Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-21 / 43. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 7. számában feltett kérdésre összesen 554 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Fónad Ferenc tornaijai, Saranska Lívia féli és Demeter Péter királyrévi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 141. helyre. Rádiósok a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéháznak holnap 18 órá­tól a Pátria rádió munkatársai a vendégei. Papp Sándor főszerkesz­tő, Protic János főszerkesztő-helyettes, Méry Margit néprajzi szer­kesztő és Molnár László rendező, bemondó a nemzetiségi rádió fej­lesztéséről, a műsorok színvonalának emeléséről, a műsoridő bőví­téséről beszél, (ú) SZÍNHÁZ ______________________POZSONY______________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Otelló 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 10,14 MOZI POZSONY HVIEZDA: 102 kiskutya (am.) 16,18, 20.30 OBZOR: A sejt (ameri­kai) 15.30,18, 20.30 MLADOST: Febiofest - Születésnap (svéd) 16 Kóbor kutyák (svéd) 18 Janek, Janecek és Vávra bemutatja (cseh) 20 MÚZEUM: A kis Vera (szovj.) 19 CHARLIE CENTRUM: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 17 A sebezhetetlen (am.) 20.30 Human Traffic (angol) 21 A vörös bolygó (amerikai) 19 Jég és föld között (am.) 18.15 Segíts, majd segítek (cseh) 17.30 Tájkép (szlo- vák-cseh) 18 A vágy neve: Anada (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Szökésben a vőlegény (amerikai) 16, 18, 20 TATRA: A sebezhetetlen (am.) 15.30, 17.45 Máté evangéliuma (olasz) 20 ÚSMEV: 102 kiskutya (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Briliáns csapda (am.) 17.15,19.15 CAPITOL: A harc mestere (am.) 15.45,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Eliska, a vadon belondja (cseh) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Én és én meg az Irén (am.) 17,19 LÉVA - JUNIOR: Boiler Room (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: The Million Dollar Hotel (am.) 17.30, 20 Gömöri Kovács István halálára (1924-2001) A nagyok árnyékában JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Fantasztikus hangulatú olvasópró­ba közben megszólal a telefon, Gömöri Kovács István, mindenki Pista bácsija váradanul meghalt. De hisz egy hete még ennél az asztalnál beszélgettünk, ugrik elém az immár kimerevített kép, s mint mindig, Pis­ta bácsi tele energiával és lelkese­déssel hallgatta terveinket. - Ha nem haragszik, Pista bácsi, millió dolgom van, tessék elvinni a papírra vetett tervezetet, s ha lesz idő, hosz- szabban is elbeszélgetünk. Nagyon fáj ez az utolsó, félbesza­kadt beszélgetés, de ki gondolhat­ta, hogy egyszer a lehetetlen is be­következik. Pista bácsit személyesen nem olyan rég ismertem meg, verseit már ré­gebben olvashattam. Nem tartozott a nagy, modern költők közé, petőfi- es hangulatot árasztó versei inkább az idősebbekhez és a kevésbé vájtfülűekhez szóltak. Pista bácsi világéletében tanár ember volt, sze­retett szülőfalujában, amelynek a nevét is fölvette, tanított nyugdíja­zásáig, s közben írogatta verseit és cikkeit, 1974-ben még egy drámája is megjelent. Néhány éve kiadta összegyűjtött verseit, s évek óta szerkesztette a Gömöri Hírlap Plusz című járási hetilapot. Nem fiatal kora ellenére állandóan úton volt, fiatalokat megszégyení­tő módon járta a falvakat, s imádta a futballt. A rimaszombati focicsa­pat összes meccsén ott volt, egy hete is még a legutóbbi edzőmecs- cset értékelte határtalan lelkese­déssel. Boldog volt, hogy verse je­lenhetett meg a tavaly kiadott Gömöri antológiában, hiszen egy kötetbe kerülhetett a gömöri na­gyokkal - Tőzsérrel, Máccsal, Cselényivel. A Gömöri Hírlap Plusz legújabb száma ma jelenik meg, ez az utolsó szám, ami a keze nyomát viseli. Bennem az a múlt hétfői kimereví­tett kép marad meg örökre. FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmá­nya felhívja a nevelőtestületek, az iskolatanácsok és a szülői közössé­gek figyelmét, hogy a Szlovák Köz­társaság Oktatási Minisztériuma nyilvános vitára bocsátotta Az ok­tatás és nevelés fejlesztésének koncepciója és Az oktatás és neve­lés nemzeti programja elnevezésű tervezeteket. A két dokumentum az Ucitelské noviny 2001/6. szá­mának mellékleteként jelent meg február 8-án. A nyilvános vita már­cius 31-ig tart. Az SZMPSZ OV felkéri az érintett testületeket, közösségeket és az ér­deklődő egyéneket, hogy vélemé­nyezzék a dokumentumokat, fo­galmazzák meg módosító javasla­taikat. Az egyes intézménytípusok képviselőitől kérjük, hogy az álta­lános részek mellett kiemelten fog­lalkozzanak a saját területüket érintő fejezetekkel (óvoda, alapis­kola, gimnázium, szakoktatás, speciális iskola stb.). Az SZMPSZ OV kéri az érintette­ket, hogy a két tervezettel kapcso­latos észrevételeiket, javaslataikat, módosításaikat 2001. március 15- ig küldjék el a szövetség irodájába. Az SZMPSZ oktatáspolitikai mun­kacsoportja az MKP Oktatási Taná­csával közösen, a beérkezett véle­mények figyelembevételével átfo­gó elemzést kíván kidolgozni és benyújtani az oktatási miniszter­hez és a dokumentumokon dolgo­zó munkacsoporthoz. Az írásos anyagokat a következő címekre várjuk: Levélcím: SZMPSZ OV, P.O.BOX 49, 945 01 Komámo 1. Fax: 0819 7713572 E-maü: szmpsz@nextra.sk Batta György szerkesztésében és kiadásában megjelent a Göncölszekér, a magyar gyermekek világmagazinja A gyermekeket beoltják, ugye? Mintegy másfél évvel ezelőtt, Komáromban, a szépemlékű I. Szlovákiai Magyar Művé­szeti és Médiafesztiválon hangzott el a bejelentés: Batta György hamarosan új gyermeklapot indít, amely az egész világ magyarságához kíván szólni. Az előkészüle­tek után most megjelent a Göncölszekér első száma. LAKATOS KRISZTINA A tervek szerint negyedévente meg­jelenő kiadvány a Magyar gyerme­kek világmagazinja alcímet viseli. Mint azt a kiadó, s gyakorlatilag az egyszemélyes szerkesztőség szere­pét betöltő Batta György elmondta: a Göncölszekér magyar világmaga­zin egyrészt abban az értelemben, hogy nagy magyar egyéniségeket mutat be, éljenek bár Koreában vagy Izlandon, másrészt abban, hogy a lap világméretű terjesztését is meg kívánja oldani. A magazin idővel felkerülhet az internetre, egyelőre a személyes kapcsolatokra támaszkodva jut el azokba az or­szágokba, ahol magyar közösségek élnek. „Számos nyugati országban vannak ismerőseim, akik 10-20 példányt átvesznek, és azt elado­gatják, s így, alulról építkezve, nem erőltetve a nagy példányszámot, lassan tudunk majd továbblépni. Ez a lap soha nem lesz egy nagyszabá­sú üzleti vállalkozás. Szolgálni aka­rok, nem hasznot húzni” - hangsú­lyozta Batta György. A nyomda- technikai és grafikai szempontból tájainkon szinte páratlanul igényes sajtótermék kiadó-szerkesztője a lap anyagi hátteréről azt is elmond­ta: az első számhoz szükséges ösz- szeg pályázatokból folyt be, a ren­delkezésre álló pénz nem sok, spó­rolni viszont a külalakon nem sza­bad, mert a magyar gyerekeknek, valamint a magyar szülőknek is jo­guk van arra, hogy egy szép, színes, képes, már első pillantásra vonzó lapot forgathassanak. A Göncölszekér magazinjellegéből következik, hogy számos hosszabb feldolgozás kapott helyet a lapban, amelyek inkább a nagyobb gyere­keket, leginkább pedig a szülőket szólíthatják meg. Az indító szám nagyobb terjedelemben foglalkozik Illyés Gyulával, akit a szerző szemé­lyes élményei segítségével visz kö­zelebb az olvasókhoz. Komárom­ban, a Klapka György Múzeumban található Juba Ferenc magyar ten­gerészeti gyűjteménye, az erről szó­Elhunyt Stanley Kramer Elvetette az előítéleteket MTI-ÉRTESÜLÉS Los Angeles. Nyolcvanhét eszten­dős korában Los Angelesben hétfőn elhunyt Stanley Kramer, a vüághírű amerikai filmrendező és producer, akit elsősorban súlyos társadalmi mondanivalót hordozó alkotásai tettek ismertté. Kramert - akinek a filmjeit összesen nyolcvan alkalommal jelölték Os- car-díjra a különböző kategóriák­ban, és tizenhatszor el is nyerték az aranyszobrot - naiv idealistának tartották, aki ragaszkodik az alap­vető emberi erkölcsi értékekhez, aki elvet minden előítéletet. Nem csu­pán filmjeiben tükröződik ez a felfo­gás, hanem mindennapi magatartá­sában is. Az ötvenes években, a hollywoodi baloldali filmesek üldözése idején egyike volt azoknak a rendezőknek és producereknek, akik alkalmazták a feketelistára tett művészeket. Ugyanakkor filmjeinek tartalmát a legjelesebb és legkiválóbb színészek tették hitelessé. „Stanley Kramer egyike nagy filmal­kotóinknak, nemcsak művészete és a benne lévő szenvedély miatt, ha­nem ama hatás által is, amelyet a vi­lág lelkiismeretére gyakorolt” - mondta róla Steven Spielberg. ló írásból egyebek mellett megtud­hatjuk, hogy „a magyarságnak - bár hosszú évszázadokon át a ten­gertől messze kellett élnie - igen sok tehetséges tengerészfia vett részt a történelem alakításában. A talány lassan megoldódik. A Kár­pát-medencébe érkezett előnépes- ségünk évezredekig élt a tengerek partjain, s ezt a magatartásmintát az elődök átadták a következő nem­zedékeknek. Nem csoda hát, hogy legjobb tengerészeink tengert soha­sem látott fiainkból kerültek ki.” Feleleveníti a Göncölszekér a bar- guzini Petőfi-sír feltárásának törté­netét. A terjedelmes összefoglaló­ból nemcsak az derül ki, hogy az öl­tönyt és a zakót mi, magyarok hoz­tuk be a Kárpát-medencébe, hanem az is, hogy Kiszely István antropoló­gus, a Megamorv Petőfi-expedíció vezetője szerint miért nem hajlan­dó elismerni a „hivatalos” Magyar- ország a barguzini csontok hiteles­ségét: „A magyarok a pusztai állat­tartással hozták magukkal a moz­gást, a szabadságot. A szabadság­MTI-PANORÁMA Nyolcvan éve, 1921. február 22-én született a Bologna melletti San Giorgio di Pianóban Giulietta Ma­sina olasz színésznő, Federico Fellini olasz filmrendező felesége. A színészettel az egyetemi diáktár­sulatnál kezdett foglalkozni, majd tagja lett egy hivatásos színháznak, a Teatro déllé Artinak, ahol egy­szerre volt balerina, zenész, énekes és szülész. A rádióban, a Cico és Pallina című folytatásos hangjáték főszereplőjeként ismerkedett meg a jelenetek szerzőjével, Federico Fel- linivel. 1943-ban szerény körülmé­nyek között összeházasodtak. Masina a háború utáni olasz neore- alista filmek egész sorában játszott főszerepet, de elsősorban a férje irányítása alatt lett sikeres. A világsikert mindkettejüknek az Országúton hozta meg, Fellininek rendezőként, neki főszereplőként. Masina Anthony Quinn oldalán a tragikomikus, kiszolgáltatott sorsú, szánni valóan esendő, mégis költői­en tiszta Gelsomina alakját eleven arcjátékkal, pantomimikus moz­gással formálta meg. A film meg­kapta a velencei filmfesztivál Ezüst­oroszlán Díját, és a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is. A ván­dorkomédiások sorsát bemutató mű a magányról szól, és arról, hogy vágy még mindig ott szunnyad ben­nünk, s a mindenkori hatalom, úgy látszik, fél Petőfitől, kinek itthoni temetésén félmillió, vagy tán egy­millió ember is megjelenne. Felsza­badulhatnak a szunnyadó érzelmek egy ilyen rendkívüli eseményen, amely az ötvenhatos forradalom­mal és szabadságharccal lehetne egyenértékű.” Bemutatja a maga­zin Béres Józsefet, a Béres Cseppek megalkotóját, valamint gróf Spa­nyol Zoltánt, aki kidolgozott egy el­járást a víz nukleáris energiájának a hasznosítására, s amelyet a német szabadalmi hivatal 1992-ben el is fogadott. A központi témák mellett foglalkozik a lap a Szent Koronával, az izsai huszárokkal, szót kap Lito- mericzky Nándor, a komáromi Eu­rópa udvar főtervezője, valamint Erdélyi Géza református püspök, olvashatunk Nagy János szobrász- művészről, Narancsik Sándorról, a révkomáromi erőemberről és a No­kia komáromi gyáráról is. Felvetésem az, hogy a Göncölsze­kér konzervatív, népi-nemzeti ér­A La strada, vagyis az Országúton plakátja (Archív felvétel) érhet véget az egyedüllét, ha két ember igazi kapcsolatot teremt egy­mással. A következő kiemelkedő alakítása az utolsó fekete-fehér - szintén Oscar-díjas - Fellini-film, a Cabiria éjszakái címszerepe volt 1957-ben, a jövőben állandóan bi­zakodó, tiszta lelkű római utcalány sorsának bemutatásával. Alakításá­ért a cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat. A tékrendet, szemléletet képvisel - egy olyan eszményi (eszményí­tett?) magyarságot, amely hatal­mas szellemi kapacitással rendelke­zik, múltja dicső, jövője bizonyta­lan, hiszen a (kül)világ rengeteg ve­szélyt rejt magában, de megment- hetik-felemelhetik-helyes irányba téríthetik legjobb fiai, akik önös ér­dekeikkel mit sem törődve nemzeti közösségükért fáradoznak... Szóval egy olyan magyarságot, amely nincs, nem volt, s valószínűleg soha nem is lesz. „Számomra a nemzet nem elavult fogalom - hangsúlyozza Batta György. - Vitatkoznék azzal a megállapítással, hogy üyen embe­rek nincsenek: vannak, csak nem láthatók a médiában. Én azt mon­dom, ezekkel van a magyarságnak s vele az emberiségnek jövője, ők a pillérek. Korunk tele van fenyege­tésekkel, az emberiség ma a káosz szélén áll: a 21. század pedig vagy az igazság százada lesz, vagy mindennek vége. Megnézhetjük, hogy az elmúlt ötven évben milyen példaképeket, eszményeket állítot­tak a gyermekeink elé nálunk, de nem jobb a helyzet Amerikában sem, ahol minden a pénz körül fo­rog. Feltesszük a kérdést: mit lehet csinálni? Én ennek a magazinnak az elindítására vállalkoztam. Olyan, mint egy oltás: a gyermeke­ket beoltjuk, s bízunk abban, hogy ők fordítják meg a világ sorsát.” Meggyőződés ellen persze aligha van apelláta, az viszont kérdéses, megfelelő módszer-e egy gyerme­keknek szóló lapban a nemzeti ér­zést olyan témák segítségével mé­lyíteni, amelyek kívül rekedtek a hivatalos kánonokon, s éppen azál­tal, hogy valóságalapjuk megkér­dőjelezhető. Ilyen például a bargu­zini lelet, amelyet a Göncölszekér egyértelműen Petőfi maradványa­ként tálal, noha hitelt érdemlően eddig még az sem nyert bizonyí­tást, hogy egyáltalán férficsontváz­ról van-e szó. Batta György állás­pontja a problémával kapcsolatban az, hogy feldolgozásaiban nem lég­ből kapott információkat használt fel, a témának megvan a maga szakirodalma, amelyre támaszko­dott. Mint mondta, a tudomány roppant gyorsan fejlődik, mára bi­zonyított tény például isten léte, a turini lepel hitelessége, s ugyanígy Petőfi szibériai „utóélete” és halála is, a kérdés csak az, mikor hajlandó ezt elfogadni a széles közvélemény. Az utolsó szó kisajátított jogán csak annyit tennék hozzá: addig is min­denkinek a saját (szak)irodalma... házaspár csak húsz év múlva forga­tott ismét együtt. Masina 1985-ben egy Fellini-műben, a Ginger és Fredben búcsúzott a közönségtől Mastroianni oldalán. Megkopott, tragikomikus táncospárt formáltak meg. Masina kerek arca, kifejező gombszemei szinte pillanatról pil­lanatra képesek voltak csodálko­zást vagy szomorúságot kifejezni. A színésznő hitelesen formálta meg az alázatos és szomorú nők alakját, s e szerepek végigkísérték egész pályafutását. Elbűvölő moso­lya, világra csodálkozó tekintete, bohócos arca, törékeny alakja, ala­kításaiból tükröződő erkölcsi tisz­tasága a nézők emlékezetében ma­rad. Anélkül érzékeltette a figura elesettségét és emberségét, hogy érzelgős lett volna. Mindig sajátja volt a nagy clownok lényegre ta­pintó játékos egyszerűsége. Fellini és Masina öt évtizedet éltek boldog házasságban. Utolsó közös fellépé­sük 1993-ban Los Angeles-ben volt, amikor Fellini átvette az élet­művéért járó Oscar-díjat. A rende­ző, aki pár hónappal később éppen házassági évfordulójukon halt meg, akkor azt vallotta, hogy min­dent a feleségének köszönhet. Ma­sina nem tudta túltenni magát férje elvesztésén, alig öt hónappal élte túl. 1994. március 23-án, 73 éves korában hunyt el Rómában. Nyolcvan éve született Giulietta Masina - hitelesen formálta meg az alázatos nőket Gelsomina tette világhírűvé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom