Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-10 / 34. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 10.

Kultúra

Jerzy Hoffman: „A fiatalok magatartását szerencsére ma már nem a politika és nem a történelem irányítja, hanem az emberi érzelmek összessége..."

Igazi lengyel hazafi, aki tiszteli (orosz) asszonyát

Jerzy Hoffman: „Tizennégy évem van a filmben..." (Milos Fikejz felvételei)

Boldogok a lengyelek. Ünnepelnek. Halottaiból támasztották fel nemzeti filmművészetüket. Köszönhetik mindezt a két nagy mogulnak: Andrzej Wajdának és Jerzy Hoffmannak.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Andrzej Wajda már korábban felkérte ifjú rendezőtársait, hogy minden egyes alkotásukkal kerüljenek közelebb a közönséghez, és ne engedjenek Hollywood dübörgő dömpereinek.

A Wajdánál mindössze hat évvel fiatalabb, 1932-es születésű Jerzy Hoffman tavalyelőtt készült, nagyszabású alkotása, a Tűzzel-vassal nemcsak a Titanicot, még a Csillagok háborúját is legyőzte, ami a nézők számát illeti. A bemutatót követő első négy hónap alatt ugyanis hétmillió lengyel látta a filmet, s ez azóta is páratlan rekordnak számít. A Tűzzel-vassal, akárcsak Wajda Pan Tadeusza vagy Kawalerovicz Quo vadisa, irodalmi remekmű nyomán született. Henryk Sienkiewicz Trilógiájának második és harmadik része, az Özönvíz és A kis lovag már megelevenedett a filmvásznon, a „záróakkordra”, azaz az első tételre azonban évtizedekig kellett várnia az elképzeléseihez - stílusosan fogalmazva - tűzzel-vassal ragaszkodó művésznek. Hoffman a nemzet lelkiismeretére hivatkozva meg is szerezte a monstre vállalkozáshoz szükséges csillagászati összeget, a közönség szeretete pedig azóta is jól fizet a filmért. A költségek már rég megtérültek.

Furcsa fintora a sorsnak: Jerzy Hoffman szüleit a sztálini önkény sodorta Szibériába, diplomát mégis a moszkvai filmintézetben (VGIK) szerzett. Sienkiewicz regényével ő is a „vad mezőkön” találkozott először. Az Özönvizet nyolcévesen olvasta, ami azért mégsem egy Lolka-Bolka. A „szovjet mese” happy endje azonban nem a moszkvai diploma, hanem az orosz feleség. Hoffman kint találta meg élete párját, s vele együtt tért vissza Lengyelországba 1955-ben. Pályáját dokumenAz állam nemcsak cenzúrázni tudott. Az anyagi támogatásról se fe- >> ledkezzünk meg. > *

tumfilmesként kezdte. Alkotásaiban a szocialista valóság árnyoldalait világította meg - pártkönyvecskével a zsebében. Eleinte Edward Skórzewski alkotótársaként dolgozott (Gengszterek és filantrópok, Jog és ököl), és csak ezt követően vitte filmre, immár önállóan, a két Sienkiewicz-mű- vet. A kis lovagért 1968-ban kitüntették, az Özönvízért 1975-ben Oscarra jelölték. A következő évben egy háború előtti lengyel film, A leprás nő új változatát készítette el, majd az 1941 júliusában Sztálin és Sikorski tábornok által aláírt szovjet-lengyel egyezményt követő két évet dolgozta fel Utolsó csepp vérünkig című filmjében. A kilencvenes években kétszer állt felvevőgép mögött. Először 1992- ben, amikor A szép ismeretlent forgatta Tolsztoj regénye alapján, majd a Tűzzel-vassal filmrevitele során. Ez utóbbi a XVII. századi lengyel történelem nem éppen dicsőséges korszakát mutatja be. Egy háromórás eposzba természetesen sok minden belefér. Bőn és bűnhődés, ármány és szerelem, hamu és gyémánt. A történet persze így is elég szövevényes. Ez vonzotta bizonyára a rendezőt is. A meglehetősen sok szálon futó, buja és romantikus, izgalmas és érzelemdús mese. Már a forgatás első napja előtt bevallotta: Sienkiewicz szövegéből csak a főhősök közt zajló eseményeket emelte ki, s az azokban izzó gyűlöletet, irigységet, hatalomvágyat.

„A film nemcsak a lengyelek számára érthető - nyilatkozta a bemutató után hanem a világ minden táján, hiszen a szenvedélyek nem ismernek határokat.” Szenvedélyből pedig valóban van elég a filmben. Akárcsak a regényben, amelynek lapjain Hmelnyic- kijből, a lázadó uloán hetmanból, a bölcs politikusból és a remek hadvezérből Sienkiewicz sátáni figurát, az örökké vérben pancsoló Wisniowiecki hercegből eszményi hazafit kreál. Ami pedig a szerelmi vonalat illeti: két férfi bolondul ugyanazért a nőért. Skrzetuski, a jó svádájú kapitány és Bohém, a szilaj kozák vezér. Küzdelmük vad és indulatos, akárcsak a háttérben zajló végtelen csatározások. Lovas vágták, véres párbajok, esztelen üldözések, újabb és újabb cselszövések színesítik a történetet. A szeplőtelen lelkű hercegkisasz- szony pedig nem az ördögi kozáké lesz, akinek már korábban odaígérték, hanem a hős Skrzetuskié, aki első látásra beleszeretett. Akárhogy nézzük is, a Tűzzel-vassal nem művészfilm. Nevezzük egyszerűen szuperfilmnek, amely nagy csatákat állít premier plánba, és így üzen hadat a hollywoodi szuperprodukcióknak.

Olvastam egy nyilatkozatát, amelyben azt mondta: két egyetemet végzett a Szovjetunióban. Én csak egyről tudok, a VGIK- ről. Mi volt a másik? - kérdezem Jerzy Hoffmantól.

Szibéria. Apám Beding seregében szolgált.

Mint katona?

Mint orvos. A lengyelek között a foglyokat gyógyította. A frontról kaptam tőle a könyveket. Amint elolvasta valamelyiket, már küldte is ilyen vagy olyan úton, hogy örömet szerezzen vele. Az Özönvizet és A kis lovagot meg is kaptam rendesen. A Tűzzel-vassalt nem kézbesítették.

Később, már filmrendezőként, mennyire keserítette meg az életét?

A cenzúra? Nem jobban, mint másoknak. De mint tudjuk, minden rosszban van valami jó. Az állam nemcsak cenzúrázni tudott. Az anyagi támogatásról se feledkezzünk meg. Díszletre, kellékekre, jelmezekre mindig jutott pénz.

Műszaki dolgokra sajnos, már kevesebb. Két kamerát sosem kaptunk egy filmhez, így nagy vágásokra nem is volt lehetőségünk. De legalább nem kellett koldulnunk.

Hány évig küzdött a Tűzzel-vassal megfilmesítéséért?

Tizennégy évem van benne. Amíg Ukrajna a Szovjetunióhoz tartozott, szó sem lehetett a forgatásról, bár az egykori dicső lengyel-litván unió a Baltikumtól a krími tatár kán birodalmáig terjedt. Ki kellett várnunk természetesen azt is, míg eltűntek a fehér foltok a lengyelek és a szovjetek történelmében. Aztán már csak tartani kellett a tenyerünket, hogy összegyűjtsük a forgatáshoz szükséges pénzt. Az államtól keveset kaptunk, a Lengyel Televízió sem kényeztetett el bennünket. Jelentkezett viszont egy sörgyár tetemesebb összeggel, de így is csak a költségek felét tudtuk kipipálni. Bankvezérigazgatókkal kellett tárgyalnom, a minisztériumban kilincseltünk, és egy év után kaptuk

meg a hitelt. Végeztünk egy felmérést, amelyből kiderült: a nézők nyolcvan százaléka akarta, hogy leforgassuk a filmet, tehát mint magánszemélyek megkaptuk a hitelt. De én mint nyugdíjas semmit sem remélhettem. Ezért aztán minden értékemet a zálogházba adtam. Már fél éve forgattuk a filmet, de fizetést még egyikünk sem kapott. A bank minden lépésünket ellenőrizte. A terminusokat be kellett tartani. Gyorsan forgattunk, nagyobb leállások nélkül.

Hány nap alatt vették fel végül is az összes jelenetet?

Száztizennyolc. Ennyi anyag kellett a háromórás mozifilmhez és a négyórás tévésorozathoz. A televízió, a rádió, az újságok végig támogattak bennünket. A Tűzzel- vassal filmrevitele nemzeti ügy volt Lengyelországban. Természetesen nem elég megcsinálni, el is kell majd adni a filmet.

Európán kívül hol vetítik?

Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Koreában.

A banktól kapott kölcsönt mikorra tudta visszafizetni?

A bemutatót követő négy hét után már egyetlenegy zloty tartozásunk sem volt.

Andrzej Wajda Pan Tadeusza mennyire szippantotta el a nézőket a Tűzzel-vassal elől?

Semennyire. Két ilyen nagyszabású történelmi film nem kényszeríti választásra a nézőt. Micldewic- zet ugyanúgy szeretik a lengyelek, mint Sienkiewiczet.

Az ukránok, akik érintettek a Tűzzel-vassal nagyjeleneteiben, miképpen fogadták a filmet?

Jól. Előbb a Lengyelországban élő, majd a kanadai ukránoktól kaptam visszajelzéseket. Nem érezték sértve magukat. A varsói ukrán nagykövet jelentős író. A vetítés után politikusként köszönte meg az élményt. „Ez nem az ukrán és nem is a lengyel nacionalisták filmje, hanem a gondolkodó nézőké” - mondta. A kegyetlenség, a nemzeti büszkeség, a győzelemittasság mindkét oldalon jelen volt. Egyformán lőttek és egyformán akasztottak itt is, ott is. A törökök és a tatárok, akiket a kozák szabadcsapatok voltak hivatottak távoltartani a lengyelektől, más hitet, más vallást képviseltek, mint mi, a gyűlölködés pedig még a legerősebb kapcsolatokat is képes megfertőzni. A fiatalok magatartását szerencsére ma már nem a politika és nem a történelem irányítja, hanem az emberi érzelmek összessége. A szerelem, az irigység, a hatalomvágy pedig mindenütt egyformán nyilvánul

meg. Ami különbözővé tesz bennünket, az a kulturális tradíció. Ezt a fajta másságot szerintem az Európai Unióban is meg kell majd őriznünk. Cseh filmről, lengyel filmről, magyar filmről csak akkor beszélhetünk majd a jövőben, ha megőrizzük kultúránk sajátos „aromáját”. Erre nagyon oda kell figyelnünk. Kanadában és az Egyesült Államokban is mindenki a gyökereit keresi. A kivándorlók első és második generációja még kínosnak érezte, hogy honnan került a tengerentúlra, ma viszont már büszkék a kulturális örökségükre. Ez nem nacionalizmus. Azt Írországban és a baszkoknál kell keresni. Ami az én gyökereimet illeti: én a lengyel kultúrán nőttem fel, de öt évig Szibériában élt a családunk, a feleségem pedig Ki- jevből származik. Általa legalább jobban belekóstolhattam az ukrán történelembe.

A lengyelek mellett orosz és ukrán színészek is játszanak a filmben.

Régi kapcsolataimat tükrözi a Tűzzel-vassal. A Moszfilmben és a Lenfilmben nagyon sok barátom van. Gyakran láttam őket színpadon is, de volt, akit három héttel a forgatás előtt, egy reklámfilmben fedeztem fel magamnak. Jó színészekkel mindig élvezet a munka. Velük félszavakból is értjük egymást. Csak akkor érzem nehéz helyzetben magam, ha nyelvi akadályokat látok. Ha érzelmeket tolmács bevonásával kell elmagyaráznom. Egyébként imádom a színészeket, nálam mindig ók a legfontosabb elemei a filmnek.

A végeredményt tekintve mást tett volna le az asztalra, ha a Tűzzel-vassalt már a hetvenes években, közvetlenül az Özönvíz és A kis lovag után elkészítette volna?

Lehet, hogy kritikusabb lettem volna. A forgatókönyv kilencedik verziójából forgattuk le a filmet úgy, hogy mai kérdésekre kellett választ találnunk. Ha teljesen visszamentünk volna a múltba, akkor a film mindenben más lenne. De

VV A kivándorlók első " és második generációja még kínosnak érezte, hogy honnan került a tengerentúlra, ma viszont már büszkék a kulturális . .

örökségükre. >N

nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy Ukrajna, a szomszédunk, történelmében először független állam. Izgultak is a filmforgalmazók, hogy a csatabárd ismét előkerül. Én nem féltem. Tudtam, hogy a puszta tények nem sérthetnek önérzetet. Az ukránok fel is kértek, hogy vigyem filmre nekik Tarasz Bulba történetét. Elfogadtam az ajánlatukat.

Európában hol vonzza a legnagyobb közönséget a Tűzzel-vassal?

A spanyoloknál, a törököknél, a franciáknál és az olaszoknál.

Helena, a film női főhőse nagy klandokba bocsátkozik a történet során. Sienkiewiczet megelőzően a nők inkább csak féijü- ket vagy szerelmüket várták a lengyel regényekben.

Sienkiewicz imádta a nőket, és éppen ezért vigyázott is rájuk, Akárcsak a törvény. Nálunk a nő ellen elkövetett erőszak sokáig egyenlő volt a legnagyobb politikai bűnténnyel. Megölték vagy száműzték az országból azt a férfit, aki nő elleni erőszakot követett el. Helena, akinek két férfi szerelme közül kell választania, bátor, szabadon gondolkozó nő. Skrzetuski és Bohun cselekvéseit, de mondhatnám azt is, hogy szívdobbanásait nem kis mértékben ő irányítja. Izabella Scorupco, Helena megformálója, lengyel származású svéd színésznő. Ó játszotta James Bond első intelligens barátnőjét a Goldeneye- ban. Nyolcéves volt, amikor a szüleivel elhagyta Lengyelországot. Ma New Yorkban él a férjével, Máriusz Czerkawskival, az ismert lengyel jégkorongjátékossal.

Daniel Olbrychski, Tuhaj bej megformálója a Trilógia korábbi részeiben is játszott. Talizmánként vitte őt a Tűzzel-vassal csatajeleneteibe?

Valentyina, a feleségem tanácsolta, hogy ne egy tatár színésznek adjam a szerepet, hanem neki. Ebből is láthatja, igazi lengyel hazafi vagyok, aki tiszteli asszonyát.

Izabella Scorupco Lengyelországból került Skandináviába

Bohun szerepében Aleksander Domogarow

Michal Zebrowski (Skrzetuski) és Izabella Scorupco