvasható a prog­ram útmutatójában. GAÁL LÁSZLÓ Hogy mindez konkrétan mit je­lent, arról Jozef Mrva rovinkai pol­gármesterrel, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) alel­nökével beszélgettünk. Ön miben látja ennek a prog­ramnak a lényegét? Nemcsak az olyan általános prob­lémák megoldását szolgálja, mint a víz- és csatornahálózat kiépítése, vagy hasonló nagy beruházások, amint azt sokan elképzelik. A Falu­megújítási Program elsősorban ar­ról szól, hogy megújítsa a falusi ember erkölcsi értékeit, hozzájá­ruljon a falu szépítéséhez és mind­ehhez bizonyos projekttámogatá­sok is járulnak. Nagyon jó példá­kat láttam erre Ausztriában, ahol a lakosok felújították a falu útjait, kiépítették a falu főterét, vagy egy­forma színűre festették a házak homlokzatát. Ezzel az egész falu \\ Nálunk is sokan ké- pesek a szép dol­gokra, csak kell, aki . > ösztökéli őket. NN más benyomást kelt. Olyat is lát­tunk, hogy a falu főterén gyönyörű napraforgó állt. Amikor megkér- - deztük, miért éppen napraforgó, amikor általában valamely szent­nek a szobrát szokták így elhelyez­ni, elmondták, hogy a falu fiataljai meg az idősebbek is egyetértettek a napraforgóval, amely mindig mosolyog, és ettől mindenki jobb kedvre derül. Az ilyen apróságok­tól is jobban érzik az emberek, hogy a falu az övék, és szívesebben tesznek is érte valamit. Hogyan lehet az ausztriai ta­pasztalatokat átültetni a szlová­kiai környezetbe? Nálunk is sokan képesek a szép dolgokra, csak mindig kell valaki, aki irányítja, ösztökéli őket. Van­„Csak a pénz nem oldaná meg a helyzetet, nélküle azonban nem tudunk belekezdeni semmibe." (TASR-felvétel) nakjó szervezeteink, például a Vi­dékfejlesztési Ügynökség vagy a Szlovák Környezetvédelmi Ügy­nökség, és vannak jól képzett mű­építészek, akik tanácsot tudnak adni az önkormányztoknak, ma­gánszemélyeknek. De egy dolog­ban nem hasonlíthatjuk magunkat az osztrákokhoz - a pénzbeni tá­mogatás terén. Ausztriában még a falumegújítási program első évei­ben létrehoztak egy alapot, amely­ben legalább ötvenszer több pénz volt, mint amennyivel Szlovákiá­ban egyáltalán számolunk. És ami­kor az alapból két-három település szép terveket tudott megvalósíta­ni, más községeknek is megjött a kedvük. Csakhogy ha nálunk egy évre mondjuk hatmillió korona ke­rül a falumegújítási alapba, és ezt kellene szétosztani a több mint 2800 község között, ez bizony nem nevezhető programnak. Ezen kel­lene valahogy változtatni. Persze nem elég csak a pénz, lelkes embe­rek is kellenek, akik hajlandók in­gyen, a szabadidejüket is feláldoz­va dolgozni. Ha ilyen feltételek mellett kapna a község bizonyos támogatást, akkor már megérné a saját költségvetéséből is hozzájá­rulni a programhoz. Csehország­ban sokkal előbbre vannak ezen a téren, olyan ügyesen oldották meg a dolgot, hogy a megújítási prog­ramban közhasznú munkára munkanálkülieket is alkalmaztak. Nálunk is meg lehetne csinálni azt, hogy bizonyos szakmunkára szak­embert alkalmaznának, aki mellé felvehetnének egy munkanélkülit. Lehet, hogy ez így jelentéktelen­nek tűnik, de ha minden község csak egy munkanélkülit alkalmaz­na, máris háromezerrel csökkenne az állástalanok száma. A falumegújítási programot csaknem tíz évvel ezelőtt kezd­ték népszerűsítem. Milyen volt a visszhang az önkormányzatok, a polgármesterek részéről, meny­nyire akarnak ebbe bekapcso­lódni? Az érdeklődés nagyon nagy, csak az a probléma, hogy a polgármes­terek már a helyi kultúra meg­szüntetésén gondolkodnak, mert már azt sem tudják miből támo­gatni. Önöknél, Rovinkán mit sikerült megvalósítaniuk a Falumegújí­tási Programból? Mi 1993 óta veszünk részt a prog­ramban, készen áll a falumegújítá­si tervezetünk. Egységes járdákat építettünk ki, a közterületeken rendszeresen kaszáljuk a füvet, az utcán nem látni szemetet. A prog­ram részeként igyekeztünk ráven­ni az embereket, hogy a kerti hul­ladékot, gazt, gallyakat stb. ne égessék el és ne rakják a kukába, hanem komposztálják. Ezzel a vá­logatott hulladékgyűjtés is egysze­rűsödik, és kevesebb lesz a szemét. Területfejlesztési tervünkbe bele­vettük, hogy például milyen ma­gas házak épüljenek, milyen le­gyen a homlokzatuk, hogy beil­leszkedjenek a faluképbe. Hogyan tudják az embereket rávenni arra, hogy milyen házat építsenek? Gondolom, ezt nem lehet általános érvényű rende­letben megszabni. Ha valaki lebont egy régi házat és újat akar a helyébe építeni, a falu építészeti bizottsága megvitatja, hogy a Falumegújítási Program­nak és a területrendezési tervnek megfelelően milyert típusú épület lenne a legjobb azon a helyen, és erről igyekeznek meggyőzni az érintettet is. Azon is gondolkod­tam, hogyan vehetnénk rá az em­bereket, hogy a házuk régi, piszkos homlokzatát felújítsák. A képvise­lő-testületben is beszéltünk arról, hogy ha pl. ötvenezer koronába kerülne egy homlokzat felújítása, a község azt mondjuk húszezerrel megtámogatná annak fejében, hogy a lakos vállalná: olyanra csi­náltatja a homlokzatot, hogy il­leszkedjen a progamhoz. Ezt már Sokan azt hiszik, * hogy a SPARD majd mindent megold, .. de ez tévedés. V> két-három éve tervezzük, sajnos, eddig még nem jutott rá pénz. Kö­vetkező tervünk egy faluközpont kiépítése, ahol park, kultúrház, vendéglő is lenne. Lehet erre a programra pénzt szerezni az Európai Uniótói, pél­dául a SAPARD programtól? Sokan azt hiszik, hogy a SPARD majd mindent megold, de ez téve­dés. Tudja mire ad támogatást a SAPARD? A vidéki vállalkozások­ra. Vagyis a mezőgazdasági terme­lésre, növénytermesztésre, állatte­nyésztésre és más, a termőfölddel kapcsolatos vállalkozásokra. És az egész vidékfejlesztésre szánt öszeg 80 százalékát erre használhatják fel. Ha a Falumegújítási Alapba le­hetne tenni egymilliárd koronát, ebből olyan programot lehetne megvalósítani, aminek egyszerre hármas haszna lenne: megszépül­nének a falvak, javulna az embe­rek közérzete, és még a munkanél­küliségen is enyhíteni lehetné. MEGKÉRDEZTÜK Ján Carnogursky igazságügyi minisztert Miniszter úr, mi a véleménye gróf Esterházy János elítélésé­ről és rehabilitálásáról? Esterházy Jánost 1947-ben igazságtalanul ítélték halálra, miközben még az akkor hatá­lyos vonatkozó törvényt is megsértették. Jogi rehabilitá­lását azonban jelenlegi jogren­dünk nem teszi lehetővé. Es- terházyt egy ún. retribúciós jogszabály alapján ítélték el, amely meghatározott időre szólt, 1947. december 31-e után már nem volt érvényes és hatályos. A legfelsőbb bíróság 1995-ben megállapította, a törvénnyel kapcsolatban sem­milyen perújrafelvétel, illetve a törvénnyel kapcsolatos mó­dosítások nem engedhetők meg, sőt panaszt sem lehet emelni törvénysértés címén. Megoldást jelenthet egy olyan új törvény elfogadása, mely le­hetővé tenné az akkori népbí­rósági eljárások újbóli megnyi­tását, felülvizsgálását. Ehhez viszont hiányozna a szükséges politikai akarat, mert egy ilyen törvény nemcsak Esterházy Já­nosra vonatkozna, hanem min­denkire, akit a népbíróságok­ról szóló törvény alapján ítél­tek el a háború után. Ez na­gyon veszélyes lenne, megnyíl­na Pandora szelencéje, hiszen több száz embert ítéltek el, és megismétlődne az akkori csen­des polgárháború. Természete­sen pl. képviselői indítvány­ként bárki a parlament elé ter­jeszthet egy ilyen törvényt. A minisztérium nem dolgozik rajta, és nem tartom valószí­nűnek Esterházy jogi rehabili­tálását. Ez viszont nem zárja ki egy erkölcsi megtisztuláshoz vezető nyilvános vita folytatá­sának a lehetőségét, hiszen va­lóban igázságtalanul jártak el Esterházyval szemben. A ható­ságok ismerték tartózkodási helyét, ilyen esetben a távol­létében nem készíthettek jegy­zőkönyvet, nem dönthettek róla. Ráadásul két dologért ítélték el a grófot. Az egyik az volt, hogy Andrej Hlinkával aláírt egy közös ellenzéki fel­lépésről szóló szerződést. Ab­szurdum, hogy Hlinkáról álla­mi kitüntetést neveztek el, képmása az ezerkoronás bankjegyen is szerepel, Ester­házyval szemben pedig to­vábbra is érvényes a halálos ítélet, (sza) Az ügyvédek az eljárás felülvizsgálását kérték Lexa bárhol lehet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Juraj Trokan, a nem­zetközileg körözött volt SIS- igazgató, Ivan Lexa ügyvédje biz­tos abban, hogy ügyfele él, de nincs meggyőződve arról, hogy külföldön van, mivel „tartózko­dási helye ismeretlen, tehát bár­hol lehet”. Trokan tegnap el­mondta, ha sikerülne is kinyo­mozni hollétét, nem adnák ki Lexát, mert politikai bűncselek­ményekkel vádolják. Szerinte ügyfele azért bujkál, mert nem akarja, hogy a bíróság felelősség­re vonja. Többet nem akart el­árulni, mert ügyfelével már több mint egy éve nem lépett kapcso­latba. Lexa jogi képviselői kezde­ményezték a főügyészségnél a hatalommal való visszaélés bűn­tettének elkövetése miatt folyta­tott eljárás felülvizsgálását és azt, hogy szüntessék meg az ártatlan­ság vélelme megsértésének szá­mító Lexa-ellenes kampányt, (les, t,) Rudolf Schuster királyhelmeci kezdeményezése Hármas találkozót akar ÚJ SZÓ-JELENTÉS Királyhelmec. Rudolf Schuster köztársasági elnök, aki kedden a Bodrogközben járt, a régió önkor­mányzati és közigazgatási szervei­nek tisztségviselőivel, valamint vállalkozókkal a súlyos gazdasági és szociális helyzetről folytatott megbeszélést. Az államfő ennek kapcsán megjegyezte: mivel két országgal, Ukrajnával és Magya­rországgal szomszédos régióról van szó, a térségfejlesztés a maga nemében specifikus. Ezért állam­fői hármas találkozót kezdemé­nyez, hogy együtt keressék a peri­férikus gondokkal küzdő szomszé­dos régiók gazdasági fejlesztésé­nek lehetőségeit, főleg a vállalko­zások közeledésének formáit. El­sőrendű feladatként a munkahely- teremtés lehetőségének a kialald- tását jelölte meg, de ezt helyi szin­ten kell kezdeményezni, és csak aztán jöhetnek a nagyszabású táv­lati elképzelések, hangsúlyozta az államfő, (kát) RÖVIDEN Nem folyik tisztogatás a biztosítóban Pozsony. Igor Lipták, a Szociális Biztosító egykori igazgatója, majd igazgatóhelyettese, már nem a cég alkalmazottja. Az új igazgató, Miroslav Knití több munkatársát is visszahívta, mert eltérő vélemé­nyen voltak a biztosító munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy nem tisztogatás folyik, hanem hatékonyabbá szeretné tenni a mun­kát, s olyan emberekkel veszi körül magát, akikben megbízik. (SITA) Kibúvót keres a kormány Pozsony. A Demokrata Párt szerint a kormány kibújik az alkotmá­nyos felelősség alól, amikor két változatban terjeszti a parlament elé a közigazgatási reformjavaslatát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kabinet a kormányprogram legtöbb pontját a képviselőkkel szeretné megoldatni. A DS képviselői szerint többek között hiány­zik a megyék vagyonáról szóló törvényjavaslat, amelynek kidolgo- - zásával a pénzügyminisztériumot bízták meg. (SITA) Fico nem támogatja Csákyt Pozsony. Robert Fico független képviselő, a Smer elnöke a parla­ment csütörtöki ülésén Csáky Pál kormányalelnök visszahívása mellett fog szavazni. Fico azért támogatja az SNS és a HZDS javas­latát, mert szerinte Csáky nem csinál semmit, és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettesként is csődöt mondott. (SITA) Marad az elkobzott vagyon Berlin. A német főváros bírósága elutasította a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének beadványát, amelyben 140 millió márkát követelnek a német államtól a holokauszt szlovákiai áldozatai számára. A bíró szerint ez a szervezet nem legitim képvi­selője az érintetteknek. A szlovák állam 1942 után 29 millió márká­nyi elkobzott vagyont juttatott a német Birodalmi Bankba, melynek mai értéke meghaladja a 140 millió márkát. (SITA) Újra vízum nélkül Belgiumba Pozsony. Április tizedikétől ismét vízum nélkül utazhatunk Belgium­ba, az EU tagállamai által jóváhagyott vízummentességet biztosító lis­ta ugyanis ekkor lép életbe. Ha ismét növekedne a szlovákiai kiván­dorlók száma, a belgák visszaállítanák a vízumkényszert. Dánia már­cius 25-én törölte el a vízumkényszert, így április 10-e után - a brit szigetek kivételével - szabadon utazhatunk Európa-szerte. (TASR) Kárpótolják a baleset áldozatainak hozzátartozóit Pénz a minisztereknek SITA-HÍR Pozsony. Tíz év után a kormány emelte a funkcióval járó kiadások­ra szánt összeget, melyet ruházko­dásra, vendéglátásra és szállásra fordíthatnak a kabinet tagjai. A miniszterek az eddigi 8 ezer he­lyett 18 ezret, az alelnökök 9 ezer helyett 20 ezret, a kormányfő pe­dig 10 ezer helyett 22 ezret költhet adómentesen ebből a keretből. Az államfő ilyen kiadásaira havi 40 ezer koronát költhet. Január else­jétől visszamenőleg emelkedett a kormánytagok fizetése is, az átlag­bért figyelembe véve 51 450 koro­nára. A kormányalelnökök 15 ezerrel, a miniszterelnök pedig 22 500 Sk-val kap többet. A béreme­lést a szolgáltatások árának növe­kedésével indokolták. Döntöttek arról is, hogy az összegeket 2002 januárjától - az inflációt figyelem­be véve - évente emelik. A közjogi méltóságok tiszteletdíját egy 1993-ban elfogadott törvény sza­bályozza, júniusra azonban egy új javaslatot terjesztenek a parla­ment elé, amely pontosítaná, me­lyek a funkcióval kapcsolatos ki­adások. A kormány döntött 400 ezer koro­na sorsáról is, amit Ján Carnogursky tavalyi tragikus bal­esetének áldozatai kapnak. Mikulás Dzurinda kormányfő holnap Prágába utazik Nőhetnek a reálbérek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikulás Dzurinda sze­rint nagyon valószínű, hogy Szlo­vákia a jövőre Prágában tartandó NATO-csúcsértekezleten meghí­vást kap a szervezetbe. „Prágából pozitív jelzést várunk, csak még nem tudjuk, milyen formában.” Dzurinda reméli, hogy az ország lakosságának többsége a 2002-es választásokon ismét a jelenlegi ko­alícióra szavaz majd. A közvéle­mény-kutatási eredmények ugyan azt mutatják, hogy az ellenzék sza­vazótábora a nagyobb, azonban az emberek többsége a NATO- és EU- csatlakozás híve. Ezt a folyamatot pedig csak a kormánykoalíció tud­ja véghezvinni. Az emberek han­gulata a gazdasági reformok hatá­sa miatt nem a legjobb, de a kor­mánynak még van másfél éve arra, hogy emelje az életszínvonalat. Ennek már bizonyítható jele, hogy a Nemzeti Bank a reálbérek növe­kedésével számol az idén, mondta a kormányfő. Mikulás Dzurinda pénteken Prágába látogat, ahol cseh kollégájával, Milos Zemannal részt vesz Milan Hodza emléktáb­lájának leleplezésén, (s, c) Tetemes kártérítést követel a Báláz család Vallott a támadó TASR-HÍR Besztercebánya. A Kerületi Kato­nai Bíróság előtt beismerő vallo­mást tett Peter B. katona, aki a múlt év augusztus 20-án éjjel a ba­rátaival együtt megtámadta a zsol­nai Báláz család otthonát, s a 49 éves, nyolcgyermekes anyának ha­lálos sérüléseket okozott. Az elkö­vető tagadta, hogy köze lenne a szkinhedekhez, de nem tudta megmagyarázni, hogy miért vol­tak nála Ku-Klux-Klan-emblémás névjegykártyák. Tettének követ­kezményéről csak napokkal ké­sőbb szerzett tudomást a sajtóból. Elmondása szerint nincsenek rasz- szista nézetei, bár bosszantja a ro­mák körében előforduló nagymér­tékű bűnözés. A tegnapi kihallga­táson megjelent az ENSZ egyik megfigyelője is. Közben a Báláz család 55 milliós kártérítést követel Peter B.-től, aki­nek ügyvédje eltúlzottnak véli az összeget, az ügyet pedig polgári bí­róságra szeretné átruházni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom