Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-27 / 48. szám, kedd
Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 27. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: 102 kiskutya (am.) 14, 16 Magányosok (cseh) 18 Szerelem a szerelem? (svéd) 20.30 OBZOR: Jég és föld között (am.) 15.30,18,20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16.30 CHARLIE CENTRUM: A sebezhetetlen (am.) 20.30 Human Traffic (ang.) 21 A harc mestere (am.) 17.15 Jég és föld között (am.) 18.15 Segíts, majd segítek (cseh) 17.30 Tájkép (szlovák-cseh) 18 Hana és fivérei (szí.) 19 Gyalog-galopp (ang.) 20 Aki esőben távozik (szí.) 19.30 KASSA DRUZBA: Jég és föld között (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szökésben a vőlegény (amerikai) 16, 18, 20 ÜSMEV: 102 kiskutya (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Briliáns csapda (amerikai) 17.15, 19.15 CAPITOL: Sikoly 3 (amerikai) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Grincs (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: A keresztapus (amerikai) 16.30,19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: X-Men - A kívülállók (amerikai) 18 ÚJ KÖNYV Az 1945 után mindvégig nemzedéki tagoltságú szlovákiai magyar költészetben a hatalommal és a dilettantizmussal szembeni ellenzékiségnek a Tőzsér Árpád, Cselényi László és Zs. Nagy Lajos alkotta nemzedéki költői hármasnál erőteljesebb hatású költők nem léteznek. Közülük Zs. Nagy Lajos vállalta fel a tragikum ihlette komikumnak a humor mindennapiságán messze felülemelkedő könyörtelen és groteszk szókimondást. S ha valaki tehetséggel megverve gondolkodó és álmodó lesz, a poklokat is megjáró költészetével tudatosan vállalt shakespeare-i „bolond” lét által leginkább elviselhetőnek tetsző világban, az csak olyan költő lehet, mint Zs. Nagy Lajos. Prózája és publicisztikája sem mentes ettől a lelki ambivalenciától. Az anekdo- tikusan feldolgozott fiktív történeteken, tárcákon, tárcanovellákon és novellákon át, amelyeket először a glosszák, a krokik, a jegyzetek, a riportok mindennapi valóságából merített, de mégiscsak magasabb rendű tartalmi konstrukcióban fogalmazott át, minden formai megnyilvánuláson belül pontosan dedukálható a tragikum és a komikum egyesítése a groteszk segítségével - úja a könyv fülszövegében a szerző, Dusza István. Hódít Patrice Chéreau kihívó erotikus filmdrámája Mégiscsak szerelem FILMLEVÉL Meglehetősen megosztja a közönséget a francia Patrice Chéreau kihívó erotikus drámájával, az Intimacy-vei (Bensőséges viszony). A film szokatlanul szabados képekben meséli el egy férfi és egy nő szexuális kapcsolatát. „Ott kezdődnek benne a szexjelenetek, ahol más filmekben véget érnek” - mondta maga a alkotó, az 56 éves francia színházi, opera- és filmrendező. Mindkét főszereplő meghittségre és közelségre vágyik, de attól tartanak, hogy kizökkennek a megszokott kerékvágásból. Chéreau szerint filmjét a vakmerő jelenetek ellenére „nem lehet a szexfilm kategóriájára redukálni, mert a két ember között váratlanul olyasvalami történik, mint a szerelem”. Tény, hogy a film a berlini filmfesztivál zsűrijének is tetszett, hiszen elnyerte a szemle fődíját, az Arany Medvét. Az Intimacy vitte el egyébként a legjobb európai filmnek odaítélt, Marlene Dietrich emlékére alapított, 50 ezer márkával járó Kék Ángyai díjat is. A Berlinben csak pornográfként emlegetett francia filmet angol nyelven forgatták Hanif Kureishi rövid elbeszélései alapján, (ű) A két főszereplő, Kerry Fox és Mark Rylana (TASR/EPA-felvétel) Müncheni beszélgetés az ötvenéves Fischer Iván karmesterrel, a Budapest Fesztiválzenekar vezetőjével Jubileumi év sztrájkkal, sikerrel Fischer Iván szinte folyamatosan úton van. Járja a világot, s rendszeresen vezényel Budapesten, Clevelandben, Münchenben, Párizsban, New Yorkban és Lyonban is. RÉFI ZSUZSANNA Jól ismeri Európa és a tengerentúl legkiválóbb együtteseit. Az új esztendő a dirigens számára, aki januárban ünnepelte ötvenedik születésnapját, különösen sűrű programmal kezdődött, hiszen egy hónap alatt összesen tizennégy esten muzsikált. A Budapest Fesztiválzenekar vezetőjével a német fővárosban beszélgettünk, ahol három nagy sikerű koncerten vezényelte a Berlini Filharmonikusokat. Fontosnak tartja a különböző évfordulókat, születésnapokat? Nekem a jubileumok egy kicsit mindig erőltetettek. Amikor például Mozart-év volt, akkor már szinte a csapból is az ő zenéje folyt. Én igyekszem ezeket az évfordulókat kerülni, bár mégis van valami mágikus abban, hogy a most kezdődő új évezredben vagyok ötven esztendős. Mindenesetre nagyon várom már a következő, ötvenegye- dik születésnapomat. Ha az ember a világ egyik legjobbnak tartott együttesét, a Berlini Filharmonikusokat vezényli, összehasonlítja a saját zenekarával? Nem, mert a vendégkarmesterkedés és az együttesvezetés két teljesen különböző dolog. Amikor vendégként belépek egy próbára, ott másképpen kell dolgoznom, mint a saját zenekaromnál, mert azt az együttest az előző héten Nikolaus Harnoncourt dirigálta, előtte pedig Günther Wand, s velem legutóbb két esztendővel ezelőtt muzsikáltak együtt. Ilyenkor mindent teljesen elölről kell kezdeni. A Budapest Fesztiválzenekarnál a folyamatos zenei munkám eredményeként teljesen más mondatok hangzanak el egy-egy próbán. Akad azért a berliniek muzsikálásában olyan zenei megoldás, amelyet jó lenne átvenni a Fesztiválzenekarnál is? A két együttest még így sem lehet és nem is kell összehasonlítani. Magyarországon az emberek nem tudják - talán azért sem, mert a hazai közönségnek nincs összehasonlítási lehetősége -, hogy milyen kincs van a birtokukban. A Fesztiválzenekar a világ legnagyobb zenekarai közé tartozik. Megkeresett „Bár szívesen vezénylem a világ különböző nagy együtteseit, azért a Fesztiválzenekarral folytatott munkám adja a legnagyobb örömet." (Archív felvétel) itt Berlinben a Gramophone újságírója is, aki többek között arról faggatott, hogyan sikerült a Fesztivál- zenekart ilyen kiváló együttessé fejlesztenem, s persze arról is érdeklődött, hogy ez a remek zenekar miért nem kap megfelelő támogatást. Egyébként azt, hogy müyen jó a zenekarunk, talán az is jelzi, hogy 4-5 egykori zenészünk ma a Berlini Füharmonikusoknál muzsikál. A zenei világban már tudják, milyen jó ajánlólevél a fesztivál- zenekaros múlt. Kicsit úgy is érzem \\ A Budapest Feszti- r válzenekarral elindítunk egy sorozatot, amelyben Brahms mellett olyan zeneszerzők alkotásait játsszuk, akikre hatott a né- . . met komponista. N> magam, mint az Ajax Amszterdam futballcsapat edzője, akinek az együtteséből a Barcelonába mennek focizni a játékosok. Persze, erre azért büszke is vagyok. A világ legnagyobb zenekarait vezényelheti rendszeresen. Az egyes együtteseknek mennyire van saját karakterük? A zenekarok között hatalmasak a különbségek. A Berlini Filharmonikusok például azért különlegesek, mert óriási intenzitással, odaadással, tűzzel játszanak. A másik kiváló zenekar, a clevelandi ennek a tökéletes ellentéte. Ók nagyon finoman, tisztán, halkan, pontosan, selymes hangon muzsikálnak. Az együttesek zenei karaktere szerintem attól függ, milyen volt az a karmester, aki évtizedeken át vezette őket. A berliniek intenzitása biztos, hogy még Fürtwängler idejéből származik, ezt folytatta Herbert von Karajan is. S megint más a karaktere a New York-i Filharmonikusoknak, akiket szintén dirigálok még ebben az esztendőben. Milyen más érdekességeket tartogat még önnek a jubileumi év? Már egy különleges kalanddal kezdődött, hiszen az esztendő első napjaiban több előadáson vezényeltem a párizsi Operában a Varázsfuvolát. Úgy éreztem magam, mintha Szabó István Találkozás Vénusszal című filmjébe csöppentem volna. A produkcióhoz ugyanis, amelyben többek között Nathalie Dessay és Matti Salminen énekelt, gyönyörű, többváltozásos színpadkép készült, de mivel sztrájkoltak a díszletépítő munkások, így kénytelenek voltunk az első képben végigjátszani az előadást. Ennek ellenére a darab hatalmas sikert aratott. S aztán majd ebben az évben vezénylem az amszterdami Royal Concertge- bouw Orchestrát, a Clevelandi Szimfonikusokat és az Orchester de Parist is, s a Theater de Champs-Élysées-ben Mahler énekes zenéit bemutató koncerten dirigálok. A Fesztiválzenekarral elindítunk egy érdekes sorozatot, amelyben Brahms mellett olyan, elsősorban magyar zeneszerzők alkotásait játsszuk, akikre hatott a német komponista. Szeptembertől pedig Lyonban főzeneigazgatóként is elkezdem a munkát, a következő szezonban Dvorák Ru- szalka és Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című operáját mutatjuk be. Részemről ez is egy próbálkozás arra, hogy így ötvenévesen félig-meddig letelepedjem. Nem akarok ugyanis örökké csak utazni... És a Fesztiválzenekar, Budapest nem jelent otthont? De, ez a másik állandó helyem. A Fesztiválzenekar pedig egy csoda, hiszen olyan, akár egy keljfeljan- csi, akármekkora pofonokat kap is, újra és újra talpra áll. Ráadásul mára kialakult az együttesnél egy olyan zenei hagyomány, amelyet át tudnak adni az újonnan érkezetteknek. S bár szívesen vezénylem a világ különböző nagy együtteseit, azért a Fesztiválzenekarral folytatott munkám adja a legnagyobb örömet. Tovább folytatódik a magyar tannyelvű középiskolák didaktikus tesztjeinek előkészítése körüli zűrzavar Nincs különösebb szándék a megegyezésre KÖBÖLKÚTI VARGA JÓZSEF A 2001-es esztendőben tovább folytatódik az ún. előérettségi kapcsán a tudásszint felmérése a magyar tanítási nyelvű középiskolákban magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvből és irodalomból, matematikából, valamint angol, német és francia nyelvből (az idegen nyelv tanításától függően). Ez a figyelőszolgálat hivatott felmérni az érettségiző diákok tudás- szintjét, s egyúttal kreativitását is. A matematikatudás felmérése szlovák nyelvű feladatlapok segítségével történik. így a magyar tanítási nyelvű iskolákban ez a törekvés nem kis nehézségekbe ütközik. A diáknak ugyanis a megoldás megkezdése előtt előbb meg kell birkóznia a szlovák nyelvű terminológiával, amely nem azonos az anyanyelvi terminus technicu- sokkaí, még ha több esetben a latin vagy görög kifejezés pontosabban behatárolhatja is a feladatot. Számomra most már csupán egyetlen prózai kérdés marad: vajon miért nem fordították le a matematikai feladatlapokat? Kacifántosabb az eset a szlovák nyelv és irodalom esetében. Röviden felvázolom a feladatlapok elkészítése körüli huzavonát. Az Állami Pedagógiai Intézet - mint az oktatási minisztérium háttérintézménye - megbízást kapott a figyelőszolgálat megszervezésére és elkészítésére. A szlovák nyelv és irodalom tesztjeinek koordinálásával olyan gyakorló pedagógusokat bíztak meg externistaként, akik valamennyien szlovák középiskolában tanítanak. Mindössze egyetlen magyar tanítási nyelvű gimnáziumból (a pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium) választottak be egyetlen pedagógust a csapatba, ám néhány nap után ő is visszaadta megbízatását, mert nem fogadták el javító szándékú megjegyzéseit. így aztán „sikeresen” döntöttek rólunk nélkülünk. Ebbe a képbe beleillene az én szerepem is. Az Állami Pedagógiai Intézet vezetésének felajánlottam, hogy öt szlovák pedagógus mellett két magyar pedagógus is részt venne az anyag (fel) átdolgozásában (az egyik én lettem volna), hiszen iskoláink szlovák nyelvi és irodalmi tanterve sokban eltér a szlovák középiskolák anyanyelvi tantervétől (iskoláinkban a szlovák nyelv nem anyanyelv, s ezért a nyelvtani rész három tagolású, konverzációból és nyelvhelyességből áll, valamint némi fogalmaMinden figyelmeztetésem ellenére felajánlásomat visszautasították. zástani elemet is tartalmaz, az irodalom pedig „szimplán” csak a szlovák szerzőkkel és szlovák irodalmi szemelvényekkel foglalkozik, a világirodalmi szerzők és szemelvények kirekesztésével, miközben a tankönyv témakörei, tagolása meg az irodalmi részletek is merőben különböznek a szlovák tankönyvek tananyagától). Ámde minden figyelmeztetésem ellenére felajánlásomat kategorikusan visszautasították, holott a magyar középiskolák szlovák nyelvi és irodalmi problémáival az intézetben egyedül én foglalkozom. így hát „nekünk”, de nélkülünk ömlesztve dolgozták ki a feladatlapokat - azaz egységesen valamennyi középiskola-típus számára. Amikor a helyzet zűrzavaros mivolta és botrányíze miatt (merthogy a tiltakozások áradata megindult: egy iskolaigazgató személyesen tiltakozott az Állami Pedagógiai Intézetben a magyar iskolákat ért diszkrimináció miatt, tiltakozó levél érkezett a rimaszombati gimnáziumból meg a Besztercebányai Módszertani Központból, s ez még korántsem végső állapot) az intézet vezető szakembere csak a vállát vonogatta, mondván, mindössze egyetlen lehetőséget lát: az ügy végleges megoldása érdekében Szigeti László államtitkárt kell felkeresni. Hát ennyire jutottunk. Csődöt mondott az emberi tényező a megegyezés halvány szikrája nélkül. Ezek után mi hát a további teendő? Magam is azóta töprengek rajta, amióta visszautasították az átdolgozással kapcsolatos szándékomat, de a megoldáshoz aligha kerültem közelebb.
