Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 24. Könyvbemutató: Lement a vacsoracsillag Nagymegyer. Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmá­ból a Nagymegyeri Bartók Béla Zenei Napokon hétfőn 18 órakor mutatják be a Lement a vacsoracsillag című könyvet a Vasút utcai zeneiskolában. A kötet a zeneszerző 1910-es nagymegyeri gyűjtésé­nek válogatását adja közre Ág Tibor gondozásában. Szakmai beve­zetőt dr. Barsi Ernő népzenekutató tart. Közreműködik a Bartók Béla Alapiskola kis kórusa Varga Éva vezényletével, (me) A felkelő nap - japán zenei est Galánta/Pered. A felkelő nap címmel japán zenei estre kerül sor a Csemadok Galántai Területi Választmánya, Galánta és Pered ön- kormányzata közös szervezésében. A műsorban fellép a Tsukino- miya and Pirka női kar és a HANA japán népzenei együttes, vala­mint a galántai és a peredi kórusok, a galántai Nevesincs népzenei együttes és a diószegi Dióhéj citerazenekar. A felkelő nap című mű­sort március 26-án 18.30 órakor Galántán, a vmk színháztermé­ben, március 27-én 18.30 órakor Pereden a kultúrházban láthatja közönség, (gl) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző szom­bat 11 Hamlet sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd sz. 19 Üvegre festve vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Kés a tyúkban sz., v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Amadeus v. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az uralkodó új arca (am.) v. 11 sz., v. 13.15, 15, 16.30 Túszharc (am.) sz., v. 18, 20.30 OBZOR: Tigris és Sárkány (am.) sz., v. 15.45 Macska-jaj (ném.-fr.-jug.) sz., v. 18 Family Man (am.) sz., v. 20.30 MLADOST: Magányosok (cseh) sz., v. 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Szerelem a szerelem? (svéd) sz., v. 20.30 Magányosok (cseh) sz., v. 18.45, 20.30 Az élet vonata (fr.-hol.- belg.) sz., v. 18 Rocky Horror Picture Show (ang.) sz., v. 17 Az utol­só tangó Párizsban (ol.-fr.) sz., v. 18 Végzetes találkozás (amerikai) sz., v. 20.15 „24” (cseh) sz., v. 17.30 Szeplős Max és a kísértetek (szlov.-ném.) sz., v. 15 Harc az életért (cseh) sz. 20.30 KASSA ÚSMEV: Hol a kocsim, haver? (am.) sz., v. 16, 18, 20 DRUZBA: A városból kivezető út (cseh) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: 102 kis­kutya (am.) sz., v. 15.30 Family Man (am.) sz., v. 17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Számkivetett (am.) sz., v. 17, 19.30 NFG-l-FILMKLUB: Alkonyaitól pirkadatig (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egyszerű vér (am.) sz., v. 17,19 LÉVA - JUNIOR: 102 kiskutya (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Titánok évadja (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A grincs (am.) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mi kell a nőnek? (am.) sz., v. 18 A SZŐTTES HÉTVÉGI FELLÉPÉSEI ROZSNYÓ: a történelmi városháza díszterme, szombat, 19 IZSA: kultúrház, vasárnap, 16.30 FELHÍVÁS Zeneszerzőként, előadóművészként, pedagógusként és kutatóként egyaránt a maximumra törekedett Bartók Béla vox humanája Bartók Béla feleségével, Pásztory Dittával Szimő község önkormányzata, a Szimői Jedlik Ányos Társaság és az általuk létrehozott kuratórium ez év május 5-én ismét odaítéli a Jed- lik-díjat. A díjat a természettudo­mány, valamint a társadalomtudo­mány területén kiemelkedő telje­sítményt elért szlovákiai magyar szakemberek kapják. A díjra min­den szlovákiai magyar tudomá­nyos társulás és kulturális intéz­mény javaslatot tehet. A végső döntést a kuratórium hozza meg. Kérünk minden intézményt, szer­vezetet, éljen a lehetőséggel, hogy a legkiemelkedőbb teljesítményt tudjuk díjazni. A javaslatokat 2001. április 2-ig Szimő község hi­vatalába kérjük elküldeni. Cím: Obecny úrad, 941 22 Zemné Nagyszentmiklós, ez a ma Romániához tartozó város­ka két nagy hírű „kinccsel” ajándékozta meg a világot. Több mint kétszáz esztende­je egy helybéli parasztember a földből kiásott egy 23 da­rabból álló arany edénykész­letet, amelyről sokáig azt hitték, hogy Attila hun feje­delemé volt. LACZA TIHAMÉR Az edényeken talált néhány jel alapján azonban a régészek ma már szinte egyöntetűen honfoglaláskori ötvösmunkának tartják a bécsi Mű­vészettörténeti Múzeumban őrzött leletet. A „másik kincs” még az előbbinél is nevezetesebb: a ma­gyarság talán legnagyobb ajándéka az egyetemes kultúrának és művé­szetnek. Ez a kincs Bartók Béla, aki a szóban forgó településen látta meg a napvilágot, százhúsz évvel ezelőtt, 1881. március 25-én. Hogy rendkívüli tehetséggel áldotta meg őt a sors, az már hároméves korá­ban megnyilatkozott, amikor csöppnyi ujjacskájával az első dal­lamokat lepötyögte a zongorán. Szülei zenében járatos emberek voltak, s így a muzsika kezdettől fogva része volt a felcseperedő fi­úcska mindennapjainak. Miután édesapját nyolcéves korában elve­szítette, neveltetésének minden gondja édesanyja, Voit Paula vállá­ra nehezedett, aki nemcsak a család megélhetéséről gondoskodott, ha­nem fia zenei képzéséről is. A há­romtagú család többször is lakhe­lyet változtatott. Bartók Béla első nyilvános fellépésére 11 éves korá­ban, Nagyszőllősön került sor - édesanyja akkoriban éppen ott ta­Bartók visszahallgatja a fonográfról népdalgyűjtését (Archív felvételek) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Robert Merle világhírű francia írót várják díszvendégként az ez évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amely április 26- án nyílik meg a Budapest Kong­resszusi Központban. A Magyar Könyvkiadók és Könyv­terjesztők Egyesülése immár nyol­cadik alkalommal invitálja a szak­ma hazai és külföldi szereplőit, az alkotókat és a könyvbarátokat a fesztiválra, amelyet az Olvasás Éve célkitűzésének szellemében ren­dez meg. A kilencvenhárom éves Robert Merle könyveiből eddig több mint 3,5 millió példány keltei Magyarországon. Az író magyar- országi exkluzív képviselője, az Európa Könyvkiadó eddig 22 mű­vét jelentette meg, amelyek összességében 81 kiadásban láttak napvilágot. A Merle-kötetek eladá­si listáját A sziget című regénye ve­zeti, amely 1965-ös első magyar kiadása óta - összesen hét nyomta­tásban - 462 ezer példányban je­lent meg. A Francia história című történelmi regényciklusa 1982-ben vált ismertté magyarul. A tizenegy kötetes sorozat tetszetősebb külle­nított. A fiúcska teljesítményéről az Ugocsa című lap nagy elismeréssel számolt be. Néhány saját kompozí­cióját, köztük a Duna folyása című darabot, valamint Beethoven Waldstein-szonátájának első tételét játszotta el. A Bartók család hama­rosan ismét költözni kényszerült: Voit Paula Pozsonyban kapott taní­tónői állást. Ez a város fordulópon­tot jelentett Bartók Béla zenei kép­zésében, és új ismerősei, minde­nekelőtt Dohnányi Ernő ösztönzé­sére döntött úgy, hogy a budapesti Zeneakadémián folytatja tanulmá­nyait. Thomán István lett a zongo­ratanára, a zeneszerzést Koessler Jánosnál tanulta. Míg Thománnal az évek során egyre barátibbá vált a kapcsolata, Koesslerrel igazán so­hasem értették meg egymást. Bar­tók zongoraművészként és zene­szerzőként is igen korán felhívta magára nemcsak a budapesti, ha­nem a külföldi szakmai körök fi­gyelmét. Első és egyetlen szimfóni­ája, a Richard Strauss hatását is tükröző Kossuth-szimfónia 1904. január 13-i budapesti bemutatója zajos sikert aratott, és egy hónap múlva Richter János vezényletével Manchesterben is előadták. Ebben a művében először tett kísérletet ar­ra, hogy az új európai zenei irány­zatokat „magyaros elemekkel” öt­vözze. Fokozatosan felismerte azonban, hogy az igazi magyar ze­ne gyökereit nem a Liszt-rapszódi­ákban vagy Brahms magyar táncai­ban kell keresnie, hanem a magyar nép körében, ahol a magyar dal­lamvilág legősibb motívumai is fel­lelhetők. így lett a Habsburg-gyűlö- ló és tüntetőén magyaros ruhában járó Bartókból a népzene megszál­lott kutatója. Szerencsére Kodály Zoltánban méltó társra akadt, és együtt vágtak neki annak a hatal­mas munkának, amelynek eredmé­nyeként sok ezer magyar, szlovák, román és délszláv népi dallam ke­rült lejegyzésre. Bartók a paraszt- emberek között járva döbbent rá arra is, hogy a Kárpát-medencében élő népek zenéjében az eltérések mellett rokon vonások is kimutat­hatók, ami csak részben írható a kölcsönhatások számlájára, hiszen bizonyos ősi elemek még az anató­liai törököknél vagy az észak-afri­kai araboknál is megtalálhatók. A népzene kutatása területén végzett elméleti és gyakorlati munkáját azonban éppen azok a körök nem nézték jó szemmel, amelyeknek annyira imponált a tüntető magyar­kodás. A zeneszerző Bartók hama­rosan megszabadult Richard Strauss hatásától, és Kodály ösztön­zésére a francia impresszionisták, elsősorban Debussy felé fordult. Újabb kompozícióiért kevésbé lei­mű újranyomását tavaly kezdte meg az Európa Kiadó. A regényfo­lyam jelenlegi utolsó könyve, a Ve­szedelem és dicsőség megjelenteté­sét ez év augusztusára tervezik. A könyvfesztiválon a kongresszusi központot körülölelő Gesztenyés­kertben is pavilonok állnak majd. A háromnapos programra harminc országból érkeznek kiállítók, világ­hírű írók-Anglián, Japánon és Oro­szországon át Svédországig -, s fel­vonul a magyarországi könyvszak­ma, valamint a határon túli könyv- kultúra számos cége és alkotója. A lengyel irodalom tavalyi sikeres bemutatkozása után idén a kortárs cseh irodalom kerül fókuszba, s Európában először itt rendezik meg az Elsőkötetes Szerzők Feszti­válját, amelyen 11 ország ígéretes pályakezdője mutatkozik be Ester­házy Péter segítségével. A neves külföldi szereplők mellett a magyar irodalom színe-java is je­len lesz, csupán példaként: Jókai Anna, Szabó Magda, Nádas Péter olvasnak fel könyveikből, s a láto­gatók a Születésnapi Irodalmi Sza­lonban személyesen találkozhat­nak az idén kerek évfordulójukat ünneplő írókkal. kesedett a kritika, 1907-ben kelet­kezett II. szvitjét például sokáig nem is akarták bemutatni, mert Kemer István karmester játszhatat- lannak tartotta. Még viszontagsá­gosabban alakult egyeden operájá­nak, a Balázs Béla szövegére kom­ponált Kékszakállú herceg várának a sorsa, amely megírását követően csak hét évvel később, 1918-ban szólalhatott meg színpadon. Ezek a művek már a különböző hatásoktól megszabadult Bartók alkotásai. A fából faragott királyfi című táncjá­ték 1917-es bemutatójának zajos si­kere ugyan rövid időre feledtette a műveivel szemben megnyilvánuló értedenséget, de Bartók tisztában volt vele, hogy össze kell fogni azo­kat az embereket, akik hozzá ha­sonlóan a magyar zene megújítá­A Cantata profanát jog­gal tartják életműve egyik csúcsának. sán kívánnak munkálkodni. Ekkori­ban alakult meg a Waldbauer-Ker- pely vonósnégyes, amely rövid idő alatt egész Európában ismertté vált, és sokat tett Bartók kamaraze­néjének népszerűsítéséért. Furcsa fintora a sorsnak, hogy egy-egy új Bartók-mű hamarabb szólalt meg külföldön, mint Magyarországon. Bartók ezt nehezen viselte, de nem törte le. Zeneszerzőként, előadó- művészként, pedagógusként és ku­tatóként egyaránt a maximumra tö­rekedett, és a húszas években olyan alkotások kerültek ki műhelyéből, mint a Csodálatos mandarin című táncjáték, a Táncszvit, a III. és a IV. vonósnégyes vagy az I. zongoraver­seny. De említhetnénk a népdalfel­dolgozásokat és egyéb vokális mű­veket, amelyek közül messze kima­gaslik a Cantata profana. Ezt a, ki­Budapest. Magyar Táncz Fesztivál címmel első alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei hivatásos táncegyüttesek találkozóját Buda­pesten: a jövő kedden kezdődő, április 2-án záruló fesztiválon nyolc határon túli magyar, vala­mint négy hazai táncegyüttes mu­tatkozik be. Kelemen László, a Ha­gyományok Háza megbízott fő­igazgatója, miniszteri biztos a ren­dezvény jelentőségéről szólva ki­emelte: a magyar néptánc történe­tében még nem volt ilyen ese­mény, a magyar népi hagyomá­nyokon alapuló táncművészetet ápoló együttesek még nem talál­koztak hasonló rendezvény keretei között. Kelemen László jelezte azt is, hogy a fesztivál fórumot teremt szakmai eszmecserére, egymás művészeti törekvéseinek, eredmé­nyeinek megismerésére, valamint az együttesek tájékozódhatnak a január 1-jével megalapított Hagyo­mányok Háza szerepéről, feladata­iról. A fesztivál a fennállásának 50. évfordulóját az idén ünneplő Ma­gyar Állami Népi Együttes opera- házbeli gálaműsorával zárul. A lene csodaszarvasról szóló, román kolinda nyomán, tenor és bariton hangra, kettős vegyes karra és ze­nekarra komponált művét joggal tartják életműve egyik csúcsának, s jellemző, hogy ennek is először - 1934-ben - Londonban volt a be­mutatója, a budapesti közönség csak két évvel később, 1936-ban is­merkedhetett meg vele. E művének elkészülte után írta a román Octa- vian Beunak a szinte már szállóigé­vé vált sorokat: „Az én igazi vezér­eszmém, amelynek - mióta csak mint zeneszerző magamra találtam - tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háború­ság és minden viszály ellenére.” Egész életművével igazolta, milyen őszintén gondolta ezt. Még a sokfe- lől indított nacionalista támadások sem tudták megingatni ebben a meggyőződésében. A harmincas évektől kezdve Bartók zenéjében a népzenei hatások és elemek sokkal áttételesebben, bonyolultabb for­mában jelentek meg, de egyszer­smind egyfajta „klasszicizálódás” is megfigyelhető művészetében. Ez különösen a vonószenekarra írt Di- vertimentóban és a már Ameriká­ban komponált Concertójában, va­lamint III. zongoraversenyében mutatható ki. Szomorú fejezete éle­tének, hogy 60 évesen úgy érezte: a kialakult helyzetben már nem élhet hazájában, és inkább az amerikai emigrációt választotta. Noha világ­hírű zeneszerzőként és zongora- művészként érkezett az Újvilágba, csak barátai segítségével tudott igen szerény egzisztenciát teremte­ni magának. Amerikai tartózkodá­sát ideiglenesnek képzelte, és soha nem tett le arról a szándékáról, hogy a háború végeztével visszatér hazájába. Ebben azonban betegsé­ge és 1945. szeptember 26-án bekö­vetkezett halála megakadályozta. fesztiválra meghívott csoportok úgy tisztelegnek a fél évszázados művészegyüttes előtt, hogy a népi együttes egykori koreográfiáit tán­colják el. A Magyar Táncz Fesztivá­lon a közönség láthatja az Erdély­ből érkező Hargita Nemzeti Szé­kely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, az Udvarhely Nép­táncműhely és a Maros Művész- együttes produkcióját, a felvidéki Ifjú Szívek Magyar Művészegyüt­tes és a Szőttes Kamara Néptánc- együttes, a kárpátaljai Gyöngyös­bokréta Népi Együttes és a bácskai Cirkálom Néptáncegyüttes előadá­sát. A hazai palettát a Honvéd Mű­vészegyüttes, a Budapest Tánc- együttes és a Duna Művészegyüt­tes képviseli egy-egy fellépéssel. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma szeretné rendszeressé tenni a fesztivált, amelyet a kis- várdai színházi találkozó mintájá­ra hívott életre - mondta Elekes Botond, a tárca főosztályvezetője. Az idei táncfesztivál programjai­nak jelentős részét a Hagyomá­nyok Háza Corvin téri épületében tartják. Több előadásnak a Fonó Budai Zeneház és a BM Duna Palo­ta ad helyet. Ladislav Sabo bronzszobraiból nyílik kiállítás március 28-án 17 órakor a dunaszerdahelyi ArtMa Galériában. Képünkön Ladislav Sabo Magánvilág című alkotása. (Archív felvétel) Budapesti könyvfesztivál - a díszvendég Robert Merle Az irodalom színe-java Az Ifjú Szivek és a Szőttes is műsort ad a rendezvényen Magyar Táncz Fesztivál MTI-TUDÓSÍTÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom