Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-15 / 38. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 15. Panoráma A negatív figurák bőrébe is úgy tud belebújni, hogy van benne valami vonzó, szinte gyanúsan elragadó Nem valami nagy „kannibál” Berlin. Sir Anthony Hopkins a berlini filmszemlén népszerűbb, mint filmje: a kiváló angol színész másodszor személyesíti meg a kannibál hajlamú Hannibal Lectert, és - bár nyugodt, elegáns, udvarias -, szúrós tekintetével a szemtanúk szerint „élőben” is emlékeztet félelmetes hősére. MTI-AFP A lengyel statisztikai hivatal kiadványa a tíz évvel ezelőtti és az új évezredbe lépő országot hasonlítja össze Tíz évvel ezelőtt lett világsztár az akkor már évtizedek óta a legkiválóbb szigetországi színházi előadók közé tartozó Hopkins A bárányok hallgatnak című, öt Oscar-dí- jat nyert filmmel. Pedig már korábban is nyújtott emlékezetes alakításokat a tv-ben és a filmvásznon egyaránt. Nagyszerű Quasimodo volt például a Notre Dame-i toronyőr új változatában, az 1984-es Bounty-változatban olyan markáns Bligh kapitányt jelenített meg, hogy a néző szinte neki drukkolt a Fletcher Christiant játszó Mel Gibsonnal szemben. Kevesen emlékeznek ma már arra az akciófilmre, amelyet az El A1 izraeli légi- társaság gépének 1976-os kampalai túszdrámáját dolgozta fel, és amelyben Hopkins a jelenlegi izraeli kormányfő, Ariel Sáron szerepét játszotta. Talán ebben áll sikerének titka: a negatív figurák bőrébe is úgy tud belebújni, hogy van benne valami vonzó, szinte gyanúsan elragadó. „Ösztönösen vonzódom az ilyen alakokhoz, akik foglyai sorsuknak, bűnüknek, tragédiájuknak” mondta Berlinben Hopkins az újságíróknak, elárulva, hogy nem valami nagy „kannibál”: a húsfélék közül inkább csak a halat szereti. „Érdekes megfigyelni, hogy az embereket mennyire vonzza az emberi természet sötét oldala. Ez része kettősségünknek. A jóság és a rémálom közötti konfliktus riasztó, és Anthony Hopkins másodszor személyesíti meg a kannibál hajlamú Hannibal Lectert. Szemtanúk szerint „élőben" is emlékeztet a félelmetes hősre. (CTK/AP) mi a moziban ezzel évődünk” - tette hozzá. Sir Anthony, aki bár megkapta a lovagi címet II. Erzsébettől, már két évtizede amerikai állampolgár, nem zárkózik el az elől, hogy harmadszor is eljátssza Hannibal Lectert, talán jövőre. Már folynak az előkészületek, a forgatókönyvet Thomas Harris első regényéből, a Vörös sárkányból írják, bár ennek a műnek 1986-ban már volt egy filmes feldolgozása. A Hannibálban, amely az Egyesült Államokban és Kanadában a bemutatást követő első hét végén 58 millió dollár bevételt hozott (ezzel minden idők legsikeresebb februári bemutatója lett) és amelyet már Európában is vetítenek, Lecter doktor békésen él Firenzében, miután 10 évet töltött elmegyógyintézetben, ahová Clarice Starling FBI-nyomozó (az új részben Jodie Foster szerepét Julianne Moore játssza) záratta. Ekkor azonban üldözőbe veszi őt egyik volt áldozata, az ijesztően eltorzult arcú pszichopatát játszó Gary Oldman, aki úgy akar bosszút állni Lecteren, hogy disznókkal falatja fel. Clarice-t akarja felhasználni e célra csalétkük.. Ridley Scott, aki híres arról, hogy nem kíméli meg a nézőt sokkoló képektől (gondoljunk csak a Nyolcadik utas: a Halálra, vagy az 1492-re), ezúttal inkább kamerajátékkal és montázzsal operál, ezzel a néző fantáziájára bízza a cselekményt. Éppen ezért az a jelenet, amikor Hannibal leemeli még élő áldozata koponyájának tetejét, egy darab agyvelőt pedig némi fűszerrel grillen megsüt, szinte komikusnak hat. Persze nem minden országban fogják fel az ilyen képsorokat viccnek: Olaszországban például ismét aktuális félelemmel teli a „Hannibal ante portás”. Hetek óta folyik a vita, hogy beengedjenek-e kiskorúakat a Hannibál vetítésére, vagy sem, illetve, hogy cenzúrázzák-e a filmet. (Az egyik vetítésen négy nő annyira rosszul lett, hogy mentővel vitték el őket...) A rendező a fényűző firenzei palota bemutatásával az emberevőt egyfajta romantikus hősnek igyekszik ábrázolni, (láttunk már ilyent a korábbi Frankenstein és Drakula- feldolgozásokban is), csakhogy a történet túlságosan gyenge ahhoz, hogy elterelje a néző figyelmét a delejes hatású, démoni Hannibal Lecterről. Szép új világ - Lengyelországban MTI-PANORÁMA Varsó. Többen vannak, tovább élnek, könnyebben megszerzik, amire vágynak, gyakrabban utaznak, ismerőseikkel telefonon is többet beszélgetnek, viszont nehezebben találnak munkát, ritkábban mennek orvoshoz, és kevesebbet olvasnak, járnak moziba és színházba a lengyelek, mint tíz évvel ezelőtt. Mindez a lengyel statisztikai hivatal „Lengyelország 2000” című most megjelent kiadványában olvasható, amely a tíz évvel ezelőtti, a szocializmusból épp csak kikecmergő, és az új évezredbe lépő Lengyelországot hasonlítja össze. Mintha két különböző országról lenne szó: bár sok lengyel manapság nosztalgiával gondol a Lengyel Népköztársaságra, nem tagadják, hogy az elmúlt évtized gyökeresen megváltoztatta hazájuk civilizációs szintjét. Az, hogy a lengyelek ma 400 ezerrel többen vannak, nem a természetes szaporulat, hanem az egészségesebb élet következménye. Az átlag lengyel nő ma két évvel tovább él, 77,5 éves kort ér meg. A férfiak várható életkora ugyan jóval rövidebb, de a nőkénél nagyobb mértékben tolódott ki: 68,8 évre van kilátásuk, 2,3 évvel többre, mint 1990-ben. Tíz éve a lengyelek még csak ismerkedtek a munkanélküliséggel. A csaknem 40 milliós országban akkor hivatalosan alig több mint egy- millióan voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékos volt. Ezzel szemben ma 2,7 millió lengyelnek nincs állása, és a ráta elérte a 15 százalékot. Miközben kevesebben dolgoznak, a műszaki fejlettség jóval nagyobb, mint egy évtizede. Míg 1990-ben az egész országban összesen 3,3 millió telefon volt, ma csak a mobiltelefonok száma 3,9 millió, a hagyományos készülékeké pedig 10 millió fölött van. Alaposan előrehaladt a motorizáció is: valamivel több mint négy emberre jut egy gépkocsi, míg tíz éve ez a szám 7,3 volt. Kevesebb lakás épül ugyan, mint a 80-as, 90- es évek fordulóján, ezek viszont - falun, városon egyaránt - komfortosabbak, fürdőszobával, központi fűtéssel. Csaknem minden családnak van hűtőszekrénye, és több mint 90 százalékuknak színes televíziója. A városiak többsége és minden második falusi család automata mosógépet használ. Az egyéni vállalkozók 30,5, az állami alkalmazottak 18, a földművesek és nyugdíjasok 3 százalékának van saját számítógépe. Az átlag lengyel tíz éve több zöldséget, gyümölcsöt, ellenben kevesebb húst, tojást fogyasztott, és évi 45 literrel kevesebb tejet ivott. Ma ritkábban nyúl a vodkáspohár után, viszont kétszer annyi sört ereszt le a torkán, és - legalábbis a statisztika szerint - kevesebb cigarettát szív. Persze, ha a keletről érkező, csempészett dohányt is figyelembe vesszük, a különbség elenyésző lehet. Különösen, ha eszünkbe jut, hogy 1990-ben Lengyelországból csempészték a cigarettát nyugatra. Határozottan többet utazik viszont külföldre: egy évben egynél többször is, szemben a tíz év előttivel, amikor kétévenként egyszer lépte át az országhatárt. Ellenben 40 százalékkal kevesebb könyvet vásárol, és ritkábban jár moziba, színházba. 1990-hez képest kevesebb a fogorvos, csökkent a rendelők és kórházi ágyak száma, de több lett a gyógyszerész. És végül a mezőgazdaságban is nagyok a változások: a tíz év előtti 4,2 milliós juhállomány egytizedére csökkent, és csaknem 3 millióval kevesebb szarvasmarhát tartanak ma - jóllehet, amikor a statisztika készült, a BSE-hisztéria még nem érte el az országot. Bombayben a tiltakozók betörtek néhány boltba, plakátokat égettek, szerelmes párokat fenyegettek meg Hinduk a Bálint-nap importja ellen MTI-TUDŐSÍTÁS Bombay. Indiában a hindu nacionalistajobboldal a tradicionális indiai kultúra megszentségteleníté- sének tartja a Bálint-nap megünneplését; a nemzeti méltóságukban sértve érzett csoportok Bombayben több helyütt erőszakoskodtak az ajándékboltokban és több városban tüntettek az egyre népszerűbbé váló szerelmesek napja ellen. A nacionalisták India „legújke- letűbb és megvetendő nyugati importjának” tekintik a Bálint-napi kultuszt, és tiltakozásul több csoportjuk üzletekbe tört be, plakátokat égetett és büntetéssel fenyegetett meg szerelmes párokat. A Siv Széna militáns hindu párt az ország több városában szabályszerű kampányt folytatott a Bálint- nap meghonosítása ellen, amely szerintük az „alantasan zajló nyu- gatosodás” egyik jegye. A párt hívei felszólították a Bálint-napi csecsebecséket árusító boltokat, hogy tüntessék el portékáikat, s szállodák igazgatóit pedig arra, hogy ne rendezzék meg a keresztény szentről elnevezett napon a meghirdetett fogadásokat és rendezvényeket. A Siv Széna egy diák híve az India pénzügyi központjaként emlegetett Bombay egyik ajándékboltja előtt meggyőződéssel hirdette: azok, akik meg akarják ünnepelni ezt a napot, menjenek az Egyesült Államokba, és maradjanak is ott. Egy diákcsoport erőszakkal akarta egy képeslapbolt tulajdonosát a Bálint-napi üdvözlőlapok eltüntetésére kényszeríteni. A hindu nacionalista párt tüntetői Újdelhiben ilyen jelmondatokat festettek zászlóikra: „Le a Bálint- nappal”, vagy „Nem engedjük beszennyezni a kultúránkat, sokáig éljen a hindu kultúra”. A jobboldali aktivisták röplapokat osztogattak, amelyeken a Bálint-nap megünneplésétől óvták az embereket. Mint a Reuters írta, a Siv Széna fenyegetései és intelmei ellenére Bombayben nagy tömegek vásároltak Bálint-napi ajándékokat, különösen az idei év slágerét, egy kis plüssmacit, amely gépi hangon búgja: szeretlek. RÖVIDEN Ösztöndíjjal a gyermekmunka ellen Brazíliaváros. A brazil kormány ösztöndíjat nyújt a legszegényebb gyerekeknek. A 10,7 millió diák tanítását finanszírozó program a gyermekmunka kiküszöbölését célozza - jelentette be Fernando Henrique Cardoso elnök. Az ösztöndíjprogram évente 1,7 milliárd realba (946 millió euró) kerül a központi kincstárnak: azok a családok, amelyek havi jövedelme nem éri el a (jelenleg 180 realos) minimálbér felét, gyermekenként havi 15 reaít kapnak. A programot eredetileg Brasilia szövetségi körzet vezette be 1994-ben, és sikerén felbuzdulva néhány szövetségi állam is lekopírozta. A szociáldemokrata orientációjú Cardoso kormánya 1999-ben szintén átvette, de eddig csak egymillió gyerekre teijedt ki a legszegényebb településeken. (MTI) Kanadában tilos grizzlyre vadászni Vancouver. Állatvédők tiltakozásának engedve a hatóságok három évre betiltották a grizzly medvék vadászatát a kanadai British Columbia tartományban. Mint hivatalosan közölték, a moratórium ideje alatt felmérik a grizzly medve állományt. Tudósok és állatvédők évek óta egyaránt óva intenek a medvék megtizedelésétől. Számításaik szerint a grizzly medvék száma jelenleg 4000-6000 példányra tehető. A medvevadászatok rendezői szerint azonban a medveállomány ennek legalább a kétszerese lehet. A vadászatok során évente mintegy négyszáz grizzlyt terítnek le. Egy állat elejtéséért a vadászok - köztük sok amerikai - akár tízezer dollárt is készek fizetni. Emellett nem tudni, hogy hány további medve esik vadorzók áldozatául. (PAN) Veszélyben a legrégibb gondolagyár Velence. Bezárás fenyegeti Velence legrégibb gondolagyárát, a San Travosót. Az ok: a XVII. században létesült üzem már nem felel meg a korszerű biztonsági előírásoknak. Velence kis gondolagyártó üzemei közül már sok bezárta kapuit. Jelenleg csak három működik, azokra hárul az ötszáz gondolából álló „flotta” fenntartásának feladata. A San Trovaso nem adja fel, kísérletet tesz a biztonsági előírások jobb betartására. Az üzemben eddig évente négy gondola készült el, de emellett gondolajavításokkal is foglalkoztak. (PAN) A csengős macskák ügyesebbek London. Évente 300 millió állatot öl meg Nagy-Britannia 7,5 millió házimacskája, közülük a csengősek a legügyesebb vadászok - áll egy brit tanulmányban. Azok a cicák, amelyeknek apró csengő lóg a nyakukban, veszélyesebb gyilkosok, mint a csengettyűktől mentes macskák. Az ok feltehetően az, hogy a csengős cicák kénytelenek még óvatosabban becserkészni áldozatukat. Az öthónapos időszakot felölelő felmérés szerint a csengős macskák fejenként 19 állattal végeztek, és ezzel az eredménnyel ők állnak a „hóhértoplista” első helyén. További felfedezés, hogy a fiatalabb cicák többet gyilkoltak, mint az öregek, a legvérengzőbbnek pedig a kétéves macskák bizonyultak. (PAN) Harcias makákók akadályozzák a munkát Újdelhi. Egy harcias makákóhorda akadályozza a minisztériumokban folyó munkát Indiában. A legtöbb csapást a védelmi minisztériumra mérik, ahol rárontottak már diplomatákra és külföldi méltóságokra is. A minisztérium előtt posztoló egyik rendőr elmesélte, hogy a rhesusmajmok egyszer fontos okmányokat téptek ki egy diplomata kezéből. A szomszédos külügyminisztérium területéről egy langur harci majom bevetésével sikerült kiűzni a makákókat. Az ottani tisztviselők szerint a rhesusmajmok lerohanták az épületet és hivatalos papírokat csentek el. Egy majomkutató úgy látja, hogy a külügyminisztérium alkalmazottai korán örülnek a sikernek. A makákók ugyanis hamarosan hozzászokhatnak a langur jelenlétéhez, és visz- szatérhetnek régi portyáik színhelyére. (MTI) Szegeden Gizit keresik Szeged. A Szegedi Vadasparkban elrabolták pátja mellől Gizit, a mocsári cerkóf majmot. A parkigazgató szerint kedden délután ismeretlen tettes vagy tettesek feltörték a vadaspark Afrika bemutatójában lévő faházat. A vasajtót kifeszítették, az acélhálót letépték, így jutottak a majompár, Géza és Gizi közelébe. Gézát valószínűleg azért nem vitték magukkal, mert visszarettentek az állat hatalmas szemfogaitól. (MTI) Mosógépgyilkos melltartók London. Az újfajta melltartók valósággal gyilkolják a mosógépeket és az őrületbe kergetik a szerelőket Nagy-Britanniában. A melltartók drótszálai okozzák immár a legtöbb „mosógépbénulást” a szigetországban - panaszkodnak a szerelők. Mivel a Nagy-Britanniában eladott melltartóknak immár a fele tartalmaz drótszálakat, egyre nagyobb veszélyben vannak a mosógépek - ismerte el a Triumph International fehérneműgyártó cég melltartó szakértője. A vállalat becslése szerint a brit nők 75 százaléka géppel mossa a melltartóját, ami a legmagasabb arány Európában. (PAN) (CTK/AP) Bálint-napon Párizsban
