Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-30 / 24. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 30. GAZDASÁGI Megfenyegették Soros Györgyöt Bangkok. Soros György törölte tegnapra tervezett thaiföldi láto­gatását, mivel ottani aktivisták megfenyegették: ha beteszi a lá­bát az országba, ürülékkel és záptojásokkal fogják megdobál­ni. A Bangkokban dolgozó kül­földi tudósítók klubja, amely So­ros előadását szervezte, közölte, hogy a befektető a fenyegetések hatására elállt az utazástól. Tha- iföldön sokan Soros spekulációit hibáztatják azért, hogy a helyi valuta elértéktelenedett a leg­utóbbi ázsiai válságban. A tilta­kozások egyik szervezője azt mondta a Reutersnek: Soros meghívása olyan, mintha valaki egy betörőt ismét meginvitálna a házába, s megmutatná neki, hogy mit lehet még ellopni. A szervező közölte azt is: feljelen­tést akar tenni Soros ellen an­nak a thaiföldi törvénynek az alapján, amely életfogytig tartó börtönnel vagy halálbüntetéssel fenyegeti az ország szuverenitá­sának megsértőit. (MTI) Terjeszkedik az ABN Amro bank New York. A holland ABN Amro bank 300 millió dollárért megve­szi az ugyancsak holland ING Ba­rings pénzügyi konszern ameri­kai befektetési részlegét. Az ING csoport a következő napokban - a befektetési tevékenységének át­szervezésére kidolgozott terv be­mutatásakor - teszi közzé, hogy elfogadta az ajánlatot. Az ING Barings november óta keres ve­vőt amerikai érdekeltségére. A pénzügyi konszern új felállásban akar tevékenykedni, és mindene­kelőtt ázsiai és közép-európai je­lenlétét erősítené. A tranzakció része lenne az ING kiszállásának a globális értékforgalmazói üz­letből, amely nem sok sikert ho­zott a holland banki csoportnak. Az ING 1995-ben 1 font névleges vételárért jutott hozzá a brit bankszektor legpatinásabb gyé­mántjához, az udvar befektetése­it is kezelő Barings bankhoz, amelyet előzőleg a Barings egy brókere szerencsédenül felépített származtatott ügyletsorozatok­kal tönkretett. (MTI) A WWF és a Tisza rehabilitációja Budapest. A WWF Magyaror­szág sürgeti a ciánszennyezés sújtotta Tisza-völgy komplex re­habilitációjának megkezdését, s erre kidolgozták javaslataikat hangoztatta Haraszthy László, a zöld szervezet igazgatója tegnap. A WWF-tanulmány bemutató sajtótájékoztatóján az igazgató kifejtette: az ajánlások szerint a cián- és nehézfém-szennyezés következményének felszámolása egyszerre igényű az árvízi biz­tonság növelését, az életkörülmé­nyek és a környezetbarát turiz­mus bázisának javítását, vala­mint a természeti értékek haté­kony védelmét. - A mezőgazda- sági és a környezetvédelmi tárca támogatási forrásainak, valamint a Széchenyi Terv programjaira és a turisztikai fejlesztésekre ren­delkezésre álló anyagi keretek ésszerű csoportosításával belát­ható időn belül végrehajthatók a javaslatokban foglaltak - emelte ki az igazgató. (MTI) Veszteséges a világhírű Gillette Washington. Veszteségbe for­dult a Gillette Co. a negyedik ne­gyedévben, elsősorban a jelentős - egyszeri - átszervezési költsé­gek miatt. A fogyasztói cikkek gyártásáról, de különösen borot­vából ismert Gillette 85 millió dolláros nettó veszteségről szá­molt az utolsó negyedévben, mi­közben egy évvel korábban még 339 millió dolláros eredményt könyvelhetett el a cég. A Gülette A davosi világgazdasági fórum résztvevői tegnap vitát folytattak a Porto Alegrében tanácskozó globofóbokkal Amerikai recesszió és az olajár James Wolfensohn, a Világbank elnöke is felszólalt Davosban (TA SR/AP-felvétel) HÍRMORZSÁK árbevétele alig 1%-kal, 2,8 milli­árd dollárról 2,82 milliárdra nö­vekedett. Ha leszámítjuk az egy­szeri átalakítási költségeket (430 millió dollárt), akkor a vállalat 345 millió dolláros profitot ter­melt volna. Ugyanez az ered­mény egy évvel korábban 335 millió lett volna, (ngo, m) A világranglista élén az IBM Washington. Az előzetes adatok szerint míg a világon tavaly a ne­gyedik negyedévben az asztali személyi számítógépek forgalma csupán 1,6%-kal, a hordozható notebook-gépeké 21 százalékkal emelkedett. A Dataquest piacku­tató intézet adatai szerint a leg­népszerűbb notebookokat az IBM gyártja, amely tavaly a ne­gyedik negyedévben 13,5%-ra növelte piaci részesedését. A Toshiba, amely az év során 1,5 százalékot vesztett, 12,5 százalé­kos részesedésével a világpiac e szegmensében a harmadik hely­re esett vissza, míg a Dell 1 szá­zalékpontos növekedéssel és 13 százalékos részesedéssel a máso­dik helyre jött fel. A Compaq a harmadikról a negyedik helyre csúszott le 12 százalékkal, a So­ny viszont a NEC-et kiütve 6,5 százalékos részesedéssel az ötö­dik helyre került. (NG) Jó évet zárt a cseh Karosa Prága. Csehország legnagyobb autóbuszgyártó vállalata, a KA­ROSA Nővé Myto tavaly 1251 autóbuszt értékesített, tíz szá­zalékkal többet, mint 1999-ben közölte hétfőn a részvénytársa­ság vezérigazgatója, Rudolf Cerny. Mint megjegyezte, az utóbbi kilenc évben ez a legjobb eredmény. A KAROSA bevételei 2000-ben az előzetes adatok szerint 3,1 százalékkal emel­kedtek, s 4,6 milliárd koronát tettek ki. A vezérigazgató sze­rint a várható tiszta nyereség 335 millió korona lesz. Az ela­dott buszok 62 százaléka, 778 darab, külföldre került. A kül­földi eladások tavaly 16 száza­lékkal emelkedtek. A buszok többségét, 580 darabot, a fran­ciák vették meg. (MTI) Az Airbusé a nagygépek piaca Párizs. Az Airbus Industrie eu­rópai repülőgépgyártó konzorci­um tavaly 3 százalékkal 17,2 milliárd dollárra növelte értéke­sítési árbevételét az egy évvel korábbi 16,7 milliárd dollárról, s 42,3 milliárd dollár értékben 520 repülőgépre vett fel új ren­delést. Az új megrendelésekkel az Airbusé a 100 személyesnél nagyobb repülőgépek vüágpia- cának 46 százaléka. A cég sze­rint a tavalyi eredmény egybe­cseng azzal a hosszú távú cél­kitűzéssel, hogy a világpiac mintegy felét meg kell szerezni az amerikai Boeinggel vívott versenyben. A cég tavaly 311 re­pülőgépet adott át a megren­delőknek. A Boeing - a vüág leg­nagyobb repülőgépgyártója - a minap azt közölte, hogy tavaly 611 új gépre vett fel megrende­lést és 489 gépet adott át. (MTI) Jelentősen leépít a DaimlerChrysler New York. A DaimlerChrysler német-amerikai autógyártó az elkövetkező 3 évben mintegy 26 ezer alkalmazottjától válik meg. Ez azt jelenti, hogy a leépítések a foglalkoztatottak 20%-át érintik. Az anyagi problémákkal küzdő óriáscégben főleg a Chryslernek vannak nehézségei: az autógyár 2000 utolsó negyedévében 1,25 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el. A két cég 1998-ban fuzionált, az egyesülés értéke 36 milliárd dollár volt. (SITA) Davos/Porto Alegre. Soros György szerint az amerikai gazdaság valószínűleg máris recesszióba jutott, de a Fe­deral Reserve (az amerikai jegybank) elszánta magát arra, hogy meredek kamat- csökkentésekkel szálljon szembe a visszaeséssel. MTI-HÍREK A davosi vüággazdasági fórumon Soros tegnap azt mondta: aggódik amiatt, hogy a globális - ezen belül is elsősorban az ázsiai pénzügyi rendszer hogy fogja átvészelni az amerikai recessziót, mivel a rend­szer még nem tért egészen magá­hoz az 1997-es megrázkódtatásból sem. Soros György szerint a japán pénzügyi rendszer „egyértelműen beteg”, s az eddig kifejtett minden erőfeszítés ellenére sem tudott kika­paszkodni a gödörből, sőt való­színűleg már ismét hányadik. Soros szerint ugyanakkor az európai gaz­daság az amerikainál jóval enyhébb ciklikus visszaesést fog elszenvedni, mivel Európában kisebbek az érték- piaci befektetések, s az adócsökken­tések és a szerkezetátalakítások is Az afrikaiak szegénysé­géért megvesztegethető politikusaik okolhatók. segítik a gazdaságokat. Az amerikai recesszió lehetőségére Alan Greens­pan, a Federal Reserve elnöke is közvetett utalást tett a minap: a sze­nátus költségvetési bizottságának MTI-HÍR New York. Soros György magyar­amerikai nagybefektető kész be­szállni abba a 300 millió dollárosra tervezett ügyletbe, amellyel a CNN- alapító Ted Turner által vezetett nyugati befektető csoport 25 száza­lékot vásárolna az NTV orosz ma- gántévé-társaságból. A tévé el­lenőrzéséért jelenleg a Vlagyimir Guszmszkij nevével fémjelzett, po­litikai és jogi csatározásoktól öve­zett Media-Moszt holding és az ál­lami Gazprom gázipari csoport ma­rakodik. Soros a Wall Street Jour- nalnek azt mondta: gyors külföldi befektetésre van szükség annak megakadályozására, hogy az NTV, az egyetlen független orosz tévé többségi tulajdona a társaságban máris 46 százalékos résszel bíró, a Kreml helyettes stábfőnöke által ve­zetett Gazprom ellenőrzése alá ke­rüljön. Lehetséges azonban, hogy a szándék elkésett: a Gazprom-Me- dia - a Gazprom médiaérdekeltsé­ge - már a múlt héten bejelentette, hogy megszerezte az ellenőrzést az NTV felett, miután a bíróság zárol­ta az NTV egy 19 százalékos rész­vényhányadát, s megvonta a Me- dia-Moszttól a pakett által megtes­tesített szavazati jogot, így a Gazp­múlt heti meghallgatásán azt mondta, hogy a növekedés üteme jó eséllyel máris a zéró közelébe süllyedt. A Fed január elején várat­lanul 50 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az Amerikában irány­adó rövid távú kamatot, s a kamatü­gyekben illetékes nyíltpiaci bizott­ság (FOMC) szerdai ülésétől a piac újabb hasonló arányú kamatcsök­kentést vár. Soros szerint a Fed való­színűleg inkább túlzottan, semmint a szükségesnél kisebb mértékben fogja csökkentem az alapkamatot, de nincs kitüntetett egyensúlyi pont a kamatszintűén, s a jegybanknak széles a mozgástere. Egyelőre elégségesnek tűnik a Kó­romé a többségi ellenőrzés. A Gazp­rom már jó ideje az NTV részvénye­inek 46 százalékát birtokolja, de gyakorlatilag nem volt beleszólása a csatorna ügyeibe. Idén nyáron azonban lejár a Vlagyimir Gu- szinszkij által a Credit Suisse First Boston banktól felvett 261,5 millió dolláros hitel törlesztésének ideje - a kölcsönén a Gazprom vállalt ke­zességet, s erre fedezetként az NTV 19 százalékos részvénycsomagja szolgál. A Gazprom és a Média- Moszt között novemberben szüle­tett megállapodás értelmében kül­földi szakmai befektetőt keresnek erre a 19 százalékos részvénycso­magra - hogy egyik tulajdonosnak se legyen többsége a Deutsche Bank közreműködésével, a Média- Moszt azonban határidőre nem ad­ta át ezt a részvénycsomagot a né­met pénzintézetnek. Ted Turner ja­nuár elején közölte, hogy érdekelt az NTV 25 százalékának megszer­zésében, de garanciákat kért Putyin orosz elnöktől, hogy a hatalommal szemben igen kritikus, s a kormány haragját ezzel kivívó NTV-t a befek­tetés után nem fogják bezárni ha­talmi szóval. A Kreml szóvivője a minap ezt visszautasította, de Tur­ner hírek szerint személyesen Pu- tyinnal akaija megvitatni a kérdést. olajexportáló Országok Szerveze­tének (OPEC) hónap elején elhatá­rozott termeléscsökkentése a kő­olajár stabilitásának a megterem­tése érdekében - jelentette ki a da­vosi világgazdasági fórumon fel­szólaló szaúdi olajipari és bánya­ügyi miniszter. An-Naimi azt mondta, hogy ez nem tekinthető végleges álláspontnak, de az ese­mények a várt irány felé haladnak. Az OPEC hordónként a 25 dolláros árat tartja elfogadhatónak. Pénte­ken a londoni nemzetközi olajtőzs­dén (IPE) a márciusi Brent olajfaj­ta ára 0,32 dollárral 26,78 dollár­ra nőtt. Az OPEC múlt heti rendkí­vüli miniszteri értekezlete arról Párizs. Az Alpok alatt átvezető, 52 kilométer hosszúságú alagúton ke­resztül Lyont Torinóval összekötő 300 kilométeres vasútvonal meg­építésének gigantikus tervéről tegnap döntöttek a torinói egyna­pos francia-olasz csúcstalálkozó résztvevői. A tíz éve napirenden lévő elképzelésre Jacques Chirac francia államfő, Lionel Jospin kor­mányfő és Giuliano Amato olasz miniszterelnök rátette a pecsétet, tehát 2015-től az új vasúti pályán bonyolódhat a két ország között je­lenleg közúton továbbított, évi negyvenmillió tonnás teherforga­lom. Az ipari növekedés kilátásait figyelembe véve a tervezők a jelen­legi árumennyiség duplájának for­galmára számítanak az új szállító- eszköz üzembeállításával. A fran­cia Libération tegnapi számának információi szerint a gazdasági és környezetvédelmi problémákat egyaránt felvető elképzelés abból indul ki, hogy a négymillió kamion űrtartalmával egyenértékű szállí­tási kapacitás terhét az alpesi völ­gyek már most túlterhelt úthálóza­ta addigra nem lesz képes elviselni. Erre figyelmeztetett drámai mó­don a Mont-Blanc alagútban 1999­döntött, hogy az olajkartell febru­ár 1-től napi 1,5 millió hordóval visszafogja a termelését a kőolaj­kereslet szezonális csökkenése mi­att, illetve a kőolaj árának a je­lentősebb árcsökkenése megelőzé­se érdekében. Az OPEC most először határozott termeléscsök­kentésről, miután tavaly négyszer, összesen napi 3,7 millió hordóval növelte termelését. Számos sza­kértő úgy véli, hogy a kereslet to­vább mérséklődése miatt az OPEC legközelebbi, márciusi ülésén to­vábbi termeléscsökkentésről kell majd dönteni, ha nem akarja az olajkartell, hogy az energiahordo­zó ára süllyedjen. A szaúdi minisz­ter a lehetséges újabb termelés- csökkentést firtató kérdésekre ki­térő választ adott. A davosi világgazdasági fórum résztvevői műholdas közvetítésben folytathattak vitát a globalizáció el­lenfeleivel, akik a brazíliai Porto Alegrében gyűltek össze az ott meg­rendezett szociális csúcsértekezle­ten. A BBC jelentése szerint a részt­vevők éles vitába keveredtek. A „davosiak” a szegénység okairól és az adósságállomány problémakö­réről fejtették ki nézeteiket. A „Por­to Alegre-iek”, a globalizáció ellen­felei nyomban szemforgatással és embertelen nézetek hangoztatásá­val vádolták meg vitapartnereiket. Soros György nemzetközi nagybe­fektető, a davosi fórum résztvevője azt válaszolta, hogy az afrikaiak szegénységéért nagyrészt megvesz­tegethető politikai képviselőik kár­hoztathatok. A rendezők szerint a műholdas közvetítés eredeti célja az lett volna, hogy előmozdítsák a felek közötti párbeszédet. ben történt súlyos katasztrófa is. A leendő Amblin-alagúton évente 40 millió tonna áru haladhat át vasúti teherszállítmányként, ami négy­szerese a Mont-Cenis alagút áte­resztő képességének. Az új vasút­vonal azonban nemcsak a teherfor­galom megsokszorozódását ered­ményezheti. Az új vonalon a jö­vőben közlekedő TGV szuperexp- resszek révén a mostani négy órá­ról félére csökken a Lyon-Torinó közötti utazás időtartama. Ez pe­dig a Rhone-Alpes vidék, illetve Pi­emont között ingajáratban közle­kedő üzletemberek számára felbe­csülhetetlen értékű időnyereség. Az útszakasz emellett a Párizs és Müánó között eddig hiányzó lánc­szemet is létrehozza, minthogy To­rinói 2006-ban csatlakoztatják Mi­lánóhoz egy TGV-vonallal. A vasúti pálya és az Amblin-hegy alatt kivá­jandó alagút építési költségeit mintegy 70 milliárd frankra becsü­lik, ebből egyedül az alagút meg­építése 40 milliárd frankra rúg. A költségek 40%-át bankok hitelezik, az Európai Unió 15-20%-ot vállal, a fennmaradó 40% a francia és olasz adófizetők számlájára megy. A Transalpes társaság 110-115 mil­liárd frankos végösszegre számít az építkezés befejezéséig. Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. január 28-án) Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 6,80 7,70 7,90 8,30 8,90 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75 3,75-4,00 Banka Slovakia 7,50 8,00 8,50 9,00 4,60 Investicná a rozvojová banka 7,00 7,30 7,60 8,00 7,50 4,50 Istrobanka 6,50-7,00 7,10-7,50 7,40-7,80 7,60-7,80 7,808,20 4,50 Uudová banka 6,25 6,75 7,10 7,75 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,90 7,10 7,40 4,00 Postová banka 6,00 6,50 7,00 8,00 3,75 Prvá komunálna banka 7,30 8,00 8,50 8,70 8,70 3,80 Devín banka 8,50 8,30­9,10­Tatra banka­­­­­4,004,75 Slovenská sporitel'na 5,00-6,35 5,50-6,75­6,006,95 6,507,10 4,00 Vseobecná úverová banka 5,50 5,70 5,90 6,20 6,30 6,40 3,00 Ted Turner, a CNN alapítója orosz tévétársaságot venne Soros szívesen beszállna Végre döntés született a Lyon-Torinó vasúti pályáról Alagút az Alpok alatt MTI-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom