Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-22 / 44. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 22. Politika 5 A fejlett és a fejlődő országok közt vita folyik az ENSZ környezetvédelmi programjainak jövőjéről Előrejelzilc a katasztrófákat Miklós László környezetvé­delmi miniszter idén februá­rig két éven keresztül az Egyesült Nemzetek Szerveze­te környezetvédelmi prog­ramjának, a UNEP-nek volt el­nöke. Miután hazaért a tiszt­újító ülésről Kenyából, arról beszélgettünk vele, mit sike­rült ez idő alatt elvégeznie. TUBA LAJOS Mivel is foglalkozik tulajdon­képpen a UNEP? A UNEP az ENSZ vezető környe­zetvédelmi ügynöksége. Ügyveze­tő igazgatója az ENSZ főtitkárának helyettese. Legfelsőbb politikai döntéshozatali szerve az igazgató- tanács, ennek voltam két éven ke­resztül az elnöke. Mit sikerült elvégezni két év alatt? Az igazgatótanács feladata az alapvető irányok meghatározása. Miután átvettem az elnökséget, a UNEP szemléletet váltott, az egyes környezeti elemek védelme helyett \\ A UNEP szemléletet ~ váltott, az egyes környezeti elemek vé­delme helyett az ún. funkcionális irányzatok támogatása került előtérbe. NN az ún. funkcionális irányzatok tá­mogatása került előtérbe. Ilyen például az információs rendszerek és a katasztrófa-előrejelzés fejlesz­tése. Ezenkívül ebben az időszak­ban a UNEP témái között szerepelt az egyes nemzetközi környezetvé­delmi egyezmények koordináció­ja, az ivóvíz problémája, Afrika Megkezdtük a kárpát-medencei vízgyűjtők integrált mendzselésének ki­alakítását. (Archívum) gondjai, illetve a környezetkímélő ipari technológiák terjesztése. Azt is sikerült megvalósítani, hogy az ENSZ égisze alatt a környezetvé­delmi miniszterek évente találkoz­zanak, az ENSZ közgyűlésének jó­váhagyásával erre a célra jött létre a környezetvédelmi miniszterek globális fóruma. Az első tavaly volt Malmőben, a második pedig most Nairobiban. Ezek a találkozók fő­ként a környezeti politikai irányza­tokról szólnak. Végezetül kialakult egy olyan koordinációs csoport, amely megvizsgálja az ENSZ-en belül futó környezetvédelmi prog­ramok és ügynökségek munkáját. Három erős progam fut, a UNEP, a Habitat és a Fenntartható Fejlődés Bizottsága (CSD). Ezek több pont­ban is fedik egymást, ezért szükség lenne redukálásukra. Miként fogadták ezt a tagor­szágok? Az eredeti elképzelés szerint, mi­vel mindkettőnek Nairobiban van az igazgatósága, összevonták vol­na a UNEP-et és a Habitatot. Ez­után pedig világosan elkülönítet­ték volna a UNEP és a CSD tevé­kenységét. Sajnos ez óriási politi­kai vitát váltott ki, mivel a fejlődő országok arra törekednek, hogy minél több ENSZ-program legyen, több helyre tudjanak képviselőket delegálni, így növelve a befolyásu­kat a világ alakulására. Az utolsó nairobi ülés eredményeképp az ENSZ-közgyűlés elé terjesztik az ún. nemzetközi környezetvédelmi irányítás modelljét. Ennek az lesz a feladata, hogy a környezetvédel­mi szempontokat az eddiginél job­ban elfogadtassák a többi ágazat­tal. Az is nagy vitát váltott ki, hogy a fejlett országok egy szűk testület­ben gondolkodtak, a fejlődő orszá­gok pedig egy nyílt testületet sze­rettek volna felállítani. Ez utóbbi hátránya az volt, hogy egy ilyen testület csak nagyon nehézkesen képes dolgozni. Miből él a UNEP? Az ENSZ-program a tagországok befizetéseiből él, de mivel ez ön­kéntes, el kell mondani, hogy fő­ként néhány nagy európai ország és Japán tartja el. Szlovákia ta­valy például tízezer dollárt fize­tett be. A rendelkezésre álló pénz csökken, a korábbi 120 millió dol­lár helyett már csak 105 millió dollár a költségvetés. Elképzelé­sünk az volt, hogy a befizetések enyhe emelésére kérjük a tagor­szágokat. Kelet-európai kollégá­imnak én küldtem egy ilyen leve­let, de meg kell mondanom, nem nagy sikerrel. Aki eddig fizetett, az továbbra is az eredeti összeget szándékozik adni, aki meg nem fi­zetett, ezután sem fog. Szlovákiának volt abból külön haszna, hogy ő adta a program elnökét? A UNEP főként környezetpolitikai fórum, kevés konkrét projektumot futtat, de azok is főleg a fejlődő országokba mennek. Egy progra­mot azért megindítottunk, ez a Az elnökségnek ko- moly politikai jelen­tősége volt, Szlovákia ritkán kerül vezető po­zícióba ilyen szin- . . ten az ENSZ-ben. \\ kárpát-medencei vízgyűjtők in­tegrált menedzselésére irányul, az európai program most keresi en­nek anyagi fedezetét. Az elnök­ségnek azért komoly politikai je­lentősége volt, Szlovákia ritkán kerül vezető pozícióba ilyen szin­ten az ENSZ-ben. Kijelölhetőek azok az irányza­tok, amelyek a környezeti politi­kában az elkövetező években dominálhatnak? Véleményem szerint az elkövetke­ző években a legtöbbet a kataszt­rófa-előrejelzési rendszerek kiala­kításáról hallunk majd, erről leg­utóbb Nairobiban is sok szó esett. Meg kell fontolni az egészségbiztosítók összevonásának kérdését, majd alaposan fel kell rá készülni Politikusi utasításokat hajtanak végre PÉTERFI SZONYA Pozsony. Ha az ágazaton belül nem szűnik meg az adósságnöve­kedés, teljesen mindegy, hogy egy, vagy a jelenlegi öt egészség- biztosító működik-e - mondta Eduard Kovác, az Általános Egészségbiztosító vezérigazgató­ja, a minisztériumnak az egész­ségbiztosítók pluralitásának megszüntetését szorgalmazó kez­deményezésére Az EU tagállama­iban sem egységes a betegellátás finanszírozása, a nemzeti egész­ségügyi szolgáltatást élvezők (Anglia, Spanyolország, Olaszor­szág stb.) közül sokan a társada­lombiztosítást (Svájc, Németor­szág, Ausztria, Csehország, Szlo­vákia) tarják üdvözítőnek és for­dítva. Egyik rendszer sem mentes a gondoktól, egyikkel sem elége­dettek, ám az EÜ-csatlakozás fel­tétele a rendszerek egységesíté­se. „A hazai egészségbiztosítási rendszerről nem a biztosítók, ha­nem a politikusok döntenek. Ne­künk csak végre kell hajtanunk a törvényeket. Viszont megalkotá­suk nem egyszerű, Svájcban pél­dául az egészségbiztosítási tör­vény előkészítése három évet vett igénybe. A biztosítók esetleges összevonása sem valósítható meg rövid időn belül. Emlékezzünk csak vissza 1995-re, amikor Meciar bejelentette a három egyenruhás (katonai, belügyi, vasutas) biztosító egybeolvadá­sát. Három évig tartott, mire megalakult a Közös Egészségbiz­tosító” - emlékeztetett a vezér- igazgató, aki akkoriban a belügy­minisztériumi biztosító élén állt. Szerinte, ha a kormány meg akar­ja változtatni a jelenlegi rend­szert, a szlovéniai példát kellene alapul vennie. Nem ért egyet az egészségügyi miniszter azon nézetével, hogy egy biztosító majd megállítja az ágazaton belüli pénzhiányt. Úgy véli, csupán csepp a tengerben a biztosítók megszüntetésével „fel­szabaduló” működési alap - ösz- szesen 1,6 milliárd - ugyanis az ágazat eladósodása 15, 3 milliárd korona. Kovác szerint nem lehet az intézetek legfontosabb felada­ta a biztosítási díjak beszedése sem, ennél lényegesebb (volna) az ügyfelekről való gondoskodás minőségének emelése. A személyi számlák bevezetését a 3 694 237 lakos betegellátását ( 68,41 százalék) finanszírozó biz­tosító sem utasítja vissza. Tudato­sítani kell viszont, hogy a legna­gyobb biztosítóban a postakölt­ség havi 50, évi 600 milliós több­letkiadást jelent Emelkedik a lakhatási segély A kormánykoalíció még ezen a héten mindenképpen be akarja fejezni a vitát Tuchyna nem szavaz az alkotmányra SZABÓ MÓNIKA Pozsony. Azáltal, hogy a parla­ment korlátozta a felszólalások időtartamát, felgyorsult ugyan a vita, de kedden a 81 jelentkezőből mindössze tizennyolcán kaptak szót. Mivel a koalíció a héten fel­tétlenül szavazni akar az alaptör­vény módosításáról, Jozef Migas ismét összehívta a házbizottságot, hogy megvitassák, ez miként érhe­tő el. A tanácskozást követően a parlament Ivan Simko javaslatára az ellenzék heves tiltakozása mel­lett megszavazta, hogy a vitát ad­dig folytatják, amíg a hátralevő, közel 40 képviselő fel nem szólal. A két ellenzéki frakció azonban felvetette, hogy a vitát este kilen­cig folytassák, és ma reggel dönt­sék el a további menetet. Az ülés­vezető Pavol Hrusovsky erre meg­szakította az ülést, és összehívta a házbizottságot a kérdés eldöntésé­re. A kormánykoalíció megállapo­dását az egységes szavazásról azonban fenyegeti az SDE egyik képviselőjének döntése: Jozef Tuchyna tegnap késő délután je­lezte: nem szavazza meg az alkot­mányt. Éva Rusnáková (SDKÚ) az om­budsman intézményének az al­kotmányban való rögzítésének politikai és társadalmi hozadékát elemezte. A képviselő felszólalása az ellenzék éles tiltakozását vál­totta ki. Anton Juris (SDK) az Állami Számvevőszék hatáskörének bőví­téséről beszélt, mely által lehető­ség nyílna arra, hogy az önkor­mányzatok gazdálkodását is ellen­őrizhesse. Kvarda József (MKP) elmondta, az önkormányzatok nem félnek a számvevőszéktől. Mivel sem a pol­gár, sem az önkormányzat nem az állam tulajdona, így a számvevő­szék nem ellenőrizheti. Az más, ha az állami költségvetésből kapott összeggel való gazdálkodást ellen­őrzi, mondta Kvarda. Ludmila Musková (HZDS) ismét az MKP követeléseivel hozakodott elő, melyek szerinte meghátrálás­ra késztetik a kormányt, majd visz- szatért a pokémonokhoz. Musko- vának meggyőződése, hogy a ká­ros hatású rajzfilm sugárzásáért a koalíciót terheli a felelősség. Dol- ník Erzsébet (MKP) egyetért azzal, hogy a rajzfilm ártalmas, és be kell tiltani. De bízik abban is, hogy a szülők a parlamenti közvetítést sem engedik nézni gyerekeiknek, mert az ugyanolyan káros hatással van rájuk, (szm) Igen súlyos jogszabály Pozsony. „Jóváhagytuk az egyik legsúlyosabb, majdnem kétkilós jogszabályt” - jelentette be Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter az új vámtörvény kormány általi elfogadását. Hozzátette, a vám­törvény az uniós jogharmonizáci­ós folyamat prioritásai közé tarto­zik. A kabinet áldását adta az au­tópályák építéséről szóló tervezet­re is. „Július 1-jétől a jelenlegi 55 ezerrel szemben 150 ezer háztar­tás kap lakhatási hozzájárulást, s a támogatás összege is emelkedik” - jelentette be Peter Magvasi szo­ciális ügyi miniszter. Egy személy esetében 1410 koronáról 1680-ra, kétszemélyes háztartáséban 1750- ről 2090-re, 3-4 tagú család eseté­ben pedig 300-470 koronával emelkedik a támogatás, (-sza-) RÖVIDEN Megépül a déli gyorsforgalmi út Pozsony. Tegnap döntött a kormány a déli gyorsforgalmi út megépí­tésének támogatásáról. A Pozsonyt Kassával összekötő út Dunaszer- dahely, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat és Rozsnyó érintésé­vel halad majd. Novemberben pedig pályázatot írnak ki az út elkészí­tésére. Az utat 2002 második felében kezdhetik építeni, (jl) Harmadszorra sikeres májátültetés Pozsony. Szlovákiában először sikerült májátültetést végrehajtani. A műtétet még február hatodikán hajtotta végre az osztrák és szlo­vák szakemberekből álló orvoscsoport, a 45 éves beteg azonban csak hétfőn hagyhatta el a kórházat. A jelentés szerint állapota ki­elégítő, már gép segítsége nélkül lélegzik. Hasonló beavatkozásra eddig már kétszer került sor Szlovákiában, sikertelenül. (SITA) Mégis csökkennek a diákok terhei Pozsony. A hét végéig elkészül a diákoknak nyújtandó kedvezmé­nyekről szóló elemzés, illetve a jelenlegi helyzet megoldásáról szó­lójavaslat. Erről született megállapodás tegnap a pénzügyi és a közlekedési tárca vezetője között. (SITA) Bizonyíték az Interpol hatékonyságáról Pozsony. Vííazoslav Móric és Ján Sítek (SNS) képviselők tegnap az Interpol szlovákiai központjában jártak. A hivatal megerősítette, a párt elnökének orosz barátja ellen valóban nemzetközi elfogatópa­rancs volt érvényben, azonban a nemzetközi szervezetnek nem volt tudomása arról, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt Belou- szov évek óta szabadon jár-kel Szlovákiában, a Twist Rádió értesülé­sei szerint Olekszander Bilousz névre kiállított útlevéllel, (ú) Eljárás Carnogursky sofőrje ellen Pozsony. Tegnap a besztercebányai járási főügyész vádat emelt Ján Carnogursty igazságügyi miniszter szolgálati sofőrje ellen, aki halálos balesetet okozott. (TA SR) Dzurinda nem fogadta el a romákkal kapcsolatos jelentést Egyeztetés NATO-ügyben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormányfő ezentúl ha­vonta egyszer egyeztet a külügyi és a védelmi tárca vezetőivel az ország felkészültségéről a NATO-csatlako- zásra. Ezt Mikulás Dzurinda jelen­tette be, miután tárgyalt Eduard Kukannal és Jozef Stankkal. Mind­hárman egyetértettek, hogy az al­kotmánymódosítás elfogadása se­gíthet Szlovákia NATO-csatlakozá- sában, hiszen egy módosító indít­vány elfogadásával rövid időn belül lehetővé válik szlovákiai katonák részvétele a NATO-akciókban. Mi­kulás Dzurinda közölte, nem fo­gadta el Csáky Pál jelentését a kor­mány romákkal kapcsolatos stra­tégiájának gyakorlati megvalósítá­sáról. A kisebbségekért felelős mi­niszterelnök-helyettestől konkrét tervezeteket és új ötleteket vár, amelyek javítanának a kormány- koncepción. Csáky lapunknak el­mondta, a tárcaközi egyeztetés a vége felé jár, és ő volt az, aki nem fogadta el a minisztériumok for­mális értékelését. „Azt akarom, hogy további, konkrét lépések tör­ténjenek a stratégia megvalósítá­sában” - mondta Csáky Pál. (jéel) Javasolják a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Lezárják a Ziak-aktát? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Vladimír Palkó, a parla­ment védelmi bizottságának elnöke javasolja az összes, Rudolf Ziak ügyével kapcsolatos szigorúim tit­kos dokumentum nyüvánosságra hozását és azt, hogy Milan Hanzel főügyész a nyilvánosság előtt adjon magyarázatot döntésére, miért zár­ná le a Legfőbb Ügyészség a volt tit­kosszolgálati igazgató és társai ellen szabotázs gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást. Ján Bernátnak, a hivatal szervezett bűnözés elleni osztálya vezetőjének érvelése alap­ján változtatta meg döntését Milan Hanzel főügyész is, mondta tegnap Palkó. Bemát szerint a külföldön végrehajtott szabotázs elkövetője nem vét Szlovákia törvényei ellen, mivel Csehország érdekei nem áll­nak a mi büntetőtörvényünk védel­me alatt. A törvény szerint a SIS egyetlen tevékenysége az informá­ciószerzés, Ziak és társai esetében, akik állítólag NATO és EU-csatlako­zás ellen agitáló röpcédulákat ter­jesztettek külföldön, a titkosszolgá­lat túllépte jogkörét. Bernát azt állí­tja, ez a SIS esetében nem kell, hogy törvénysértés legyen. Palkó szerint ez az érvelés az alkotmánnyal ösz- szeegyeztetheteden. (les) 50 %-os támogatás, 50 %-os hitel bérlakások építésére Mindenkire számít ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Hamarosan a községek­nek nem kell majd rendelkezniük azzal a 20 százalékos tőkével sem, amivel jelenleg hozzá kell járulni­uk a bérlakások építési költségei­hez” - összegezte Harna István építésügyi és lakásfejlesztési mi­niszter a Lakásfejlesztési Alapról szóló törvénymódosító tervezet lé­nyegét, ameíy szerint a bérlakások építési költségeinek 50%-át a köz­ségek állami támogatásként kap­ják meg, a fennmaradó 50%-ot pe­dig a Lakásfejlesztési Alaptól 20 évre szóló hitel formájában vehe­tik fel. „Nagyon előnyös kamatfel­tételekről, a mindenkori diszkont kamatláb 50%-áról van szó, ami most 4,7%-os kamatot jelent, és az egész törlesztési időszak alatt az a kamatszint érvényes, amely ka­matfeltételek mellett felveszik a hitelt” - mondta Harna, aki szerint ezzel lehetne biztosítani, hogy a kormányprogramban vállalt 15 ezer bérlakás felépüljön. Az indít­vány képviselői javaslatként kerül a parlament elé, és Harna számít a koalíciós és az ellenzéki pártok tá­mogatására is. A Lakásfejlesztési Alap 2003 elejére tervezett felszá­molása után is épülnek majd bér­lakások. „Nem kell attól tartani, hogy az alap felszámolása az álla­mi támogatások elapadását jelen­ti, hiszen nemcsak a támogatáso­kat nyújtja majd a minisztérium, hanem az említett kedvezményes kölcsönt is a tárcától lehet majd felvenni” - mondta Harna. (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom