Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-08 / 56. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 8. Idén is megrendezik az országos versenyeket és a regionális fesztiválokat is, májusig minden Csemadok-rendezvényen tájékoztatást nyújtanak a közelgő népszámlálásról Emelkedik a színvonal a színpadokon Sikeres volt a Blaha Lujza születésének 150. évfordulójából megrendezett gálaest FARKAS orró ozgalmas, rendezvényekben tartalmas évet zárt tavaly a Csemadok Rima- szombati Területi Választmánya, de ami a terveket illeti, az idén sem lesz ez másképpen. Vörös Attila területi titkár szerint a két országos szintű rendezvényen kívül ebben az évben is megszervezik a már hagyomáA Gömöri Magyarok Kulturális Fesztiváljának házigazdája az idén Abafala lesz. nyosnak számító regionális fesztiválokat. Ezek közül a legszínvonalasabbak közé sorolható a március 23- án sorra kerülő 8. gyermek-folklór- fesztivál. „Ezt a rendezvényünket minden évben Feleden tartjuk, a szervezésben segít a helyi alapszervezet valamint a magyar tannyelvű alapiskola - mondta a területi titkár. - A község önkormányzata is szinte sajátjának tekinti a rendezvényt, tőlük bérmentesen kapjuk a kultúrhá- zat. A fesztivál bemutató jellegű, ennek ellenére szakmai zsűri figyeli a produkciókat és kiértékeli az egyes előadásokat. Nyüván ennek is köszönhető, hogy évről-évre magasabb a rendezvény színvonala. Állandó versenyzőink tudják, hogy a fesztiválra a fellépés napjáig lehet jelentkezni, írásban, de akár telefonon (0866-5623112) is” - jegyezte meg Vörös Attila. A Gömöri Magyarok Kulturális Fesztiváljának házigazdája az idén Abafala lesz. Tavaly a 7. évfolyamnak, amelyet Alsókálosán rendeztek, hatalmas sikere volt. Ezen a hazai fellépőkön kívül szerepeltek magyarországi folklórcsoportok is, akik az idén viszonozzák a meghívást: a járás legjobbjai az idén felléphetnek Domaházán és Miskolcon. Egyébként egy-egy nívósabb rendezvényre nemcsak határon túli szereplőket hívnak, hanem a Rozsnyói, a Nagyrócei, a Losonci és a Nagykürtösi járás legjobb csoportjait, szólistáit is. Vörös szerint nagyon jó a kapcsolat az említett régiókkal, ahol gyakran szerepelnek a rimaszombatiak is. „Kapcsolaterősítő találkozót is tervezünk, augusztusban Putnokról, Gömör- szőlősről várunk vendégeket, akiknek a Szepességet szeretnénk megmutatjuk. - folytatta Vörös Attila. - Szeptember 8-án rendezzük a Blaha Lujza nótaestet, valószínűleg Bátkában, de elképzelhető, hogy egy nappal korábban hasonló estet rendezünk Osgyánban és Hanván. Az értékes díjakért folyó versenyben cigányzenekar kíséretében lépnek fel a nótaénekesek. A prímások versenyét kétévenként rendezzük, tehát az jövőre lesz Sajógömörön. A Tompa Mihály Kulturális Napok több, mint harminc éves hagyományra tekint vissza, tavaly novemberben volt, most valószínűleg október végén rendezzük. A program most körvonalazódik, nyilván lesznek irodalmi és történelmi jellegű előadások. Tavaly a Tompa Napokon inkább a történelmi témák felé billent a mérleg az idén igyekezni fogunk több irodalmi előadást megszervezni. A háromnapos November végére tervezik a Csemadok-fóru- mot, amelyen minden évben közérdekű kérdéseket vitatnak meg. rendezvénysorozaton természetesen lesznek helyi vonatkozású előadások is. November végére tervezzük a Csemadok-fórumot, amelyen minden évben közérdekű kérdéseket vitatunk meg, decemberben pedig a gyermeknek tervezünk egy műsort”. Szakmai berkekben köztudott, hogy évről-évre a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya rendezi meg az Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Versenyt. Most folynak a selejtezők, a 9. évfolyam döntője április 26 és 29 között lesz Rimaszombatban. Két évvel ezelőtt indult útjára az országos Humorfesztivál, amelynek szintén társrendezője a Csemadok TV. A legjobb hazai magyar paro- disták április 21-én találkoznak szintén Rimaszombatban. A Csemadok TV titkára végül elmondta, hogy májusig minden Csemadok-rendezvényen igyekeznek részletes tájékoztatást nyújtani a közelgő népszámlálásról illetve ahol a községek, alapszervezetek igénylik oda előadókat tudnak küldeni. A budapesti Misztrál együttes a Tompa Mihály Napokon szerepelt (Archív felvételek) A füleki Kis Rakonca együttes is bemutatkozott a Tompa Mihály Vers -és Prózamondóversenyen ÚTON - ÚTFÉLEN Vihar után (Czimer Lajos felvétele) Ötvenéves Csemadok komáromszentpéteri alapszervezete, amelynek tagjai a semmiből teremtettek kultúrát Soha ne aludjon ki a szeretet lángja PAPP BENŐ A ““”™"“’“"“ I közelmúltban országit szerte ünnepélyes keretek között emlékez- I tünk a Csemadok meg- alakulásának 50. évfordulójára. Az 1949- ben alakult országos szövetség az elmúlt félévszázad alatt nemzeti közösségünk társadalmi és kulturális fórumává vált és tevékenységével nagymértékben hozzájátult a szlovákiai magyarság kultúrájának, nemzeti létének megőrzéséhez. A jeles évforduló alkalmával elhangzott értékelések, az előkerült régi fényképek iratok és visszaemlékezések korhű képet nyújtottak a szövetség sokezer lelkes tagjának évtizedeken keresztül végzett sokrétű, áldozatkész tevékenységéről. Szülőfalumban, Komáromszent- péteren - valamivel később, mint a környékbeli falvakban - 1951. január 20-án alakult meg a Csemadok helyi szervezete. Az alakuló gyűlésre a református templom melletti iskola épületében került sor, amelyen jelen volt mintegy 60-70 személy, akik egyhangúlag elfogadták az egyesület alapszabályát és tagjai lettek - akkori nevén - a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete helyi szervezetének. A jelenlévők a helyi szervezet elnökévé Kelkó Gyulát választották. A szervezet megalakításának gondolatát különböző okok miatt nem sikerült egyik napról a másikra megvalósítani, ugyanis a község akkori inkább vezetői fékezték, mint támogatták ezt a szándékot. Ebben az ügyben bennünket, akkori tizenéveseket mindig azzal utasítottak el, hogy mi még fiatalok vagyunk, nekünk az ifjúsági szervezetben a helyünk - ha akarunk, ott tevékenykedjünk. Mi nem akartunk. Szilárd elhatározásunk volt, hogy létrehozzuk azt a szervezetet, amelynek keretében anyanyelvűnkön szólhatunk, énekelhetünk, művelődhetünk. A másik gondot az idősebb korosztály megnyerése okozta. Valószínűleg bennük mélyebb nyomokat hagytak a háború borzalmai és az ezt követő évek embert megalázó történései, amelyek minket, magyarokat értek ebben az időszakban. A félelem és bizonytalanság nyomait tapasztaltuk, amikor a szervezet megalakításának előkészületei során őket is felkerestük és felkértük törekvésünk támogatására. Nem hagyhatnánk ezt későbbre? Nem lesz ebből baj? Hangzottak részükről több esetben az ilyen, vagy hasonló kérdések. Próbáltuk megmagyarázni, de nem mindig sikerült. Örömünkre szolgált azonban, hogy az alakuló gyűlésre a meghívottak túlnyomó többsége eljött, és sokan anyagi támogatást is nyújtottak a kulturális tevékenység megindításához. Ilyen előzményei is voltak annak az ötven évvel ezelőtti napnak, amikor végre ünnepélyes keretek között megalakult a Csemadok helyi szervezete. Volt már összetartó szervezet, volt tenniakaró tagság, de nem volt a működéshez szükséges helyiség, sem kultúrház. A kezdeti szervezési teendőket, megbeszéléseket családi otthonunkban rendeztük. Később a kultúrcsoport próbáit már az akkoriban újraindult magyar iskola egyik tantermében tarthattuk. A tánc- és színjátszó csoport munkáját Csunderlík Ilona és Varga Lajos tanítók segítették. A kezdeti eredményes munka megszilárdította a szervezeti életet, az együvé tartozás tudatát, gyarapodott a tagok száma és megnövekedett a helyi szervezet tekintélye a lakosság körében. A Csemadok helyi szervezetének megalakulása a magyar tanítási nyelvű iskola újraindítása mellett jelentős esemény volt akkor a község magyar nemzetiségű lakosainak életében. Az évforduló alkalmából szívem szerint felsorolnám mindazok nevét, akik ott voltak a szervezet bölcsőjénél. Nem teszem, mivel a névsor az ötven év távlatából már nem lenne teljes. Visszaemlékezésemben csakis a kezdeti időszakra szorítkozom, mivel a következő évek során elkerültem szülőfalumból, de a Csemadokhoz továbbra is hű maradtam. A megalakulás napjaiban létrejött és aktívan tevékenykedő kultúrcsoport tagjai és az alapító tagok neveit szerencsére még néhány megsárgult fénykép és hiteles jegyzőkönyv őrzi. Sajnos, közülük már sokan nincsenek az élők sorában. A helyi szervezet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rájuk is gondoljunk, és mindazokra, akik annak idején minden előző gyakorlat és tapasztalat nélkül a semmiből teremtettek kultúrát, nemzetünkért, megmaradásunkért tevékenykedő szervezetet. De tiszteletet és elismerést érdemelnek azok is, akik tovább vitték a fáklyát és lángját a mai napig nem hagyták kialudni.
