Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-09 / 6. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 9. KOMMENTÁR Törvény, de kinek? BUCHLOVICS PÉTER Szlovákiában valóság az is, ami egy rendesen működő országban csak favicc lehet. Hatályba lépett a szabad infomációáramlásról szóló tör­vény. Ennek értelmében nyilvános minden olyan információ, amely nem államtitok, banktitok, üzleti titok, és amely nem sért személyisé­gijogokat. Bárki által számon kérhető viszont pl. a közvagyonnal tör­ténő sáfárkodás, a közhivatalok működésére fordított összegek nagy­sága és kezelése. Ám törvény ide vagy oda, momentán egy párthoz (!), nevezetesen a Demokrata Párthoz kell fordulnunk, ha ilyen ada­tokról vagy ezek elérhetőségéről felvilágosítást szeretnénk kapni. Ha Pista bácsi kérdéseire nem válaszol a polgármester, a körzeti hivatal­nok, a járási apparatcsik, mert roppant elfoglalt, elutazott, nem elér­hető, nem illetékes, ne fárasszák, nincs is ilyen jogszabály, nos akkor Pista bácsi üljön le, aztán panaszkodjon egy jót Ján Langosnak, ő segít rajta. Persze, levelet is írhat a pártirodába, ha még nem reszket annyi­ra a keze. De ez már pénzbe kerül: boríték, bélyeg, postaköltség. Pe­dig a törvény értelmében az infóadás ingyenes. Am erős a gyanúm, hogy Pista bácsit és még sok ezer kisembert ez a törvény egyáltalán nem érdekel, még akkor se, ha md róla. S ez a joggal való nem élés is­mét azok malmára hajtja a vizet, akik évtizedeken át háborítatlanul „úradovázgattak” a „mi mondjuk meg, mit szabad tudnotok és mit nem” szellemében. Egyelőre hiányzik a törvény betartását felügyelő intézmény is, az ombudsman, magyarán az állampolgári jogok bizto­sának hivatala. Langosék ezért találták ki ezt a szükségmegoldást. Magyarországon a tavalyi év végén robbant ki a botrány: egy lap megkérdezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, miért nem teszik közzé azt a zárójelentést, amelyben közpénzek felhasználását vizsgál­ták felül. Államtitkárok, miniszterek külföldi útjairól, államigazgatási dolgozók tanulmányi kirándulásairól volt szó. Miután a közvélemény is felhördült és az ombudsmant is érdekelni kezdte az ügy, a kor­mányfő kezdeményezte a jelentés nyilvánosságra hozatalát. Mi, itt­hon még mindig felfelé sunyítunk: mit szabad megkérdezni és kitől. De inkább nem kérdezünk semmit, mert abból eddig csak bajunk lett. Az átverés fináléj a PÁKOZDI GERTRÚD Araszolva ugyan, de közeleg az öt évvel ezelőtt jegyzett vagyonalapi kötvények kifizetésének időpontja. Lényegtelen, hogy a pénzzé téte­lük lebonyolítása jogát elnyerte EM System a szükséges adatok össze­gyűjtése miatt márciusnál aligha kezdi korábban az annak idején 10 ezer korona névértéken jegyzett értékpapírok kamatos megtérítését. Aki öt évet várt, az nyugodtan vár még néhány hónapot. Magánsze­mélyként éppúgy, mint kötvényfelhalmozó jogi személyként. A máso­dik privatizációs hullámba jelentkező százezrek Meciarék általi nagy átveréséről ma már alig esik szó. Szinte senki sem firtatja, miképpen képzelte kifizetésének megoldását az akkori kormánygarnitúra. En­nek már nincs is jelentősége. Ugyanakkor a nagybankok és stratégiai vállalatok privatizációjából befolyó pénzeknek ezer más helye is len­ne. Viszont az is tény, a Dzurinda-kormány sokkal többet veszítene, ha nem ezt az utat választja. Gazdasági elemzők szerint az idei inflá­ció várható alakulásában is lesz szerepe azoknak a milliárdoknak, amelyek a kötvények kifizetése következtében kerülnek a forgalomba, de több mint valószínű, hogy nem ez nyomja rá leginkább bélyegét e meghatározó gazdasági mutató alakulására. Sokkal inkább azok az intézkedések hatnak negatívan, amelyek a menetrendszerűen bekö­vetkező energiaár-emelésekből következnek. Az ingadozó, de tovább­ra is magas kőolajár ugyancsak érezteti hatását az ipari termékek, az élelmiszerek stb. árának alakulásában. Jóllehet a gazdaságban ép­púgy ésszerűden a „mi lett volna, ha...” kezdetű kérdésfelvetés, mint általában, azért érdemes lenne kiszámítani, hogyha a privatizáció második hulláma az ereded elképzelések szerint alakul, s ha ebben nem a pénztelen hazai „tőkeképző” réteg jut főszerephez, hanem a tőkeerős külföldi beruházók, hol tartana ma gazdaságunk. Bizonyos, hogyha nem is ott, ahol a cseh gazdaság, nem lenne akkora eltérés a nyolc évvel ezelőtt még közös állam önállósult részei között, mint amekkora ma van. A vagyonalapi kötvények öt évvel ezelőtti beveze­tésével Meciarék olyan tandíjat róttak ki az országra, amilyet nem szégyellettek. Nem azzal elsősorban, hogy öt évet várattak az általuk' „igazságosnak” nevezett módszer kézzelfogható hozamára, hanem azzal, hogy olyanok kezére juttatták a vállalatokat, akik ezek zömét tönkretették. Az ország számára nem maradt más lehetőség, mint­hogy bízzék benne: a magánosítás előtt álló vállalatok már nem eleve kispénzű, de annál kapzsibb hazafi tulajdonosok kezébe kerülnek. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Rudolf Schuster szokásos év eleji kitüntetésosztogatása ismét fe­szültséget keltett, tudniillik az ál­lamfő a kormány által javasolt személyeken kívül másokat is ál­lami elismerésben részesített. Tette mindezt csupán arra hivat­kozva, hogy nevetséges lenne, ha neki pusztán az átadás szerepe jutna, és maga nem is lenne ké­pes saját javaslatot tenni arról, kit tüntet ki. A napilap jegyzetíró­ja azonban megjegyzi: a köztár­sasági elnök ezzel a lépéssel való­jában megkerülte a törvényt, hi­szen mostani lépését semmiféle jogi norma nem teszi lehetővé. Csak egyet tehet: ha nem tetszik neki a kabinet javaslata, vissza­utasíthatja. Ha Rudolf Schuster valóban ki szeretne valakit tün­tetni, akit a kormány „kifelejtett” a névsorból, az csupán megbe­szélés dolga - állapítja meg a cikkíró. Az állami költségvetés tavaly a tervezett 18 milliárd koronás hiány helyett 27,7 milliárd koronával zárt Csak semmi pánik, a korona ellenőrzés mellett romlik A mút héten tovább folytató­dott a korona árfolyamának romlása, de az elemzők kü­lönösebb pánikra ezúttal sem láttak okot. TUBA LAJOS A hasonló decemberi nyomást a karácsonyi bevásárlással és a kül­földön felvett vállalati hitelek szo­kásos törlesztésével magyarázták. A devizák iránti január elejei nagy érdeklődést pedig azzal, hogy a váratlanul javuló dollár-euro árfo­lyam miatt aki tudja, igyekszik ki­fizetni a dollárban lévő kötelezett­ségeit. Végül a jegybank kétnapos beavatkozása elég volt a kedélyek megnyugtatására. így ugyanis minden spekuláns számára nyil­vánvalóvá vált, hogy az euró árfo­lyamát nem engedik 44 korona fö­lé emelkedni. A jegybanknak pe­dig van pénze, hiszen az állami nagyvállalatokért külföldről ér­kező vételárat külön számlán tart­ja. Ezzel azt szeretné megakadá­lyozni, hogy a sok deviza megjele­nésével a pénzpiacon ne erősödjék túlságosan a korona, mivel az rossz lenne az exportnak. A bank egyik illetékese szerint a takarék- pénztárért várt összeg egyharma- dát-egyötödét azért „beváltják” a hazai pénzpiacon. Az állami költségvetésről bejelen­tették, hogy tavaly a tervezett 18 milliárd koronás hiány helyett 27,7 milliárd koronával zárt. Ebből azonban 8,5 milliárd koro­na a bankkonszolidációs hitelek kamatai, 4 milliárd korona pedig a bősi vízlépcsőre felvett hitel tör­lesztése volt. Brigita Schmögne- rová pénzügyminiszter szerint ez a helyzet nem okoz fennakadást, az államháztartási hiányba pedig az állami költségvetés hiányából így csak 15,1 milliárd koronát számolnak be. A többi ide tartozó tétellel együtt (Szociális Biztosító 2,2 milliárd koronás hiány, mun­kaügyi hivatal 104 millió koronás többlet, az egészségbiztosítók 210 millió koronás hiány, az állami alapok 5 milliárd koronás hiány és az önkormányzatok 2 milliárd koronás hiány), az államháztartá­si deficit 25,8 milliárd korona kö­rül alakul, de ezen kívül még egyéb tételekkel is számolniuk kell. A deficit így a nemzeti össz­termék 3,7 százaléka körül lesz majd, a költségvetési törvény vi­szont csak 3 százalékkal számolt. Az ipar szerkezetváltásá­nak költségei 150 milli­árd koronát tesznek ki. Ezekkel a számokkal azonban óvatosan kell bánni, hiszen a la­zára vett gyeplő, vagyis az ígért- nél nagyobb hiányok könnyen el­bizonytalanítják a pénzügyi be­fektetőket. A külföldön kibocsá­tott szlovák állampapírok ára kis­sé meg is ingott. Igaz, ősszel ak­kora volt az optimizmus, hogy egy ideig még a hasonló cseh pa­píroknál is jobban álltak, pedig Csehország a befektetésre aján­lott minősítéssel rendelkezik. A bankok közül a múlt héten a legtöbbet a Devín Bankról hall­hattunk. Év végén ugyanis lejárt az a megbízás, amely értelmében a működési engedélyük bevoná­sának elkerülése érdekében 60 millió dollár értékben deblokál- hattak az orosz államadósságból. Ez nem sikerült nekik, bár azt ál­lítják, hogy karnyújtásnyira van­nak az eredménytől. Azt is meg- pedzették, hogy hamarosan ko­moly külföldi tulajdonos lép be a bankba, s hogy márciusra elké­szül a régóta várt megbízható könyvvizsgálat. A Devín Bank azért is közérdeklődésre tart szá­mot, mert csőd esetén az ott lévő sok milliárdnyi lakossági betétet a betétvédelmi alapon keresztül a többi bank és az állami költségve­tés állná. A VÚB bejelentette: 2000-es nyeresége több lesz, mint az előzetesen várt 100 millió ko­rona, de végleges eredmény csak két hónap múlva, a könyvvizsgá­lás lezárása után várható. A bank állami kézben lévő 85 százaléká­ból hamarosan 20 százalékot megvesz két ismert európai be­fektetési bank. Mégpedig úgy, hogy vállalták: ha a fennmaradó részt az év folyamán magasabb árfolyamon sikerül eladni egy stratégiai befektetőnek, a különb­séget ők is befizetik. Nagyon komoly idei üggyé növi ki magát, amikor majd a pénz­ügyminisztérium javaslata alap­ján a parlament törvényt fogad el az ún. nem banki szubjektumok ellenőrzéséről. Ezek eddig külön­féle technikákkal 12 milliárd ko­rona lakossági betétet szereztek. A múlt héten közzétett tőkepiaci elemzés szerint ebből eddig négymilliárd korona veszett el, amikor az 50 ilyen jellegű cégből 22 már csődbe ment. Érdekes adatok vannak a gazda­Az államháztartási deficit 25,8 milliárd ko­rona körül alakul. sági minisztérium által frissen be­fejezett elemzésben is, amely sze­rint a hazai ipar szerkezetváltásá­nak költségei 150 milliárd koro­nát tesznek majd ki. A legna­gyobb beruházásokra a gépipar­ban lenne szükség, a legkisebbre pedig a könnyűiparban. Állami segítségre viszont csak ott számít­hatnak, ahol az adott cég leállása regionális szempontból komoly foglalkoztatási problémákat okozna. Megoldást ezért a külföl­di befektetőktől várnának. A fon­tos hírek közé tartozik az is, hogy a gazdasági minisztérium megle­hetősen hosszú vajúdás után múlt szerdán beterjesztette a három áramszolgáltató vállalat és a Transpetrol (részleges) privatizá­ciójának tervét. MAGYAR TÜKÖR doktor (tor)túrái Lesz pokol FORRÓ EVELYN Nyoma sem volt a magyar belpoli­tikában az újévi ünneplés utáni lagymatagságnak, hiszen a kettes számú koalíciós párt vezetője, Tor- gyán József szokásos év eleji - ezúttal dél-amerikai - turnéja előtt gondoskodott arról, hogy le­gyen min rágódniuk a kisgazdák­nak a következő hetekben. Már az is szokatlan volt, hogy „munkázás- sal” egybekötött szilveszterezést rendelt el pártja vezetőinek, és a végkifejlet sem maradt el: Torgyán szinte teljes egészében meneszteni akarja a frakcióvezetést, Bánk Atti­la kivételével felfüggesztette a párt budapesti elnökségét Liebmann Katalinnal az élen, és amint az vár­ható volt, Csúcs Lászlóból nem lesz bankalelnökjelölt, de még ál­talános frakcióvezető-helyettes sem. Eközben Torgyán azt ígéri, a kisgazdák „valódi” súlyuknak megfelelő szerepet kapnak majd, és ez érezhető lesz a Fidesszel- Torgyán Torgyán doktor (Archívum) megkötendő választási megállapo­dásban is. Csak úgy mellékesen, is­mét beterjesztik a lex-Pokolt, vagyis azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a vélemé­nyek helyreigazítását is. Mert ugyebár, mindenért a sajtó a fe­lelős, és különben is lesz itt rend! Mindeközben a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal vezetője titkosí­totta azt a jelentést, amelyből kide­rül, ki mennyiért és vajon milyen kézzelfogható eredmény reményé­ben utazott 1999-ben külföldre. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy jött a miniszterelnök, aki nyomban elrendelte, az államtitok maradjon titokban, a közpénzekkel azonban el kell számolni. Talán így kellett volna kezdeni, igaz, akkor nem lett volna belőle ügy, és nem lett volna mit bölcsen megoldani. Dobogós helyet sem ér el, hogy két helyen új miniszter irányít, a pénz­ügyek élén Varga Mihály, az egész­ségügy élén pedig Mikola István vette kezébe a dolgokat. Még az sem kavart vihart, hogy a távozó egészségügyi miniszter, Gógl Ár­pád, lévén, hogy fontos funkciót kap, nem jön ki bérelt budapesti luxuslakásából. Sokkal problémásabb, hogy nincs elég borzárjegy, a borosgazdák enélkül nem tudják értékesíteni terméküket, merthogy egy törvény ezt január elsejétől megtiltja. Emelkedtek az árak, de ezt meg­szoktuk, ez kormányfüggetlen. A hét negatív „szenzációja” Zámbó Jimmy rejtélyes halála volt. Való­színűleg sokáig nem tudjuk meg a választ arra, hogy hányán és kik voltak a házban, miért kukorékol egy kakas hajnalban, és miért kell őt pisztollyal fegyelmezni, miért nem mehetett be a budapesti rendőrfőkapitány sajtófőnöke a házba, volt-e dulakodás a végzetes lövés előtt, ki mennyit ivott stb. Erre valószínűleg a jövő heti össze­foglalóban is vissza kell térni. A szerző budapesti tudósítónk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom