Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-13 / 60. szám, kedd

10 TÉMA: ESTERHÁZY JÁNOS GRÓF ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 13. GLOSSZA Miklosko egyedül Valószínűleg senki sem kételkedett abban, hogy Frantisek Miklosko, a KDH parlamenti képviselője elfogad­ja a meghívást, és vasárnap megjele­nik az Esterházy Emlékünnepségen Budapesten, az Országházban, hogy átvegye az emlékérmet Bizonyára senki sem feltételezte, hogy megha­jol a szlovák külügyminisztérium óhaja előtt, és ignorálja azt az ünnep­séget, melyen hivatalosan rajta kívül csak az MKP politikusai képviselték Szlovákiát Lehet, hogy Esterházy János gróf ellentmondásos poli­tikus volt - ezt politológusok­nak, történészeknek kellene el­dönteniük, miután elemezték politikai pályafutását-, de egy dolog tény marad: egyedül mert kiállni a zsidók deportálására vonatkozótörvény ellen. Parla­menti képviselőtársai a birka­szellemet - amit elegánsan párt­fegyelemnek is nevezhetünk - követték. Ha emiatt restellkedne a szlovák külügyminisztérium, érthető lenne, de a jegyzék nem erről szólt. Ezért volt a sok évi átlagnál értékesebb Miklosko je­lenléte, s ezért is fogadták vas­tapssal az Országházban, (g) A Pro Probitate - A helytállásért-díj első kitüntetettje Magyar mártírpolitikus ÖSSZEFOGLALÓ Csáky Pál, a Magyar Koalíció Párt­ja (MKP) alelnöke az Esterházy Emlékünnepségen Esterházy és a szlovákiai magyarság címmel tar­tott méltató beszédében kiemelte, hogy a főrendű politikus hű tudott maradni belső értékeihez a legne­hezebb körülmények között is. - Olyan emberről van szó, akinek a legnagyobb bűne az volt, hogy a Cseh-Szlovákiában élő magyar kö­zösség meghatározó alakjává és szimbólumává vált. Csáky Pál em­lékeztetett rá: a szlovákiai ma­gyarság Esterházy Jánost a magá­énak vallja; ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy elsőként a felvi­(Archív felvétel) déki magyar mártírpolitikus ré­szesült a Pro Probitate - A helytál- lásért-díjban.- Esterházy János szerencsés géne­ket örökölt, s ez messze kiemelte őt abból a társadalmi rétegből, amelybe beleszületett - hangsú­lyozta az előadó. A XX. század első fele megmutatta, hogy a kiváltsá- gosabb osztályok tagjai a megpró­báltatások esetén igencsak megal­kuvó álláspontot képviseltek, csa­kúgy, mint néhány évtizeddel később gyakorta a hatalomnak eg­zisztenciálisan kiszolgáltatott ér­telmiség hívta fel rá a figyelmet. Csáky Pál hangsúlyozta: bár a szá­zadik évforduló ténye patetikus ünnepélyességre csábít, nem ta­gadhatjuk le, hogy ebben a folya­matban mindenki, bizonyára Es­terházy is követett el hibákat. Véle­ménye szerint felfoghatatlan pél­dául, hogy bízott Gustáv Husák szavaiban, aki a háború után bel­ügyi megbízottként számottevően hozzájárult, hogy Esterházy János sorsa tragikus fordulatot vegyen.- Ha Esterházy úgy gondolta, hogy 1942-es egyértelmű maga­tartása a zsidórendeletek kapcsán utóbb akár védelmet is nyújthat neki, keserűen kellett csalódnia - fogalmazott Csáky Pál. Az MKP al­elnöke ünnepi beszédében hang­súlyozta: Esterházy János túlnőtt szűkebb hazáján, így nemcsak a szlovákiai, hanem az egész ma­gyarság kegyelettel őrzi emlékét. ESTERHÁZY JÁNOS GONDOLATAI 4 Soha semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amley önként mond le valamely jogáról. 4 Az élet nem az egyén létére korlátozott valami, hanem az örök­kévalóság megnyilatkozása. 4 A teremtő ránk bízta az életet, hogy benne alkotótársaivá le­gyünk. Alkotás csak a jó, az eszményi irányában lehetséges. Ami a jóval, az eszményivel ellenkezik, az bűn, és bukáshoz vezet. 4 A zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslat tartalma olyan, hogy azt semmiképpen sem tehetném magamévá és nem szavaz­hatom meg. 4 Legfiatalabb korom óta mindig zsidóellenes beállítottságú vol­tam és az is fogok maradni, ami ellenben nem jelenti azt, hogy sza­vazatommal hozzájáruljak egy olyan törvényhez, mely minden is­teni és emberi jogot lábbal tipor. 4 Modern és haladó vagyok, beilleszkedem a mai korba, befoga­dom az új eszmeáramlatokat, de csak kereszténységem és magyar­ságom szűrőjén át engedik nekik teret az érvényesüléshez. 4 Távol tartok magamtól minden olyan konzervativizmust, amely maradiságot, vagy csökönyös ragaszkodást jelenthetne a múlt be nem vált, értéktelen eszméihez vagy alkotásaihoz. Ma minden kul­turált állam intézményesen védi műemlékeit, így kell cseleked­nünk nekünk is értékes hagyományainkkal. Ha megtagadnék őket, ha megtagadnék múltunkat, akkor önmagunk sírját ásnánk meg. Mi magyarok, a nemzetek közösségében, az európai együttesben... is csak akkor maradhatunk mindenki által megbecsült, értékes té­nyezők, ha megóvjuk minden magyar jellegzetességünket. 4 Mi vallásos érzésünket és hitünket, legyünk akár katolikusok, akár protes­tánsok, soha nem süllyesztjük a politika kétes értékű eszközévé. 4 Mi a kereszt helyébe nem helyezzük a nyilat, mi megmaradunk a krisztusi kereszt mellett, az a mi jelvényünk!... A nemzeti szocializ­mus német termék, nem kiviteli cikk! 4 Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók ki­telepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elis­meri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. Tudom, hogy a törvényjavaslat nagyon sok szlovák képviselőtársamnak nem feleszik, de ezek pártfegyelemből nem mernek fellépni a javaslat ellen. En ellenben, mint az itteni ma­gyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istente­lennek és embertelennek tartom. 4 Ha lelki szemünk elé idézzük a bolsevista uralmak borzalmait és gaztetteit, akkor csak egyet kérhetünk az Úristentől, hogy engedje meg minél kevesebb áldozat árán ennek az egész világot megméte­lyezni akaró mozgalomnak minél előbb való teljes letörését. Esterházy János gróf élete és sorsa eklatáns szimbólumává vált a felvidéki magyarság sorstragédiájának Erkölcsi mérce, emberi példa Esterházy János emléktáblája Budapesten, a Szép utca 3. számú ház falán Esterházy János gróf a 20. századi magyar történelem - méltatlanul feledésbe merült - politikus egyénisége, aki­nek bátorsága, politikai és emberi magatartása, majd mártíromsága erkölcsi mérce és példa a ma élő nemzedé­keknek is. Korszerű módon képviselte a kisebbségi ma­gyarság érdekeit a két világ­háború közti Szlovákiában. ÖSSZEÁLLÍTÁS Élete és sorsa eklatáns szimbólu­mává vált a felvidéki magyarság sorstragédiájának. Estreházy Já­nos gróf száz évvel ezelőtt, 1901. március 14-én született Nyitraúj- lakon. Az 1920-as évek közepétől a csehszlovákiai magyarok fárad­hatatlan, bölcs és emberséges po­litikai védelmezője. Mint parla­menti képviselő és mint a Magyar Keresztényszocialista Párt elnö­ke, később az Egyesült Magyar Párt alelnöke áldozatos harcot folytatott a magyar iskolák fenn­maradásáért, a magyar nyelv visszaszorítása és a magyar nem­zetiség minden hátrányos meg­különböztetése ellen. A bécsi döntés után vállalta, hogy Szlo­Az 1920-as évektől a csehszlovákiai magyarok politikai védelmezője. vákiában marad és a magyarok képviselőjeként tovább védelme­zi érdekeiket. (Az 1938-as kassai beszédében kérte a magyar kor­mányköröket, hogy adják meg a magyarországi szlovák kisebb­ségnek mindazokat a jogokat, amelyeket ő a prágai kormánytói annak idején a szlovákiai magyar kisebbségnek kért.) A hitleri fasizmus veszélyét korán felismerve politikusként kemény munkát végzett, hogy a csehszlo­vákiai magyarság a harmincas évek‘végén, a Csehszlovák Köz­társaság legkritikusabb éveiben, sőt még Tiso önálló, fasisztabarát Szlovákiájában is távol tartotta magát minden szélsőségtől. 1942-ben, amikor Hitler nyomá­sára a szlovák parlament megsza­vazta a szlovákiai zsidók deportá­lására vonatkozó törvényt, Ester­házy János volt az egyetlen, aki nemmel szavazott, és minden fó­rumon tiltakozott az embertelen tett végrehajtása ellen. Sok len­gyel, francia, zsidó és cseh mene­kültet segített magyarországon keresztül Nyugatra. 1945-ben, az új csehszlovák ál­lam megszületésekor Gustáv Hu­sák - akkori belügyi megbízott - Pozsonyban letartóztatta Ester- házyt, és átadta a szovjet NKVD ügynökeinek, akik a Szovjetunió­ba deportálták, ahol különböző börtönök és Gulágok lakója volt. Közben, 1947-ben, Csehszlováki­ában, távollétében halálra ítél­ték. A vád: Csehszlovákia szétve­rése és a fasiszta eszmékkel való kollaboráció. A Szovjetunió 1949-ben kiadta a súlyosan beteg Esterházyt Csehsz­lovákiának, ahol halálos ítélet várt rá. A köztársasági elnök a halálos ítéletet életfogytiglanra változtat­ta. Ettől kezdve börtönről börtön­re hurcolták 1957. március 8-ig, halála napjáig. Holttestét az ol- mützi krematóriumban hamvasz­tották el, de hamvait mind a mai napig nem adták ki a családnak. A koholt vádak alól sem Csehszlová­kia, sem Szlovákia nem mentette fel Esterházy János grófot. Az MKP nevében Bugár Béla elnök vette át az Esterházy Émlékérmet Frantisek Miklosko és Lénár Károly pápai esperes-plébános Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint Esterházy emberi nagysága megegyezik Wallenbergével Egy felvidéki magyar helytállása ÖSSZEFOGLALÓ Az idei Estreházy Emlékünnepsé­gen Németh Zsolt értékelte az MKP tevékenységét. A magyar kül­ügyi államtitkár véleménye szerint Esterházy János olyan politikai és intellektuális személyisége a XX. századi történelemnek, akitől minden időben, és minden körül­mények között távol állt mindenfé­le konfrontációs szándék. Elköte­lezett magyar politikusa volt a kö­zép-európai népek közötti együttműködésnek akkor is, ami­kor jobb- és baloldali szélsőségek fenyegették a közép-európai kis népek önállóságát és szabadságát - mutatott rá a magyar külügyi ál­lamtitkár. Németh Zsolt vélemé­nye szerint Esterházy János embe­ri nagysága megegyezik Raoul Wallenbergével, és a felvidéki ma­gyar mártír politikus példája hoz­zájárul Magyarország és Szlovákia közeledéséhez. A külügyi államtit­kár a szlovák külügyminisztérium által kiadott jegyzékkel kapcsolat­ban elmondta: magyar részről időben tájékoztatták a szlovák fe­let arról, hogy Esterházy János­emlékünnepségre kerül sor Buda­pesten, éppen ezért értetlenül áll­nak a szlovák külügyminisztérium tiltakozása előtt. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány kezdeményezi-e Ester­házy János politikai rehabilitálá­sát, Németh Zsolt kijelentette: a magyar kormány nyitott e kérdés­ben, ugyanakkor szeretnék elke­rülni, hogy a történelmi viták poli­tikai dimenziót kapjanak. - Úgy vélem, egy kis időnek el kell telni ahhoz, hogy Szlovákiában rehabi­litálják Esterházy Jánost. Ugyan­akkor biztos vagyok abban, hogy ez előbb vagy utóbb, de megtörté­nik - közölte az államtitkár. Esterházy Alice grófnő, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, elöl Mádl Fe­renc magyar államfő, az Esterházy Emlékünnepség fővédnöke (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom