Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-10 / 34. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 10. VEN DEC KOMMENTÁR A szabadság válsága Három nehéz hét után hazake­rült tehát az a két cseh állampol­gár, akit a „szabad” Kuba hatósá­gai azért tartóztattak le, mert a karib-tengeri szigetországban ta­lálkoztak Castro rendszerének el­lenzőivel. Bár az ügy minden részlete még nem is­meretes, néhány ta­nulság azért már most is levonható. Először is szükséges le­szögezni, hogy bár Ivan Püip és Jan Bube- ník nyilván nem hősök, de ahogy Havel is mondta, tettük min­denképpen tiszteletet érdemel, mert nem csak ........... hogy nem voltak közöm­bösek az emberi jogok megsérté­se iránt, de nem kis kockázatot vállalva hajlandóak voltak ez el­len tenni is valamit, kicsinyesek voltak viszont azok a cseh politi­kusok, akik mindjárt anyagi ha­szonszerzéssel vagy politikai jó­pontok hajhászásávál vádolták meg őket. Az ügy kapcsán így több cseh politikus is vizsgázott, vagy levizsgázott. A gyengének tartott Petr Pithart, az ország má­sodik közjogi méltóságaként pél­dául talált magában annyi erőt, s elment Havannába, hogy Castrót rábírja a két letartóztatott szaba­don bocsátására. Pithart végül is sikerrel járt, bár természetes, hogy Pilipék kiszabadítása nem csak az ő érdeme. Az érdem oroszlánrésze azonban minden­képpen őt illeti meg. Václav Kla­us, a nagy pragmatikus pedig le­vizsgázott. Alig néhány órával a csehek kiszabadulása előtt ócsá­Kokes János rolta Pithart misszióját, és siker­telennek minősítette. Klaus bizo­nyára tudatosítja, hogy nagy ba­kot lőtt, s ezért később nyilváno­san bocsánatot kért Pitharttól. Nos, ilyet sem látott még a cseh politika. Hogy javulnának az er­kölcsök? Pithart sok hívet szerzett magá­nak, s ha a jövőben megpályázza az államfői posztot, ez az eset minden bizonnyal a javára válik. .............. Veszítettek viszont a cseh kommunisták. Szótáruk semmiben sem különbözött a ku­baiakétól, s a jelek sze­rint inkább Castro, semmint a két letartóz­tatott cseh érdekeit tar­tották szem előtt. Bár Havanna eleinte csak velük volt hajlandó .............. kommunikálni, az az érz ésem, hogy azt az esélyt, hogy ők hozhassák haza Pilipéket, saját maguk játszották el. Bár az utóbbi időben már-már úgy látszott, sikerül kitörniük a demokratikusnak szintén nem mondható politikai elszigetelt­ségből, helyzetükön most sokat rontottak. Végezetül, mai szem­mel szinte érthetetlen, hogy Pili­pék letartóztatására egyáltalán sor kerülhetett, hogy ilyesmiért bárkit is a rács mögé lehet dugni. Ha azonban visszaemlékezünk arra, hogy hasonló dolgokat az úgynevezett szocializmus négy évtizede alatt mi is átéltünk, ta­lán jobban, felelősségteljesebben tudjuk értékelni, mit is jelent a demokrácia, a jogállam, a szólás- és mozgásszabadság, és hogy ezeket az értékeket újra és újra meg kell védenünk. A szerző prágai munkatársunk JEGYZET Parlamenti tanga FARKAS OTTÓ A nagyáruházban halkan vitatko­zik egy fiatal pár. Többnyire csak a férfi beszél. Azt szeretné, ha ne­je vásárolna magának egy tanga- bugyit, de a ruhadarab nincs ínyére az enyhén teltkarcsú hölgynek, aki megunva férje un­szolását, hangosan ráripakodik: „Tedd el a pénzed, úgysem ve­szem meg. Nekem semmi szük­ségem rá, neked meg mindegy, mi van rajtam, este úgyis lehú­zod.” A közelben állók nevetnek, a férfi szétnéz, elvörösödik. El­csendesedik, sarkon fordul, ott­hagyja a hölgyet. A gyengébb nem ismét győzött. Az eset kará­csony táján történt, és most az al­kotmánymódosítási javaslat vitá­ja kapcsán jutott eszembe. Ha­sonló a helyzet a nagypolitikában is; az ellenzék mindig kihasználja helyzetét, nevezetesen, hogy a „gyengébb” vert helyzetben bát­ran ordíthat. A felszólaló képvi­selők kígyót-békát kiabálnak, bár látszólag a témához szólnak, nyilván sokan már kampányol- nak. Erre enged következtetni a HZDS honatyáinak véleménye is, mely szerint az állva szavazással a koalíciós tanács saját képvi­selőire akar nyomást gyakorolni. Kétségtelen, hogy sok honatya a kamerák előtt másképp fog vok­solni, mint titkos szavazásnál, de ez természetes, és az is mellékes, hogy közben felállnak-e, vagy ül­ve maradnak. Peter Brnák, a HZDS jogi szakértője attól fél, a képviselők az eszük és nem a lel­kiismeretük szerint fognak vok­solni. Nos, maholnap ismét vá­lasztunk, és a parlamentben nemcsak a szerepek, hanem a szereplők is cserélődhetnek. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332,59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Tetjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, KoSická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Tudom, tanító néni, ha jól fogok tanulni, pedagógus lehetek, de én nem akarom koldusként végezni a pálya­futásomat (Peter Gossányi) HÉTVÉG(R)E Ez a bankó egy vallomás A hét két leghúzósabb ese­ménye volt az alkotmánymó­dosítás parlamenti vitája és Mikulás Cérnák pere a Leg­felsőbb Bíróságon. Az előbbi­re most nem vesztegetnék szót, hiszen az ellenzék ön­magáért beszélt a tévében, aki akarja, élőben nézheti, és még a jövő héten is tart a jó. HOLOP ZSOLT Persze nincs még vége a Cernák- pernek sem, hiszen alaposan beka­vart a koronatanú. A tárgyalás ed­dig felemás érzéseket ébreszt az igazságszolgáltatás és a rendőrség hányában. Először is igazi profiz­musra vall, hogy sikerült film- és hangszalagra rögzíteni, amint Sanit arról győzködi ügyvédje, hogy vál­toztassa meg vallomását. Az akció értékéből az sem von le sokat, hogy Alexander H.-nak védett tanúként tulajdonképpen állandó rendőri őri­zetben kellett lennie. A legnagyobb dicséretet így azért érdemli a rend­őrség, mert ezt az információt fél évig sikerült eltitkolnia, hagyták, hogy a tanú visszavonja vallomását, nem szivárgott ki előbb a dolog, és Cérnák „nyugodtan várta” a fellebb­viteli tárgyalást. Különösen nagy si­ker ez annak fényében, ha tudjuk, hogy Ladislav Pittner belügyminisz­ter időnként ellenállhatatlan kész­tetést érez arra, hogy sajtótájékozta­tókon fecsegje ki a még lezáratlan nyomozati anyagok részleteit, ha­vonta egyszer elkapja Lexát stb. Pittner a bulvársajtó fizetett ügynö­keként rendszeresen szolgál szenzá­ciós bejelentésekkel, mintha csak ezzel akarná kárpótolni a nyilvá­nosságot azért, hogy Lexa, Ziak, Martinka, Poór, Rezes és a többi tit­kosügynök, illetve privatizátor még szabadlábon van, s ezen a héten mentették fel Meäart is. A Cernák­Vagy süket az összes börtönőr, vagy mégis Krajcinak lesz igaza. ügy kapcsán is megtette, amit meg­tehetett, előbb az államfőt vagy va­lamelyik minisztert, leginkább Car- nogurskyt akarta elraboltatni az al­világgal, majd Cernákot megszök­tetni a börtönből, miközben az a vé­dett tanú megváltoztatott vallomá­sára várt. Tudom, az alvilág elvileg bármire képes, tájainkon azonban valahogy még sincs hagyománya a miniszterrablásnak. Ha én maffi­afőnök lennék, és véletlenül túszul ejtenék egy közjogi méltóságot, azt hiszem, nagyon megijednék. Pittnemek az is szöget ütött a fejébe, hogy a lipótvári börtön falán kampó­kat, hegymászószögeket találtak, melyeket nyilván az alvüág keze vert be, hogy Cérnák esti torna gyanánt kényelmesen leereszkedhessen. Vagy süket az összes börtönőr, vagy mégiscsak Krajci volt belügyminisz­ternek lesz igaza, hogy a szögeket még az emlékezetes lipótvári bör­tönlázadás idején verték be a rend­őrség kommandósai. Cérnák tehát nyolc és fél évet kapott kétrendbeli zsarolásért, amiből hár­mat már vizsgálati fogságban leült. Folytatás a Besztercebányai Kerületi Bíróságon, ahol még hátravan a leg­súlyosabb vád, Szymanek meggyil­kolása. A koronatanú ebben az ügy­ben változtatta meg terhelő vallo­mását, s bár már tudjuk, hogy hazu­dott, a Legfelsőbb Bíróság mégsem hozhatott ítéletet, hiszen előtte nem hangzott el elég bizonyíték ar­ról, hogy valóban Cérnák ölte meg a Szlovákiában végzetét kereső len­gyel férfit. így a besztercebányai maffiafőnök remélhetőleg hoszú és unalmas börtönéveit színesíti még egy monstre-per. MAGYAR TŰKOR Személytelen felelősség FORRÓ EVELYN A legfrisebb pesti vicc szerint Torgyán azért mondott le éppen most, mert a MALÉV-os sztrájk mi­att úgysem tudna utazni. Nos, mint a példa is bizonyítja, melegebb ég­hajlatra lehet repülőgép nélkül is repülni - akár egy kazetta szár­nyán is. Ha nem rólunk szólna a történet, mármint az egész ország­ról — bocsánat a kifejezésért -, be­tegre röhögném magam, így in­kább sírhatnékom van. Az rendben van, hogy T. J. lemondott, vagy olyan helyzetet teremtettek, hogy erre a lépésre szánja el magát, ne­tán megadták neki a lehetőséget, hogy a kipenderítés számára sza­lonképes legyen. Ám az, hogy ezt fontos, sőt történelmi döntésnek minősítsék, és arról papoljanak ne­kem, magyar állampolgárnak, vá­lasztónak, hogy ennyi rút pártügy és a családja elleni ármánykodás, csalárd támadás mellett T. J. nem tudná igazná jól, figyelmesen ellát­ni á miniszteri tisztséget, különö­sen ebben a lázas uniós felkészülé­si időszakban, szóval ezt, ha kérhe­tem néhány millió társam nevében, a dedóban tessenek előadni. Ott ta­lán elhiszik, bár a gyerekek rop­pant okosak, nem lehet nekik akár­mit bemesélni. A hullaszag már akkor érezhető volt, amikor a reformereknek neve­zett kisgazdák - valójában csak gyorsabb reflexűek, jobb helyzet- felismerők, jobb szimatnak - kiszi­várogtak a frakcióból, és másodper­cenként százas csapással biztosítot­ták feltétlen hűségükről a koalíciót. Naivitás azt hinni, valaha is a koalí­ció sorsa függött veszélyben. Ugyan-ugyan, nem a felismeréstől hajtva kötöttek véd- és dacszövetsé­get, sokkal inkább a jövendő válasz­tási egyezség jó helyezési pozíciója reményében. De, nem is velük sze­retnék foglalkozni. Az érdekelne, mi lett a magyar mezőgazdaságból, hány eset történt az előtt, hogy a kazetta készült, hány millió tűnt el, és ezekért ki a felelős? A miniszter­elnök azt mondta, a koalíciót nem személyek, hanem pártok kötötték, így van. Vagyis mindazért, ami tör­tént - nem Torgyánnal, hanem az országgal - azért mindkét párt fele­lős. így korrekt. A szerző budapesti tudósítónk VISSZHANG Kit kell itt hajlítani? Drozd László tegnapi olvasói levele bizonyára nemcsak engem döbben­tett meg. Bár ismerek embereket, akik magyar létükre szlovák iskolá­ba jártak, egyikiik-másikuk egyete­mi diplomát is szerzett, de ez nem minden. Iskolába nemcsak azért jár az ember, hogy tudást halmozzon fel, mert azt bármilyen nyelven megteheti. Az anyanyelvi oktatás mást ad és sokkal többet. Sokan és sokszor - Drozd úr leveléből úgy tű­nik, nem elégszer - leírták már, a magyar történelemről, kultúráról legföljebb halvány fogalmuk lesz azoknak, akik magyar nemzetisé­gük ellenére nem magyar iskolába járnak, jártak. Azt is sokszor olvas­hattuk, milyen lélektani hatása van annak, ha a gyerek idegen nyelvi környezetbe kerül. Igaz, a szlovák iskolában jól el lehet sajátítani a szlovák nyelvet, de senkinek sem le­het életcélja egy nyelv megtanulá­sa. És senkinek sem lehet célja, hogy gyerekét kitegye azoknak a megszégyenítéseknek, amelyek magyarsága miatt érhetik. Itt, Szlo­vákiában mindenki megtanulhat rendesen szlovákul, aki akar, bár­TALLÓZÓ PRÁVO Új politikai helyzet alakul ki Szlo- vákiában a következő választások után - véli a cseh napilap kommen­tárja. írója megjegyzi, nem Vladi­mír Meciar követi majd Mikulás Dzurindát a kormányfői poszton, kettejük harcából egy harmadik ke­rülhet ki győztesen, Robert Fico. Partnerének ugyanis a Markíza te­levízió tulajdonosa, Pavol Rusko kínálkozik - állapítja meg a Právo. ERDÉLYI KRÓNIKA Márciusban megkezdődhet a szom­szédos országokban élő magyarok­kal kapcsolatos törvényjavaslat ér­demi vitája - jelentette ki Szabó Ti­bor, a Határon Túli Magyarok Hiva­tala (HTMH) elnöke az erdélyi lap­nak adott inteijújában. Részletesen ismertette, ki, milyen feltétellel kap­hat „magyar igazolványt”, s tulajdo­nosait milyen kedvezmények illet­nék meg. Szabó külön hangsúlyoz­ta, az igazolvány megszerzésének feltétele, hogy az adott szomszédos ország állampolgárságával rendel­kező, határon túli magyar személy a lakóhelye szerinti határon túli ma­gyar ajánló szervezetnél bejelentse igényét, ezzel egyidejűleg nyilatko­zatot tegyen, melyben „magyarnak vallja magát”. Az elsődleges kritéri­um tehát a szabad identitásválasz­tás, melyhez még egy járul, a ma­gyar nyelv ismerete. Ha valaki ezt a két feltételt teljesíti, az említett ajánló szervezet kiadja az igazol­ványt, mondta, s hozzátette, az iga­zolvány tulajdonosa számos ked­vezményre jogosul majd a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészség- ügyi és szociális ellátás területén. Évente három hónapos automati­kus munkavállalási engedély is jár vele, az érintettek ezenkívül utazási kedvezményben is részesülnek. A törvény életbe léptetéséhez 5-6 mil- lárd forintra lesz szükség. Szabó Ti­bor továbbá elmondta, a Balázs Fe­renc Intézet tavaly végzett felméré­se azt mutatta, hogy a szomszédos országokban élő magyarság 70-80 százaléka kérvényezné az igazol­ványt, így a törvénytervezethez ké­szült költségkalkuláció összeállítá­sakor 2,5-3,1 millió potenciális igénylővel számolt a HTMH- Meg kell jegyezni azonban, hogy a ma­gyar adófizető állampolgárok ré­széről sokkal inkább tekinthető a tá­mogatás jövőben megtérülő befek­tetésnek, semmint tehertételnek, tette hozzá. „Azt szeretnénk vi­szont, ha a törvény a magyarországi letelepedési kéreímek csökkenését eredményezné. Azt hiszem, ezen le­het majd talán legpontosabban le­mérni a törvény tényleges haté­konyságát” - vélte a HTMH elnöke. ERDÉLYI NAPLÓ A nagyváradi hetilap legutóbbi szá­mában arra szólította fel a magyar kormányt, „ne hozzon kínos hely­zetbe sok ezer erdélyi magyart” az­zal, hogy a határon túli magyarok számára tervezett igazolványt olyan feltételekhez köti, amelyeket azok nem tudnak teljesítem. A lap főszer­kesztője kommentárjában kijelen­tette: „Az Erdélyben szinte minden­ható magyar párt arra spekulál, hogy az ő embereinek kizárólagos joga lesz ilyen igazolványt osztani.” Hangsúlyozta, az aktivisták a Párt iránt megnyilvánuló óriási ér­deklődésre számíthatnak. A romá­niai magyarság egyszer csak arra ébred, hogy muszáj lesz megint tar­tozni valahová, be kell lépni a Párt­ba. „Nem tudom, melyik hivatal, testület, szervezet lenne a legilleté­kesebb arra, hogy elbírálja, magyar vagyok-e vagy sem” - szögezte le az Erdélyi Napló főszerkesztője. melyik magyar iskolában. De bár­milyenjó színvonalú szlovák iskolá­ba járjon is, csorbát szenved. Ami­kor azért harcolunk, hogy a magyar pedagógusok magyar egyetemen szerezhessenek tanári oklevelet, hogy minél magasabb szintű lehes­sen a magyar nyelvű oktatás, Drozd László levele felháborít, és olyan ér­zést vált ki bennem, magyarázza a rossz bizonyítványát. Fekete Éva, Komárom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom