Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám, szombat

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 17. AGRARMORZSAK Növekvő kenguruexport Canberra. A Nagy-Britanniában és immár a kontinentális Euró­pában is pusztító marhakor, il­letve száj- és körömfájás miatt Ausztrália a kenguruhús export­jának emelkedésére számít. Az ausztrál kengurutenyésztők szö­vetsége az export 20 százalékos emelkedését váija. Tavaly 5 mil­lió kilogramm kenguruhúst ex­portáltak Európába. A teljes ki­vitel 80 százalékát az európai piac veszi fel. (MTI) Gyengült a szójabab ára Chicago. Jelentősen gyengült a chicagói terménytőzsdén a szója­bab határidős ára a befek­tetőknek arra a félelmére, hogy csökken a szójabab iránti világ- kereslet, különösen Európában és Argentínában a száj- és kö- römfájásos megbetegedések mi­atti állományritkítás hatására. A májusi szójabab vékájának (36,35 liter) ára 12 3/4 centtel 4,44 dollárra esett. Árcsökkentő tényező volt az is, hogy hírek sze­rint Brazüiában a vártnál jóval nagyobb a szójabab hozama. A májusi kukorica ára 2 3/4 centtel kétheti mélypontra, 2,17 3/4 dol­lárra gyengült elsősorban a szó­jabab árcsökkenése miatt. (MTI) Jó gabonatermést várnak Moszkva. Oroszország idei ga­bonatermelését 67-73 millió ton­na közé tette a SovEcon függet­len szakkutató intézet. Az őszi vetés egészséges, az összesnek a 89-91 százaléka ítélhető kielé­gítőnek vagy jónak. Az arány ki­csit gyengébb, mint tavaly ilyen­kor, de a vetésterület nagyobb. A vastag hótakaró miatt a talaj nedvességtartalma 20-150 szá­zalékkal nagyobb lesz a szoká­sosnál. A tavaszi vetéssel együtt a gabonával bevetett terület vár­hatóan 49-50 millió hektár lesz az idén.A tavaszi gabonák hoza­ma nem fogja meghaladni a szo­kásost, mert még mindig kevés a pénz műtrágyára és gépekre. Normális fejlődést feltételezve az átlagos gabonahozam 1,35-1,45 tonna lesz hektáronként. (MTI) Módosított vámtétel Pozsony. A kormány elfogadta a földművelésügyi tárca indítvá­nyát a cukor preverenciós vám­tételének megszüntetésére, és helyette 59,5%-os szerződéses vám bevezetését hagyta jóvá. Ez hozzávetőleg 20%-os vámteher­növekedést jelent. A preferenci- ós vámok korábbi bevezetését az indokolta, hogy Lengyelország elárasztotta a régió piacait olcsó cukorral. A piacvédelmi intézke­dések leteltével alig egy hónap alatt 375 tonna lengyel cukor áramlott az országba. Miközben a lengyel belpiacon ma egy kiló cukor 20-24 koronába kerül, az exportált áru hozzávetőleges ára 12 korona körül van. (SITA) Újabb kényszervágások London. Több százezer egészsé­ges juh kényszervágását rendel­ték el a brit hatóságok a száj-és körömfájás teijedésének feltar­tóztatására. A mezőgazdasági miniszter bejelentette, megsem­misítésre ítélnek minden olyan állatot, amely kockázatot jelent a vírus teijedése szempontjából. A leginkább fertőzött körzetekben, Skócia déli, és Anglia északnyu­gati részén megsemmisítenek minden olyan állatot, amelyek a fertőzött gazdaságok köré vont 5-8 küométeres tilalmi zónán be­lül vannak, és ezáltal érintkez­hettek a gazdaságok beteg állat- állományával. Az intézkedések legkevesebb 300 ezer juh kény­szervágását jelentik. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. március 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,710 Magyar forint (100) 16,400 Angol font 70,099 Német márka 22,349 Cseh korona 1,265 Olasz líra (1000) 22,574 Francia frank 6,664 Osztrák schilling 3,177 Japán ien (100) 39,753 Spanyol peseta (100) 26,270 Kanadai dollár 31,284 Svájci frank 28,427 Lengyel zloty 11,860 USA-dollár 48,846 Az enyhe tél miatt fokozott figyelem a növényvédelemre Betegségek és kártevők KRASCSENICS GÉZA Komárom. A szokatlanul enyhe tél az idén jóval korábban tette le­hetővé a tavaszi munkák kezdetét. A gépek már február közepén ki­vonultak a határba, s mára a gaz­dák elvetették a kora tavasziak 90 százalékát. Varga Andrástól, a földművelésü­gyi minisztérium komáromi járási osztályának agronómusától meg­tudtuk, a régióban 9 ezer hektáron tavaszi árpát, 500 hektáron tava­szi búzát, 600 hektáron borsót és 90 hektáron zabot termesztenek. A jó kezdeti és időelőnnyel végzett agrotechnika leginkább a korai ta- vaszodásnak tulajdonítható, mert a gépek zöme nem a legújabb, a parcellákon jobbára műszakilag elhasználódott, kiöregedett gépek dolgoznak. A vetőgépek több mint 30%-a legalább 5 éves, és 50%-uk kora meghaladta a 8 évet. Az új gé­pek vásárlására van ugyan állami támogatás, de a gazdaságok több­sége így sem juthat korszerű ter­melőeszközökhöz, mert a vásár­lással összefüggő kiadásokat öne­rőből képtelen fedezni. Az idei tél kedvezett ugyan az őszi­ek telelésének, de a tartós enyhe napok elősegítették a gombabe­tegségek és a kártevők elszaporo­dását. 25 ezer hektáron biztató az őszi búza állapota. A biológiai lel­tározást csupán április elején vég­zik el, de már most biztosra ve­hető, hogy a parcellák többségén négyzetméterenként 400 felett lesz az egyedszám. A rozs és az őszi árpa sűrűsége is kedvező. Nem úgy az őszi repcéé. Már a ve­tés után komoly nehézségek je­lentkeztek, a növényzet rosszul, hiányosan kelt. Még az ősszel 1500 hektárt ki kellett szántani. Felmérések szerint a vetőterület 70-75 százalékán megfelelő az egyedszám. A többi parcellán gyenge, bizonytalan a repce sorsa. A kiszántottak helyébe a termelők általában napraforgót vetnek. A gazdálkodók ezekben a napok­ban az őszi vetések egész területén elvégzik a tavaszi fejtrágyázást, és a növényzet fejlettségi állapotához mérten hektáronként 10-30 kg tiszta nitrogént juttatnak a talajba. A legtöbb parcellán a búza, rozs, őszi árpa permetezését sem sza­bad elhalasztani, mert a vetőterü­let több mint 60 százalékán fellé­pett a gombabetegség. Az enyhe tél miatt jóval több pénzt kell for­dítani a növényvédelemre mint a korábbi években. Növényvédelmi tanácsadó: A meggy moníliás betegsége ellen sikeresen csak komplex módon lehet védekezni Kiszáradhatnak a meggyfáink A beteg részeket időben el kell távolítani (Illusztrációs felvétel - TASR) A csonthéjasok legveszedel­mesebb betegsége a moní- lia, amely a meggyfákon a gyümölcsfertőzés mellett a virágos és fás részek súlyos károsodását okozza. Az utóbbi öt évben három alka­lommal is súlyos mértékben fertőződtek a fák, amit a fo­gékony fajtájú, védtelenül hagyott példányok egyre ne­hezebben viseltek el. CSERES ZOLTÁN A betegség gazdasági jelentősége túlnő a termés mennyiségének és minőségének a csökkenésén, hi­szen a hajtások, vesszők, ágak köz­vetlen pusztításával jelentősen romlik a fák állapota, megrövidül az élettartamuk. Á betegség tünetei a meggy virágán, hajtásán, vesz- szőjén, ágán valamint a meggy gyü­mölcsén is észlelhetők. A legkoráb­ban észrevehető tünetet a virágok mutatják tavasszal. A fertőzés kö­vetkeztében egyes virágcsokrok - elsősorban a vesszők végein - fonnyadni és bámulni kezdenek a körülöttük levő levelekkel együtt, majd a fonnyadás tünete rövid időn belül kiterjed a beteg virágokat, le­veleket hordozó zöld hajtásokra, végeik fonnyadtan csüngenek. A fertőzésre kedvező páradús, kö­dös időjárás hatására a beteg virá­gok, levelek, hajtások száma jár- ványszerűen teljed, melyek néhány nap múlva elfonnyadnak, nem hul­lanak le, egész évben a fán marad­nak, amíg a szél le nem fújja őket. A fertőzött virágrészeken, legtöbb­ször a virágkocsányok apró, ám szemmel látható szürke penészpár­nácskák jelennek meg. Ä fertőzött hajtás csúcsa a levelekkel együtt el­A betegség folyama­tában meghatározó a vi­rágok fertőzése. bámul, elszárad. Az egészséges és a fertőzött hajtásrészek határvonalá­nál a mézgacsepp a jelző tünet, és ezeken a részeken a fertőzés terje­dése a szövetek elbarnulásával jól nyomon követhető. A betegség a meggy gyümölcsén a seb körül, vagy az egymással érint­kező részeken egyre nagyobbodó, barna színű rothadás formájában jelentkezik, amely rövid időn belül az egész gyümölcsre átterjed. A rothadó foltokon szürke penész­párnácskák csak elszórtan, alakul­nak ki. A betegség végső fázisában a gyümölcskocsány elbarnul, el­szárad, a gyümölcs mumifikálódik és a fán marad. A meggy moníliás betegségének tüneteit gyakran összetévesztik a kései fagyok vagy a dér okozta hajtásszáradással. Á különbség itt az, hogy fagy hatásá­ra a fa összes virága elpusztul, míg a moníliás betegség esetében az ágakon maradnak egészséges vi­rágcsokrok is. A gomba a fertőzött fás részekben micélium formájában telel át, ta­vasszal fejlődésnek indul, és új pe­nészpárnák keletkeznek. A beteg­ség folyamatában - a meggy eseté­ben - meghatározó a virágok fertőzése. Virágzáskor a gomba szaporítóképletei, a konídiumok, a kinyílt virágok bibéjére kerülnek, ott csíratömlót hajtanak, bejutnak a bibecsatornába, majd a magkez­deménybe, ezzel a virágok teljes pusztulását idézik elő. Az elszá­radt virágkocsányon, sziromleve­leken páradús időben penészpár­nácskák jelennek meg, melyekről a vegetáció ideje alatt a fertőzés tovább terjedhet. A gyümölcsöket a Monilia laxa a sebeken, például rovarkártétel okozta sérüléseken, jégverés, mechanikai vagy fizioló­giai gyümölcssérülésen keresztül tudja megtámadni. Az egymással érintkező gyümölcsökbe az épp héjon keresztül micélium formájá­ban is képes terjedni a gomba. A gyümölcsön akár 1-2 nap alatt rothadó foltok jelennek meg. Az a tünettípus főleg az érett gyümöl­csöt veszélyezeteti, és teljes gyü­mölcsrothadást eredményez. Szá­raz időjárási körülmények között a gyümölcsrothadás folyamata meg­szakadhat, ekkor a gyümölcs mu­mifikálódik, ezek akár maradva, akár a talajra hullva a betegség to­vábbi súlyos hordozói. A betegség hajlamosító tényezői közé sorolandók a fogékony meggyfajták, a hűvös, csapadékos, páradús időjárás a fertőzés idején, valamint a kedvezőtlen termesztési körülmények, például a mély fek­vés, pangó víz, a sűrű, zárt lombo­zat és az elhanyagolt ültetvény (akár utcákon, tereken stb.). A mo­níliás betegség ellen sikeresen csak komplex módon lehet védekezni, beleértve a beteg részek lemetszé- sét, a gyümölcsmúmiák összegyűj­tését és megsemmisítését, valamint a megfelelő fajta, tenyészterület, koronaforma kialakítását. Azonban az eredményes védekezés legsarka­latosabb pontja az optimális időben és jó minőségben végrehajtott tava­szi lemosó permetezés. A rügypattanástól a fehérbimbós állapotig egy, szükség esetén két alkalommal kell elvégezni, ismé­telten réztartalmú készítménnyel, amelyek közül a rézszulfát Kupri- kol 50 0,5%, Cuprofor 501 SC 0,5%, Kuprotix 20 DKV 0,45% Cuprocaffaro 0,4%, vagy réz-hid- roxid hatóanyagú Champion 50 WP 0,5%, Cuproxat FW 0,5%-ot javasoljuk. Kizárólag a megelőző védekezéstől remélhetünk jó ered­ményt, ezért fehérbimbós állapot­ban mindenképpen permetez­zünk. A virágzás időtartamától, valamint a gombaölő szerek hatás- tartamától függően a fővirágzás­ban és a virágzás végén szükséges a védelem. Az erős fertőzési körül­mények kialakulásakor jó ered­ményt a felszívódó készítmé­nyektől várhatunk, mint a Baycor 25 WP 0,075%, Horizon 250 EW 0,1%, Syllit 65 0,075%, Rubigan 12 EC 0,05%, Systhane 12 EC 0,06%, Delan SC 0,07%, melyet 10-14 nap múlva kell szükség ese­tén megismételni. A kontakt hatá­sú permetszerek közül használ­junk Merpan 50 WP vagy Merpan 80 WDG 0,2%, illetve Dithane vagy Novozir MN 80 0,2%, Rovral Flo 0,2%, melyet hét nap múlva kell megismételni. Megfelelő vé­dekezés nélkül a védtelenül ha­gyott fák egyre nehezebben viselik el a gyakori fertőzéseket, így a fák élettartama megrövidül, és a pusz­tulásuk okozója is lehet. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony március 15-én Komárom március 15-én Rimaszombat március 15-én Losonc március 15-én Kassa március 8-án sárgarépa 18-20 Sk/kg 12 Sk/kg 20 Sk/kg 12-20 Sk/kg 14-18 Sk/kg petrezselyem 38-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 40 Sk/kg 39-42 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg 20 Sk/kg X X 22 Sk/kg paprika 50-70 Sk/kg X 70 Sk/kg 7095 Sk/kg 75 Sk/kg karalábé HH18-20 Sk/kgfHH 3-6 Sk/db 20 Sk/db 24 Sk/db 19 Sk/db zeller 20-22 Sk/kg 8-10 Sk/db 20 Sk/db 17-22 Sk/kg 20 Sk/kg káposzta ■B 7-8 Sk/kg— NHHfp-7 Sk/kg 15 Sk/kg 6 Sk/kg 7-8 Sk/kg fejes saláta 12 Sk/kg 6-10 Sk/db X 15-20 Sk/fej X cékla 12Sk/kg 10-12 Sk/kg X 10 Sk/kg 13 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 1012 Sk/kg 14-20 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 44-60 Sk/kg 50-52 Sk/kg bbhbbhhií 5060 Sk/kg 60 Sk/kg karfiol X 40 Sk/fej 45 Sk/db 48 Sk/db 45 Sk/db dió , . 130 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 130 Sk/kg hónaposretek 15-18 Sk/csomó X X 15-18 SK/csomó X kel 18-20 Sk/kg 812 Sk/fej 20 Sk/kg 16 Sk/kg X alma 12-24 Sk/kg 16-24 Sk/kg 13 Sk/kg 1020 Sk/kg 16-25 Sk/kg torma 70-80 Sk/kg 10 Sk/csomó X X 90 Sk/kg fokhagyma 56-68 SK/kg 6065 Sk/kg 55 Sk/kg 58-60 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 44-56 Sk/kg X X 60 Sk/kg 60 Sk/kg tojás 3,20-3,30 Sk/db 2,803,00 Sk/db 2,80 Sk/db 2,903,00 Sk/db 3-3,40Sk/db méz 80-100 Sk/kg 75-85 Sk/kg 70 Sk/I X 80 Sk/I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom