Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-03 / 52. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 3. VEND ÉGKOM AAENTÁR Viaskodás vár ránk BARAK LÁSZLÓ Ha valaki azt hiszi, hogy a három hétig tartó alkotmánymódosítási imamalmot követően, mint kés a vajban megy majd át a közigazga­tási reformról szóló törvény a parlamentben, akkor minden bizony­nyal téved. Esetleg balek, illetve teljességgel tájékozatlan a Szlová­kiában ténykedő politikusok intelligenciahányadosának tekinteté­ben. Nincs kizárva azonban a potenciális választók tudatos félreve­zetésének szándéka sem, ha egy politikus azzal ámítná őket, hogy „lerakjuk az alapot, fölhúzzuk a falakat, majd jöhet a tető, és kész a ház”... Vagyis a közigazgatási reform bővített önkormányzati hatás­körökkel, Komárom megyei toronyórával, láncostul... Mindemellett kétségtelen, az európai értékrenddel kommunikáló módosított al­kotmányt követően sorsdöntő Szlovákia jövője szempontjából, hogy közigazgatása is megszabaduljon az immár tíz esztendeje levitézlett szocializmus ballasztjától, a mindenható állam béklyójától. Hogy az önkormányzatiság fogalma valódi tartalommal teljen meg. Helyileg szülessenek döntések helyi, regionális ügyekben, a nehézkes, bü­rokratikus állami apparátus fékjei nélkül. Ami a legnagyobb politi­kai összhang közepette is nagyon-nagyon nehéz lenne. Szlovákiá­ban politikai összhangról beszélni persze anakronizmus. Vagyis az említett alkotmánymódosítási vitához képest nagyságrendekkel na­gyobb viaskodás vár ránk. Nem utolsósorban a parlamenti képvise­lőkre, hiszen tekintet nélkül arra, milyen politikai csoportosulás tagjai, mindenki szem (volt) ama bizonyos láncban. Magyarán vala­mennyien a mindenható állam alattvalói voltak valaha, ma meg so­kan közülük a mindenható központi hatalom gyakorlói. Mi több, egy év múlva eldőlhet a választásokon, hogy azok maradnak-e. Va­jon képesek lesznek-e átlépni saját árnyékukon? Nem beszélve a népről, amely csupán annyit képes reprodukálni a közigazgatási problematikából, amit a szájába adnak. Azok a politikusok, akik lát­szólag nagyon akarnak valamit, csak nem egészen bizonyos, hogy biztonsággal képesek fölmérni, mi az a valami. A közigazgatási re­form sem több, sem kevesebb ugyanis, mint a valódi rendszerváltás maga. Több mint egy évtizeddel a látszatrendszerváltás után. A szerző a Csallóköz felelős kiadója JEGYZET Félkarú rablók MOLNÁR IVÁN Hideg, téli reggel Szlovákia egyik legnagyobb és legrondább lakótelepén. Nyitra. Klokocina. A hidegnél csak a káromkodás csí- pősebb, ami a buszmegálló felé közeledve üti meg fülemet. A hangulatból ítélve már messziről fel tudom mérni, hogy a városi tömegközlekedés jegykiadó au­tomatái megint nem működnek. Biztos ami biztos alapon azon­ban a közlekedési vállalat nagy piros betűkkel írta fel az automa­tákra: Működésképtelen! Semmi baj, gondolom, pár méterre ott az újságosbódé, ahol biztosan hozzájutok legalább a 10 koro­nás alapjegyhez. A szemfüles és piacgazdaságon edződött eláru­sítónő rendkívül készségesen közli, soha nem árult jegyet, és ha nem lennék olyan bunkó, ak­kor ezt a bódén elhelyezett köz­leményből is megtudhattam vol­na. Közben begördül az autó­busz, és az emberek többségé­nek döntenie kell, inkább gyalog megy, vagy pedig megfizeti a buszsofőrnél vásárolható 12 ko­ronásjegyet. A 2 korona a válla­lat büntetése azért, mert nem működnek az automatái. A több­ség a büntetés, én a gyaloglás mellett döntök. Közben persze eszembe jutnak a nyitrai közle­kedési vállalattal kapcsolatos legszebb élményeim. A kezdet, amikor jeggyel a kezemben leg­hátul szálltam fel a túlzsúfolt au­tóbuszra, nem tudva, hogy Nyitrán csak elöl, a sofőr mellett van jegykezelő berendezés. A tö­megen én nem, az ellenőr vi­szont áttörte magát, hogy első utamat pár száz koronás bünte­téssel tegye emlékezetessé. Eszembe jut az is, amikor az utolsó pilanatban ugrottam fel a 24-es járatra, ahol a jegy kilyu­kasztása után a befelé informáló táblákról tudtam meg, hogy a 9- es buszon vagyok. A következő megállónál leszálltam, az ajtók becsukódtak, én pedig a külső információs táblákról megtud­hattam, hogy épp lekéstem a 24- es járatot. Es persze eszembe jut­nak a pénznyelő automaták, ahová az emberek bedobják a pénzt, cserébe kapnak pár perc szórakozást és egy hosszan tartó rossz érzést, hogy a pénzüket jobban is felhasználhatták volna. Hasonló módon működik a nyitrai tömegközlekedés is, egy kis szépséghibával. A pénznyelő automaták nyereségesek. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetók: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/Ä, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Pent Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bradslava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Markeüng: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Branslava. Teijeszü: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 80 Bradslava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok tetjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakda@ujszo.com- Miért mondott le, elnök úr? (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ IZVESZTYIJA Az orosz napilap így kommentálja tegnapi számában a Nyugat és Ju­goszlávia huzavonáját Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök fele­lősségre vonásásáról: „A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy fo­kozatosan javulnak Jugoszlávia és a Nyugat kapcsolatai. Mindennek hátterében egy adok-kapok alkudo­zás folyik. A tét Milosevics volt ál­lamfő feje, akit Oroszország egé­szen az utolsó pillanatig támogatót. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök mindeddig nem volt hajlandó kiad­ni őt az háborús bűncselekmények ügyében illetékes hágai ENSZ-tör- vényszéknek. Ragaszkodik ahhoz, hogy Milosevicset, ha egyáltalán, akkor odahaza állítsák bíróság elé. A „hazai” változatnál a lehetséges vádpontok emberrablás, ellenfelek meggyilkolása és diktátoroknál szokásos más túlkapások. Ezzel szemben könnyebb lenne Milo- sevicset a hágai törvényszék előtt háborús bűncselekményekért per­be fogni, mint odahaza korrupció vádjával”- írja a moszkvai lap. HÉTVÉG(R)E Fényesednek az elvetett szelek Hangos szusszantással ki­eresztette a gőzt az egyre kevésbé Tisztelt Ház, majd kipréselt magából egy mó­dosított alkotmányt, mi egy kicsit fellélegezhettünk, képviselőink (meg az ő kép­viselőik) pedig kifújhatták magukat pár napra. JUHÁSZ LÁSZLÓ Múlt pénteken olybá tűnt, mintha egy pillanatra ismét összefogott volna a kormánykoalíció: a frakció­vezető-bojtárok összeszedték nyá­jukat és a módosítás megszavazásá­hoz szükséges kilencven szavaza­tot. A házalelnök emlékezetes hu­szárvágással megkímélte a fellobo­gózott plénumot a nevesített szava­zástól, és miután elfogyott minden segítsége, lassan lejárt a műsoridő, a közönség pedig türelmedenkedni kezdett, egy hirtelen ödettől ve­zérelve Pavol Hrusovsky a szavazó­gép segítségét kérte. Még csak tele­fonálnia sem kellett a parlamenti műsorvezetőnek. Himnusz, stáblis­ta, csapó. Egyébiránt éppen jókor jött a végszavazás, hiszen pár perc­cel később alighanem meghiúsult volna a nagygenerálozott alaptör­vény elfogadása, hiszen egy robba­nékony önkéntes telefonon parla­menti bombariadót fújt. Államfőnk is kifújta magát, miután szombatra ismét ütőképes állapot­ba került és teniszezett egyet. Ászt ugyan még nem ütött, azonban a balos forhendjei megfigyelők sze­rint sokat javultak. A balesete után még mindig méretes papgallért vi­selő kereszténydemokrata igaz­ságügyi miniszterünk - deus ex machina - is visszatornázta magát az irodájába, összetört és mereví­tett nyakkal, ámde töretlen mo­sollyal látott hozzá halaszthatat­lan teendőihez. A koalíciós pártelnökök sem halo­gatták tovább a mindenkit izgató közigazgatásireform-tárgyaláso- kat. Hétfőn összedugták, amijük volt, és a reformkonyhán kifőzték, csütörtökön majd megegyeznek. Nevezett napon aztán a változatos­ság kedvéért megegyeztek, hogy majd pénteken megegyeznek. Egy biztos: az MKP a többség ellenében továbbra sem híve a többségi me­gyei választási rendszernek, ará­nyosat szeretne, de Bugár azért - ne feledjük - aránylag optimista. A déli megyét meg majd lassan elfe­lejtjük. Béke poraira. Béke van Jugoszláviában is, így Kostunica is ráér utazgatni, Schuster elnöki kertjében hétfőn ő is elültetett egy facsemetét. Szem­füles firkászok meg kiszúrták, hogy a park végében - für alle Fäl­le - ott várakozik néhány pótfa, az elnökiek kirohadása esetére. Biz­tos, ami biztos. Az például hótziher, hogy minden­napi kenyerünket drágábban adják nékünk ma, hiszen a gabonaárak szemtelenül meglódultak, az áram ára is az égbe szökött. Koncos mi­niszter a tavasz ellenére fagyos arc­cal ugyan bejelentette, hogy befa­gyasztja a lisztérzékeny kenyérára­kat, de ezeknél a baloldaliaknál, ugye, sohase lehessen aztat tudni... Többen viszont tudni vélik (és való­színűleg Gyurovszky László sem az ujjából SOPta), hogy a baloldali ér- zelműek és a polgárilag egyetértők élelmes privatizőr-puszipajtásai szi- polyozták ki anyagilag a komáromi A déli megyét meg majd lassan elfelejtjük. Béke poraira. hajógyárat. Gond egy szál se, a jövő héten garantáltan megindulhat a kormánygarantált hitel Komárom­ba, felépül újra a gyárunk, és lehet, hogy addigra áram is lesz az üzem­ben, meg bizonyosság, hogy a hajó­gyárat két párt fosztotta ki. Janus-arcú kétpárti kormányfőnk feje viszont bizonyosan főhet, hi­szen életbe lépett a kettős tagságot tiltó törvényi passzus. Az ekszkádé- hás Dzurinda (most éppen SDK­SDKÚ) szerdán Schusternek is be­vallotta, hibát követett el, amikor fi­gyelmen kívül hagyta a jogszabályt. Gyorsreagálású miniszterelnökünk nem tétovázott: rendkívüli hirte­lenséggel összehívta az SDK rend­kívüli, öttagú megaközgyűlését, amely sebtiben módosította a párt alapszabályát. Dzurinda aztán ma­gasról tett az egész belpolra, és mint aki dolgát (jól) végezte, bú­csút intett Szlováldának, Brüsszel­be repült, hogy Romano Prodinak is eldicsekedhessen újdonsült al­kotmányunkkal. Schuster csütörtökön csak Prágáig jutott, hogy egy cseh-szlovák csúcstalálkozón konzultálhasson a betegtárs Havellel azokról a dol­gokról, mit mind a ketten ismer­nek. Köszönte alássan a tavalyi prágai orvosi segítséget, most már gond egy szál se, a kétoldalú bél­ügyi helyzet szerencsésen megol­dódott, ismét rendben fújdogálnak a fényes szelek. Szerencsére sem az elnöknek, sem a kormányfőnek nem kellett hasz­nálnia a tegnap eltorlaszolt (hajrá, Vasas!) öt határátkelőhely valame­lyikét, így aztán Schuster prágai útja jól sikerült, és Dzurinda is sze­rencsésen megérkezett Európa fő­városába. Hogy az ország mikor követi példáját, az még igencsak kétséges. De legyünk mi is opti­misták, hiszen kétségben az erő. Kisgarázdák, delcázás és centivágás FORRÓ EVELYN A fővárosi villamost sikeresen ki­kormányozták a vakvágányról. Per­sze néhány nap kellett a szabadde­mokratáknak és a szocialistáknak, hogy felismeijék, nem kellene meg­tenniük azt a szívességet a FIDESZ- nek, hogy összevesznek. Azért a pár napért kár, de végülis képesek vol­tak felülemelkedni a helyzeten. Kisgazdáéknál ez még hosszú távú tananyag lehet, most, mikor lap­zárta előtt írom ezeket a sorokat, nem tudható, milyen meglepetést tartogatnak még a lap megjelené­sének reggeléig. Az eheti kisga- rázda (nem sajtóhiba, csupán pesti lelemény) történések, már csak a regisztálás kedvéért: Szabadi Béla menesztett államtitkár nem vála­szol a kérdésekre, csak ügyvédje jelenlétében tenné, de jogi képvi­selőt nem visz magával. Bánk Atti­la összehívja, majd elhalasztja a frakcióülést, azt mégis megtartják, le is váltják nyomban Bánkot, aki ezt nem veszi tudomásul, erre Ader házelnök zavartan makog, még mosolyra is vetemedik, épp csak azt nem mondja, holnapra megkérdezem a főnököt. Boros Imre megbízott agrárminiszter vizsgál, no, meg pedálozik, hogy ő legyen a befutó. Liebmann a héten csendben van, biztosan gyereket nevel, Torgyán kivételesen nem emleget menyasszonyt és kemény szerszámot, ez persze nem jelenti, hogy lankad. A Fekete Angyal plüssmacival al­szik, a börtönben éri 24. születés­napja. Mikola egészségügyi mi­niszter nagyhangon bejelenti, pél­dátlan szabálytalanságokra derí­tett fényt a vizsgálat a Nyíró Gyula Kórházban, mondja ezt akkor, amikor saját bevallása szerint még nem is olvasta az eredményt. Más­napra kiderül, a szabálytalánaság csak kicsi, Mikola azonban nem kér bocsánatot azoktól az orvosok­tól, ápolóktól, egészségügyi dolgo­zóktól, akiket hivatalba lépése óta sérteget menetrendszerűen. A miniszterelnök szerint minden a legnagyobb rendben van, így ő jobbra el a Felcsút futballcsapatá­val horvátországi edzőtáborba, va­gyis a kormányfő dekázással mú­latja napjait. Mi pedig itthon vágjuk a centit. A szerző budapesti tudósítónk OLVASÓI LEVÉL Bravó, adóhivatal! Talán még emlékeznek rá, hogy a szomorúan emlékezetes átkosban elég gyakran előfordult, hogy a Nemzeti Frontba „tömörült” pártok némely túlbuzgó párttitkár hold­udvarában akár 100,4 százalékra is megnyerték a választást. Ezt iri­gyelhette meg az adóhivatal. A táv­irati iroda jelentése szerint ugyanis a természetes személyek esetében januárban 115 százalékra teljesítet­te adóbevételi tervét. Nagy örö­mömre szolgál, hogy javul az adó­zási erkölcs - bár jogi személyek esetében fordított a helyzet -, mert szeretett képviselőinknek és kor­mányunknak legalább lesz mit el­költenie mindenféle haszontalan­ságokra, de mozgolódik bennem a kisördög, hogy valami nem stim­mel. Amelyik tervet 115 százalékra lehet teljesítem, az nem jó terv vagy nem is terv. Mert ha az adóhi­vatal 15 százalékkal több adót haj­tott be a szerencsétlen természetes személyektől, mint amennyit jog­szerűen kellett volna, akkor bűn- cselekményt követett el. Merthogy a mindenható adóhivatal is csak annyi adót vethet ki, amennyit a törvény meghatároz. Ha pedig a korábbi adóhátralék bevasalása te­szi ki ezt a 15 százalékot, akkor ez­zel nem dicsekednék, mert mit ér az az adóhivatal, amely hagyja, hogy ügyfelei külföldön múlassák az időt, s emiatt elmulasszák a kö­telességüket vagy más módon von­ják ki magukat az adófizetés köte­lezettsége alól. Palágyi Lajos Dunaszerdahely

Next

/
Oldalképek
Tartalom