Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-19 / 65. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 19. Politika Szenzációkeltő leleplezések egy brit szaklapban - titkosszolgálati mesterkedések és szlovákiai párhuzamok KGB-érdekek Közép-Európában A KGB egykori moszkvai székháza (Archív felvétel) A Jane’s Intelligence Digest (JID) lapunk március 13-i és 14-i számában ismertetett cikkei elsősorban Magyaror­szágon váltottak ki politikai viharokat, azonban egyes megállapításai - különösen a Szlovákiával kapcsolatos mondatok - nálunk is tovább­gondolkodásra érdemesek. MALINÁK ISTVÁN A brit biztonságpolitikai kutatóin­tézet folyóiratának legnagyobb visszhangot kiváltó állítása, hogy a zámolyi romák strasbourgi útjá­nak megszervezése mögött az orosz titkosszolgálatok állnak, s a Putyin vezette Oroszországnak ér­deke a közép-európai országok, az egykori szovjet csatlósállamok uniós integrációjának hátráltatá­sa. Hangsúlyozni kell, a lap bizal­mas titkosszolgálati forrásokra hi­vatkozik, úgyhogy minden állítása lehet igaz, meg annak az ellenke­zője is, s az sem zárható ki, hogy a cildcek megjelentetése szintén bi­zonyos titkosszolgálati játéknak a része. Még a kormányhoz közel ál­ló magyar sajtó is bírálta Demeter Ervin titokminisztert, aki nyilvá­nosságra hozta, hogy nemrégiben Londonban járt, s ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy az ominózus cikket a magyar titkos- szolgálatok helyezték el a brit lap­ban. Ezt a témával foglalkozó má­sodik írásában azonnal cáfolta a JID, utalva arra, hogy egy vagy több ország kémelhárításának in­formációi alapján jelentette meg a cikkét, nem pedig magyar megren­delésre. A február végi első cikk óta több zámolyi roma család megkapta a menekültstátust. Az tény, az oroszok aligha tudhatták befolyásolni a francia hatóságo­kat, hogy ilyen döntés szülessen, a magyaroknak pedig egyáltalán nem állt érdekükben, sőt ellenke­zőleg, csak ártott Magyarország hírének, s bár hivatalos helyeken cáfolják, valószínűleg Magyaror­szág integrációs törekvését sem se­gíti az ügy. Olyan vélemény is megjelent a magyar sajtóban, amely kétségbe vonta az orosz tit­kosszolgálat közreműködését a ro­maügyben, megpendítve, hogy a jelenlegi ellenzéknek ugyancsak érdeke lehet a Fidesz-kormány le­járatása. Mindenesetre van még néhány említést érdemlő tény. Az egyik: Demeter Ervin első nyilat­kozatában sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a JID február vé­gi cikkének tartalmát, sőt azt mondta, hogy az ilyen orosz törek­vés nem lenne precedens nélküli, hiszen az 1992-1993-as csehor­szági roma kivándorlás mögött is külső erők álltak. Második cikké­ben a JID a francia hatóságok dön­tése kapcsán megemlítette, hogy a zámolyi roma csoportot a Francia Kommunista Párt támogatta, amely a KGB-hez fűződő kapcso­latairól volt ismert. És végül a JID ugyanitt azt is állítja, hogy a zámolyiakat Izraelből finanszíroz­ták. Izraelben az utóbbi évtized­ben százezerszámra telepedtek le orosz zsidók, így az orosz titkos­szolgálatoknak sem volt nehéz megvetniük ott a lábukat. Számunkra mindez a szlovákiai ro­mák exodusa miatt érdekes, egyes párhuzamok szembeötlőek. A Dzurinda-kormány tagjai kezdettől fogva célozgatnak arra, hogy ez sem történhet(ett) spontán módon, számtalan jele van a szervezettség­nek, bár eddig konkrét bizonyítéko­kat még senki sem hozott nyilvá­nosságra. Mindenesetre a Csáky Pál és az egyik kassai roma ügynökség közötti konfliktus is beleillik a kép­be. Az ügynökség vezetője lemon­dott, ugyanis a kormány alelnök- ének tájékoztatása szerint felme­rült a gyanúja annak, hogy belo­rusz érdekcsoportokkal tartottak fenn kapcsolatot, s nem zárhatók ki a pénzügyi spekulációk sem. Mint lapunkban is megjelent (március 10-én), az első aggasztó hírek két hónappal ezelőtt érkeztek a kor­mányhivatalba. Csáky Pál jelezte, hogy a jövőben minden roma pá­lyázatot kettős ellenőrzésnek vet­nek alá a közpénzekkel való vissza­élések megakadályozása érdeké­ben. És bár bizonyíték nincs rá, meg senki sem mondta ki, de nem kell a külpolitikában sem túl jártasnak lenni ahhoz, hogy az eddig elhang­zottak alapján az ember ne arra gondoljon, a szovjet rendszert visz- szasíró fehérorosz diktátor, Luka- senko és az oroszok kapcsolatai mi­lyen kiválóak. Szlovákia külföldi megítélésének sem használ(t) a ro­ma kivándorlás, s az sem vitatható, hogy a jelenlegi ellenzék nem ép­pen azért fogja magát összetörni, hogy javítsa a Dzurinda-kormány imidzsét. A jelenlegi ellenzék, va­gyis a korábbi kormányhatalom Lexa vezette titkosszolgálata (SIS) és az orosz titkosszolgálatok közötti jó kapcsolatok pedig azelőtt is nyűt titoknak számítottak. És itt jutottunk el a JID írásának második fontos témaköréhez, a gazdasági érdekszférához, de még előtte érdemes idézni - az eddig el­hangzottak, meg az elkövetkezők alátámasztására - a rólunk szóló részt. „Meciar vezetése alatt a Szlo­vák Köztársaság az orosz érdekek érvényesülésének melegágya lett, Szlovákia külföldi meg­ítélésének sem használ a roma kivándorlás. amikor úgy tűnt, hogy a NATO el­ső, 1990 utáni bővítésével az orosz érdekek ideális és nem egészen de­mokratikus előretolt állása lehetne egy gyorsan stabüizálódó és nyu­gati irányban elkötelezett térség szívében”. A JID cikke szerint Moszkva gazda­sági téren is jó pozíciókat akar sze­rezni az uniós csadakozásra váró országokban, akár titkosszolgálati eszközök igénybevételével is: „A külföldön tevékenykedő fontosabb orosz konszerneknek a felszínen mutatkozó kereskedelmi érdekei szétválaszthatatlanul összefonód­nak a Kreml új elitjének céljaival”. Egy más helyen pedig félreérthe­tetlenül Putyin elnök KGB-s szak­mai múltját emlegeti az írás. Példa­ként említi, hogy a magyarországi BorsodChem részvényeinek felvá­sárlása mögött a Gazprom állt. Nekünk pedig erről az juthat azonnal eszünkbe, hogy Meciarék azt a Devín Bankot bízták meg az orosz államadósság deblokálásá- val, amely bank főleg orosz tulaj­donban volt, s elsősorban is a Gaz- promot emlegették. E bank élén pedig akkoriban az a Karol Martin­ka állt, akinek a felesége, Blazena Martinková, Meciar barátnője volt. Az már csak hab a tortán, hogy a Nem csak Magyarorszá­gon kísérletezik az orosz tőke térnyeréssel. Devín Bank praktikáit korábban agyonbíráló ellenzék hatalomra kerülése után szintén ezt a bankot bízta meg a deblokálással, sőt a Dzurinda-kabinet nemrégiben az év végéig meghosszabbította e pénzintézetnek adott felhatalma­zást. Egyébként is egyértelmű volt, hogy Meciar Európa helyett min­den téren Oroszország felé nyitott, így például katonai téren ezt tucat­nyi szerződéssel erősítette meg. A Moszkvától való egyoldalú ener­giafüggőség korábban ugyancsak a szüntelen bírálatok tárgya volt, s a Dzurinda-kormány ezt sem szün­tette meg. Régóta tudjuk, hogy a szovjet KGB orosz utódszervezetei a meciari időkben otthon érezhették magu­kat Szlovákiában, s ezt a pozsonyi parlament 1999. február 12-i zárt ülésén előterjesztett Mitro-jelentés is nyilvánvalóvá tette. A szlovák titkosszolgálat Lexa irányítása alatt szintén készített elő akciókat a szomszédos országok integrációs törekvéseinek megnehezítésére. Az Omega fedőnevű hadművelet célja volt olyan benyomást kelteni, hogy az USA Magyarországot fa­vorizálja a többi kelet-európai or­szág rovására. A Neutron hadmű­velettel Csehországban kellett vol­na kétségeket kelteni a NATO-ba való belépés iránt, a Dezo pedig a romaprobléma kiélezését célozta szintén Csehországban. Egy továb­bi tervezetnek az lett volna a célja, hogy meggyőzze a szlovákiai pol­gárokat, milyen előnyökkel jár az oroszokkal való szoros együttmű­ködéshez való visszatérés. Hang­súlyozni kell, mindezeket a tör­vénytelen titkosszolgálati prakti­kákat, amelyek mélyen sértették az ország külföldi érdekeit is, az adófizetők pénzéből fedezték, s a mai napig sem büntettek meg sen­kit. Lexa eddig sikeresen megúszta a felelősségrevonást, s hogy a leg­utóbbi botrányos eljárást említsük: kérdéses, felelősségre vonják-e va­laha a nemrégiben hazatért Rudolf Ziakot, a HZDS egykori alelnökét, árnyékkormányának jelenlegi kül­ügyminiszterét. Ziak korábban a Lexa-féle SIS hírszerző főnöke volt, s a napokban a tévé nyilvá­nossága előtt elismerte, hogy lét­rehoztak az ilyen különleges tit­kosszolgálati feladatokra egy fő­osztályt, de többet nem árult el, arra hivatkozva, hogy titoktartási kötelezettsége van. Ziak enyhe mentségként azt hozta fel, hogy Lexa utasítására cselekedett. Kér­dések egész sora merül fel. Például miként lehetséges, hogy a Mitro- jelentés után több mint egy évvel indítottak csak eljárást Ziak ellen, s azt is szabotázs vádjával, amely alól nemrégiben a legfőbb ügyész is felmentette. A témához illő álta­lános kérdés persze az, hogy az említett destruktív, a szomszédok­kal szemben rendkívül tisztesség­telen akciókat a Meciar-kormány és titkosszolgálata találta-e ki, vagy pedig súgott valaki. És ha igen, nem nehéz rájönni, hogy ki. Persze mindez csak találgatás, ne­künk nem súgnak titkosszolgálat­ok, mint a tekintélyes brit szaklap­nak, a párhuzamokra azonban ér­demes felhívni a figyelmet, aztán mindenki gondol, amit akar. Arra azért még érdemes utalni, hogy a körülmények változásával - Szlo­vákiában is más lett a helyzet - a titkoszolgálatok is változtatnak módszereiken. Azt már a Jelcint felváltó Putyin-féle vezetés is ér­tésre adta, hogy ellenzi Szlovákia NATO-tagságát, de abba, hogy több közép-európai ország hama­rosan EU-taggá válhat, Moszkva kénytelen belenyugodni. Létérde­ke, hogy javítsa európai pozícióit, s a legkönnyebben úgy tud betörni az Unió területére, ha a közvetlen belépés előtt álló országokban sze­rez erős gazdasági hídfőállásokat. Nem csak Magyarországon kísérle­tezik az orosz tőke látványos tér­nyeréssel. Reformmatematika: a tizenkettő közelebb van a nyolchoz Weiss az MKP-t okolja SITA-HÍR Hamzíkék szerint maradhat az eddigi felosztás Olcsóbb lenne a 8+8 Pozsony. A Magyar Koalíció Párt­ja miatt omlott össze a tizenkét megyéről szóló törékeny politikai megegyezés - jelentette ki a szlo­vák parlament külügyi bizottsá­gának elnöke a Twist Rádió Pár­baj vagy párbeszéd című műsorá­ban. Peter Weiss szerint az MKP külön javaslatát követően a Pol­gári Egyetértés Pártja (SOP), il­letve a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) is új tervezettel állt elő. Ha a kormánykoalíció nem tud megegyezni, olcsóbb lenne a 8+8-as modell megvalósítása - vélte Weiss. Ellenfele, Kvarda Jó­zsef MKP-s képviselő viszont megjegyezte: matematikailag a pártja által javasolt 13 magasabb szintű közigazgatási egység köze­lebb esik a kormánykoalíció által eredetileg elfogadott 12 megyé­hez, mint a nyolchoz. Az MKP-t senki nem képviselte a közigazga­tási reformot előkészítő bizottsá­gokban - hangsúlyozta Kvarda, ugyanakkor nemzetközi egyez­ményekre is utalt, melyek lehető­vé teszik a kisebbségek közügyek­ben való aktív részvételét. Weiss viszont azzal érvelt: a reform nem egy bizonyos párt, hanem a politi­kai menedzsment kudarcaként fogható fel. SITA-INFORMÁCIÓ Stará Lesná. A közigazgatási re­form minél gyorsabb megvalósítá­sát támogatja a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) Országos Tanácsa. A párt alelnöke, Ján Simko szerint mindenképpen szükséges az át­alakítás, amely az európai integ­ráció egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor a magasabb szintű közigazgatási egységek számáról szóló vita a legutolsó kérdés - vél­te Simko. Ha a koalíció nem tud megállapodni, a SOP szerint ma­radhat az eddigi területi felosztás. Ivan Budiak, a párt másik alelnöke kijelentette: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) támogatása nélkül lehetetlen elfogadni a kormányko­alíció többi tagja által javasolt ti­zenkét megyéről szóló tervezetet. Budiak szerint az SOP azért támo­gatja a nyolc megyés elképzelést, mert „az keresztülvihetőbb”. A megosztott Szepesség vagy Zemp­lén problémája így is megoldható, az Eperjesi, illetve a Kassai Kerület határainak módosításával - közöl­te. Ráadásul a 8 +8-as modell megvalósításával 2,5 milliárd ko­ronát megtakaríthatna a költség- vetés, az összeg felhasználásáról már döntött az SOP: a párt szerint azt a munkanélküliség csökkenté­sére kellene fordítani. RÖVIDEN Smer-menedzser a HZDS-központban Pozsony. A Smer főmenedzsere normálisnak tartja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) pozsonyi központjában a parla­menti választáskor tett látogatását. Monika Benová akkor a Koliba Rádió igazgatójaként „bizonyos anyagokat” akart átvenni Fedor Fiasíktól - jelenleg szintén a Smer munkatársa aki azonban akkor még a kormánypárti HZDS reklámügynökségét, a Donart irányítot­ta. Benová kijelentette: csak azért vett részt a HZDS egyik közgyűlé­sén, hogy Vladimír Meciar kormányfőtől meghívót kaphasson az „egyik legnagyobb szlovákiai média” számára. (TASR) Egy hét múlva nyári időszámítás Pozsony. Vasárnap - tehát március 25-én - Szlovákiában is életbe lép a nyári időszámítás. Az órákat csak hajnali kettőkor kell előre állítani háromra. A nyári időszámítás gondolata Benjamin Franklin amerikai filozófus-írónál merült fel először, 1979 óta évente két­szer kell átállítani az órákat Európa legtöbb országában. (TASR) Szlovákia, mint felkészült ország? Pozsony. A NATO bővítése a katonai szövetség saját döntésétől, illet­ve a szolid és jól felkészült országok lététől függ - jelentette ki a Szlo­vák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című tegnapi műsorában a külügyi államtitkár. Ján Figel szerint Szlovákiát a jövő évi prágai NA- TO-csúcson a legfelkészültebbek közé sorolják majd. Irena Belo- horská (HZDS) képviselő szerint a NATO nem foglalkozik komolyan az ingatag belpolitikával sújtott országok tagságával. (SITA) Fontos a területi felosztás kérdése Pozsony. Viktor Niznansky kormánybiztos nem ért egyet a Szlová­kiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) azon képviselőivel, akik szerint a közigazgatási reform megvalósításában a területi felosztás a második helyet érdemelné. Az átalakítás bonyolult folyamat, egyik részmegoldása sem élvezhet előnyt vagy hátrányt - érvelt Niznans­ky, utalva Lengyelország példájára: a legtöbb problémát párhuzamo­san oldották meg. Szerinte nem várható el az egyes tárcáktól, hogy javaslatokkal álljanak elő a decentralizált jogköröket illetően, amíg a politikai egyetértés meg nem születik a megyék számáról. (SITA) Tanácskozás a társadalmi párbeszédről Pozsony. A társadalom egyes rétegei közötti párbeszéd lefolyását értékelték szombaton az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó or­szágok küldöttei. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte, kétszáz, Európa különböző országaiból érkezett küldött részvételé­vel. A szlovákiai Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) képviseletében Peter Gajdos alelnök kijelentette: sok problémával kell még meg­küzdeniük az integrálódó országoknak, egyebek között a munka- nélküliség csökkentését említette. (SITA) Szükséges a Fórum privatizálása? Pozsony. A Pozsony belvárosában álló Fórum Szálló privatizálását, illetve értékesítését előnytelennek tartja a Smer. Elnöke, Robert Fico szerint újabb példa adódik az állami vagyon szakszerűtlen kiárusítá­sára. A kormány az ország olyan értékeitől akar áron alul megszaba­dulni, amelyek hosszú távon biztos nyereséget jelentenének. A léte­sítmény tulajdonosa jelenleg a kormányhivatal. Vezetője, Tibor Tóth elutasította Fico vádjait, cáfolta, hogy munkatársai kapcsolatban áll­nának a Fórum iránt érdeklődő befektetőkkel. A tavaly hatvanmilliós nyereséget elérő szállót egyébként a költségvetésben meghatározott­nál magasabb áron kínálják majd - közölte Tóth. (SITA, TASR) Osztódik is, meg nem is? Pozsony. A jelenlegi kerületek meghagyásával kialakítandó maga­sabb szintű közigazgatási egységeket, ezek önkormányzatainak megalaítását, a megfelelő jogkörök átruházását javasolja elfoga­dásra a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) számára a párt lakos­sági és területpolitikai tanácsa. Vladimír Faic szerint a testület fog­lalkozott az eddigi területi felosztás-tervezetekkel, tanácskozásaik egyik eredménye az a javaslat, mely szerint le kell állítani azon in­tézmények privatizációját, melyek a közigazgatás átalakításával az államról a helyi önkormányzatra szállnak majd. (SITA) Rendőr sikertelen öngyilkossága Pozsony. Szolgálati fegyverével sikertelenül próbált öngyilkossá­got elkövetni péntek hajnalban az egyházasbásti (Rimaszombati já­rás) rendőrőrs egyik tisztje. A belügyi szervek eddigi vizsgálatai megállapították, Milan P. azért fordította maga ellen a pisztolyt, mert elhagyta a barátnője. Súlyos mellkasi sérüléseiből valószínű­leg másfél hónapon belül meggyógyulhat. (SITA) Még a következő ülésen a hulladékról Pozsony. Már a parlament következő, 46. ülésén terítékre kell ke­rülnie a hulladékokról szóló törvényjavaslatnak - közölte Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Hozzátette: pártja kezdeményezé­sét támogatásáról biztosította a Polgári Egyetértés Pártja (SOP), il­letve a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL). Ám csak akkor javasol­ják a programba sorolását; ha valós esély mutatkozik elfogadására. Bárdos hangsúlyozta: a tervezet megtárgyalását az ország érdeké­ben kell felgyorsítani - az EU-integráció egyik fontos tényezője - ezért jó lenne, ha a képviselők nem engednének bizonyos csopor­tok nyomásának. (SITA) Vaklárma miatt tanultak szombaton Gúta. A komáromi járásbeli városban a Palkovich utcai alapiskola va­lamennyi osztályában négy tanítási órát tartottak, bepótolandó azt az oktatás kiesést, amelyet csütörtökön eddig ismeretien, 18-20 év kö­zötti fiatalember okozott azzal, hogy telefonon bejelentette: az épü­letben bomba van. Kucsera Erazmus, az iskola igazgatója lapunknak elmondta: csütörtökön reggel egy magyarul beszélő fiatal telefonon közölte vele a hírt, majd rögtön letette a kagylót. A kutyával érkező tűzszerészek alaposan átvizsgálták az épület minden zugát, de sem­milyen robbanószert nem találtak, így a tanulók ebéd után már visz- szamehettek az iskolába, az elmaradt tanítási órákat pedig tegnap­előtt bepótolták. Az igazgató szerint a Palkovich utcai alapiskolában eddig még nem történt a csütörtökihez hasonló eset. (km)

Next

/
Oldalképek
Tartalom