Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-22 / 68. szám, csütörtök
Régióink-fotóverseny ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 22. „A kétnyelvű helységnévtábla természetes, itt eddig is beszéltek, tanultak és imádkoztak magyarul", mondja Michael Rácz, a burgenlandi Felsőőr polgármestere Nem zárkóznak el a nyitottság elől A felsőőri polgármesteri hivatal a város szívében fekszik A református templomban összegyűlnek a magyar hívek A kétnyelvű helységnévtáblák tavaly ősszel kerültek a helyükre Egy város, amely a többi osztrák községhez hasonlóan a lakosai (legyen az osztrák, magyar, szlovák vagy horvát) érdekében hozza döntéseit. A város, ahol megbecsülik és óvják a gyermekeket, az óvodákba és az alapiskolákba is iskolabuszokkal szállítják őket, s természetesen a hazafelé vezető út is ugyanígy történik. Tudják jól, az ő életük alapjainak a színvonalas és minőségi építése a legfontosabb feladat. Mert ha Felsőőr ifjú nemzedékei nem szenvednek hiányt, sőt, mindenfajta értéket megtalálnak a szülővárosukban, akkor felnőttként ők is ezeket az értékeket kívánják megőrizni és gyarapítani - akár Felsőőrön. Végső soron e logikus következtetés a mi tájainkon is gondolkodóba ejthetné az emberfiát. vatalok, az orvosi rendelők és a gyógyszertárak, a strand, a sport- központok, a mozi, a templomok, a szakközépiskolák és a megszámlálhatatlanul sok üzlet, áruház és piacközpont még a szemközti magyarországi lakosokat is arra ösztönzi, hogy ingázzanak és időnként ellátogassanak Felsőőrre. „A szombathelyiek és a kőszegiek még a gyermekeiket is a kéttannyelvű gimnáziumunkban taníttatják” - jegyzi meg Michael Rácz, aki 1982 óta igazgatja a város életét. Mint mondja, ez a második legnagyobb város Burgenlandban, őket már csak Kismarton előzi meg tizenkétezer lakossal. „A kétnyelvű gimnáziumba nemcsak magyar, hanem horvát nyelven is folyik oktatás, így a horvát kisebbségnek is megvan a lehetősége az anyanyelvén taníttatni gyermekeiket. A városi óvodába nem egy osztrák szülő is beíratja gyermekét magyar vagy horvát csoportba, pontosan azért, hogy megértsék és megtanulják az itt élő kisebbségek nyelvét. Nemcsak a városunk fiataljai, hanem a széles környékről is rengetegen jönnek a kereskedelmi, ipari, egészségügyi és Feladatuknak tekintik gyermekeik magyar identitásának megőrzését. óvónőképző szakközépiskoláinkba” - tájékoztat minderről a polgár- mester. Felhívja a figyelmünket a híres heti vásárra is, melyet 1841 óta rendeznek meg Felsőőrben. A polgármester nem titkolja, a felsőőriek között vannak olyanok is, akik Bécsben, Grazban vagy Budapesten vállalnak munkát. Az érdekesség kedvéért említeném meg, hogy Michael Rácz leánya és fia is Budapesten dolgozik. „Felsőőr életében úttörőszerepet játszik a szomszédos Szombathellyel való együttműködés, úgy a gazdaság, mint az oktatás és a kultúra terén. Testvérvárosok lettek, s számtalan közös rendezvénynek ad otthont mindkét község. A Burgenlandi Magyarok Kulturális Egyesületének a székhelye is Felsőőrön található. Tevékenységük felbecsülhetetlen. Nemrégen új elnököt választottak Plank József személyében. Az egyesület szerteágazó és értékekben gazdag működéséről az Interneten ( www.bukv.at ) is olvashatunk. A református egyház mellett - 1889-től - működő Református Olvasókör sem tétlenkedett az elmúlt esztendők folyamán. Jelenleg Az öreg huszár című falusi vígjátékot tűzték programjukra, és saját előadásukban mutalják be a darabot. Michael Rácz polgármester büszkén számol be a kiállítási Michael Rácz polgármesternek az a fontos, hogy a lakosság elégedett legyen Felsőőr nemcsak az élőkre, hanem a halottaira is nagy gondot fordít. Az emlékművek is értük állnak. (A szerző felvételei) központjukban 1971 óta rendszeresen megrendezett Inform nevű nemzetközi kiállításukról is. „Meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak nekünk fontos Európában jelen lennünk, hanem Európának is a mi városunkban. Nyitottak vagyunk a vüág előtt. A közeljövőben a nemzetközi kiállítások szervezését Szombathely bekapcsolódásával folytatjuk. A még rugalmasabb együttműködés érdekében vasútvonalat építünk a két város között. Régen működött vasúti összeköttetés, ezt kívánjuk felújítani, a búcsúi határátkelőhelyen keresztül”. Felsőőr 1864 óta gyakorolja a kerületi székhely pozícióját. Igaz, csupán 1921-től tartozik Ausztriához, ám mivel Burgenlandnak is hét kerülete van, az egyik kerület központi szerepét Felsőőr tölti be. A modern épületben gimnazista diákok tanulnak magyarul és horvátul ZALABA ZSUZSA M ajdnem fél év telt el azóta, hogy az osztrák kormány négy I burgenlandi kétnyelvű községben, Felsőőrön, Alsóőrön, Fel- sőpulyán és Vasvörösváron a német mellett a magyart ismerte el második hivatalos nyelvként. Az ausztriai népcsoportok jelentősen felértékelődtek a tavaly nyáron elrendelt alkotmánymódosítással: ekkor a népcsoport cikkely kiegészült azzal a memorandummal, amely állami célkitűzésnek minősítette a hat ausztriai népcsoport (benne a magyar, szlovák, horvát és roma) jogainak tiszteletben tartását, valamint kulturális és nyelvi hagyományainak megőrzését. Választ keresve az ott élő magyar kisebbség életének alakulására, felkerekedtem Burgenland irányába. A magyarlakta települések központi városában, Felsőőrön, megpülantva az Oberwart - Felsőőr kétnyelvű helységnévtáblát, örömmel jegyeztem meg Michael Rácz polgármesternek: itt mindenki otthon érezheti magát. „Őszintén szólva, nálunk a kétnyelvűséggel eddig sem volt gond. Nem a kétnyelvű táblák kihelyezése volt az első lépés a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően. Itt eddig is mindenki beszélhetett, tanulhatott és imádkozhatott magyarul. Az érem másik oldala viszont pont arról szól, hogy az idős emberek és a középkorúak beszélik leginkább a magyar nyelvet, a fiatalok az egymás közötti folyékony társalgás kedvéért alig használják a magyar nyelvet. A másik észrevétel, hogy a hivatalokban igény szerint folyhatna az ügyintézés magyar nyelven is, de ezt a lehetőséget nem tartják szükségesnek az itt élő magyarok. Tehát a lehetőség adott, de nincs rá igény” - állapítja meg a polgármester. A hétezer lakosú Felsőrön sétálgatva felötlik bennem a gondolat, hogy ha öt-hat szlovákiai települést (köztük néhány várost is említhetünk) egy zsákba raknánk, akkor sem jönne össze a zsák alján annyi érték, mint amit itt találunk. A kéttannyelvű gimnázium a maga pompájával szó szerint bizonyíték arra, hogy míg az itt élő fiataloknak nem is lenne szívügyük a magyar nyelv használata, a szülők, illetve a magyar ajkú lakosságot képviselő polgárok annál inkább feladatuknak tekintik gyermekeik, tehát a fiatalabb nemzedékek magyar identitásának a megőrzését. Ugyanezt bizonyítja a gyönyörű óvoda és az esztétikus alapiskola is, megjegyzem, a szomszéd községben, Alsóőrön magyar tannyelvű alapiskola található. A felsőőri kórház, a szak- középiskolák, a bíróság, a társadalmi és polgári ügyintézést végző hiTisztelt Olvasóink! Szerkesztőségünk postájába rendkívül sok fénykép érkezett fotóversenyünkre. Versenyünk most befejeződött. Az utolsó forduló nyertesei Mészáros Mónika Zsigárdról, Iván Sándorné Vágfarkasdról és Petrás Anita Bényről. A nyerteseknek gratulálunk, díjaikat postán küldjük. Köszönjük, hogy bekapcsolódtak versenyünkbe. Eseményekben gazdag évet tudhatnak maguk mögött A beretkei Csemadokról HEGEDŰS ISTVÁN Első évzáró tagsági gyűlését tartotta a Csemadok újonnan megalakult helyi alapszervezete Beretkén. A közel 350 lélekszámú gömöri kisközség 60 tagú alapszervezete büszkén hallgathatta elnöknőe, Görgei Renáta beszámolóját. Az elnöki beszámolóból kiderült, eseményekben gazdag évet tudhatnak maguk mögött. Talán a legsikeresebbnek s egyben a legfigyelemreméltóbbnak egy egész estét betöltő műsornak a bemutatása bizonyult. J. Holly: Kubo dmű három- felvonásos vígjátéka nem kis sikert aratott a nézők körében. Több meghívást is kaptak a közeli falvakból, amire sajnos, már nem kerülhetett sor. A magas munkanélküliség miatt néhányan az amatőr színjátszók közül Csehországban találtak munkát. Jó a kapcsolatuk a helyi alapiskolával is. Húsvétra egész estét betöltő kabaréműsorral szeretnék hangulatosabbá tenni a falu lakosainak életét. Nyárra egy kirándulás, valamint egy kerékpártúra is szerepel tervükben. Decemberre egy egész estét betöltő vígjátékkal szeretnék színesebbé tenni a szeretet ünnepét, íme néhány név a legaktívabb tagok közül: Görgei Renáta és félje, Jani, Kamók Lóránt, és neje Andrea, Tuza Tibor, Kohúth Csilla, Simán Pavel, Zula Gábor, Molnár Katalin, Urbán Éva, és még sokan mások. Külön meg kell említeni Giczei Anna nevét is, aki nemcsak mint Cse- madok-tag, hanem mint a falu polgármesternője, aktívan támogatja a szervezet működését. Difit Ó 1 \! ív AZ UJ SZÓ MQAEXLETE A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva Levélcím: Régióink, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310