Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-14 / 37. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 14. Politika Beszélgetés Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével a státustörvényről Szabadon választott identitás „Finiséhez” érkezett az úgy­nevezett státustörvény ma­gyarországi elfogadása. Erről Szabó Tibor címzetes államtitkárt, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnö­két kérdeztük. GAÁL LÁSZLÓ A státustörvénnyel kapcsolat­ban magyarországi parlamenti pártok részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy nem fo­lyik kellő egyeztetés a törvény­előkészítés során, sőt az is el­hangzott már, hogy nincs is szükség ilyen törvényre. A Magyar Állandó Értekezlet de­cemberi ülésén teljes egyetértés volt abban, hogy erre a törvényre szük­ség van, és ezt minden magyaror­szági parlamenti párt és határon tú­li magyar érdekvédelmi szervezet megerősítette. A törvény pontos megnevezése „A Szomszédos Or­szágokban Élő Magyarokról Szóló Törvény”, amelynek célja egyrészt, hogy egyfajta jogi viszonyt alakítson ki és erősítsen meg a magyar állam és a határon túli magyar egyén kö­zött, másrészt a kedvezmények és jogosítványok útján annak elősegí­tése, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén tudjon maradni, még­hozzá magyar közösségként. Milyen előnyöket élvezhetnek, akik a törvény alapján megkapják azt az igazolványt, amely tanúsít­ja, ők határon túli magyarok? Az igazolvány pontos megnevezése Magyar Igazolvány. Ezt azok a hatá­ron túli magyarok kaphatják meg, akik tesznek egy nyilatkozatot arról, hogy ők a magyar nemzethez tarto­zónak vallják magukat, és beszél­nek magyarul. A kérelem egy repre­zentatív határon túli magyar szerve­zet - amely egyesíti az adott ország­A Magyar Igazol- ' vány tulajdonosa hat területen élvez ked­vezményeket és jo- gosítványokat. \\ ban érdemi munkát végző szakmai, politikai és érdekvédelmi szerveze­tet - ajánlásával kerül a magyar ha­tóság elé, amely valószínűleg a bel­ügyminisztérium megfelelő szerve lesz, és ez adja ki az igazolványt. A Magyar Igazolvány tulajdonosa hat területen élvez kedvezményeket és jogosítványokat. Ez a kultúra, az ok­Szabó Tibor: A magyarországi adófizető partnernek tekinti a külföldi ma­gyarokat. (A szerző felvétele) tatatás, az egészségügy, a szociális terület, a vállalkozások és munka- vállalás, valamint a Magyarország­ra való beutazás elősegítése. Csakhogy ilyen nyilatkozatot bárki aláírhat, még ha nem is be­széli a magyar nyelvet, és csak az előnyökre pályázik. Hogyan fogják ellenőrizni a nyilatkoza­tok valósságát? A törvényalkotók abból indultak ki, hogy ezt a törvényt jóhiszeműen fogják alkalmazni. Egyébként pe­dig a világon elfogadott gyakorlat­nak is az felel meg, hogy a saját identitását, azonosságát mindenki önmaga, szabad akaratából vallja meg. Tehát ha bárki arról nyilatko­zik, hogy ő magyar vagy szlovák, akkor ezt nincs joga senkinek két­ségbe vonni. Eligazítást nyújthat az, hogy az illetőnek magyar nyel­ven kell megtennie a nyilatkozatot, tehát a magyar nyelv ismeretét ez által is bizonyítania kell. Készült-e olyan felmérés, hogy mennyien fogják igényelni a Ma­gyar Igazolványt? A felmérés eredményei azt mutat­ják, a határon túli magyarok közül előzetesen hetven-nyolcvan száza­lék nyilatkozott úgy, hogy igényel­ni fogja a Magyar Igazolványt. Az egyes szomszédos országokban ez az igény változó mértékű, a legna­gyobb Kárpátalján, a Délvidéken és Erdélyben, a Felvidéken kisebb mértékű, de itt is meghaladja a hat­van százalékot. Számban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2-2,5 millió le­het az igazolványt igénylők száma. Mennyi pénzébe kerül ez a ma­gyar államnak? A törvény végrehajtásánál fokoza­tos felfutással számolunk. Ahogy az igények beérkeznek, azokat fo­lyamatosan fogjuk kielégíteni, ami azt jelenti, hogy az első évben, te­hát 2002-ben százötven-három­százezer igénylővel számolha­tunk, azután lesz egy felfutó sza­kasz, a végén pedig beáll egy stabil periódus. Ennek megfelelően áll fel a magyarországi és a határon túli infrastruktúra is, amely kiszol­gálja ezt az igényt. A 2002-es költ­ségvetési évben öt-hatmilliárd fo­rint az, ami reálisan tervezhető. Mit szól a magyar adófizető ál­lampolgár ahhoz, hogy az ő pén­zéből külföldieket támogassa­nak? Az utóbbi tíz évben megváltozott a magyarországi társadalom hozzáál­lása a határon túli magyarok ügyé­hez. Sokkal kevésbé látnak a hatá­ron túli magyarokban segélye­zendő, támogatandó szegény ro­kont, inkább lámák bennük part­nert, méghozzá olyan társat, akinek az érdekei megegyeznek a magyar- országi társadalom érdekével. Ilyen értelemben ha erős magyar közös­ségek működnek a határok túlold­alán, ez egybecseng Magyarország­nak azzal az érdekével, hogy stabil, demokratikus társadalmi berendez­kedés legyen a szomszédos álla­mokban, és ez áttételesen egybeesik a magyar adófizető állampolgár ér­dekével is. De vannak közvedenebb érdekeltségek is. Ha csak a vállalko­zásokra, a befektetési lehetőségekre vagy a határon túli önkormányzati kapcsolattartásra gondolunk, na­gyon fontos, hogy ugyanazon a nyelven ugyanazt a kultúrát ismerő közösségeket talál majd az adófi­zető a túloldalon. Ezért van, hogy a magyarországi magyar társadalom­ban a törvény támogatottsága meg­haladja a hatvan százalékot. Ha Magyarország és Szlovákia egyszerre lépne be az Európai Unióba, nem veszítené értelmét a státustörvény? Hiszen akkor a határok légiesednének. Akkor is mindenképpen van értel­me egy ilyen törvénynek, hiszen Európa a nemzetek és a régiók Eu­rópája lesz, és ha mindkét elvet meg tudjuk erősíteni ezzel a tör­vénnyel, ez egybecseng az EU elvá­rásaival. Másrészt az igénybe ve­hető gyakorlati kedvezmények, elsősorban a kultúra és az oktatás terén, továbbra is kifejezetten fon­tosak lesznek a határon túli magya­rok számára. Másrészt Szlovákiától A határon túliak " közül hetven­nyolcvan százalék nyi­latkozott úgy, hogy igé­nyelni fogja a Ma- . . gyár Igazolványt. és Szlovéniától eltekintve a többi szomszédos ország valószínűleg nem Magyarországgal egy időben csatlakozik majd az Unióhoz. Duray Miklós tájékoztatott ar­ról, hogy a Cseh- és Morvaorszá­gi Magyarok Szövetsége igényel­né, hogy ne csak Magyarország jelenlegi szomszédaira, hanem az egykori Csehszlovákia terüle­tén élő minden magyarra vonat­kozzék a státustörvény. Tárgyal­tak erről a törvény előkészítői? Az előkészületek során a Magyar Ál­landó Értekezleten és annak szakbi­zottságaiban többször megvitattuk ezt a témát, de a végső döntés to­vábbi egyeztetéseket igényel. Ter­mészetesen valamilyen módon, ha nem is azonos formában, mint a közveden szomszédban élő magya­rok, de az ún. utódállamok nem szomszédos részeiben lakók is bizo­nyos kedvezményekhez jutnának. Minden nap - péntek kivételével - este kilencig tárgyalnak az alkotmány módosításáról a honatyák Nem Brüsszelért módosítják az alkotmányt SZABÓ MÓNIKA Pozsony. A parlament tegnap meg­szavazta Jozef Migas házelnök ja­vaslatát, mely szerint az alkotmány- módosításról szóló vitát péntek ki­vételével este 9 óráig folytassák. A délelőtt nagy része Vüiam Oberhäu­ser (SNS) felszólalásával és a képvi­selők reagálásaival telt. A nemzed honatya sérelmezi, hogy a tervezet előkészítéséből kihagyták az ellen­zéket és a lakosságot. Saját terep­szemléjének eredményét ismertetve kijelentette, nincs társadalmi igény az alaptörvény módosítása iránt. Oberhäuser is kitért az MKP követe­léseire. Szerinte felesleges magyar pedagógusokat képezni, mert így is túl sok a magyar tanító. A magyar iskolákban képesíteden és nyugdí­jaskorú pedagógusok tanítanak, ezért van szükség a magyar kar lét­rehozására, regált fejtegetésére Dol­ník Erzsébet. A képviselő a déli or­szágrészben élő, magyarul nem be­szélő szlovákok diszkriminációjára és Nagymagyarország koncepciójá­ra is kitért. Szerinte ideális lenne, ha a tervezetet levennék napirendről. Tegnap Pavol Hamzík, a kormány integrációért felelős alelnöke is szót kapott a vitában. Elmondta, csatía- kozásunk szempontjából milyen po­zitív hozadéka lesz az alkotmány módosításának. Hamzík nem ért egyet azzal, hogy ezt a lépést Brüsszel diktálta. Elmondta, a fel­adatokat magunk vállaltuk azzal a céllal, hogy biztosítsuk a csatlako- zás politikai és gazdasági feltételeit. A módosítás elfogadása alkotmány- jogi alapot szolgáltat a jogharmoni­zációhoz, jelentette ki Hamzík. Ez­zel jelentősen megközelítenénk a fejlett nyugati államokat, és ez az Euópai Bizottság idei országjelenté­sében is megmutatkozhat. RÖVIDEN Vezet a HZDS, negyedik az MKP Pozsony. A FOCUS közvélemény-kutató intézet január végén vég­zett felmérése alapján továbbra is a HZDS a legnépszerűbb 22,9%- kal, utána a SMER 16,2%-kal, majd az SDKÚ 14,3%-kal következik. A 4. helyen az MKP áll 12,7%-kal, majd az SNS 12,2%-kal. A parla­menti küszöböt még az SDE lépné át 6,2%-kal. A megkérdezettek 15,3%-a nem menne el szavazni, 17,2% nem tudott dönteni, (ú) Ipari park épül Párkányban Párkány. Ipari park létrehozásáról írt alá szerződést tegnap Ján Oravec Párkány polgármestere a magyarországi Invorg cég ve­zetőjével, Kábái Vilmossal. A polgármester szerint a Mária-Valéria híd megépülésével új gazdasági lehetőségek nyílnak meg a régió előtt, ahol a munkanélküliség eléri a 30%-ot. (TA SR) Nem támogatják Fico javaslatát Pozsony. Sem a belügyminisztérium, sem a kormány törvény-elő­készítő bizottsága nem támogatja Robert Fico törvénymódosító ja­vaslatát, mellyel megemelnék a pártok parlamentbe kerülésének eddigi 5%-os küszöbét. (SITA) 14 év az Irish Pubban lövöldöző gyilkosnak Pozsony. A kerületi bíróság 14 év szabadságvesztésre ítélte Mikulás P.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy 1999. júliusában a pozsonyi Irish Pubban agyonlőtte egyik vitapartnerét és egy véledenül a közelben tartózkodó másik személyt is. A büntetés nem emelkedett még jo­gerőre, s várható, a védelem fellebezni fog, hiszen azt állította, hogy M. P. az adott időpontban nem is tartózkodott a helyszínen. (TA SR) Ellenőrzik a szarvasmarha-állományt Pozsony. Az élelmiszeripari felügyelet a kormány BSE-ellenőrző bizottságának döntése alapján ellenőrzi az országban lévő szarvas­marha-állományt és a húskészítményeket. Az ellenőrzés eredmé­nyeit március 15-ig kellene a bizottság elé tárni. (TA SR) Tárgyalások Schengenről Pozsony. Az Európai Bizottság szakértői tegnap Ján Figel’lel egye­bek mellet a schengeni határrendszerről is tárgyaltak. Az integráci­óért felelős kormánybiztos elmóndta, Szlovákia aktívan részt sze­retne venni az EU Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos határ- rendészeti stratégiájának létrehozásában. (SITA) Külügyi nézeteltérések Pozsony. Rudolf Schuster és Eduard Kukán megpróbálták tisztázni azokat a félreértéseket, amelyek az elnök és Vlagyimir Putyin találko­zójával kapcsolatban kerültek a nyilvánosság elé. Schuster szerint Ku- kannak rendet kellene teremtenie a külügyminisztériumban, hogy többet ne fordulhasson elő olyan eset, mint a hétvégén, amikor Figef államtitkár azt állította, hogy a két elnök találkozóját nem a külügy­minisztérium szervezte, miközben mégis ez volt az igazság. (SITA) Kukán Strasbourgban aláírja a kisebbségi nyelvi chartát Martonyi holnap jön ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Martonyi János magyar külügyminiszter holnap munkalá­togatásra érkezik Szlovákiába, je­lentette be Boris Gandel szlovák külügyi szóvivő. Martonyi Eduard Kukán külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat a határmenti együtt­működésről és a szlovák-magyar vegyesbizottságok tevékenységéről. A találkozón terítékre kerülnek a V4-ek közti együttműködésről szóló kérdések is. Á magyar külügymi­niszter tárgyal még Eubomír Harach gazdasági miniszterrel és Hama Ist­ván építésügyi miniszterrel is. Eduard Kukán február 20-án Stras- bourgban alánja a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Char­táját, jelentette be Boris Gandel. Kukán szerint a charta elfogadása megerősíti Szlovákia helyét az Eu­rópa Tanácsban, és pozitívan befo­lyásolja hazánk integrációs törek­véseit is. Szlovákia így a 25. ország, amely elfogadta a chartát. Gandel emlékeztetett, a dokumentum a legnagyobb mértékben a magyar kisebbségnek kedvez, a ruszin és ukrán nyelvre kevesebb rendelke­zés vonatkozik. Az ET miniszteri bizottsága a chartát, mint nemzet­közi jogú dokumentumot, 1992 novemberében fogadta el, és 1998 márciusában, az ötödik ratifikációs levél letétbe helyezése után lépett hatályba. Szlovákia a chartát elfo­gadta, de parlamenti ratifikálása még hátravan. Kukán strasbourgi látogatása során találkozik még Walter Schwimmer ET-főtítkárral és Alvaro Gil-Roblesszal, az ET em­berjogi biztosával is. Gazdasági kérdések voltak előtér­ben Eduard Kukán és Wu Yi, a Kí­nai Népköztársaság államtanácsá­nak tagja közti tegnapi találkozón. A kínai politikus találkozott Miku­lás Dzurinda kormányfővel is. A két ország közti kereskedelem nagysága egyre nő, tavaly már 186 millió dollár volt, de egyelőre a kí­nai fél az aktívabb, (les, t, s) Miklós László két évig volt az UNEP elnöke Fehéroroszországi gazdasági befolyást sejtenek a Gejza Adam-féle roma projektum mögött Országos kampányt indítanak az identitástudatért ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Vita a programokról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Megfogalmaztunk egy rendeletet, mely szerint a statiszti­kai hivatal kiegészíti a népszámlá­lási ívekhez csatolt magyarázó szö­veget. Az íveket ugyanis már ki­nyomtatták, és a nemzetiségről szó­ló kérdésnél csak hat lehetőséget tüntettek fel. A kiegészítésben ott lesz mind a 11 Szlovákiában előfor­duló nemzetiség” - tájékoztatott Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a kisebbségi kormánytanács ülése után. A tanács jóváhagyta a Vállald az identitásodat! elnevezésű kam­pányanyagot, mely értelmében a kisebbségi szervezetek országszer­te saját nyelvükön felvilágosító kampányokat szerveznek, hogy a polgárok tudatosítsák a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat, és ne féljenek vállalni nemzetiségüket. A kabinet 300 ezer koronával járul hozzá a kampány­hoz. „Elutasítom az ún. párhuza­mos népszámlálást. Néhány kisebb­ségi szervezet felvetette, hogy ők megszámlálnák kisebbségük képvi­selőit. Attól tartok, kiderülne, hogy Szlovákiának nyolcmillió lakosa van. Csak egy hivatalos, a valóságot tükröző eredmény lehet, ezért fel­szólítottam a kisebbségi szervezete­ket, aktívan kapcsolódjanak be a népszámlálási biztosok kiválasztá­sába, felkészítésébe” - erősítette meg Csáky. A tanács foglalkozott a Rudolf Schuster által kezdeménye­zett Gejza Adam-féle roma projek­tummal is, amire egy hónapon be­lül visszatérnek.,,A tervezettel kap­csolatban szkeptikus vélemények hangzottak el. Mielőtt foglalkoz­nánk ezzel a projektummal, előbb tisztázni kell egyes fehéroroszor­szági vállalkozók befolyását és a fi­nanszírozás módját. Nem örülnék, ha néhány roma tevékenységen ke­resztül nemkívánatos gazdasági be­folyás alá kerülnénk” - tette hozzá Csáky. (sza) Pozsony. Itt az ideje, hogy áttekint­sék az ENSZ keretében futó környe­zetvédelmi programok átfedéseit, de az ötlet meglehetősen nagy poli­tikai vitát váltott ki a tagországok közt, mondta tegnapi sajtóértekez­letén Miklós László könyezetvédel- mi miniszter, aki múlt héten a ke­nyai Nairobiban részt vett az ENSZ UNEP nevű környezetvédelmi programjának 21. igazgatótanácsi ülésén. Ézen egyben véget ért kété­ves elnöki megbízása is, ezt a tisztet átadta kanadai kollégájának, Kelet­Európát pedig ezentúl alelnöki szinten a lengyel környezetvédelmi miniszter képviseli. A UNEP végül mégiscsak létrehozta az említett koordinációs csoportot, amelynek azonban nehéz dolga lesz, mivel a fejlett országok csökkenteni szeret­nék a különböző párhuzamos prog­ramok számát, a fejlődő országok viszont ezzel ellentétben minél több program meglétében érdekel­tek. A miniszter ezenkívül Abu- Dzabiban is részt vett egy konferen­cián, ahol a tiszta technológiák be­vezetésével foglalkozó szekcióban elnökölt, (tuba)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom