Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-10 / 58. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 10. Politika 5 Kvarda József: Brüsszelben megmondták, hogy a megyék létrehozása nélkül Szlovákia nem kerülhet be az Unióba Igazságtalanok velünk szemben Amióta a Magyar Koalíció Pártjának képviselői kivonultak a koalíciós tanács üléséről, a közigazgatási reformról folytatott tárgyalások megrekedtek. Kérdés, hogy a szlovák kormánypártok az ellenzékkel fog- nak-e egyezkedni, vagy pedig folytatják a tárgyalásokat az MKP-val. SZABÓ MÓNIKA Kvarda Józseffel, az MKP közigazgatási szakértőjével az időveszteség következményeiről, az MKP, illetve a kormány javaslatáról beszélgettünk. Szakmai szempontból milyen következményekkel járhat a közigazgatási reformról folyó tárgyalások megtorpanása? Annak a veszélye fennáll, hogy ezáltal késhet az EU-hoz és a NATO- hoz való csatlakozás. Brüsszelben világosan kifejtették, hogy a megyék létrehozása nélkül Szlovákia nem kerülhet be az Unióba. Ebben a térségben mi vagyunk az utolsó ország, ahol a helyi önkormányzatok, a települések, városok olyan atomizált állapotban vannak, hogy képtelenek a központtal bármilyen harcot a polgárok érdekében megvívni, mivel a regionális szint hiányzik. Vannak a helyi ön- kormányzatok és a parlament, közte nincs regionális parlament. Ez a helyzet a demokrácia megcsorbításának lehetőségét hordozza magában, mert regionális szinten semmilyen, a polgárok által választott közvetlen szervek nem működnek. A helyi szervek képtelenek arra, hogy regionális érdekeket megelevenítsenek. Az EU alapjaiból is csak akkor részesedhetünk, ha végbemegy a reform. Az uniós pénzek az ún. strukturális alapokból a régiók fejlesztésére mennek, nem pedig a kormányoknak adják.. Mivel Szlovákiában nincsenek megyék, nincs hova ad» December első felé- r ben a megyei választásokat meg kell ** tartani. NV ni ezt a pénzt, nincs mód fölemelni a problémás régiókat. Ehhez lenne megfelelő eszköz a megyei parlament és végrehajtó szervei. A késlekedés a regionális parlamenti választások időpontját is veszélyezteti? A választásokat még az idén le kell bonyolítani. A következő évben erre már biztosan nem kerül sor, mivel a jövő év a nagy választások éve, kizárt dolog, hogy ezzel foglalkozni lehessen. December első felében a választásokat meg kell tartani. Hat hónappal ezt megelőzően kell hatályba lépnie a vonatkozó jogszabálynak. Ahhoz, hogy a választásokat meg lehessen ejteni, szükség van a területi felosztásról szóló törvényre, mivel ez határolja be azokat a területeket, ahol a parlamenteket meg kell választani, és szükség van a megyei válaszben a Nagyszombati kerületen belül továbbra is utolsó helyen maradjon a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás, a Nyitraiban pedig a Komáromi és az Újvári. Ezt az igazságtalanságot nem tudjuk elfogadni, és ez Szlovákiának sem lehet az érdeke. Például Gömör-Nógrád megye létrehozásának egyetlen érve - amivel egyetértünk -, hogy a térség olyan rossz gazdasági és szociális helyzetben van, hogy ha ide nem telepítenek államigazgatási, önkormányzati szerveket, nem lehet felemelni. Nyugaton miért nem működhet így? „Mi nem tudjuk elfogadni az észak-déli felosztást" (Archív felvétel) fásokról szóló jogszabályra is. Ezek hatályba lépése után december 15-ig lehet létrehozni a megyei önkormáyzati szerveket. A területi felosztában azonban egyelőre nem sikerült megegyezni. A kormánypártok - az MKP kivételével - jelenleg a 12 megyés felosztás elfogadásához állnak a legközelebb... Megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy az SOP a nyolcmegyés rendszerre állt át, és a baloldal is tárgyal erről a lehetőségről. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a koncepció hullik szét. Az MKP a 12-es vagy a 12-eshez közeli modifikált verziót tudja elfogadni. Ha képes a kormánykoalíció 12 megyében megoldani a problémánkat, akkor a 12 is jó, ha csak a tizenharmadikkal lehet megoldani, akkor a 13 is jó. Mit eredményezne a 12 megyés, a nyugaton minden változatlan marad elvre épülő kormányjavaslat elfogadása a nyugati, illetve a keleti országrészben? Nyugaton négy kerület maradna ugyanazon határokon belül. A Trencséni, a Nyitrai, a Nagyszombati és a Pozsonyi kerület olyan maradna, csak megyei szintre emelve, ahogyan azt a Meciar- kabinet 1996-ban kigondolta. Akkor éppen mi bíráltuk a legvehe- mensebben ezt a megoldást. Ez a kritika helytálló volt, amit az is bizonyít, hogy most, e négy kerület kivételével, az összes többit át szeretnék alakítani. A koalíciós partnerek tudják, hogy ez a beosztás senkinek sem felel meg. Azt viszont nem értjük, miért lenne megfelelő, ha az ország kétharmadát átalakítanák, egyharmadát pedig csak azért nem, hogy a mi ügyünk megoldhatadanná váljék. Azzal magyarázzák, hogy el akarják kerülni az etnikai alapon történő felosztást. Ez nem alapvetően etnikai probléma. A Niznansky úr által kidolgozott 14 kritériumnak az első pontja kimondja: a megyéket úgy kell kialakítani, hogy azok gazdasági központok köré épüljenek. Egy 1998-ból származó dokumentum szerint a Duna menti térségnek egyértelműen Komárom és Érsekújvár a gazdasági központja, nem pedig Nagyszombat, Nyitra vagy Pozsony. Ha a szakemberek így látták, akkor mi ezzel a gond? Azt az érvet, hogy mi etnikai alapú megyét akarunk létrehozni, csak azért használják, mert szakmailag nem tudják megvédeni elméletüket. Akkor mégis mi a probléma gyökere? Az, hogy itt vannak az ivóvízkészletek, amelyek az alkotmány szerint állami tulajdonban vannak, tehát ez is csak inkább ürügy. Talán gondot okozhat - habár ezt még senki nem mondta ki - a bősi erőmű. Ez egy olyan stratégiai pont, amely miatt problémáznak. Szerintem egy megyei felosztásnál ez sem lehet gond. A kormányjavaslat keleten milyen változásokat eredményezne? Mi úgy szerettük volna, hogy Tő- keterebes Királyhelmeccel együtt Kassához tartozzon, s legalább 20 százalékos legyen a magyarok aránya. Ez a nyelvhasználat miatt fontos. Az egyik legfontosabb önkormányzati funkció a kommunikáció az emberekkel. Aki az arányt 20 százalék alá akarja csökkenteni, azzal a szándékkal teszi, hogy az ott élő emberekben a nyelvhasználatot visszaszorítsa, és egy idő után kiölje. Mi nem tudjuk elfogadni az észak-déli felosztást, mert már csak 10-11 százalékos lenne a magyarság aránya. Ez még csak nem is történelmi felosztás, mert az egykori Bereg megye nem így nézett ki. Keleten valóban a kisebbségi érdekeket védjük, és nem szeretnénk a 20 százalék alá való csökkentést, mert ezzel kulturális, nyelvi problémák merülnének fel. A kormánypártok igazságos pénzelosztásról beszélnek. Javaslatuk elfogadásával viszont ez nem igazán valósulhat meg. Ők ezt úgy látják, hogy az igazságos pénzelosztást csak keleten valósítják meg, ami nagy vonalakban el is fogadható. Nyugaton a pénzelosztást úgy akarják egyenlődenné tenni, hogy minden marad a régiben. Tehát, hogy az ádagkeresetekMi lesz a járásokkal, illetve a járási hivatalokkal? A járás adminisztratív egység, melynek a határai megmaradnak, mert a rendőrség, az adóhivatalok, az ügyészség, a tisztiorvosi szolgálat valamilyen körzethez kell, hogy kapcsolódjon. Egy ilyen mértékű decentralizáció mellett a járási hivatalokra a jelenlegi formában nem lesz szükség. Nagy valószínűséggel a hivatalokat a belügyminisztériumhoz tartozó specializált államigazgatási egységek váltják fel, melyek általános államigazgatási jellegű feladatokat látnának el, mint például a választások. Ebben már megvan az egyezség? Úgy tűnik, hogy e téren már nincs probléma. A járások tehát változatianok maradnak? Ezt a kérdést is fel lehetne vetni, mert nagyon nagy aránytalanságok vannak. A megyésítés után csökkenhet a járások száma, és elképzelhető, hogy a megyéknek lehet olyan jogkörük, hogy saját területükön a \\ A koalíciós partne- r rek tudják, hogy ez a beosztás senkinek . . sem felel meg. \\ belső igazgatást kicsit korrigálják, hatékonyabbá tegyék, és ezáltal változtassanak az aránytalanságokon. Ennek ugyan nincs különösebb jelentősége, csak annyi, hogy a köz- igazgatás speciális területei közelebb kerüljenek az állampolgárhoz. Tehát adott esetben nem Duna- szerdahelyre, hanem Somorjára kellene menni. Ez adminisztratív jellegű dolog, melynek csak akkor lenne nagy jelentősége, ha minden marad a jelenlegi állapotban. A magyarság szempontjából mely hatáskörök átruházása a legfontosabb? Kisebbségi vonatkozásban a hatáskörök átruházása az iskolaügy és a kultúra területén rendkívül fontos. Az alapiskolák átkerülnének a helyi önkormányzat hatáskörébe, ami a gazdasági ügyeket illeti. Tehát ők lesznek az iskola létrehozói, fenntartói. Szakmai téren természetesen megmarad az állami befolyás. A középiskolák a megyei szinthez kerülnek át. A kultúra területén a színházak és minden kulturális intézmény helyi vagy regionális szintre kerül. De a többi hatáskör átruházása is nagyon fontos. A polgár helyben intézheti ügyeit, ami sokkal gyorsabb, ésszerűbb, nyomonkövethető és számonkérhető. Csáky Pál óvatosságra int - az első aggasztó hírek két hónappal ezelőtt érkeztek a kormányhivatalba Kettős ellenőrzés alá kerülnek a roma pályázatok ÚJ SZÓ-JELENTÉS Kassa. A roma kisebbség problémáinak kezelésére létesült kassai ügynökség vezetője nemrég belorusz politikai és vállalkozói érdek- csoportokkal való kapcsolattartás, illetve pénzügyi spekulációk gyanújába keveredett. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, mire az iroda vezetője lemondott, ám az őt ért vádakat elutasítja, lépését pedig azzal indokolja, hogy az ügynökség jóhírének megőrzése érdekében jobbnak látja a távozást. Az első aggasztó hírek két hónappal ezelőtt érkeztek a kormányhivatalba, amikor is több forrásból jelezték, hogy a roma pártok és társulások szövetségében, illetve az ügynökségen nincs minden rendben. Csáky kötelességének érezte, hogy erről tájékoztassa a kormányt, a nyüvános- ságot, illetve a kezdeményezést lelkesen támogató államfőt. A jövőben nem zárkózik el az említett jogi személyekkel való együttműködés elől, viszont mindenkit óvatosságra és fokozott figyelemre int. A miniszterelnök-helyettes az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a közpénzekkel való visszaélések kiküszöbölése végett valamennyi roma pályázat kettős ellenőrzés alá kerül: a kormányhivatal, illetve a pénzügyminisztérium szűrőjén kell átmennie. Ez az intézkedés „nevelő szándékú”, Csáky szerint ugyanis a roma vezetőknek is meg kell tanulniuk becsülni a támogatásokat, illetve a pályázatban feltüntetett célra felhasználni azokat. Csáky sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy gyanúja beigazolódott. Az adófizetők pénzének jogszerű felhasználását vizsgálva a jövő héten ismét találkozik a Nemzeti Munkahivatal igazgatójával, akitől elsősorban azt szeretné megtudni, támogatták-e már anyagilag a szóban forgó roma ügynökséget. -juk RÖVIDEN Schuster a régi, bevált modellért Pozsony. Tegnap az államfő is bemutatta saját modelljét a közigazgatási reformmal kapcsolatban. Rudolf Schuster szerint a három plusz egy kerület, valamint ugyanennyi magasabb szintű közigazgatási egység lenne az optimális. Ugyannakkor kijelentette, értékelné, ha a koalíció megegyezne az ellenzékkel a nyolcmegyés elképzelést illetően. Tudniillik szerinte jelenleg a legtöbb támogatást az utóbbi élvezi. (TASR) Vasutasok villanyáram nélkül Pozsony. Naponta 72 ezer koronás többletköltséget jelent a Szlovák Vasutaknak az, hogy az áramszolgáltató több helyen lekapcsoltatta a vasút létesítményeit a hálózatról. A vasút eddigi többletköltségei már 583,6 ezer koronára rúgnak. A kényszerhelyzetbe került állami vállalat saját áramszolgáltatóit vetette be, ezek üzemeltetése azonban lényegesen drágább. (SITA) Minőségi munkát végzett a külügy Kassa. Nem ért egyet a lemondatását célzó törekvésekkel a kormány kisebbségi és emberi jogi alelnöke. Csáky Pál szerint a nemzetiek (SNS) képviselői nem ismerik a kisebbségi nyelvi charta elkészítésének, illetve elfogadásának körülményeit. „A külügyminisztérium minőségi munkát végzett a dokumentum elkészítésekor, amely a környező országok számára is példaként szolgálna” - nyilatkozta. (SITA) Ki tudja, ha Martin Frone nem? Pozsony. Feszült légkörben folyt a vita a készülő felsőoktatási törvénytervezet legkényesebb részeiről, az előnyökről és hátrányokról az oktatási tárca államtitkára, valamint a Komensky Egyetem tanárai és diákjai között az intézmény aulájában. Devínsky rektor leszögezte: a javaslat ugyan megerősíti az egyetemek gazdasági önállóságát, a másik oldalon viszont megnyirbálja a tudományos szervezetek jogait. Martin Frone államtitkár viszont cáfolta, hogy a tervezetet idzárólag olyan hivatalnokok állították volna össze, akik nem ismerik az egyetemek valós helyzetét. (SITA) Fico megcélozta a nőket Pozsony. A nőknek a társadalomban elfoglalt helyéről gyakran esik szó, ám alig történnek konkrét lépések a helyzet javítása érdekében. A Smer ezért kezdeményezések egész skáláját indítja a nők össztársadalmi egyenrangúsodásáért, közölte a párt főmenedzsere. Monika Benová szerint az első igazi lépést a Munkatörvénykönyv módosítása jelentené: a nők egy nap szabadságot kapnának havonta, hogy gyermekeikkel nyugodtan foglalkozhassanak. (SITA) Az adatvédelmi biztos álláspontja Pozsony. Az adatvédelmi biztosnak nincs kifogása az ellen, hogy a közlekedési vállalatok felhasználják ügyfeleik személyi számát, de csak akkor, ha tiszteletben tartják a törvényt. Vagyis ha a bérleteken a vállalat feltünteti a személyi számot, azzal megsérti a vonatkozó jogszabályt. Pavol Húsár közölte: a törvény megengedi ugyan bizonyos dokumentumokon a személyi szám feltüntetését, de egy bérletigazolvány nem tekinthető ilyen okmánynak. (TASR) Niznansky kormánybiztos egészen másként látta Nem vonult ki az MKP? SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Viktor Niznansky, a köz- igazgatási reform kormánybiztosa nem ért egyet Kvarda József azon véleményével, hogy a koalíciós partnerek a területi felosztás bármilyen - az MKP által előterjesztett - alternatíváját elutasították volna a legutóbbi tárgyalások folyamán. Niznansky szerint az sem igaz, hogy az MKP kivonult a koalíciós tanács ominózus üléséről: „Az MKP nem hagyta ott a megbeszélést, hanem annak végeztével sor került a sokat emlegetett kézfogásra, és az MKP kéviselői elsőként hagyták el a termet.” Hozzátette, a koalíció többi része még egy kis ideig együtt maradt. Pavol Hamzík, az SOP elnöke Bugár Bélával együtt akart távozni, ám meggondolta magát, és maradt. „Számomra értheteden, hogy ilyen fontos dolgokban miért nem reagálnak a politikusok. Egy hete már másról sem beszélnek, csak az MKP kivonulásáról” - jelentette ki a kormánybiztos. Kassának valódi eurorégiós központtá kell válnia Pozitív fejlemények ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A romakérdés és a Kassa- Miskolc Eurorégió képezte Csáky Pál kormányalelnök és Zdenko Trebula kassai főpolgármester találkozójának fő témáját. Csáky nagyra értékeli a soknemzetiségű város vezetésének a tolerancia és a multikulturális értékmegőrzés terén végzett munkáját. Ezért sem szerencsés, hogy külföldön Kassa elsősorban roma lakosairól híres, az unióban keveset tudnak az elmúlt évek pozitív fejleményeiről. A kormányalelnök ezért külföldi útjaira szívesen magával vinne sikeresen működő roma tánccsoportokat, gyermekrajz-kiállításokon jól szereplő ifjú művészeket, valamint néhány „ilyen volt, ilyen lett” jellegű filmtekercset a hírhedt Lunik IX. városrészről. A lakótelep rend- észei egyébként 450 ezer korona rendkívüli kormánytámogatásban részesülnek, a helyi iskolát pedig remélhetőleg szeptemberig sikerül kibővíteni. Az anyagi hátteret az Európai Feljesztési Bank segítségével szeretnék megteremteni, ennek érdekében Csáky már jövő a kedden tárgyalni kíván az oktatásügyi és a pénzügyminiszterrel, hogy csütörtökön a kormány elé kerülhessen a kérdés. A sietség egyik oka az októberben Kassán megrendezésre kerülő szlovák-EU vegyesbizottsági ülés, melyen brüsszeli képviselők is részt vesznek. A város valódi eurorégiós központtá válása érdekében Csáky a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út ügyében is segítséget ígért. A miniszterelnök-helyettes szerint a szlovák, illetve a magyar kormánynak közösen kellene pályáznia uniós pénzekért, a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd finanszírozásának mintájára. (juk)
