Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-26 / 47. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 26. fl Politika Robbanás Bagdadban Bagdad. Szombat éjjel rob­banás reszkettette meg az iraki fővárost. A tegnapi je­lentések szerint egy személy sérüléseket szenvedett. Az iraki belügyi szóvivő ameri­kai és cionista ügynököket emlegetett, hozzátéve, hogy még tart a bűncselekmény ki­vizsgálása. (MTI) Tömegsír Csecsenföldön Moszkva. Több mint kétszáz holttestet rejtő tömegsírt ta­láltak Csecsenföld fővárosá­nak közelében. A feltehetően csecsen harcosok földi ma­radványait tartalmazó sírt a hankalai orosz katonai tá­maszpont közelében fedezték fel helyi lakosok. Három holt­testet már azonosítottak és el is vittek hozzátartozóik. Az orosz katonai parancsnokság szerint valószínűleg csecsen gerillák földelték el elesett társaikat. Az orosz rendőr­ség, az államügyészség és a titkosszolgálat vizsgálatot in­dított az ügyben. (MTI) Egyiptom - iszlám csúcs Kairó. Nyolc muzulmán or­szág - Egyiptom, Nigéria, Tö­rökország, Indonézia, Pakisz­tán, Banglades, Irán és Malaj­zia - vezetőinek részvételével csúcsértekezlet kezdődött teg­nap Kairóban. Az angol deve­lopment, fejlődés szó kezdő­betűje után D8-ként emlege­tett tanácskozás elsősorban gazdasági kérdésekről, a glo­balizáció kiváltotta problé­mákról és a magánvállalkozá­sok támogatásáról szól. (MTI) A házigazda Mubarak egyip­tomi államfő külön tárgyalt a súlyos pénzügyi válsággal küszködő török állam első emberével. Automatikus hosszabbítás Kuvait. Tíz évre automatiku­san meghosszabbították azt a védelmi szerződést, amelyet Kuvait az USA-val kötött az Öböl-háború után. Az aktus egybeesik az emírség felsza­badításának 10. évfordulójá­val, valamint Powell amerikai külügyminiszter térségbeli kőrútjával, aki annak idején az amerikai haderő vezérkari főnökeként győzelemre vezet­te a szövetséges erőket. (MTI) Temelín ismét működik Prága. Az osztrák környezet- védők heves tiltakozásait ki­váltó temelíni atomerőmű el­ső reaktorát több mint öt heti szünet után, tegnap reggel is­mét megindították. Az erőmű első egységét január 17-én ál­lították le több műszaki para­méter egyidejűleg jelentkező elégtelensége - például a tur­binák gőzvezetékeinek indo­kolatlan vibrációja - miatt. Ja­nuár 31-én repedést is felfe­deztek az egyik csővezetéken - ezt az idomot gyorsan kicse­rélték az eredetileg a második blokk számára gyártott, ugyanolyan elemmel. (MTI) Négynapos közel-keleti körúton az amerikai diplomácia vezetője - tárgyalások Barakkal, Saronnal és Arafattal Irak elleni bombázás Powell nehéz napjai HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Jeruzsálem. Colin Powell amerikai külügyminiszter négyna­pos, öt arab fővárost, Izraelt és a palesztin területeket érintő kőrút­jának második állomáshelyén, Je­ruzsálemben Ehud Barak távozó és Ariel Sáron megválasztott izrae­li kormányfővel is találkozott. Barak szombaton arra kérte Powellt, tegye vjlágossá Arafat pa­lesztin vezető számára, hogy neki kell visszafognia az erőszakot a pa­lesztin területeken. Barak és Powell találkozója privátnak mi­nősült. Az amerikai diplomácia vezetőjé­nek vasárnapi programján két fon­tos megbeszélés szerepelt: először George W. Bush fontos szerepet akar játszani a Közel-Keleten. jeruzsálemben Ariel Saronnal, majd pedig Ramalláhban Jasszer Arafattal találkozott. Powell fel­szólította mind az izraelieket, mind a palesztinokat, hogy hagy­janak fel az erőszakos cselekmé­nyekkel. Bejelentette, hogy George Bush amerikai elnök fontos szere­pet akar játszani a közel-keleti bé­kefolyamatban. Sáron közölte ven­dégével: kormányfőként csak ak­kor hajlandó a békefolyamat to­vábbvitelén munkálkodni, ha a pa­lesztin fél lemond az erőszak al­kalmazásáról. Rámalláhban Powell - miközben Gáza főutcáin mintegy 3000 pa­lesztin tüntetett ellene - felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nem akarhatja jobban a békét, mind maguk az érintett felek. Arafat a tárgyalások folytatását is­mét a már eddig elért eredmények alapján követelte: „azon a ponton kell folytatni, ahol a tárgyalások megszakadtak”. (Sáron megvá­lasztott izraeli miniszterelnök ezt már korábban elutasította. Sem ő, sem az új washingtoni kormány nem érzi magára nézve kötelező­nek a Barak által elért eredménye­ket, vagy Clinton volt amerikai el­nök békeindítványait.) Arafat új­fent felszólította George W. Busht, hogy játsszon cselekvő szerepet a békefolyamatban atyja, George Bush és elődje, Bili Clinton nyom­dokaiba lépve. (Ezzel arra utalt, hogy id. Bush indította el 1991- ben a madridi békefolyamatot.) Powell arra hívta fel mindkét felet, hogy mondjon le az erőszakról és az erőszakra uszításról. Egyúttal a palesztin területek izraeli zárlatá­nak lehető leggyorsabb feloldását sürgette, hogy előmozdítsák a pa­lesztin gazdaság működését. Arafat korábban kifejezetten kérte az amerikai külügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást ez ügy­ben Izraelre. Az izraeli rádió értesülései szerint Powell washingtoni látogatásra hívta meg Saront. Erre léghama- rább márciusban kerülhet sor. Arafat követelőzött, Powell aggódott. (TASR/EPA) ■ Kostunica elnök cáfol Belgrád. Belgrádban hivatalosan cáfolták azokat a külföldi sajtóje­lentéseket, amelyek szerint a ju­goszláv hatóságok információk­kal segítették volna az Irak ellen végrehajtott brit-amerikai légi csapásokat. Londoni lapoknak a brit védelmi tárca illetékesei a héten azt állították, hogy az új ju­goszláv hatóságok az iraki radar- rendszerekkel kapcsolatos infor­mációkat adtak át Nagy-Britan- niának és az USA-nak, amelyeket ez utóbbiak felhasználtak újabb iraki légi csapásaikhoz. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök ennek kapcsán fogadta Samir Sadunt, Irak belgrádi nagykövetét, elítél­te a légi csapásokat, és hangsú­lyozta Belgrád azon elvi állásfog­lalását, amely szerint a szankciók és a katonai megtorlás politikája egyetlen problémát sem oldhat meg a világon. Jugoszlávia és Irak sorsában közös, hogy a nem­zetközi közösség mindkét orszá­got gazdasági embargóval sújtot­ta, és katonai csapásokat is mért rá politikája miatt. A Milosevics- rezsim kifejezetten jó kapcsolato­kat tartott fenn Irakkal. A tavalyi belgrádi fordulat után Jugoszlá­via nemzetközi elszigetelése megszűnt. Kostunica az iraki nagykövet előtt azonban aláhúz­ta: Belgrádnak az európai integ­ráció felé fordulása nem jelenti a más országokkal fenntartott kap­csolatai elhanyagolását. (MTI) Colin Powell az Irak elleni ENSZ-szankciókról Nem múlt el a veszély Tanulmányozzák az amerikai országos rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket Jöhetnek a szakértők Kairó/Moszkva. Colin Po­well amerikai külügyminisz­ter négynapos közel-keleti kőrútjának első állomáshe­lyén, Egyiptomban a kapcso­latfelvétel szándékával kez­dett szombaton tárgyaláso­kat orosz kollégájával, Igor Ivanowal. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A tárgyalások kezdete előtt Powell sajtóértekezletén kijelentette: a ta­lálkozó egyik célja egymás megis­merése, hiszen - tette hozzá - , ő még nem is ismeri az orosz diplo­mácia vezetőjét. Hírügynökségi je­lentések szerint a felek elsősorban abban egyeztek meg, hogy folytat­ni kell a párbeszédet a problémák megoldása érdekében. A hadászati biztonság kérdései mellett a több mint másfél órás találkozón az ira­ki helyzet volt a másik vezető té­ma. A két külügyminiszter megvi­tatott ezenkívül egyéb, a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdéseket, és tárgyalt regionális problémák­ról is. A találkozót amerikai részről kitűnőnek minősítették. Powell, akinek kinevezése óta ez az első külföldi útja, hangsúlyozta: haj­landó elfogadni tanácsot arra néz­ve, hogyan kényszerítsék Szad- dám Húszéin iraki elnököt fegy­verkezési programjának feladásá­ra. Leszögezte: az iraki fegyverke­zési program nem az Egyesült Ál­lamokat fenyegeti, „hanem a kö­zel-keleti térség gyermekeit”. Po­well kijelentette: a találkozón ün­nepélyesen kötelezettséget vállal­tak arra, hogy az iraki vezetőt rá­bírják a fegyverkezési program fel­adására. Az orosz külügyminiszter szerint túl szép lett volna azt remélni, Orosz-amerikai csúcs: talán még az év első fe­lében létrejöhet. hogy már az első tárgyaláson megoldanak minden problémát. Az Interfax orosz hírügynökség azt jelentette, hogy ameri­kai-orosz szakértői csoport ala­kul az amerikai országos rakéta­védelmi rendszerrel (NMD) kap­csolatos kérdések tanulmányozá­sára. Amerikai külügyi források ugyanakkor azt közölték, hogy a kairói tárgyalásokon megegyezés született arról is, rövidesen talál­koznak egymással a rakétaelhárí­tó rendszerek korlátozásáról (ABM), illetve a nukleáris lesze­relésről folytatott (START) tár­gyalások szakértői. Egy orosz forrás szerint a szakér­tők olyan intézkedéseket próbál­nak meg kidolgozni, amelyek a stratégiai stabilitás egyensúlyá­nak megbontása nélkül képesek semlegesíteni a fenyegetést. Hoz­zátette, hogy az amerikai fél érde­kesnek találja a mozgó európai rakétavédelmi rendszer kiépítésé­re tett orosz javaslatokat. Ugyan­akkor az 1972-ben kötött ÁBM- szerződést illető orosz-amerikai vita esetében még korai lenne elő­relépésről beszélni. Az orosz dele­gáció nyilatkozó tagja jelezte azt is: George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök dönt majd arról, hogy célszerű lenne-e találkozniuk a hét legfej­lettebb ország és Oroszország - G-8 csoport - szokásos csúcsérte­kezlete előtt. (Idén júliusban Ge­novában ülnek össze a G-8 állam- és kormányfői.) Ivanov és Powell egyetértett abban, hogy „a csúcs- találkozót megfelelően elő kell készíteni”, ugyanakkor Ivanov - az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség szerint - elképzelhetőnek tanja, hogy az amerikai és az orosz elnök még az év első felé­ben (tehát a G-8 előtt) találkozik. Kairó/Berlin/Jeruzsálem. Colin Powell amerikai külügyminiszter szombaton kijelentette: az Irak el­leni ENSZ-szankciókat folyamato­san vizsgálni kell annak érdeké­ben, hogy azok ne az iraki népet sújtsák. Az amerikai diplomácia vezetője az egyiptomi kollégájá­val, Amr Muszával tartott közös sajtóértekezleten leszögezte: a szankciók létezésének nem az a célja, hogy megbüntesse az iraki népet, hanem az, hogy féken tart­sa Szaddám Húszéin iraki elnök­nek a tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztésére irányuló ambícióit. Hangsúlyozta: folyamatosan át kell tekinteni az Irakkal szembeni politikát, és vizsgálni kell a szank­ciókat annak érdekében, hogy bi­MTI-HÍR Belgrád. Vladan Batics szerb igaz­ságügy-miniszter megerősítette Radomir Markovics volt szerb ál­lambiztonsági vezető őrizetbe vé­telét, amelyet Vük Draskovics szerb ellenzéki vezető másfél évvel zonyos legyen, azok valóban a ki­tűzött célt szolgálják. „A szankciók természetesen nem olyan dolgok, amelyekkel örökké együtt akarunk élni” - mondta Powell. Szaddám Húszéin iraki elnök há­rom év múlva akár már atomfegy­verekkel is veszélyeztetheti szom­szédait - véli a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat, a BND, amelynek ilyen értelmű jelentésé­ből szombaton idéztek német na­pilapok. Irak ezenkívül más tö­megpusztító, így vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésén is dolgo­zik. A BND-jelentés szerint - iraki tudósok rakétatechnológiai erőfe­szítései révén - az ország 2005-re háromezer kilométeres hatósuga­rú rakétákkal is rendelkezik majd, amelyekkel Európa is elérhetővé válik. ezelőtti „közúti balesetével” hozott összefüggésbe. Megfigyelők sze­rint ez esetleg Szlobodan Milo­sevics volt jugoszláv elnök készülő elfogását is előrevetítheti. Az igaz­ságügy-miniszter szombati sajtó- értekezletén azt nem volt hajlandó kommentálni. Őrizetbe vették a volt állambiztonsági vezetőt Milosevics következik? HATTER Romániában kifizetődő üldözöttnek lenni HUNOR PRESS Romániában volt politikai üldö­zöttnek lenni a világ legegysze­rűbb és egyben legkifizetődőbb dolga. Némi kenőpénz ellenében bárkiből lehet politikai üldözött - párhónapos csecsemőből is. A szá­mos anyagi előnnyel járó, s ezért sokak által vágyott státusz meg­adásánál rendkívül gyakoriak a törvényszegések. Az 1989-es for­radalom utáni hónapokban az ak­kori parlament szerepét betöltő Ideiglenes Nemzeti Egységtanács törvényrendeletet hozott a kom­munista rendszer üldözöttéinek kárpótlására. A kedvezmények so­ra 1997-ben a Ciorbea-kormány alatt tovább bővült. A politikai ül­dözöttnek nyilvánított személyek ingyen utazhatnak a helyi és a helyközi közlekedésben, nem fi­zetnek rádió- és tévéilletéket, tele­fon-előfizetési díjat. Az 1998-ban elfogadott törvény értelmében pe­dig nem fizettek sem helyi illetéke­ket, sem jövedelmadót. Ez utóbbi­nak már akkor szemet kellett volna szúrnia, hiszen tulajdonképpen ér­telmetlen volt: a kommunista rendszer üldözöttéinek státuszát elnyerő személyek - akkor még - zömmel öregek, nyugdíjasok vol­tak, akiknek már nem sok gondjuk akadt a jövedelemadóval. Akkor. Azonban ugyancsak a Ciorbea- kormány rendeletére a politikai ül­dözöttek státuszának elbírálását kizárólagosan a Munkaügyi és Tár­sadalomvédelmi Vezérigazgató­ságra bízták, ami lehetővé tette a sorozatos csalásokat. Korábban a kommunistaellenes Volt Politikai Foglyok Szövetsége konkrétan be­leszólhatott a státusz megadásába, kiszűrve a csalókat, de ettől kezd­ve már csak konzultatív szerepet kapott a kérelmek elbírálásában, és az utolsó szó a vezérigazgatósá­gé lett, amelynek tisztségviselői el­kezdték - természetesen megfele­lő anyagi ellenszolgáltatás fejében - nyakra-főre osztogatni az üldöz­tetést tanúsító bizonylatokat. így olyanokat is a kommunista rend­szer üldözöttéinek minősítettek, akik annak idején hivatásos párt­funkcionáriusok voltak. Ez történt például egy délvidéken élő család, bizonyos Militaruék esetében, ahol mindkét szülő a pártappará­tusban teljesített szolgálatot, sőt: politikai üldözöttnek minősítették a lányukat is, akit a hivatalos papír szerint 4 és 6 éves kora között ül­dözött a kommunista diktatúra el­nyomó gépezete. Ráadásul a lány a Dőlj megyei Daneasán született, jóllehet a család az igazolás szerint a születés időpontjában és azt megelőzően is a Ialomita megyei Dropia helységben volt kényszer­lakhelyen - ami már egyenesen bi­ológiai csoda. Egy bukaresti válla­latvezetőről a Vezérigazgatóság­nak sikerült kiderítenie: már hat­hónapos korában politikailag ül­dözte a rendszer. A vezérigazgató­ság olyanok számára is kiállította a bizonylatot, akikről korábban az igazságügyi tárca már megállapí­totta, hogy semmiféle politikai ül­döztetést nem szenvedtek. Villamosvásárlás Demszky a koalícióról Budapest. Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke, budapesti főpolgár­mester a fővárosi SZDSZ-MSZP ko­alíció felbontásaként értékelte, hogy a szocialisták a Fidesszel együtt megszavazták a 68 darab használt hannoveri vülamos megvá­sárlásáról született határozatot. Az SZDSZ azt kifogásolja, hogy a hét­milliárdos vásárlás versenyeztetés nélkül történne. Demszky törvény­ben biztosított jogával élve szomba­ton kezdeményezte, hogy a fővárosi közgyűlés - rendkívüli ülésen - tár­gyalja újra a döntést. Erre 15 napon belül sor kerülhet. Egyébként az SZDSZ mellett a fővárosi MIÉP- frakció is ellenezte a német villamo­sok megvásárlását. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom