Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-29 / 23. szám, hétfő

ŰJSZÓ 2001. JANUÁR 29. Gazdaság és fogyasztók ¥1 Az amerikai gazdaság növekedésének fenntartásához nélkülözhetetlen a George Bush által beígért adócsökkentés Vészhelyzet a tengerentúlon? Lassul a világ motorjának számító USA gazdaságának növekedése. A legutóbbi három súlyos recesszióhoz hasonlóan most is a magas világpia­ci kőolajárak okoznak fejtörést. (Archív felvétel) Szakértők egybehangzó vé­leménye szerint csak az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Fed és a George W. Bush ve­zette adminisztráció együt­tes lépései képesek növeke­dési pályán tartani az ame­rikai gazdaságot. GÁL ZSOLT Az egy évtizedes, minden rekordot megdöntő gazdasági növekedés után újra a recesszió szelleme kisért az Amerikai Egyesült Államokban. A világgazdaság motorja egyre ri­asztóbb hangokat ad ki magából, miközben régi nagy válságok forga­tókönyvei látszanak megis­métlődni. A legutóbbi három súlyos recesszióhoz hasonlóan most is a magas világpiaci kőolajárak okoz­nak fejtörést. A nyersolaj hordókén- ti ára 1998 és 2000 között meghá­romszorozódott, s ez természete­sen azonnal megmutatkozott a benzin, a gáz és a villanyáram árá­ban. A növekvő energiaárak miatt az amerikai lakosok kevesebbet költöttek egyéb fogyasztási cikkek­re. Márpedig épp a lakossági fo­gyasztás volt a gazdasági növeke­dés fő hajtóereje. Most a lakossági fogyasztás kevésbé nő, így meg­csappant a termelés növekedésé­nek gyors üteme is. 1929-ben a nagy gazdasági válság a New York-i tőzsdeösszeomlással kezdődött, de Az USA gazdaságá­nak rendkívül komoly tartalékai vannak. pl. az 1987-es „minikrach” is ko­moly problémákat okozott. Bár most nem volt nagy összeomlás a Wall Streeten, a tőzsdei árfolyamok növekedése azonban mára kiful­ladt, a befektetők bizalma megren­dült. A technológiai részvények pia­cán (NASDAQ) komoly áresés kö­vetkezett be. A rendkívül erős dol­lár és a magas lakossági fogyasztás következtében óriási mennyiségű külföldi áru árasztotta el az USA pi­acait, a külkereskedelmi mérleg hi­ánya éves szinten meghaladta a 430 milliárd dollárt. A nemzetközi gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézetek kivétel nélkül a növeke­dés jelentős lassulását jósolják, és a legújabb statisztikai adatok is ezt támasztják alá. Alan Greenspan jegybankelnök szerint az is elkép­zelhető, hogy máris csaknem telje­sen leállt az amerikai gazdaság nö­vekedése. A helyzet persze koránt­sem nevezhető katasztrofálisnak, ne feledjük, hogy Amerika az el­múlt évet 5%-os növekedéssel és 4%-os munkanélküliséggel hagyta maga mögött. Számos, a korábbi nagy válságokat kísérő jelenségnek most nyomát sem látni. Egykoron a magas olajárak vagy az alacsony munkanélküliség a fogyasztói árak gyors növekedéséhez vezetett, je­lenleg azonban az infláció mind­össze 3,4%. (A hetvenes években többször meghaladta a 10%-ot!) A tőzsdén sem következett be pánik­szerű összeomlás. Az elmúlt évek növekedése sem a megemelt kor­mányzati kiadások következménye volt. Szó sincs tehát óriási költség- vetési hiányról vagy dagadó állam- adósságról, ami az elmúlt évtize­dekben oly sokszor jellemző volt. Ellenkezőleg, most költségvetési többlet van, méghozzá 200 milliárd dollárt meghaladó értékben, és csökken az államadósság is. Az USA gazdaságának tehát komoly tarta­lékai vannak. Szakértők szerint épp e tartalékokat kellene most meg­mozgatni, eljött az ideje, hogy a Fed és a Bush-adminisztráció harcba szálljon a recesszió ellen. Greens­pan elébement a dolgoknak, és a Fed január 3-án váratlanul fél szá­zalékkal csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. A kamat- csökkentés a gazdaságélénkítés ha­gyományos, jól bevált módszere. Lényege, hogy közvetve csökkenti az állampapírok és bankbetétek ka­mathozamát, és arra ösztönzi a vál­lalatokat és magánszemélyeket, hogy a pénzüket ezek helyett in­kább beruházásokra, tőzsdei rész­vényekre vagy fogyasztásra költsék. Greenspan húzása bejött, a Dow Jo­nes tőzsdeindex majd 300 pontot emelkedett, a lelkesedés azonban csak egyeden napig tartott. Bár a Fed további kamatcsökkentéseit nem nehéz megjósolni, nyilvánva­ló, hogy ezek egyedül nem tudják megállítani az amerikai gazdasá­got a lejtőn. Szükség lenne a Bush elnök által beharangozott 1300 milliárd dolláros adócsökkentésre is. Tisztában van ezzel Alan Gre­enspan is, aki január 25-én az amerikai szenátus költségvetési bi­zottsága előtt kijelentette: ha to­vább romlanak az amerikai gazda­ság mutatói, akkor érzékelhető hasznot hajthat az adócsökkentés. Korábban azon az állásponton volt, hogy a költségvetési többletet mindenekelőtt az államadósság törlesztésére kell felhasználni. Je­lenleg azonban már nem ellenzi azt sem, hogy emellett mérsékel­jék az adókat. Ha csökkentenék az adókat, az még nem feltédenül ve­zetne a költségvetés hiányához, csak annak óriási többlete tűnne el. Az adófizetőknek viszont több pénze maradna beruházásokra és fogyasztási javak vásárlására, ez pedig élénkítőleg hat a gazdaság­ra. így esély mutatkozik arra, hogy a Fed sorozatos kamatcsökkenté­sei az adók csökkentésével páro­sulva növekedési pályán tartsák az amerikai gazdaságot. Kelendő a keleti munkaerő, összesen 4 ezer lengyel ápolónő és orvos norvégjai munkavállalására nyílik lehetőség Elfogadnák a korlátozott munkaengedélyt MTI-HÍREK Varsó. Lengyelország hajlandó vol­na beleegyezni az állampolgárainak munkavállalását korlátozó intézke­désekbe az EU-tagországokban, cserében a lengyel mezőgazdaság­nak nyújtott pénzügyi támogatásért - írta a Zycie című napilap . A Zycie információi szerint az erre vonatko­zó puhatolózó megbeszélések már meg is kezdődtek Németországgal, amely állítólag érdeklődéssel fogad­ta a javaslatot. Gerhard Schröder német kancellár még tavaly decem­berben állt elő azzal a elképzeléssel, hogy a tagjelöltek előtt a csatlako­zás után 7 évig maradjon zárva az Európai Unió munkapiaca. Lengyel- ország akkor hevesen elutasította ezt. Jan Kulakowski főtárgyaló úgy nyilatkozott, hogy Varsó ragaszko­dik a zéró átmeneti időszak elvéhez, Jerzy Buzek miniszterelnök pedig azt mondta, hogy Lengyelország EU-csatlakozásának pillanatától kö­vetelni fogja a munkapiac megnyi­tását állampolgárai számára. A len­gyel kompromisszumos javaslat azt jelenti, hogy az EU-tól kapott dotá­ció lehetővé tenné új munkahelyek teremtését Lengyelországban, és így megvédené a német munkapiacot a lengyel munkanélküliek tömeges beáramlásától. Jacek Saryusz-Wols- ki, az Európai Integrációs Bizottság főnöke nem erősítette meg, hogy a lengyel mezőgazdaságnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás fejében elfogadná a munkavállalás átmene­ti korlátozását. A lengyel és a nor­vég munkaügyi minisztérium képvi­selői ugyanakkor a múlt héten Var­sóban két megállapodást írtak alá lengyel egészségügyi személyzet norvégiai munkavállalásáról. Lun­gin Komolowski lengyel munkaügyi miniszter közölte, hogy mostantól összesen 4 ezer lengyel ápolónő és orvos norvégiai munkavállalására nyílik lehetőség. Idén a norvég tárca mintegy 400 külföldi ápolónő és 100 belgyógyász szakorvos alkal­mazását tervezi. A program 2005. december 31-ig tart, a lengyel egészségügyiek egy évtől négy évig terjedő munkaszerződést köthet­nek. Az alkalmasnak talált jelent­kezők Lengyelországban a norvég fél által fizetett három hónapos in­tenzív nyelvtanfolyamon esnek át, amelynek végeztével szóban és írás­ban norvég nyelvvizsgát kell tenni­ük. Ezen a norvégiai egészségügyre és országismeretre vonatkozó kér­désekre is válaszolniuk kell. A nyelvtanfolyam idejére a résztvevők napidíjat kapnak. Az ápolónők havi keresete Norvégiában 10-15 ezer zloty között lesz. A hetek óta tiltako­zó, béremelést követelő lengyel ápolónők hazájukban nettó 6-800 zlotyt keresnek (1 dollár 4,10 zloty). Norvégia más gazdasági ág­azatokban, például az építőiparban is munkaerőhiánnyal küzd. Ezért a két miniszter csütörtökön egy szán­déknyilatkozatot is aláírt egy újabb megállapodás megkötéséről. Mari­anne Seip Haugsnas norvég munka­ügyi miniszter asszony elmondta, hogy a norvégiai szezonmunkások 8 százaléka lengyel, túlnyomó több­ségük a mezőgazdaságban dolgo­zik. A lengyel ápolónők és orvosok alkalmazása iránt más országok is érdeklődnek, köztük Olaszország, Líbia, Szaúd-Arábia, Hollandia, Ku- vait és Németország. A munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg Len­gyelországban mintegy 7 ezer ápo­lónő van munka nélkül. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kgr liter, darab) 4 hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 151,00 171,50 99,50 77,50 3,90 16,50 29,60 20,00 1,00 28,00 Nagyszombat 180,94 176,76 91,96 73,57 3,74 14,59 31,48 19,24 1,45 24,35 Trencsén 174,67 165,68 91,89 77,72 3,95 14,84 30,61 17,41 1,40 25,54 Nyitra 191,08 178,87 94,13 75,07 3,91 15,94 31,98 21,58 1,46 24,70 Besztercebánya 193,77 184,80 98,35 73,09 3,39 16,04 30,36 19,75 1,23 23,45 Zsolna 183,80 175,60 90,96 78,50 4,24 16,56 30,34 17,24 1,46 23,48 Kassa 200,88 193,84 99,99 77,31 3,65 15,33 31,13 19,49 1,28 24,67 Eperjes 184,69 179,20 92,71 75,69 3,80 16,45 29,20 19,40 1,54 23,37 Szlovákia 182,60 178,28 94,94 76,06 3,82 15,78 30,59 19,26 1,35 24,70 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Európában is drága a CD Brüsszel. Az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított an­nak kiderítésére, hogy a világ öt legnagyobb szórakoztatóipari társasága nem mesterségesen tartja-e magasan a zenei CD-k árait Európában. Bizottsági szó­vivők tájékoztatása szerint az EMI, a Time Warner, a Sony, a Bertelsmann és a Universal azt követően keveredett gyanúba, hogy az amerikai szövetségi ke­reskedelmi bizottság tavaly egy hasonló ügyben már vizsgálatot folytatott ellenük. (MTI) Lengyelországi privatizációs célok Varsó. A varsói kormány az idén kb. 18 milliárd zlotys, azaz 4,7 milliárd euró körüli privatizációs bevételt remél. A múlt évben 180 vállalatának privatizációjából 27 milliárd zlotys bevétele volt, csaknem 7 milliárddal több a ter­vezettnél. Folytatják a TPSA ál­lami távközlési nagyvállalat ma­gánosítását, emellett az energe­tikai szektor biztosíthatja a leg­jelentősebb privatizációs bevé­teleket az államkasszának. Pri­vatizáció vár a PKN Orlen olaj­vegyészeti nagyvállalatra, to­vábbá vegyipari, hadiipari és szeszipari cégekre is. (MTI) Nőtt a L'Oreal tavalyi forgalma Párizs. A szépségüzlet tavaly 17,9%-os forgalomnövekedést hozott a francia L’Oreal kon­szern számára. A kedvező árfo­lyammozgások hatását leszá­mítva is 10,5%-kal nőttek a L’Oreal eladásai 1999-hez ké­pest. A világ vezető kozmetikai cége február 21-én teszi közzé üzleti eredményeit. (MTI) Töb turista Németországban Wiesbaden. Németországot minden eddiginél többen válasz­tották tavaly úticélként: a szál­láshelyeken összesen 108,2 mil­lió vendéget számoltak, ez 1999- cel összehasonlítva jó 6%-os a növekedés. Mindenekelőtt a kül­földi turisták száma emelkedett: 10%-kal, 17,8 miihóra. A hazai vendégek száma mintegy 6%-kal nőtt, 90,4 rmllióra. Különösen megnőtt a keleti tartományokat felkeresők száma: Kelet-Berlmt is hozzászámítva, összesen 19,3 lá­togató érkezett tavaly, 8%-kal több mint 1999-ben. (MTI) Hatékony orosz vámosok Moszkva. Az orosz vám tavaly 358,8 milliárd rubel (csaknem 13 milliárd dollár) bevételhez juttatta a költségvetést, 16%-kal teljesítve túl az előirányzott ter­vet. 1999-ben az orosz vám bevé­telei még csak 187 milliárd ru­belt, azaz 7,5 milliárd dollárt tet­tek ki. Oroszországban az össze­sen 148 vámhivatalban csaknem hatvanezer vámos dolgozik. Az orosz vámosok 2000-ben hétmil- liárd rubelnyi árut és más értéke­ket koboztak el a törvény- sértőktől, közel 200 ezerre rú­gott a szabálysértések, és háro­mezerre a vámbűncselekmények száma. (MTI) Nyugdíjreform Németországban Berlin. A német törvényhozás al­sóháza elfogadta a Schröder-kor- mány nyugdíjreform-tervezeté­nek első csomagját. A jóváha­gyott és hatályba lépett rendel­kezések értelmében a következő 30 évben fokozatosan mérsék­lődni fog az államilag szavatolt alapnyugdíj mértéke. Szakértők a nyugdíjrefom dacára középtá­von elkerülhetetlennek tartják a nyugdíjkorhatár fölemelését, il­letve a magánnyugdíj-biztosítás keretében fizetett hozzájárulás növelését. A reform alapját 45 szolgálati (járulékfizetési) év képezi, ám ennek a kritérium­nak csak kevesen tesznek ele­get. Németországban a férfiak és nők esetében 65 év a nyugdíj­korhatár. (MTI) A bauMax tovább terjeszkedik Klosterneuburg. Az építőipari anyagok értékesítésével foglalko­zó bauMax-csoport az idén min­denekelőtt közép- és kelet-euró­pai szomszédainál akar terjesz­kedni. 2001-ben összesen 8 új bauMax-piacot nyitnak - ebből hatot a térségben - és 7 továbbit építenek. Az idei év végéig a ba­uMax fiókjainak száma Közép- és Kelet-Európábán a jelenlegi 41-ről 47-re nő, s 2005-ig az Ausztrián kívüli piacok száma mintegy 100-ra bővül. (MTI) A Lockheed mélyrepülése Bethesda. Az F-16-os harci gé­pek gyártója, az amerikai Lock­heed Martin cég tiszta bevétele nagyot esett az elmúlt év utolsó negyedében. A vállalat (nettó) eladásai tavaly 25,3 milliárd dollárt tettek ki, mindössze 1%- kal haladva meg az 1999. évit, míg az utolsó évnegyedben ér­tékük 7,6 milliárd dollár volt, szemben az egy évvel korábbi 7 milliárddal. (MTI) Kettéosztják a Deutsche Bankot Frankfurt. A jövőben két csúcs- vezetésben osztja meg a Deuts­che Bank a jelenlegi hatalmat: a legnagyobb európai bankház két, messzemenően független ré­szintézetet hoz létre. Az elnökség február 1-én teszi közzé a 2000. évi eredményeket és a konszern átszervezésének tervét is. A ma- gánügyfél-ágazatot, valamint a vagyonkezelést külön részleg in­tézi, míg a cégekkel és az intéz­ményi ügyfelekkel a másik rész­leg foglalkozik majd. A közpon­tot lekicsinyítenék és az alkalma­zottak számát 900-ról 450-re csökkentenék. (MTI) Az Ericsson és a mobilgyártás Stockholm. Teljesen kihelyezi mobiltelefon-gyártását az Erics­son svéd távközlési cég, miután a mobütelefon-üzletágon tavaly 1,67 milliárd dollárt vesztett. Az Ericsson-mobilok gyártását a szingapúri Flextronics elektroni­kai gyártási szolgáltatásokat vég­ző csoport veszi át. A cég a mo­bütelefon-üzletágon tavaly el­szenvedett veszteségeket alkat­részhiánnyal magyarázta. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,631 Magyar forint (100) 16,456 Angol font 68,853 Német márka 22,308 Cseh korona 1,254 Olasz lira (1000) 22,534 Francia frank 6,652 Osztrák schilling 3,171 Japán ien (100) 40,243 Spanyol peseta (100) 26,223 Kanadai dollár 31,212 Svájci frank 28,576 Lengyel zloty 11,383 USA-dollár 46,925

Next

/
Oldalképek
Tartalom