Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám, csütörtök

Régióink-fotóverseny ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 22. „A kétnyelvű helységnévtábla természetes, itt eddig is beszéltek, tanultak és imádkoztak magyarul", mondja Michael Rácz, a burgenlandi Felsőőr polgármestere Nem zárkóznak el a nyitottság elől A felsőőri polgármesteri hivatal a város szívében fekszik A református templomban összegyűlnek a magyar hívek A kétnyelvű helységnévtáblák tavaly ősszel kerültek a helyükre Egy város, amely a többi osztrák községhez hasonlóan a lakosai (le­gyen az osztrák, magyar, szlovák vagy horvát) érdekében hozza döntéseit. A város, ahol megbecsü­lik és óvják a gyermekeket, az óvo­dákba és az alapiskolákba is iskola­buszokkal szállítják őket, s termé­szetesen a hazafelé vezető út is ugyanígy történik. Tudják jól, az ő életük alapjainak a színvonalas és minőségi építése a legfontosabb feladat. Mert ha Felsőőr ifjú nem­zedékei nem szenvednek hiányt, sőt, mindenfajta értéket megtalál­nak a szülővárosukban, akkor fel­nőttként ők is ezeket az értékeket kívánják megőrizni és gyarapítani - akár Felsőőrön. Végső soron e logikus következte­tés a mi tájainkon is gondolkodóba ejthetné az emberfiát. vatalok, az orvosi rendelők és a gyógyszertárak, a strand, a sport- központok, a mozi, a templomok, a szakközépiskolák és a megszámlál­hatatlanul sok üzlet, áruház és pi­acközpont még a szemközti ma­gyarországi lakosokat is arra ösz­tönzi, hogy ingázzanak és időnként ellátogassanak Felsőőrre. „A szom­bathelyiek és a kőszegiek még a gyermekeiket is a kéttannyelvű gimnáziumunkban taníttatják” - jegyzi meg Michael Rácz, aki 1982 óta igazgatja a város életét. Mint mondja, ez a második legnagyobb város Burgenlandban, őket már csak Kismarton előzi meg tizenkét­ezer lakossal. „A kétnyelvű gimná­ziumba nemcsak magyar, hanem horvát nyelven is folyik oktatás, így a horvát kisebbségnek is megvan a lehetősége az anyanyelvén taníttat­ni gyermekeiket. A városi óvodába nem egy osztrák szülő is beíratja gyermekét magyar vagy horvát cso­portba, pontosan azért, hogy meg­értsék és megtanulják az itt élő ki­sebbségek nyelvét. Nemcsak a váro­sunk fiataljai, hanem a széles kör­nyékről is rengetegen jönnek a ke­reskedelmi, ipari, egészségügyi és Feladatuknak tekintik gyermekeik magyar identitásának megőrzését. óvónőképző szakközépiskoláink­ba” - tájékoztat minderről a polgár- mester. Felhívja a figyelmünket a híres heti vásárra is, melyet 1841 óta rendeznek meg Felsőőrben. A polgármester nem titkolja, a felső­őriek között vannak olyanok is, akik Bécsben, Grazban vagy Budapesten vállalnak munkát. Az érdekesség kedvéért említeném meg, hogy Michael Rácz leánya és fia is Buda­pesten dolgozik. „Felsőőr életében úttörőszerepet játszik a szomszédos Szombathellyel való együttműkö­dés, úgy a gazdaság, mint az oktatás és a kultúra terén. Testvérvárosok lettek, s számtalan közös rendez­vénynek ad otthont mindkét köz­ség. A Burgenlandi Magyarok Kul­turális Egyesületének a székhelye is Felsőőrön található. Tevékenységük felbecsülhetetlen. Nemrégen új el­nököt választottak Plank József sze­mélyében. Az egyesület szerteágazó és értékekben gazdag működéséről az Interneten ( www.bukv.at ) is ol­vashatunk. A református egyház mellett - 1889-től - működő Refor­mátus Olvasókör sem tétlenkedett az elmúlt esztendők folyamán. Je­lenleg Az öreg huszár című falusi vígjátékot tűzték programjukra, és saját előadásukban mutalják be a darabot. Michael Rácz polgármes­ter büszkén számol be a kiállítási Michael Rácz polgármesternek az a fontos, hogy a lakosság elégedett legyen Felsőőr nemcsak az élőkre, hanem a halottaira is nagy gondot fordít. Az emlékművek is értük állnak. (A szerző felvételei) központjukban 1971 óta rendszere­sen megrendezett Inform nevű nemzetközi kiállításukról is. „Meg vagyok róla győződve, hogy nem­csak nekünk fontos Európában je­len lennünk, hanem Európának is a mi városunkban. Nyitottak va­gyunk a vüág előtt. A közeljövőben a nemzetközi kiállítások szervezé­sét Szombathely bekapcsolódásá­val folytatjuk. A még rugalmasabb együttműködés érdekében vasút­vonalat építünk a két város között. Régen működött vasúti összekötte­tés, ezt kívánjuk felújítani, a búcsúi határátkelőhelyen keresztül”. Felsőőr 1864 óta gyakorolja a kerü­leti székhely pozícióját. Igaz, csu­pán 1921-től tartozik Ausztriához, ám mivel Burgenlandnak is hét ke­rülete van, az egyik kerület közpon­ti szerepét Felsőőr tölti be. A modern épületben gimnazista diákok tanulnak magyarul és horvátul ZALABA ZSUZSA M ajdnem fél év telt el azóta, hogy az oszt­rák kormány négy I burgenlandi kétnyel­vű községben, Felső­őrön, Alsóőrön, Fel- sőpulyán és Vasvörösváron a német mellett a magyart ismerte el máso­dik hivatalos nyelvként. Az ausztriai népcsoportok jelentősen felértéke­lődtek a tavaly nyáron elrendelt al­kotmánymódosítással: ekkor a nép­csoport cikkely kiegészült azzal a memorandummal, amely állami célkitűzésnek minősítette a hat ausztriai népcsoport (benne a ma­gyar, szlovák, horvát és roma) joga­inak tiszteletben tartását, valamint kulturális és nyelvi hagyományai­nak megőrzését. Választ keresve az ott élő magyar ki­sebbség életének alakulására, felke­rekedtem Burgenland irányába. A magyarlakta települések központi városában, Felsőőrön, megpülantva az Oberwart - Felsőőr kétnyelvű helységnévtáblát, örömmel jegyez­tem meg Michael Rácz polgármes­ternek: itt mindenki otthon érezheti magát. „Őszintén szólva, nálunk a kétnyelvűséggel eddig sem volt gond. Nem a kétnyelvű táblák kihe­lyezése volt az első lépés a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően. Itt eddig is min­denki beszélhetett, tanulhatott és imádkozhatott magyarul. Az érem másik oldala viszont pont arról szól, hogy az idős emberek és a középko­rúak beszélik leginkább a magyar nyelvet, a fiatalok az egymás közötti folyékony társalgás kedvéért alig használják a magyar nyelvet. A má­sik észrevétel, hogy a hivatalokban igény szerint folyhatna az ügyinté­zés magyar nyelven is, de ezt a lehe­tőséget nem tartják szükségesnek az itt élő magyarok. Tehát a lehető­ség adott, de nincs rá igény” - álla­pítja meg a polgármester. A hétezer lakosú Felsőrön sétálgat­va felötlik bennem a gondolat, hogy ha öt-hat szlovákiai települést (köztük néhány várost is említhe­tünk) egy zsákba raknánk, akkor sem jönne össze a zsák alján annyi érték, mint amit itt találunk. A kéttannyelvű gimnázium a maga pompájával szó szerint bizonyíték arra, hogy míg az itt élő fiataloknak nem is lenne szívügyük a magyar nyelv használata, a szülők, illetve a magyar ajkú lakosságot képviselő polgárok annál inkább feladatuk­nak tekintik gyermekeik, tehát a fi­atalabb nemzedékek magyar iden­titásának a megőrzését. Ugyanezt bizonyítja a gyönyörű óvoda és az esztétikus alapiskola is, megjegy­zem, a szomszéd községben, Alsó­őrön magyar tannyelvű alapiskola található. A felsőőri kórház, a szak- középiskolák, a bíróság, a társadal­mi és polgári ügyintézést végző hi­Tisztelt Olvasóink! Szerkesztőségünk postájába rendkívül sok fénykép érkezett fotóversenyünkre. Versenyünk most befejeződött. Az utolsó forduló nyertesei Mé­száros Mónika Zsigárdról, Iván Sándorné Vágfarkasdról és Petrás Anita Bényről. A nyerteseknek gratulálunk, díjaikat postán küldjük. Kö­szönjük, hogy bekapcsolódtak versenyünkbe. Eseményekben gazdag évet tudhatnak maguk mögött A beretkei Csemadokról HEGEDŰS ISTVÁN Első évzáró tagsági gyűlését tartotta a Csemadok újonnan megalakult he­lyi alapszervezete Beretkén. A közel 350 lélekszámú gömöri kisközség 60 tagú alapszervezete büszkén hallgat­hatta elnöknőe, Görgei Renáta be­számolóját. Az elnöki beszámolóból kiderült, eseményekben gazdag évet tudhatnak maguk mögött. Talán a legsikeresebbnek s egyben a legfi­gyelemreméltóbbnak egy egész estét betöltő műsornak a bemutatása bi­zonyult. J. Holly: Kubo dmű három- felvonásos vígjátéka nem kis sikert aratott a nézők körében. Több meg­hívást is kaptak a közeli falvakból, amire sajnos, már nem kerülhetett sor. A magas munkanélküliség miatt néhányan az amatőr színjátszók kö­zül Csehországban találtak munkát. Jó a kapcsolatuk a helyi alapiskolával is. Húsvétra egész estét betöltő kaba­réműsorral szeretnék hangulatosab­bá tenni a falu lakosainak életét. Nyárra egy kirándulás, valamint egy kerékpártúra is szerepel tervükben. Decemberre egy egész estét betöltő vígjátékkal szeretnék színesebbé ten­ni a szeretet ünnepét, íme néhány név a legaktívabb tagok közül: Görgei Renáta és félje, Jani, Kamók Lóránt, és neje Andrea, Tuza Tibor, Kohúth Csilla, Simán Pavel, Zula Gábor, Molnár Katalin, Urbán Éva, és még sokan mások. Külön meg kell említeni Giczei An­na nevét is, aki nemcsak mint Cse- madok-tag, hanem mint a falu pol­gármesternője, aktívan támogatja a szervezet működését. Difit Ó 1 \! ív AZ UJ SZÓ MQAEXLETE A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva Levélcím: Régióink, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
Oldalképek
Tartalom