Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-10 / 34. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 10. Agrárvilág fj Új fejlemény a kergemarhakór terén. Az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO szerint száz ország is veszélyeztetett lehet Jóval nagyobb a fertőzésveszély? Nálunk nem fenyeget a BSE. A szarvasmarháknál szivacsos agysorvadást okozó kórokozó a szem, a száj és az orr nyálkahártyáján, valamint bőrsérüléseken keresztül is az emberi testbe juthat. (Archív felvétel) Róma/London/Pozsony. Legalább száz országot - köztük kelet-európaiakat is - veszélyeztet a szarvasmarha-állományt sújtó szivacsos agysor- vadásos járvány (BSE), véli az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Jacques Diouf, a FAO vezérigazgatója a Reutersnek adott nyilatkozatában azt mondta: a FAO becslései szerint 1986 és 1996 között több mint száz ország vásárolt európai készítésű hús- és csontlisztet, s ugyancsak mintegy száz ország importált élőmarhát a járványtól sújtott nyugat-európai térségből. Egyes országok tovább exportálták a takarmányozásra szánt hús- és csontlisztet. A vezérigazgató szerint minden olyan országot, amely nyugat-európai hús- és csontlisztet, valamint szarvasmarhát vásárolt a nyolcvanas években és azóta, veszélyeztetettnek lehet tekinteni a BSE- járványtól. A FAO vezetője szerint egyebek mellett kelet-európai, kö- zeí-keleti és ázsiai országok importáltak a nyolcvanas években és azóta is jelentős mennyiségű húslisztet Nagy-Britanniából. A szlovák állategészségügyi szakhatóságok szerint jelenleg az a közel 6 ezer szarvasmarhajelenti Szlovákia számára az egyetlen esetleges BSE-veszély- forrást, amelyet évekkel ezelőtt, a kergemarhakór nyugat-európai kirobbanása, elteijedése előtt importáltunk. A szlovák állategészségügyi felügyelet monitorozza a korábban importált tenyészállatokat, valamint utódaikat. Az illetékesek közlése szerint az összes példány egészséges, és egészséges, tünetmentes az egész szlovákiai szarvasmarhaállomány is. Az állategészségügyi felügyelet illetékesei nem tagadják, hogy a múltban Szlovákia is importált hús- és csontlisztet Nyugat-Eu- rópából. Ugyanakkor közlésük szerint nálunk kérődzőket nem etettek ilyen takarmánnyal. Hús- és csontlisztet csak baromfi- és sertéstápba adagoltak. A brit agrárminiszter szerint az Európai Uniónak fontolóra kell venniük az EU-költségvetés kiegészítését, hogy finanszírozhatók legyenek a marhakor okozta válság költségei. Nick Brown úgy véli, hogy a marhakórral kapcsolatos intézkedések következtében jelentősen túllépik a költségvetési kereteket és a marhahús-fogyasztás csökkenésének, valamint az importtilalmaknak is súlyos költségvetési kihatásai lesznek a közös agrárpolitikára. Brown szerint az EU helyesen válaszolt a válsággal kapcsolatos kihívásra, de ezen túl, középtávon további, elkerülhetetlen reformok szükségesek a marhahús-politikában. Az EU-terv értelmében a marhakórral összefüggésben levágott állatok után a gazdálkodók kártérítést kapnak: a marhát 70%-ban az EU, 30%-ban az adott ország vásárolja fel és a levágási költségeket ezen felül teljes egészében az adott állam fedezi. (MTI, ű) Szigorú biztonsági intézkedések Hamburg. A német Bild lap jelentése szerint nagyobb a veszélye annak, hogy a marháknál szivacsos agysorvadást okozó kórokozók az embert is megfertőzzék, mint azt eddig elismerték. A lap a német kormány dokumentumát idézi, amelyből kitűnik: a kórokozó a szem, a száj és az orr nyálkahártyáján, valamint bőrsérüléseken - vágott vagy szúrt sebeken - keresztül is az emberi testbejuthat. A német vágóhidakat felszólították: gondoskodjanak arról, hogy a marhák levágása közben a személyzet arcvédelemben részesüljön, a nedvességnek ellenálló védőöltözéket és vágásbiztos kesztyűt viseljen. (MTI) AGRÁRMORZSÁK Nem kell a belga sertéstrágya Brüsszel. Sertéstrágyát kívánnak a belga gazdák Magyarországra hozni - közölte brüsszeli forrásokra hivatkozva a Napi Gazdaság című szaklap. Az újság szerint a magyar fél csupán a szarvasmarhatrá- gya-behozatalról szóló tárgyalásokat utasította el. Azt írja, hogy a trágyafölösleg évek óta problémát jelent: a földekre kivihető mennyiséget korlátozzák az Európai Unióban. A Népszabadság szerint uniós és magyar illetékesek „nem tudnak ilyen tervről”. Egy név nélkül nyilatkozó belga külkereskedelmi szakember szerint túl drága lenne hat országon keresztül szállítani a sertéstrágyát. A magyar környezet- védelmi tárca illetékesei szerint „nem indokolt” a sertést- rágya-behozatala, mert Magyarország ebből a termékből önellátó, (ú) Oroszország és a búzaimport Moszkva. A várható jó betakarításnak köszönhetően Oroszország az idén valószínűleg ötmillió tonnára csökkenti a búzaimportját a tavalyi 15-20 millió tonnáról. Oroszország, amely egykoron a világ legnagyobb búzaimportőre volt, 65,4 milliót tonna gabonát takarított be 2000-ben, 20 százalékkal többet az 1999-es 54.7 millió tonnánál. Egy évvel korábban, 1998-ban négy évtizedes rekordmélységbe, 47.8 millió tonnára csökkent a termés, úgyhogy Oroszország kénytelen volt felélni az előző évek kiugróan jó betakarításából maradt tartalékot. Az elmúlt két sikeres esztendő azonban lehetővé tette a tartalékok újratöltését. Orosz illetékesek szerint Oroszország az elkövetkező években évi egymillió tonna alá csökkentheti importját. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. február 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,630 Magyar forint (100) 16,439 Angol font 68,362 Német márka 22,308 Cseh korona 1,261 Olasz líra (1000) 22,533 Francia frank 6,651 Osztrák schilling 3,171 Japán jen (100) 40,338 Spanyol peseta (100) 26,222 Kanadai dollár 31,344 Sváici frank 28,429 Lengyel zloty 11,520 USA-dollár 47,326 Hasznos tanácsok kertészkedőknek - Vajon használhatjuk-e a tavalyról felmaradt növényvédő szereket? Gondosan kell tárolnunk a permetszereket CSEKES ZOLTÁN Komárom. Gyakran előfordul, hogy az előző évben annyi növényvédő szert vásároltunk, amennyit nem sikerült vagy nem kellett elhasználni. A következő évben azután óhatatlanul is felmerül a kérdés, fel lehet-e még használni a hosszabb ideig tárolt permetszereket. A nem megfelelő tárolás egyes növényvédő szerek összetételében vagy fizikai tulajdonságaiban káros változásokat idézhet elő. A vegyi összetétel azonban ritkán változik meg, mert a növényvédő szer gyártásakor - az egyes hatóanyagok tulajdonságai szerint - szükség esetén állandósító adalékanyagokat is kevernek a vegyszerbe. Ha a permetszereket normális körülmények között tároljuk, nem valószínű, hogy hő hatására hatóanyag-csökkenés áll be. Ha a permetszereket pincében, fészerben tároljuk, a nedvesség hatására kisebb-nagyobb mértékben csökkenhet például a karbamát típusú gombaölő szerek - így például az Alto combi, Bavistin, Alert, Rovral, Konker stb. - hatása. Viszonylagosan csökken a nedvszívó tulajdonságú permetszerek hatóanyaga azáltal, hogy a felszívott nedvesség a szer súlyát megnöveli. így például a por alakú rézgálic, vagy más rézkészítmények is nehezebbek lesznek, ha nedves helyen tároljuk azokat. A permetszerek fizikai tulajdonságainak megváltozása elsősorban folyékony, emulzióképző szerek esetében következhet be. A per- metanyag minőségének megváltozása már a krémesedéséből, rétegződéséből, az üledék jelenlétéből rendszerint első pillantásra megállapítható. Ilyen változás erős lehűlés vagy fagy hatására következhet be, de a hőmérséklet emelkedésével, a permetszer összerázá- sa után többnyire már eltűnik. Ilyen jelenség mutatkozhat például az olajat tartalmazó rovarölő szereknél, mint amilyen az Oleoekalux vagy a Nevikén. Ha a permetszert összeráztuk, öntsük vízbe. Ha megfelelő emulziót ad, akkor a vegyszer felhasználható. Az ülepedést tartalmazó permetszert addig nem használhatjuk fel, amíg ez a jelenség nem tűnik el. Csak utána keverhetjük a szert vízzel. A por alakú permetszerek hosszú tárolás következtében, a nedvesség és nyomás együttes hatására csomósodhatnak. Ez a permedé lebegőképességének csökkenését eredményezi. A szuszpendált, apró részecskék hamarabb ülepszenek. Az ilyen szert is felhasználhatjuk, de gondoskodnunk kell - a permedé készítésekor és a kipermetezés közben egyaránt - az alapos és állandó keverésről. A Központi Mezőgazdasági és Ellenőrzési Intézet (ÚKSUP) komáromi kirendeltségének eddigi vizsgálatai és tapasztalatai ezen a téren azt mutatják, hogy a szakszerűen tárolt permetszerek a határidő után is felhasználhatók, a vegyszerek hatóanyaga csak jelentéktelen mértékben változik, de ez is többnyire a szakszerűden tárolás következménye. Összegezve: az előző évről maradt, megfelelő gondosággal tárolt permetszereket az elmondottak figyelembe vételével biztonságosan felhasználhatjuk. Két évnél hosszabb ideig azonban ne tároljuk a vegyszereket. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony február 8-án Komárom február 8-án Rimaszombat február 8-án Losonc február 8-án Kassa február 9-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 10-14 Sk/kg 18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem . 28-35 Sk/kg 25-37 Sk/kg 36 Sk/kg 35-39 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 6 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7-8 Sk/kg 7-7,9 Sk/kg 6-7 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 20 Sk/kg HHHH X paprika 45-80 Sk/kg X 75 Sk/kg 72-125 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 12-15 Sk/db 20 Sk/db 13-15 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 16-20 Sk/db 20 Sk/db 20-23 Sk/kg X káposzta 6-8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 15 Sk/kg 5-6 Sk/kg 7 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X X 250 Sk/kg cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg X 10 Sk/kg 12 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 11 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 38-55 Sk/kg 52 Sk/kg- X 60 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 25-50 Sk/db X 45 sk/db 55 Sk/db 46 Sk/db dió 130 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 16-20 Sk/kg 16 Sk/fej 20 Sk/kg 13-16 Sk/kg X alma 16-26 Sk/kg 16-20 Sk/kg 24 Sk/kg 10-20 Sk/kg 17-28 Sk/kg torma 86 Sk/kg 10 Sk/csomó X X 90 Sk/kg fokhagyma 60 SK/kg 65 Sk/kg 55 Sk/kg 55-58 Sk/kg 56-60 Sk/kg uborka 36-60 Sk/kg X HHHHHI 55-76 Sk/kg 60 Sk/kg tojás 3,50-3,60 Sk/db 3,10 Sk/db 3,00 Sk/db 2,80-2,90 Sk/db 3,40-Sk/db méz 70-80 Sk/kg 75-85 Sk/kg 70 Sk/I X 80 Sk/I Privatizálják a Becherovka szeszüzem maradékát is Újra magánkézbe kerül MTI-HÍR Prága. A cseh Ján Becher Karlo- varská Becherovka a.s. szeszipari csoportot valószínűleg teljesen magánosítják, miután a cég stratégiai részvényesei - akik 30 százalékot birtokoltak - teljesítették a kívánt termelési célokat. Három évvel ezelőtt a francia Ricard Pernod szeszipari csoport, a helyi Patria Finance értékforgalmazó, a belga KBC egyik egysége és Karel Schwarzenberg magánbefektető összesen 30 százalékos részesedést szerzett az 1807-ben alapított cseh szeszgyárban. A konzorcium 673 millió koronát fizetett (18,1 millió dollár) és további 59 százalékra kapott opciót, ha teljesíti a kitűzött termelési célokat. A cseh agrárminisztérium közölte, hogy a kormánybizottság ajánlja a privatizációs ügynökségnek az 59 százalék eladását is 1,32 milliárd koronáért (36 millió dollár), ahogyan abban 1997-ben megállapodtak. A maradék 11 százalék a város, a cégvezetés és kisebb részvényesek kezén marad. A Becherovka eladásai 1,08 milliárd koronára nőttek 1999-ben az 1998-as 738 millióról. A tavalyi termelési adatok még nem ismertek. Dél-Szlovákiában a mezőgazdaság nyújt megélhetést Az agrárium és az MKP MATUS TIBOR Dunaszerdahely. A Vámbéry Társaság Gazdaköre idei első klubestjének vendége Farkas Pál képviselő, a költségvetési bizottság elnöke volt, aki az MKP mezőgazda- sági bizottságának elnökeként egyik fő formálója a párt mezőgazdasági politikájának. Farkas elemezte, miért fontos az MKP-nak az agrárpolitika felvállalása. A vegyesen lakott területekre jellemző a nagymértékű tőkehiány, ebből kifolyólag a lakosság számára sajnos egyedül a mezőgazdaság nyújt megélhetést. Az MKP elképzeléseivel kapcsolatban Farkas kiemelte a mezőgazdaság EU-csatlakozásra történő felkészülésének fontosságát. A mai vállalatok többsége - uniós követelmények között - versenyképtelen volna, és ennek nem csak a vállalatok az okozói, hanem az eddigi agrárvezetés is vétkes. Pavel Koncos miniszter elődjéhez hasonlóan továbbra is a hozzá közel álló vállalkozási formációk agóniáját nyújtja jelentős állami pénzek felhasználásával, ahelyett hogy tényleges strukturális változásokat eszközölne. A miniszter hibás lépéseinek egyik példája, hogy ma az intenzív mezőgazdasági termelés nemcsak hogy csekély támogatással bír az extenzív termeléshez képest, de művi úton állami milliárdok felhasználásával, szociálpolitikára, illetve élelmiszer-biztonságra hivatkozva a gabona belföldi piaci árát 35-40 százalékkal lejjebb nyomta. így nem csoda, hogy az extenzívebb termelésű, főleg állattenyésztésben jeleskedő kerületek, mint a zsolnai vagy a trencséni mezőgazdasága statisztikailag nyereséges, és az intenzív, főleg gabonatermelő Nyit- rai és Nagyszombati kerületek pedig veszteségesek. A jelenlegi támogatási rendszer aránytalanul magas mértékben támogatja az extenzív termelést, amely Európában is magas, csak ott nem egyes vállalatok agóniáját nyújtják vele, hanem foglalkoztatási, környezetés tájgazdálkodási funkciók ellátását várják tőlük. így válhatnak ezek az eszközök az aktív vidékfejlesztési politika részévé. A földadó mérséklésének kérdésével kapcsolatban Farkas felvetette azt a dilemmát, hogy amennyivel kevesebbet fizetne a gazda, annyival kisebb volna az önkormányzatok bevétele. Ilyen döntés a képviselő szerint nem hozható anélkül, hogy az önkormányzatokat más forrásokból ne pótolják. Farkas Pál arról a folyamatról is beszámolt, amelynek révén az állami kezelésű területek sajnos csak fokozatosan kerülnének az önkormányzatok érdekszférájába. A kompromisz- szum csak azért fogadható el, mert ezáltal a községek, bár később', de nemcsak kezelési, hanem tulajdonjogokat is kapnának.
