Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-07 / 55. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 7. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A CEFTA-országok panaszt emelnek Genf. A CEFTA-országok a jövő héten panaszt akarnak emelni több WTO-állam ellen, mert azok alaptalanul terjesztették ki BSE miatti importkorlátozó in­tézkedéseiket a közép-európai ál­lamok szarvasmarhatermékeire is. E tagállamok figyelmét fel akaiják hívni arra, hogy megsér­tik az állat- és növényegészség­ügyről szóló WTO-s egyezményt. A megállapodás ugyanis nem te­szi lehetővé, hogy az importkor­látozások olyan országokra is vo­natkozzanak, amelyekben a szarvasmarhák szivacsos agysor­vadása eddig nem fordult elő, és a betegség közvetlen veszélye sem fenyeget. (Vg, ú) Sajttermelésben a németek az élen Bonn. Tavaly az EU legnagyobb sajttermelője ismét Németország volt, amely a 90-es évek közepe óta vezető a sajtgyártásban a má­sodik helyezett Franciaország, a harmadik Olaszország és a ne­gyedik Hollandia előtt. Németor­szágban 1,68 millió tonna sajtot állítottak elő, 5,4%-kal többet, mint 1999-ben. A németek nem csupán a legnagyobb termelők, hanem jelentős sajtfogyasztók is: 21,1 kilogramm egy főre jutó fo­gyasztással jelentősen meghalad­ják az EU-átlagot. Csak a franciák és a görögök hagyják le őket, a két nemzet 24-24 kilogrammot fogyaszt fejenként. Az EU összes sajtfogyasztása tavaly 6,83 millió tonna volt, s ez fejenként 18,2 ki­logramm - 300 grammal több, mint 1999-ben, s 1,6 kilogram­mal magasabb, mint 1995-ben. Az EU-ban tavaly 6,99 millió ton­na sajtot áhítottak elő, közel 4 %- kai többet, mint 1999-ben. (MTI) Brünnben megnyílt a Salima kiállítás Brünn. A világ 28 országából ér­kezett 764 cég mutatja be termé­keit a tegnap kezdődött brünni Salima és Inteco gasztronómiai nagy vásáron, amely péntekig tart. A 22. alkalommal megren­dezett Salima az idén elsősorban a tejiparra összpontosít. Szlová­kia - mint az egyik legjelentő­sebb résztvevő - összesen 203 négyzetméternyi kiállítási terü­leten mutatja be élelmiszeripari termékeit. (TA SR) A cukoripar aktuális kérdései Nyitra. A szlovákiai cukorgyár­tók nem tudnak versenyezni a külföldről behozott olcsó cukor­ral, ezért az elmúlt három évben az ágazat összesen 1,5 milliárd korona veszteséget könyvelt el - hangzott el azon a nyitrai szak- konferencián, amelyet a cukor­répa természtésének és a cukor­ipar aktuális kérdéseinek szen­teltek. A kedveződen folyamat eredményeként csökken a cukor­répa vetésterülete, amely jelen­leg alig éri el a 32 ezer hektárt. A tanácskozás résztvevői petíciót küldtek a parlamentnek, a gaz­dasági és földművelésügyi mi­nisztériumnak, melyben felso­rolják az ágazat problémáit és konkrét védőintézkedéseket ja­vasolnak. (TA SR) Korszerűsít a pilzeni Prazdroj sörgyár Prága. A pilzeni Prazdroj sör­gyártó csoport a következő pénzügyi évében (2001 április— 2002 március) mindhárom sör­gyárában jelentős korszerűsítést hajt végre. A pilzeni (Prazdroj), a nosovicei (Radegast) és a Vei­ké Popovice-i (Velkopopovicky Közel) gyárakban összesen 1,2 milliárd cseh koronás beruházás révén növeli a gyártókapacitást. A pilzeni Prazdroj 2000-ben 562,5 ezer hektoliter sört expor­tált, ez több mint 25 százalékos növekedés 1999-hez viszonyít­va. A pilzeni Prazdroj sörgyárak Csehországban a maga terüle­tén piacvezető, 2000-ben össze­sen 7,725 millió hektoliter sört állított elő, ez 0,5 százalékkal több, mint 1999-ben. A Prazdroj csoport a dél-afrikai South Afri­can Breweries (SAB) társaság tulajdonában van. (CTK) NYERSANYAGPIACOK Hiánycikk lesz a kakaó Genf. A csokoládé iránti nö­vekvő kereslet nem csupán erőteljesen felhajtotta a kakaó­bab piaci árát, hanem hiányhely­zettel fenyeget. Két hónap alatt felével drágult a mezőgazdasági nyersanyag a jelentősebb nem­zetközi árupiacokon - a további teendők megvitatására Genfben összeültek a nagy termelő és fel­használó országok. A Nemzetkö­zi Kakaószervezet (ICCO) sze­rint a mostani szezonban a ter­més valószínfleg 8 százalékkal lesz kisebb a megelőző évinél. Tavaly még némi többlet mutat­kozott kakaóbabból, körülbelül 90 ezer tonna, az idén a kereslet azonos ütemű növekedésével (évi 2 százalék körül) számolva, már 200 ezer tonnát meghaladó hiány. Ennek a nyugat-afrikai térséget sújtó rossz időjárás a fő oka. A világ kakaóbab-termésé- nek mintegy 40 százalékát Ele­fántcsontpart adja. A genfi érte­kezleten a résztvevő szeretné ki­munkálni a kereslet és kínálat jobb egyensúlyát biztosító meg­állapodást. Korábbi megállapo­dásuk 1993-ban jött létre, s idén szeptemberben le is jár. (MTI) Magyarországon a tej és a sör vezeti a toplistát Az ELI egyelőre nem tervezi a háziállatok szervezett és tömeges védőoltásának ismételt bevezetését A védőoltás nem megoldás Siralmas látvány. Az Európai Unió 1991-ben felhagyott a rendszeres oltások szágaiban gyakorlatilag sikerült felszámolni a száj- és körömfájást. Brüsszel. Az Európai Unió közösségi ügynek tekinti a Nagy-Britanniában kirob­bant száj- és körömfájás­járványt. Egyelőre elége­dett a tagországok által tett lépésekkel, saját hatásköré­ben nem tervez rendkívüli intézkedéseket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bizottság egészségügyi és fogyasz­tóvédelmi kérdésekért felelős tagja szerint az unió a mostani járvány ki­robbanása után sem vette fontolóra a háziállatok szervezett és tömeges védőoltásának ismételt bevezetését az unióban, ám ha a mostani jár­vány nagyobb méreteket ölt, nem zárja ki ezt az eshetőséget sem. Da­vid Byrne emlékeztetett arra, hogy az EU 1991-ben felhagyott a rend­szeres oltások gyakorlatával, mivel ekkorra a közösség országaiban gyakorlatilag sikerült felszámolni a száj- és körömfájást. A Nagy-Britan­niában most kitört járvány pedig a jelek szerint még nem terjedt át a kontinensre, illetve nem ért el olyan méreteket, amelyek egy ilyen intéz­kedést szükségessé tennének. Az ol­tások újbóli általánossá tétele azért is problematikus lenne - fejtegette Byme -, mert a száj- és körömfájás vírusának különféle törzsei vannak, ezért minden esetben pontosan tud­ni kellene, hogy milyen körzetek­ben, milyen vírustörzsek ellen szük­séges védekezni. Ez nehezen férne bele egy hosszabb távra szóló, me­gelőző jellegű és az egész unióban egységesen követendő oltási politi­ka kereteibe. Emellett a korábbi gyakorlat visszaállítása azt is jelen­tené, hogy az unió nem tekinti töb­bé magát száj- és körömfájásmentes övezetnek - fűzte hozzá. Az oltások újbóli bevezetését Byme abban az esetben tartaná elképzelhetőnek, ha a járvány a mostaninál sokkal ki- terjedtebbé válna. Szerinte azonban ekkor is csak helyi jellegű intézke­désekről lenne szó, azzal a céllal, hogy egyfajta „tűzfalat” vonjanak a fertőzött övezet köré. A mostani esetben Byme szerint a bizottság és az érintett tagországok is nagyon gyorsan és hatékonyan reagáltak a betegség megjelenésé­re, és eddig minden szükséges in­tézkedést megtettek. A bizottság azonnal betiltotta a Nagy-Britanni- ából származó élőállatok, friss hús, húskészítmények, tej és tejtermé­kek, valamint más állati eredetű termékek kivitelét az EU más tag­országaiba. A tilalmat a múlt héten március 9-ig meghosszabbították, és Byme közlése szerint szükség esetén ezt ismét megteszik. Eddig a járvány pénzügyi kihatásai sem voltak jelentősek, sem Nagy- Britanniában, sem más tagorszá­gokban. Nagyobb anyagi terhekre csak akkor kell számítani, ha a jár­vány igazán súlyossá válik. Pilla­natnyilag azonban még nincs szó erről-véli Byrne. A brit állategészségügyi szakembe­rek azt remélik, hogy a héten tetőzik a száj- és körömfájás-járvány Nagy- Britanniában, és azzal számolnak, hogy a hét végétől egyre kevesebb új eset mutatnak ki. Bizakodásukat alátámasztja, hogy tegnap csak két újabb gazdaságban azonosították a kórokozót, és új körzetekre az el­múlt 24 órában nem terjedt át a be­tegség. A megbetegedést eddig 75 gazdaságban regisztráltak Nagy- Britanniában, egyet Észak-írország- ban. Az Állategészségügyi Intézet jelentése szerint a száj- és körömfá­jás jelenleg pusztító vírusa az elmúlt 10 évben Ázsia, a Közel-Kelet és Dél- Affika állatállományát betegítette meg, mielőtt Európába érkezett vol­na. A virus ázsiai fajtája sokkal szé­lesebb körben terjedt el és nagyobb pusztítást végzett, mint bármely más típus, és azokban a térségek­ben, ahol megjelent, kiszorította száj- és körömfájás vírusának min­den más fajtáját. Először 1990-ben ütötte fel a fejét India északi körze­gyakorlatával, mivel a közösség or- (Archív felvétel) teiben. ValószínTleg élőállat-szállít­mánnyal átterjedt Szaúd-Arábiára, majd a környező országokra. 1996- ban elérte Törökországot, majd megjelent Görögországban és Bul­gáriában, és egyes helyeken kiirtha- tatlannak bizonyult. Ugyanez a ví­rusfajta pusztított Iránban, Irakban, Szíriában, Izraelben, Libanonban, Jordániában és az Arab-félszigeten. 1999-ben Szaúd-Arábiában a beve­zetett nagyszabású oltási program és óvintézkedések ellenére három A tagországok gyorsan és hatékonyan reagáltak a járvány megjelenésére. tejtermelő gazdaságban jelent meg a kórokozó. Indiából keleti irányban is terjedt - Nepálban 1993-94-ben pusztított, Butánban 1998-ban, Kí­nában 1999-ben jelent meg, és elér­te Tajvant is, majd átterjedt a Kíná­val szomszédos országokra, Burmá­ra, Vietnamra, Kambodzsára, Thai­földre, Malajziára és Laoszra is. A szakemberek előtt rejtély, miért ennyire életerős ez a vírusfajta, amely elsősorban a sertéseket tá­madja meg. Mivel a sertés minden­evő, ez is elősegíti a vírus terjedését. Nagy-Britanniában is a sertésállo­mányban ütötte fel a fejét, de a juh­állományt pusztítja inkább - mutat­nak rá a szakemberek. Jól fogy a svéd strucc Stockholm. Meredeken emelkedik a svéd strucctenyésztők forgal­ma, ahogy a fogyasztók a marhakor- és a száj- és körömfájás-járvány keltette riadalom közepette még ehető húsféleségek után néznek. A svéd strucctenyésztők egyletének vezetője a Reutersnek azt mondta: az eddigi kereslet alapján a mintegy száz svéd struccfarm az idén összesen 3 ezer szárnyas vágására számít, ami több mint 50 százalé­kos forgalomnövekmény lenne. A következő egy-két évre a szervezet évente akár 30 ezer strucc értékesítését is el tudja képzelni. Egy-egy struccból átlagosan 30 kilogramm hús nyerhető ki; a termelők kilo­grammonként 150 korona (15,40 dollár) felvásárlási áron tudnak túladni a feldolgozott struccon. Mire a strucchús a fogyasztóhoz ke­rül, már 250-260 svéd koronát kell kilójáért fizetni. (MTI) Több mint 6 ezer koronát kínálnak a kenyérgabonáért Több mint 800 milliót kapott az FTC az FVM cégeitől Nagyobb vetésterületen Törvénytelen focipénzek ÚJ SZÓ-JELENTÉS Komárom. A régióban a malmok tulajdonosai a kenyérgabona ton­nájáért 6200-6400 koronát is kí­nálnak. A járásban két malom, a nemesócsai és a gútai működik, melyek a 40 tonna összkapacitás mintegy felét a járás termelőitől szerzik be. Földes Csaba, a Komá­romi Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója szerint a gabonapiacon kialakult helyzetért nem a termelők tehetők felelőssé. A járásban tavaly 20 330 hektáron összesen 76 958 tonna gabona termett, ebből a kenyérga­bona 32 850 tonna volt. A ter­melők az idén nagyobb területen vetettek gabonát, mint tavaly. A búza vetésterületét 17 százalékkal, a kenyérgabonáét pedig 30 száza­lékkal növelték. Áz idén hozzá­vetőleg 58 tonna kenyérgabona betakarításával számolnak a Ko­máromijárásban. (km) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Több mint 800 millió forintot juttattak a Ferencvárosi Torna Clubnak Torgyán József mi­niszterségének ideje alatt az agrár­tárca (FVM) cégei - lapértesülések szerint ezt állapította meg a tárca belső vizsgálata. Az FTC mindezek ellenére súlyos anyagi gondokkal küzd. Boros Imre megbízott földművelésügyi miniszter belső vizsgálatot rendelt el a tárca fel­ügyelete alá tartozó gazdasági tár­saságoknál Torgyán József minisz­ter és Szabadi Béla politikai állam­titkár távozása után. Nem sokkal később Orbán viktor utásítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdte el vizsgálni az FVM fel­ügyelete alá tartozó Concordia Közraktározási Rt., a Tartalékgaz­dálkodási Kht., az ATEV Fehérje­feldolgozó Rt. és a Gabonater­mesztési Kutató Kht. pénzügyi gazdálkodását. (NSZ) Szomjoltó italok MTI-HÍR 2001-ben 52 milliárd forinttal többet kapnak a mezőgazdászok, agrártámogatásokra 191 milliárd forint fordítható Jóváhagyott magyar agrárpénzek ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. A magyar háztartások évente mintegy 250 milliárd fo­rintnyi értékben fogyasztanak kü­lönböző italokat, az összeg közel 20 százalékát tejre költik - derül ki GfK Piackutató Intézet becslé­séből. A 15 éves és ennél idősebb lakosságot reprezentáló, ezer fő személyes megkérdezésével vég­zett felmérés szerint az italokra költött összeg legnagyobb, csak­nem egyötöd része tejre jut, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok következnek. Az italfogyasztáson belül a csapvíz vezeti a rangsort, ezután a kávé és a tea a legkedveltebb szomjoltó, a listát a szóda, ásványvíz, valamint a szénsavas üdítőitalok zárják. A szénsavas üdítőitalokon belül kó­lát a válaszadók gyakrabban isz­nak, mint az összes többi fajtát együttvéve. Gyümölcslevekből a fogyasztás gyakorisága szerint az őszibaracklé vezet, majd a na­rancs- és az almaié következik. Ta­valy kiemelkedően nőtt az ásvány­víz fogyasztása is 1999-hez képest: mennyiségben 42, értékben pedig 32 százalékkal. A szénsavas üdí­tőitalokból 10 százalékkal több fogyott, értékben 11 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben csökkent az elfogyasztott gyü­mölcslé, sör, pörkölt kávé és tej mennyisége. A felmérés megáll­apítása szerint tejre és sörre a ki­sebb mennyiség ellenére többet költöttek a megkérdezettek, mint egy évvel korábban. Budapest. Idén 52 milliárd forinttal több támogatást vehetnek igénybe a magyar mezőgazdasági termelők, agrártámogatásokra ténylegesen a költségvetésben jóváhagyott 310 milliárd forintból 191 milliárd forint fordítható. Az agrártámogatási célelőirányza­tokra 84,4, a mezőgazdasági tevé­kenység beruházási támogatásaira 68,1 milliárd forint fordítható. A piacra jutási támogatás összege 37,7 milliárd forint. Terület- és vi­dékfejlesztésre 23,2 milliárd forint fordítható, 17,7 és 4,5 milliárdos megoszlásban. A földalapú norma­tív támogatások körében a szántó­földi növényekre a gazdák 1-20 hektáros birtoknagyságig 12 ezer forintos hektáronkénti támogatást kaphatnak, A 20-50 hektáros gaz­daságok támogatása nyolcezer fo­rint lesz hektáronként. A gyepterü­letek támogatottsága az 1-50 hek­táros gazdaságok esetében négye­zer forint hektáronként, a szabad­földi zöldség-gyümölcs és szőlőte­rületekre igényelhető támogatások nagysága 12 ezer forint. A fehérje­növényekre - szója, napraforgó, borsó - az 1-50 hektáros gazdasá­gok 12 ezer forintos hektáronkénti támogatáshoz juthatnak. Az ön­tözővíz támogatása köbméteren­ként 13 forint lesz. A magyar agrár­tárca a minőségi termelést is segí­teni kívánja, ezért az 1-300 hektá­ros gazdaságok esetén hektáron­ként a múlt évi 25 ezer forintról az idén 30 ezer forintra emelkedik a kamatmentes, garantált hitel összege, amiből az alapműtrágyák és a minőségi vetőmagok megvásá­rolhatók. Növekednek az állatte­nyésztési támogatások is, az anya­juhok támogatása 1200-ról 1500 forintra, a méhcsaládok támogatá­sa 1000 forintról 1500 forintra emelkedett. Törzskönyvezett kan­cánként tízezer forintos támoga­tásban részesülnek a lótenyésztők is. A fiatal gazdák 40 millió forin­tos támogatást vehetnek igénybe, 15 milliós vissza nem térítendő tá­mogatás és 25 millió forintos ked­vezményes hitel formájában. Az ültetvénytelepítéseknél a ta­valyi 50-55 százalékos támoga­tottság fenntartása mellett ötmil- liárdról tízmilliárd forintra nőtt az igénybe vehető keret, a tech­nológia- és a mezőgazdaságigép­beszerzés támogatási kerete 13 milliárdról 16,5 milliárdra nő, az öntözésfejlesztésre idén kétmilli­árd, vízkárelhárításra pedig 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre, az erdőtelepítésekre hatmilliárd forint jut. (A Magyar Nemzet alapján)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom