Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-02 / 27. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 2. Politika 5 Beszélgetés Ivanics Ferenccel, Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának elnökével Védősátor lehet az eurorégió A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Önkormányzat a Csalló- köz-Mátyusföldi Régióval együtt hozta létre a Hármas Duna-vidék Eurorégiót, amelynek alapító dokumen­tumát január 25-én Győrben magyar részről Ivanics Fe­renc, a megyei önkormány­zat elnöke látta el kézjegyé­vel. Vele beszélgettünk az új, határon átnyúló együttmű­ködés lényegéről. GAÁL LÁSZLÓ Az újonnan alakult eurorégióval kapcsolatban sokszor elhang­zott, hogy célja a kulturális, ok­tatásügyi és gazdasági együtt­működés a határ két oldalán hú­zódó régiók között. Vannak-e már konkrét feladatok, amelye­ket szeremének közös erővel megoldani? Az első fontos lépés az lehet, hogy áttekintsük a már meglévő együtt­működést, hogy pontosan tudjuk, hol, milyen területeken kell javíta­nunk, hol nincs meg ez az együtt­működés, és hol van olyan jelentő­sége, amely példaként szolgálhat a többi területen. A környezetvédel­mi miniszterrel folytatott megbe­széléseinken vetődött fel egy kompjárat indításának lehetősége a Szigetköz közepén. Ez azért len­ne jelentős, mert ezen a negyven kilométeres szakaszon Vámos­szabadinál és Rajkánál van határ­átkelő, a kettő között a Szigetköz­ben túrázó kerékpáros nem tud át­menni a határ másik felére, csak ha megkerüli a fél világot. Ezen se­gíthetne egy komp. Ilyen aprósá­\\ Nádszegről is jár- ' nak át Győrbe dol­gozni, méghozzá y* nem kis számban. >V gokból tevődhetne össze az eurorégiós együttműködés. Ter­mészetesen a legfontosabb feladat az, hogy az Európai Unió szemé­ben is láthatóvá váljék ez az eurorégió. Olyan rosszmájú megjegyzést is Ivanics Ferenc: fene. Az eurorégió a befektetők számára is biztonságot terem­(Somogyi Tibor felvétele) hallottam, hogy ez az eurorégió csak azért alakult, hogy megpá­lyázhassanak különféle uniós támogatásokat. Most, az uniós csatlakozás küszö­bén én ezt nem tartom rosszalló megjegyzésnek, manapság ez már teljesen természetes, hiszen pályázati rendszer alakult ki az unión belül, és Magyarországon is egyre többet gondolkodunk pá­lyázati rendszerekben. Parlamen­ti képviselőként mondhatom, hogy több minisztériumi támoga­tás is a pályázati rendszerre épít, mert objektívebb lehet, és egyen­lő esélyeket biztosít a pályázók­nak. Úgyhogy akik ezzel próbál­nak minket kritizálni, szerintem pozitív kritikát mondanak. De itt hosszútávú együttműködésről van szó, emberek közötti és kü­lönböző szervezetek közötti kap­csolatokról, olyanokról, amelyek már léteznek. Olyan ez, mint ami­kor sátrat építünk egy virágágyás fölé, hogy védjük, óvjuk. Ez a sá­tor lehet az eurorégió, és itt lehet új palántákat nevelni, itt lehet megerősíteni mindazon együtt­működési területeket, amelyek eddig még valamilyen okból ki­maradtak. Megemlítene néhány már létező konkrét kapcsolatot? A települések között vannak együttműködések, testvérkapcso­latok és szeretnénk, ha ezek rend­szeressé válnának. Munkaügyi te­rületen is létezik együttműködés, egyebek mellett Nádszegről járnak át Győrbe dolgozni, méghozzá nem kis számban. Ebben a munka­ügyi központ is nagy szerepet ját­szik, mert élő kapcsolatai vannak szlovákiai településekkel. Az eurorégió feladata az is, hogy megteremtse a magyar befektetők­ben a bizalmat a szlovák területek iránt. Hogy néz ki majd az eurorégió szerkezeti felépítése, vezetősé­ge? Egy huszonnyolc fős tanács lesz az a szerv, amely a hosszútávú dönté­seket meghozza, és ez hozza majd létre a nyolcfős elnökséget. Az el­nökség tagja lesz a közgyűlés elnö­ke és a társulás elnöke, ők felváltva látják majd el az eurorégió vezeté­sét. Bizottságokat is szeretnénk létrehozni, aszerint, hogy mely te­rületeken mely kérdésköröket le­het összekapcsolni. A megyei ön- kormányzat keretében a Kohézió Közalapítvány, a szlovák oldalról pedig egy külön iroda foglalkozna a szervezet logisztikai kiszolgálá­sával. Tagdíjat is fizetnek, a tele­pülések lakosságuk szerint, fejen­ként két forintot. Ebből állna össze az a másfél-kétmilliós működési alap, amelyből az irodákat és egyéb működési költségeket finan­szírozni tudnánk, és szeretnénk minél több helyről minél több pá­lyázati pénzt szerezni. » Felvetődött egy kompjárat indításá­nak lehetősége a . . Szigetköz közepén. >> Kik lesznek benne az említett, huszonnyolc tagú tanácsban? Magyar részről a megyei önkor­mányzat határozza meg a résztve­vőket, de szeretnénk, ha ebben széleskörű társadalmi együttmű­ködés lenne, szeretnénk, ha tele­pülési önkormányzatok is benne lennének, és azt hiszem, hogy a munkaügyi hivatal is mindenkép­pen benne kell hogy legyen, a töb­bit majd meglátjuk. Mit jelent az eurorégió nevében szereplő „hármas” jelző? A Hármas Duna-vidék abból ala­kult ki, hogy ott van a fő Duna-ág, a Mosoni-Duna, illetve szlovák fé­len a Kis-Duna. Ez a három dunaág határozza meg a nevet, és egyér­telműen behatárolja, hol is van ez az eurorégió. Parlamenti kérdések órája: törvényjavaslatokról és az uniós csatlakozásról Felmosórongyra még futja SZABÓ MÓNIKA Pozsony. „A kormány még márci­us folyamán megvitatja a munka törvénykönyvét, valamint a köz- szolgálatról és a köztisztviselőkről szóló jogszabályokat” - válaszolt tegnap a parlamentben a baloldali Lubomír Dzurák kérdésére Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök­helyettes. Miklós szerint a munka törvénykönyve esetében már sike­rült tisztázni a nézeteltéréseket, a másik két jogszabályt azonban még nem sikerült olyan formába önteni, hogy megteremtsék egy jól és hatékonyan működő államigaz­gatás feltételeit. Miklós fontosabb­nak tartja, hogy a törvények meg­TA SR-HÍR Pozsony. A kormánykoalíció kép­viselői támogatják az általuk aláírt alkotmánytervezet elfogadását a törvényhozásban, ám továbbra sincs eldöntve a szavazás módja. A legliberálisabbnak ezúttal a De­mokratikus Baloldal Pártja (SDE) bizonyult: „Számunkra mindegy, szavazógép vagy nyílt szavazás. Huszonkét igent garantálunk” - foglalta össze tömören álláspont­feleljenek bizonyos minőségi köve­telményeknek, mint a határidő megtartását. Az ellenzéki Roman Hofbauer ugyanazt a kérdést in­tézte Csáky Pál miniszterelnök-he­lyetteshez és Eduard Kukán kül­ügyminiszterhez. Arra lett volna kíváncsi, Ivan Miklós miért lépett kapcsolatba Günter Verheugennel, az Európai Unió bővítési biztoiá- val, és tájékoztatta a közigazgatási reform halogatásáról. Csáky eb­ben nem lát semmi kivetnivalót. Szerinte a reform az EU-csat- lakozás szempontjából is rendkí­vül fontos, ezért logikus, hogy Miklós a kérdésről Verheugennel is konzultált. Ugyanebben a szel­lemben válaszolt Kukán is, aki sze­jukat az SDE alelnöke. Branislav Orava (SDK) képviselő szerint azonban a polgároknak az élő tele­víziós közvetítés során meg kelle­ne mutatni, az egyes képviselők­nek mi a véleményük a tervezettel kapcsolatban. Az állva szavazást azonban Peter Muránsky (KDH) képviselő az elmúlt választási rendszer rossz emlékének minősí­tette. Ján Langos, a Demokrata Párt elnöke csak ennyit közölt: az új alkotmány megkapja majd a ki­rint Miklós lépése az EU és Szlová­kia közötti együttműködés szokvá­nyos módja. Az ugyancsak ellenzé­ki Jozef Gajdos az iránt érdeklő­dött, vajon a vasúti viteldíjak eme­lése megmutatkozik-e az utazás minőségének javulásában. Jozef Macejko közlekedési miniszter szerint az emelésből befolyó pénz csak a megnövekedett kiadásokat fedezi, a színvonalra nem lesz ha­tással. Abban viszont egyetértett Gajdossal, hogy „tisztítószerekre és felmosórongyra még futja”, ezért az a legkevesebb, hogy a sze­relvények tiszták legyenek. A pénzhiányra való hivatkozás a mi­niszter szerint ez esetben nem állja meg a helyét. lencvenegy szavazatot. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakcióveze­tője szerint a kormánykoalíción belül kell megegyezni a szavazás módjáról. Bárdos Gyula elmondta, olyan megoldást kell találni, amely mindkét fél számára elfo­gadható. Az MKP egyébként titkos szavazást javasol, ám ez például Branislav Örava szerint egyes kép­viselőknek lehetőséget nyújt, hogy a szavazógép mögé bújjanak „hi­bás” szavazataikkal. Egyhangú tárgyalás Monoton folyik a Cernák-per Pozsony. Valószínűleg ma dél­után hallgatják ki Alexander H. védett tanút a pozsonyi bünte­tésvégrehajtási intézetben folyó Cernák-perben. A vallomások sze­rint ő ugyanis látta a besztercebá­nyai maffiózót, amint 1997 őszén lelövi Grzegorz Szymanek lengyel vállalkozót. Cérnák ezt minded­dig tagadta, szerinte „Sani” bosz- szúból tesz vallomást, ráadásul drogfüggő. Az ügy tárgyalása azonban az új fejlemények ellenére is meglehető­sen egyhangú, az elmúlt három nap alatt a vádirat ötszáz - sűrűn teleírt - oldalát olvasta fel a pozsonyi székhelyű Legfelsőbb Bí­róság megbízott testületének elnö­ke. Peter Krajcovic az ötödik vád­pontig jutott el, melyben egy azóta ismeretlen helyen tartózkodó vál­lalkozó megzsarolásáról, illetve lu­xusautók behozataláról volt szó. Sem a vádlottak, sem a tanúk nem szóltak még közbe, csak a bíró sza­vát lehetett hallani. A rideg, hivatalos hangulat ellenére az óvintézkedéseket nagyon komo­lyan veszik a fővárosban, meghatá­rozott időponthoz kötik például az újságírók épületbe való érkezését. A környéken mindenkit igazoltat­nak, személyi igazolvány nélkül nem célszerű a Horvát vagy a Sol­tész utcán sétálni. (SITA, TA SR) Titkos voksolást szeretne a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciója Állva vagy ülve szavazzanak? RÖVIDEN Nincs kegyelem Karol Martinkának Pozsony. Elutasította Karol Martinka csalással vádolt volt pöstyéni fürdőtulajdonos kegyelmi kérvényét Rudolf Schuster. Az államfő nem volt hajlandó megindokolni döntését. Korábban Ján Carnogursky igazságügyi miniszter is ezt a tanácsot adta az elnök­nek, szerinte ugyanis a Martinkának adott amnesztia nem terjedt volna ki a privatizációs csalásra. Ez ügyben ugyanis az illetékes ügyész tavaly november végén tett feljelentést, tehát jóval azután, hogy Martinka elnöki kegyelemért folyamodott. (TA SR) Nálunk nincs Balkán-szindróma Rózsahegy. Nem találtak az úgynevezett Balkán-szindrómára utaló jeleket a szlovák hadsereg eddig megvizsgált katonáinál. Hatvan­két, korábban KFOR illetve SFOR békefenntartóként szolgálatot teljestítő önkéntes esett át a vizsgálaton, eddig mindegyikük ered­ménye negatív. Amint azt egy elsőként megvizsgált katona elmond­ta, az eredményeket folyamatosan értékelik ki az orvosok, ám az egyes jelentéseket korántsem lehet teljesnek mondani. (TA SR) Utazzunk Rióba, ám óvatosan! Pozsony. Különös óvatosságra inti Szlovákia brazíliai nagykövetsé­ge a Rio de Janeiró-i karneválra utazni szándékozókat. Aki tehát baj nélkül szeretné megtapasztalni a híres karnevál hangulatát, an­nak néhány jó tanács: senki ne térjen le a rendőrség által biztosí­tott útvonalakról, főleg sötétedés után. Éjszaka ugyancsak nem ajánlatos a tengerpartra menni. Ékszereket, pénzt és egyéb értékes tárgyakat senki ne tartson magánál, és a szigorúan vett fényképe­zési tilalmat sem célszerű áthágni. (TA SR) Visszafordítottak egy cseh kamiont Holies. Az egészségügyi határt meghaladó radioaktív sugárzást ész­leltek a holicsi közúti határátkelőhely dolgozói egy teherautó átvizs­gálásakor. A nagyszombati rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta, a szállítmány egy csehországi cég tulajdonában lévő fúrógép volt. A tüzetes mérés 36 580 nanogray/óra sugárzást mutatott ki. Összeha­sonlításképp: az egészségügyi határérték mindössze 62. (TA SR) Van még eladó takarékpénztár? Pozsony. Az állam nem rendelkezhet a Szlovák Takarékpénztár magánosításából származó bevétel egyharmadával, amíg a könyv- vizsgálat tart. Az eddig befolyt összegek elosztásáról azonban már döntés született, mely szerint 4,2 müliárd koronát fordítanak majd a Nemzeti Vagyonalap (FNM) által kibocsátott kötvények kifizeté­sére, további 4,24 milliárdot állami hitelgaranciák, illetve más kint­levőségek fedezésére. (SITA) Nincs már veszélyes játék Pozsony. Már kivontak a forgalomból öt, zömében lágyított PVC- ből készült gyermekjátékot, melyek egészségre való káros hatását még tavaly elvégzett vizsgálatok mutatták ki. A Greenpeace kör­nyezetvédelmi világszervezet tegnap kiadott közleménye szerint január folyamán újabb ellenőrzést hajtottak végre, s a ftaláttartalom miatt korábban veszélyesnek minősített játékot már nem találták az üzletek polcain, (ú) Sztrájkkal fenyegetőznek Pozsony. Sztrájkkal fenyegetőzik a pozsonyi tömegközlekedési vál­lalat szakszervezetének sztrájkbizottsága. A dolgozók több mint négy százalékos béremelést követelnek, a vállalat vezetősége azon­ban csak négy százalékos emelést tart elfogadhatónak. Egyelőre nem tudni, hogy a szerdán kihirdetett sztrájk mennyire veszélyezte­ti majd a főváros tömegközlekedését, mindenesetre ha a hét végéig nem születik megállapodás, a dolgozók február tizenegyedikén be­szüntetik a munkát - közölte a sztrájkbizottság elnöke. (SITA) Háromméteres távolságban George W Bushtól Reggeli az elnöknél SITA-HÍR Washington. A NATO-hoz való csadakozásnál nyújtandó támoga­tás is szóba került Mikulás Dzu- rinda szlovák miniszterelnök és az amerikai törvényhozás szenátorai - köztük Hillary Clinton - által el­költött munkareggeli közben. „Szlovákiát olyan országként mu­tattam be, amely jelentős haladást ért el, és egyértelmű külpolitikai célokkal rendelkezik” - jegyezte meg a reggeli után Dzurinda. Sze­rinte az amerikai politikusok elég óvatosan nyilatkoznak a NATO to­vábbi bővítésével kapcsolatban, hiszen az új amerikai elnök beikta­tásával talán teljesen új szemlélet- mód uralkodik majd a Fehér Ház­ban. George W. Bushsal - bár há­rom méterre ült asztalától - a szlo­vák kormányfő nem tudott beszél­ni, kárpótlásul viszont összeismer­kedett Colin Powell amerikai kül­ügyminiszterrel. Szlovákia nem mond le a vízlépcső megépítéséről Kártérítést követelünk? SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia sohasem volt hajlandó a Nagymarosi Vízlépcső megépítéséről lemondani, jelentet­te ki a földművelésügyi tárca szóvi­vője. Anna Majkútová ezzel a víz­lépcső ügyében tárgyaló magyaror­szági delegáció vezetőjének korábbi kijelentésére reagált. Székely László szerint a szlovák fél bizonyos körül­mények között lemondott volna a létesítmény befejezéséről. Szlovákia azonban már többször is kijelentet­te, kész csökkenteni a villamosener- gia-termelést csúcsidőben, ha a bősi erőműnek a környezetre való nega­tív hatása bebizonyosodik. Pozsony számára az 1997-es hágai döntés után világos, hogy Budapestet jogi úton sem tudja rávenni a terv meg­valósítására. „Ebben az esetben azonban kártérítést követelünk az eredeti szerződésben foglalt közös munkák felmondása miatt” - mondta Majkútová. Kijelentése egyelőre nem vehető hivatalosnak, ehhez meg kell várni a magyar fél válaszát. A Székely László által em­legetett „bizonyos körülmények” ugyanis a kompenzációt is maguk­ba foglalnák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom