Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-07 / 31. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 7. JEGYZET ítéletidő JUHÁSZ KATALIN A bulvársajtó által az ország legismertebb polgármesterévé tett Jozef Sana feje fölött, ahogy mondani szokták, tornyosulnak a felhők. El­lenségei dörzsölgetik tenyerüket: most végre megkapta a magáét ez a problémás figura, nem zavar több vizet. Egyetlen romaként egyéb­ként sem festett jól a huszonegy fehér ember között. Ennyi városré­sze, illetve polgármestere van ugyanis Kassának, a Lunik IX nevű ro­ma lakótelep pedig évek óta a város legbizarrabb turisztikai látvá­nyossága, hazai és európai politikusok egyaránt útba ejtik, hogy aztán sietve továbbálljanak. A virágzó bűnözést és a patkányoktól nyüzsgő szemétkupacokat saját erőből számolták fel a helyiek a polgármester és a tettre kész helyi elöljáró vezényletével, lassan alakulóban volt va­lami pozitív irány, a roma rendfenntartóknak meszsze földről csodá­jára járnak, a csellengő gyerekeket szakkörökbe verbuválták,.. .és ek­kor ütött be a ménkű, Sanát elítélték. Hat hónap felfüggesztettet ka­pott egy előző bírói ítélet semmibe vételéért. Tavalyelőtt ugyanis eltil­tották a vezetéstől, miután ittasan szedték ki autójából, ám emberünk kisvártatva ismét volánhoz ült hasonló állapotban, ráadásul az őt le­fülelő közeget is mindenfélével megfenyegette. A luníkiak eddig ab­ban reménykedtek, hogy polgármesterükre is vonatkozik az év végi államfői amnesztia, ám Jozef Sanának pechje van: Schuster elnök a hat hónapnál rövidebb börtönbüntetéssel járó, december 13-ig meg­hozott ítéleteket nullázta le, a luníki polgármester ügyében pedig de­cember 15-én, azaz két nappal később hirdettek ítéletet. A törvény ér­telmében az önkormányzatnak ilyenkor új választásokat kell kérvé­nyeznie a parlament elnökénél. A roma polgármester tehát másfél hó­napja illegálisan látja el funkcióját, ráadásul három további eljárás is folyamatban van ellene: testi sértésért, magánlaksértésén, valamint funkciójával való visszaélésért gyűjthet be további fekete pontokat. A városrészben kezdhetnek készülődni az új választásokra. A nehezen kiharcolt csend, rend, fegyelem várhatóan felborul, mert ha tetszik, ha nem, Sanához fogható karizmatikus egyéniség nincs raktáron. A bulvársajtónak egy ideig megint lesz miről cikkeznie. TALLÓZÓ SÜDDEUTSCHE ZEITUNG Szlovéniának és Szlovákiának van a legnagyobb esélye a NATO- tagság elérésére, állapítja meg a német napilap. Nagyezsda Mi­hajlova bolgár külügyminiszter a müncheni nemzetközi védelmi konferencián nemcsak saját or­szága, hanem az ún. vilniusi cso­port érdekében is felszólalt. Ide kilenc ország - köztük Szlovákia is - tartozik, melyek rövid időn belül szeretnének a NATO-hoz csatlakozni. Mihajlova szerint a NATO 2002-es csúcsértekezletén el kell dönteni, bővítik-e a szerve­zetet, vagy sem, és addig vala­mennyi ország felkészül a csatla­kozásra. Szlovéniát már a NATO első bővítésekor esélyesnek tar­tották a tagság elérésére, Szlová­kia pedig azóta keltette fel az ér­deklődést, mióta „megszűnt” a csatlakozás legnagyobb akadá­lya, Vladimír Meciar. SME Jozef Migas házelnök külföldi út­jaira az adófizetők pénzéből ke­vesebbet fordítottak, mint az e- gyik parlamenti képviselőnő kül­földi látogatásaira. Migas mint a második legmagasabb funkciójú közjogi méltóság, 600 ezer koro­nát költött tavaly, míg a meg nem nevezett hölgy 1,3 milliót utazott el. A parlament 2001-re 16 milli­ót különített el szolgálati utakra, a múlt évben „csak” 15,5 millió állt a honatyák rendelkezésére, és teljesen kimerítették a keretet. A képviselők úgy vélik, ez jelen­téktelen összeg, és a médiákat jobban érdekli, mennyit költenek a képviselők, mint az, hogy egy- egy üyen út milyen külpolitikai jelentőséggel bír. NÁRODNÁ OBRODA Az akkreditációs bizottság tör­vényellenesnek minősítette né­hány főiskola eljárását, hogy olyan szakokon is képeznek diá­kokat, melyeket nem ruháztak fel az állami vizsgáztatói joggal. A felsőoktatási törvény kimond­ja, egy adott intézményben csak olyan szakokon folyhat képzés, melyek szerepelnek az iskola alapdokumentumában. Abban viszont nem lehetnek olyan sza­kok, melyek nem rendelkeznek vizsgáztatói jogkörrel. Az oktatá­si minisztérium szerint a tanu­lóknak vállalniuk kell az esetle­ges kockázatot, ha akkreditáció- val nem rendelkező szakot vá­lasztanak. Az akkreditációs bi­zottságnak nem áll szándékában feljelentést tenni. Lev Bukovsky, bizottsági elnöke szerint ez nem rájuk tartozik. A helyzet talán jövőre változik, akkor kellene hatályba lépnie az új felsőokta­tási törvénynek. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Koáická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Mielőtt megkezdeném a tárgyalást, szeretném tudni, melyikük az ügyvéd és melyikük a vádlott. (Agócs Ernő karikatúrája) Új rendőri intézmény: Nemzetközi Rendőrségi Kapcsolatok Hivatala Kilométerenként 3,5-4 határőr járőrözzön Ez év január elsejétől új in­tézmény működik a rendőri testületen belül, mégpedig a Nemzetközi Rendőri Kapcso­latok Hivatala. Ján Pipta or­szágos rendőrfőkapitány az­zal magyarázta ennek szük­ségességét, hogy idén Szlo­vákia megnyitja az európai uniós csatlakozás belüggyel és igazságüggyel kapcsolatos 24. fejezetét, és ennek telje­sítésében lesz szerepe az új intézménynek. GAÁL LÁSZLÓ A Pavol Slopovsky ezredes által ve­zetett hivatal magába foglalja az Interpol Nemzeti Központját, az újonnan létrehozandó Europol Nemzeti Központját, illetve a rendőri testület nemzetközi kap­csolatainak osztályát. A már évek óta működő Interpol Nemzeti Központját a bűnügyi rendőrség keretéből helyezték át az új hiva­tal hatáskörébe, az Europol-köz- pontot még csak most építik. Az Idén már három szlovák embercsempészt sikerült lefülelni. idei év végéig kell teljesen felépí­teni és elkészíteni azt a szerződés- tervezetet, amelynek alapján az­után nemzetközileg együttmű­ködhet a szervezett bűnözés, az embercsempészet, az emberke­reskedelem, a kábítószer-kereske­delem, a műkincsekkel és lopott autókkal való kereskedelem visz- szaszorításában. A hivatalban olyan szakembercsoport is műkö­dik majd, amely a bűnüldözéssel kapcsolatos jogrendszernek az európai uniós jogrendszerrel való egyeztetésével foglalkozik, hogy a csatlakozás idején már ennek megfelelő törvényekkel rendel­kezzünk. Idén március 1-ig ki kel­lene építeni a Schengeni Informá­ciós Rendszer Központját, és úgy­nevezett rendőrségi összekötő tiszteket kellene kiképezni, akik a kétoldalú kapcsolatokat erősíte­nék. Egylőre két ilyen tiszt kikül­déséről van szó, egyikük Hágá­ban, másikuk Kijevben teljesítene szolgálatot. Ezenkívül meg kell kezdeni egy olyan rendőri alakú­kat kiképzését, amelyet az Euró­pai Unió biztonsági és védelmi politikájának keretében külföl­dön is bevethetnének. Ezt a kü­lönleges alakulatot a jövő év vé­géig kell felkészíteni. Az uniós csatlakozással kapcso­latban az egyik legfontosabb fel­adat a keleti határok megerősíté­se. Ezért a rendőri testület január elsejétől 135 emberrel erősítette meg a szlovák-ukrán, illetve a szlovák-magyar határ őrzését, ám ezt még tovább kell erősíteni, mert az Európai Unió ajánlása szerint a szlovák-ukrán határon, amely majdan a Schengeni Kö­zösség határává válik, olyan sűrű határőrzést kell biztosítani, hogy minden kilométerre 3,5-4 határőr jusson. Ugyanakkor a rendőrség személyi állományát nem bővít­hetik tovább, mert az EU olyan ajánlatott is tett, hogy a lakosság arányában mekkora legyen a rendőri testület, ezt pedig már most teljesítjük. Úgyhogy a ha­tárőrzésre a testület belső átszer­vezésével kell majd embereket át­vezényelni. A főkapitány szerint 2001. július 1-ig teljes mértékben professzionalizálni akarják a szlo­vák-ukrán határ őrzését. Az is problémát jelent, hogy az ukrán határ megerősítésével az ember- csempészet részben áthelye­ződött a magyar-szlovák határra, Professzionalizálni akarják a szlovák-ukrán határ őrzését. elsősorban Komárom és Nagykür­tös térségébe. Idén már három szlovák embercsempészt sikerült lefülelni, legutóbb két hete fogtak el egy szlovák állampolgárt, aki motorcsónakon próbált átcsem­pészni a határon egy csoport ide­gent. Miroslav Samek, az idegen- és határrendészet főparancsnoka elmondta, aláírásra kész a Ma­gyarország és Szlovákia között megújítandó toloncegyezmény szövege, és alakulóban vannak az úgynevezett érintkezési pontok, amelyek a szomszédos államok rendőrségei közötti közvetlen in­formációcserét biztosítanák, ami elsősorban az embercsempészet és lopott autók csempészetének visszaszorítását szolgálná. OLVASÓI LEVÉL A határon túli magyarok Nemrég a hazai magyar sajtóban la­pozva két lényeges információra lettem figyelmes. Az első, hogy eb­ben az évben népszámlálás lesz Szlovákiában, így minden állam­polgár a meggyőződése szerint vá­laszthat magának megfelelő nem­zetiséget. Úgyis mondhatnám, hogy minden hátrány nélkül lehet akár magyar nemzetiségű is. Nemzetisé­ge nem lesz feltüntetve semmilyen hivatalos űrlapon vagy személyi igazolványon. Nem bünteti majd meg a rendőr mondjuk Pozsonyban megkülönböztetett szigorúsággal a korábbi gyakorlattal szemben, mert esetleg rossz helyen parkolt, vagy forgalmi szabálytalanságot követett el stb. A másik, hogy a határon túli magyarok képviselői és Magyaror­szág vezető politikusai megegyez­tek egy törvénytervezetben, amely a határon túli magyarok jogállásá­ról szól. E törvénytervezet érvénybe lépése után a határon túli magya­rok nem lesznek többé idegennek tekintve Magyarország területén. Örömmel töltött el az a tény, hogy végre Magyarországon nem nevez­nek bennünket cseheknek és nem kérdezik meg, hol tanultunk meg ilyen jól magyarul. Elszomorít vi­szont az a javaslat, hogy a határo­kon túli magyarok különleges jogál­lásához szükséges ajánlást Szlová- kia-szerte bizottságok vagy testüle­tek sűrű hálózata fogja megadni utólagosan megállapított feltételek alapján, és osztályoz majd bennün­ket jó és rossz magyarokra, tekintet nélkül a népszámlálásban jelzett nemzetiségre. De vajon kik lesznek a tiszteletre méltó testületek tagjai? A magyarabb magyarok a magyar­nak jelentkezőknél? Talán a több százezer reszlovakizált, volt felvidé­ki magyar elődök leszármazottai? Esetleg a magyarságát elhagyó, in­ternacionalista proletárdiktatúra volt tagjainak köpönyegforgató atyafisága? Vagy a múlt rezsimet kiszolgáló, leváltott dél-szlovákiai vezetők haszonleső rokonsága? És kik lesznek az őket ajánlók? És az ajánlók ajánlói? A legmagyarabb magyarok? Talán a szlovákiai ma­gyarság nevében fellépő önjelölt testületek? És hogy döntenek majd a nagytekintetű bizottságok, ha ne­tán magyarnak jelentkeznek az egykori, ezeréves Magyar Királyság alattvalóinak szlovák leszármazot­tai hónuk alatt ükapjuk, nagyszüle- ik magyar származását bizonyító családfával? És ha jelentkezik Szlo­vákia egész lakossága? Vágyjon INFORMÁCIÓ STÁTUSTÖRVÉNY Az első évben ötmilliárd forintot fordítana a magyar költségvetés a határon túliakat megülető kedvez­ményekre. A kérelmezőket idegen- rendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is megvizsgálják, ez­után kaphatják meg a nemzetpol- gár-igazolványt. „Ha márciusban si­kerül elfogadni a szomszédos álla­mokban élő magyarokról szóló jog­szabályt, fél év alatt kiépülhet a ked­vezmények ügyével foglalkozó hiva­tali apparátus is” - közölte Szabó Ti­bor. A Határon Túli Magyarok Hiva­talának (HTMH) elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, a közigazgatá­si egyeztetések befejeztével még februárban a kormány elé kerül a tervezet. „Még eldöntendő kérdés, hogy speciális közhasznú társaságo­kon avagy több résztársaságon, esetleg közalapítványokon keresz­tül történjék a finanszírozás, amely legkorábban 2002. január elsejétől kezdődhet’ - mutatott rá. A kedvez­mények igénybevételére jogosító fényképes igazolványt a szomszé­dos országban létrehozott szerveze­tek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja ki. A tervek szerint egy igazol­vány ára 400 forint, s ez az összeg részben az érintetteket terheli. A „szuperbiztonságos” dokumentum előállítási összköltsége - ha vala­mennyi jogosult igényli - a három- milliárd forintot is elérheti. Az eddi­gi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkér­dezettek 80, míg a Felvidéken 70 százaléka kérné az igazolványt. Az igénylők számától és az ajánlók ha­tékonyságától függ, hogy a hivatali rendszer beindítása mennyibe ke­rül, jelenleg 1,8 milliárd forinttal számolnak. A magyarországi mun­kavállalással kapcsolatosan a meg­kérdezettek csaknem fele szívesen dolgozna legálisan Magyarorszá­gon. Szabó Tibor elmondta, a legna­gyobb összeget, több mint 1 milli­árd forintot az oktatási kedvezmé­nyekre kell elkülöníteni. Az egész­ségügyi ellátás 500 millió forintot, a munkavállalási kedvezmények költ­ségei hozzávetőleg néhány tíz millió forintot igényelnek 2002-ben. Az egészségügyi kedvezmények terüle­tén a határon túliak magyarországi közhasznú szervezetekhez fordul­hatnának egészségügyi ellátásért. Emellett még szerepel egy társada­lombiztosítási rendszer ledolgozása is, mely a határon túli magyarok be­fizetései alapján működne. Évente három hónapra szóló munkaváll­alási lehetőséget garantál a terve­zet, anélkül, hogy az ületékes hiva­talnak előzőleg meg kellene vizsgál­ni a munkaerő-piaci feltételeket, s ez meghosszabbítható. A kedvez­mény bevezetésétől a fekete munka csökkenését is remélik. A tervezet szerint a magyar felsőoktatási intéz­mények kihelyezett tagozatai tanu­lási lehetőségeket biztosítanának a határon túli magyaroknak. A ked­vezményezetteknek egy-két sze­meszteres részképzésre is lehetősé­gük nyílna. Utazási kedvezmények keretében négy év alattiak és 65 év fölöttiek térítésmentesen utazhat­nak, diákoknak 50 százalékos a ked­vezmény. Ezenkívül minden jogo­sult évente négy alkalommal 90 szá­zalékos kedvezményt kap. egy irokéz törzsfőnök Szlovákiában letelepedett saija, kinek ősei még a történelem előtti időkben váltak el ázsiai őseinktől, és vándoroltak ki Amerikába, amikor a Bering-szoros még csak egy pocsolya volt. Őseink­kel való rokonsága tökéletesen bi­zonyítható a nagy Manitu és a ma­gyarok istenének azonosságával. Vagy a határon túli magyarok kü­lönlegesjogállása ajánlásának az elnyeréséhez elégséges lesz, ha egy­szerűen magyarnak jelentkezve, őszintén kijelenti, YES, I LOVE YOU, MAGYAR PEOPLE? Nem kel­lene talán ezt a mérhetetlenül fe­lelősségteljes döntést, mely kis ha­zánkban minden bizonnyal halálos ellenségeket teremt majd egyes csa­ládok tagjai, vagy falvak lakossága közt, inkább a mindenkori magyar kormány képviselőire bízni?! Farkas Jenő Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom