Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-26 / 21. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 26. Mesic népszerűbb Tudjmannál Zágráb. Egyéves elnöki tevé­kenysége után jóval népsze­rűbb elődjénél a horvát köz­társasági elnök - ezt erősítette meg az a közvélemény-kuta­tás, amelynek eredményeit legfrissebb számában ismer­tette a Globus című zágrábi hetilap. A megkérdezettek 41,8 százaléka szerint Stipe Mesic jobb elnök, mint Franjo Tudjman volt. Ellenkező véle­ményt csak a válaszadók 19,5 százaléka hangoztatott. (MTI) Székely Zoltán börtönben marad Budapest. A Fővárosi Bíróság helybenhagyta Székely Zol­tán, Kézsmárki Ferenc és Föld­vári Zsolt előzetes letartózta­tását meghosszabbító első fo­kú végzést, a gyanúsítottak március 15-ig előzetesben ma­radnak. A másodfokon eljáró bíróság a fellebbezéseket megalapozadannak tartotta, így Székely Zoltán, a vesztege­téssel gyanúsított független országgyűlési képviselő és két társa, az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatig, de leg­feljebb március 15-ig előzetes­ben letartóztatásban marad­nak. A Fővárosi Bíróság azzal indokolta döntését, hogy a gyanúsítottak szabadlábra ke­rülése esetén a hatóság elől megszöknének, illetve ehej­tőznének, és az eljárás sikerét megnehezítenék. (MTI) Székely Zoltán szökésétől tart a bíróság (Archív felvétel) Kártérítés csak márciusban Berlin. A New York-i bíróság tétovázása miatt legkorábban márciusban kezdődhet meg a náci korszak egykori kény­szermunkásainak kártalanítá­sa - közölte tegnap Berlinben a német kártérítési alapítvány kuratóriumának elnöke. Dieter Kastrup emlékeztetett a tavaly nyáron elfogadott né­met kártalanítási törvényre, amely kimondja: a kártérítési összegek kifizetése akkor kezdhető meg, ha egyfelől ha­tályba lépett a vonatkozó né­met-amerikai kormányközi egyezmény, másfelől kellő jogbiztonság áll fenn a német cégek számára abban a vonat­kozásban, hogy nem indulhat­nak ellenük utólagos kártérí­tési perek. (MTI) Zuhan Torgyán támogatottsága Budapest. A magyar politiká­ban példátlan módon, 12 szá­zalékponttal esett vissza Torgyán József földművelés- ügyi miniszter lakossági támo­gatottsága az utóbbi hetek­ben, a HVG megbízásából ké­szült legutóbbi Medián- fel­mérés szerint. A szavazók pártszimpátiája nagyjából to­vábbra is a két legnagyobb po­litikai tömörülés, az MSZP és a Fidesz között oszlik meg. Az egyéni versenyben Torgyán mélyrepülésével szemben Dá­vid Ibolya igazságügy-minisz­ter újabb 15 ponttal húzott el a középmezőnytől, (index) Vízen járnak. Palesztin lányok az esőzések miatt csak ilyen rögtönzött járdákon közlekedhetnek a Gázai övezet Deir el-Balah nevű településén. (TA SR/AP-felvétel) Tegnap 384-re emelkedett az izraeli-palesztin összecsapások áldozatainak száma Ehud Barak borúlátó Jeruzsálem/Washington. Az izraeli rádió szerint Ariel Sáron, a jobboldali ellenzék vezére Bécsbe küldte három tanácsadóját, hogy megbe­szélést folytassanak Arafattal. A küldöttek már elutaztak az osztrák főváros­ba, egyikük Omri Sáron, a Likud-vezér fia. MTI-HÍREK Colin Powell amerikai külügymi­niszter telefonbeszélgetést folyta­tott Jasszer Arafattal az izraeli-pa­lesztin béketárgyalásokról. Az amerikai diplomácia új vezetője most először lépett kapcsolatba a Palesztin Hatóság vezetőjével. Arafat tanácsadója, Nabil Abu Ru- deina szerint Powell jelezte, hogy Washington „kész dolgozni a béke érdekében és kiegyensúlyozott módon vállalni a térségben rá há­ruló feladatokat”. Colin Powell ezen a héten már kétszer is beszélt telefonon Ehud Barak ügyvezető izraeli miniszterelnökkel. Wa­shingtonban közölték, hogy a tábai tárgyalásokon az Egyesült Államok nem képviselteti magát, de a térségbeli nagykövetei révén kapcsolatban áll a tárgyaló felek­kel. Ehud Barak ügyvezető izraeli miniszterelnök nem számít megál­lapodásra a palesztinokkal a feb­ruár 6-ra kitűzött izraeli választá­sok előtt. Barak üzletemberek előtt beszélt erről még a tegnap délutánra tervezett tábai tárgyalá­sok megkezdése előtt. Megismé­telte: nem járul hozzá olyan meg­állapodáshoz, amely a paleszti­noknak juttatná Jeruzsálem óvá­rosának ellenőrzését. Barak leszö­gezte: ahhoz sem járul hozzá, hogy a palesztinok milliói jogot nyerjenek az 1948-as háború nyo­mán elvesztett otthonaikba való visszatérésre. A politikus hozzátet­te: „Nem kell ilyen megállapodás­tól tartani. Nem értem, mitől fél Sáron.” Mint fogalmazott, addig egyetlen megállapodás sem érvé­nyes, ameddig azt az izraeli lakos­ság többsége és a knesszet azt el nem fogadja. Ezzel egy időben mind palesztin, mind izraeli rész­ről megerősítették, hogy Bécsben kapcsolatfelvételre került sor Sáron fia és Arafat egyik tanács­adója között. Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter hangoztatta, hogy a találkozó el­sődleges célja a gazdasági kapcso­latok felvételének megvitatása volt. Ezzel szemben Ariel Sarohoz közel álló források elsődleges cél­ként a politikai kapcsolatfelvételt jelölték meg. Közben a Gázai öve­zetben, Ráfah közelében tegnap hajnalban kirobbant lövöldözés során meghalt egy 22 éves palesz­tin. Halálával tavaly szeptember 28-a óta 384-re emelkedett az izraeli-palesztin összecsapások ál­dozatainak száma. Irán és Szíria a Hezbollah mellett Teherán. A palesztin felkelés támogatása mellett foglalt állást te- heráni megbeszélésén Mohammed Hatami iráni és Bassár el-Aszad szíriai elnök. Mindkét államfő méltatta a libanoni székhelyű Hezbollah tevékenységét. A két országról közismert, hogy a geril­laszervezet fő támogatója. A Hezbollah győzelme Libanonban hoz­zájárulhat a palesztin felkelés kiszélesítéséhez - jelentette ki a szí­riai elnök. Ezzel arra utalt, hogy a gerillák harca nyomán Izrael csapatainak gyors kivonását határozta el tavaly májusban. (MTI) Washingtoni értékelés szerint csak néhány politikus igyekszik javítani a helyzeten Csákyt megdicsérték romaügyben MTI-HÍR Washington. A kelet-európai or­szágokban a rendszerváltás óta el­telt egy évtizedben a roma lakos­ságot hátrányos megkülönbözte­tés, rasszista cselekmények sora, a rendőri erő túlzott alkalmazása - hangsúlyozta szerdán Washing­tonban, a Woodrow Wilson tudo­mányos központban tartott elő­adásában Erika Schlager, aki az amerikai kongresszus európai biz­tonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságának a nem­zetközijogi tanácsadónője, a roma kérdés elismert szakértője. Schla­ger Romániát és Szlovákiát emelte ki olyan országként, ahol kirívó példák voltak az indokolatlan rendőri razziákra a roma lakosság körében. Az állampolgárság meg­tagadását illetően a Cseh Köztár­saság által Csehszlovákia kettévá­lását követően érvényesített gya­korlatot tette szóvá. A szakértő Magyarországgal kap­csolatosan felhívta a figyelmet ar­ra az eljárásra, hogy a roma gyere­keket gyakran a szellemileg vissza- maradottak oktatására hivatott is­kolákba irányítják át, és ezzel el­szigetelik őket - olyan esetekben is, amikor a szóban forgó gyerekek szellemileg egyáltalán nem vissza- maradottak. Az amerikai szakértő szerint a térség országainak köz- szolgálatában mindössze néhány elkötelezett személyiség igyekszik alapvetően javítani a helyzeten. Köztük említette a szlovákiai Csá- ky Pált, a cseh Petr Uhlt, illetve a romániai Eckstein-Kovács Pétert. Megjegyezte, hogy az utóbbi idő­ben a roma polgárjogi mozgalmak működésében megjelent a transz­nacionális összefogás eleme.- A jövőben e mozgalmak várható hangsúlyai - vélekedett Erika Schlager - a politikai megszerve- ződés erősödése mellett a romák saját nyelvének ápolására, az ezt előmozdító tevékenységekre to­lódhatnak át. Tegnap Belgrádban összeült az új törvényhozás, hogy megválassza a kabinet tagjait a Dj indj ics-kormány Alakulóban MTI-HÍR Belgrád. Tegnap Belgrádban ösz- szeült szerb a parlament, hogy megválassza az új szerb kormányt: Szlobodan Milosevics volt jugo­szláv elnök hívei egy évtized óta először engedik át a kormányru- dat az eddigi ellenzéknek a na­gyobbik jugoszláv tagköztársaság­ban. A tavaly decemberi előreho­zott szerbiai parlamenti választá­sok eredményeként a héten meg­alakult új törvényhozásban a Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnö­köt támogató Szerbiai Demokrati­kus Ellenzék (DOS) van többség­ben: 176 mandátummal rendelke­zik a 250 fős parlamentben, így a tömörülés alakíthat kormányt. Az új szerb miniszterelnök a DÖS-on belüli megállapodás alapján Zoran Djindjics, a Demokrata Párt elnöke lesz. A kormánynak viszonylag sok: hét miniszterelnök-helyettese lesz - köztük Kasza József, a Vaj­dasági Magyar Szövetség elnöke -, a minisztériumok számát azonban 17-re csökkentették. Az előző, Mirko Marjanovics vezette kor­mánynak 5 miniszterelnök-helyet­tese, 24 szakminisztere és 7 tárca nélküli minisztere volt. Ostromlott várra emlékeztet a svájci Davos Tárgyalás és trágyalé MTI-HÍR Davos. A svájci Davosban tegnap megnyílt a 31. Világgazdasági Fó­rum, amelynek résztvevői - mint­egy 2000 gazdasági és politikai döntéshozó, továbbá a tudomány és kultúra számos ismert személyi­sége - idén a nemzetközi gazdasági növekedés elősegítéséről és az Észak és Dél közötti szakadék áthi­dalásáról folytat eszmecserét. A davosi fórum vendégei között a helyszínre várnak a világ minden tájáról mintegy 30 államfőt, 80 mi­nisztert, és sok száz cégelnököt, köztük Bili Gatest (Microsoft) és Douglas Daftot (Coca-Cola). Jelen lesz Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, Mike Moore, a Kereskedelmi Világ­szervezet főigazgatója, James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke, és Jasszer Arafat palesztin elnök, aki Davosban esetleg találkozhat Ehud Barak izraeli kormányfővel. A globalizáció ellenfelei tüntetést hirdettek szombatra Davosba, ám Graubünden tartomány vezetése ezt nem engedélyezte, s felszólítot­ta a tüntetés résztvevőit, hogy ne is menjenek Davosba. A tanácskozás védelmére nem csupán mintegy 1000 rendőrt vontak össze Svájc­ból és Liechtensteinből, hanem mint a kanton rendőrségének szó­vivője lapjelentések nyomán elis­merte, még azt is fontolóra vették, hogy trágyalével lépnek fel az eset­leg erőszakot alkalmazó tüntetők­kel szemben. Zsidó Világkongresszus kontra Ausztria Még nincs bocsánat MTI-HÍR New York. A Zsidó Világkongresz- szus (WJC) követeli Ausztriától, hogy kérjen bocsánatot a zsidó holokauszt áldozataitól. A szervezet New Yorkban szerdán leszögezte, addig nem hajlandó aláírni semmi­lyen megállapodást Ausztriával, amíg Bécs félreérthetedenül ki nem nyilvánítja: az ország erkölcsileg fe­lelős a nácik által elkövetett bűnö­kért, a zsidó népirtástól kezdve az áijásításig, mert Ausztria a Néme­tországhoz való 1938-as hozzácsa­tolása után segítette a nácikat. Az Egyesült Államok és Ausztria a múlt héten aláírta azt az egyezményt, amely a zsidóknak okozott vagyoni károk után fizetendő osztrák kár­pótlásról szól. Az Ausztriától peres úton kárpódást követelő áldozatok, vagy leszármazottak ügyvédjeinek szervezete, és az ausztriai zsidó kö­zösség vezetése is ellátta kézjegyé­vel az egyezmény szövegét. Elan Steinberg, a WJC ügyvezető igazga­tója szerint az egyezmény magába foglalja minden korábbi, Ausztriá­val kötött megállapodásukat, de a parafáló feleknek azt végleg jóvá is kell hagyniuk. Ez még nem történt meg, mert ennek feltétele a bocsá­natkérés. Csúcstalálkozó előtt Észak-Korea nem veszélyes Szöul. Kim De Dzsung dél-koreai és George Bush amerikai elnök hama­rosan találkozik, hogy megtárgyalja az Észak-Koreával kapcsolatos kér­déseket. A két államfő tegnap tele­fonbeszélgetést folytatott, és a dél­koreai hírügynökség tudni vélte, hogy találkozójuk márciusban lesz az Egyesült Államokban. Li Dzsung Búi dél-koreai külügyminiszter feb­ruárban találkozik amerikai kollé­gájával, Colin Powell-lal, hogy ki­dolgozzák a csúcstalálkozó részlete­it. Bush várhatólag szigorúbb politi­kát folytat Észak-Koreával szemben, mint elődje, noha Észak- és Dél-Ko- rea tavalyi csúcstalálkozója óta Szö­ul és Washington már nem tekinti veszélyes hatalomnak Észak-Kore- át, mint előtte. (MTI) Urán a Jumbókban Szegényített farnehezék Washington. Sokáig a Boeing cég Jumbo óriásgépeibe is tettek sze­gényített uránt, farnehezék gya­nánt. Az amerikai repülőgépgyár­tó cég azért helyezett ballasztként éppen szegényített uránt a Boeing 747-esek törzsének végébe, mert ez a fém igen nagy fajsúlyú és kis helyet foglal - mondta a cég egyik szóvivője. Az anyagot - amely a NATO-lövedékek átütő erejének fokozására való jugoszláviai alkal­mazásával vihart kavart - a Boe­ing az 1960-as évek végétől alkal­mazta a Jumbókban, az amerikai légi forgalmi felügyelet engedé­lyével, de 1982-ben már áttért a wolframra. Az európai Airbusban sohasem használtak szegényített uránt. (MTI) Carla Del Ponte nem hátrál Milosevics ügyében Hágában a helye MTI-HÍR Belgrád. Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze tegnap Belgrádban ismételten hangsúlyozta, hogy Szlobodan Mi­losevics jugoszláv exelnöknek Há­gában kell bíróság elé állnia. „A mi testületünk foglalkozik a háborús bűntettek, az emberiség elleni bű­nök és a népirtás ügyeivel. Márpe­dig MUosevicsnek ilyen bűncselek­mények miatt kell Hágába jönnie” - mondta a főügyész, hozzátéve, hogy „egyéb bűncselekmények” mi­att, amelyekkel az említetteken kí­vül még vádolhatják, a volt államfő megjelenhet belgrádi bíróság előtt is. Háromnapos tárgyalásai után Carla Del Ponte elmondta: továbbra is teljesen nyitott kérdés, hogy a ju­goszláv hatóságok átadják-e a Nem­zetközi Törvényszéknek a háborús bűntettekkel gyanúsított személye­ket, ő bízik abban, hogy Milosevics végül is Hágában kerül majd a vád­lottak padjára. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnökkel folytatott meg­beszéléseiről csalódottan szólt a fő­ügyész, más belgrádi vezető politi­kusokkal létrejött találkozóit azon­ban reménykeltőbbnek nevezte. Nem fenyegeti Moszkva biztonságát a NATO Robertson nyitást sürget MTI-HÍR Berlin. A NATO kész elmélyítem kapcsolatait Oroszországgal - jelen­tette ki Berlinben tegnap Lord Robertson NATO-főtitkár, leszögez­ve: Moszkvának meg kell értenie, hogy az atlanti szövetség nem fe­nyegeti biztonságát. A brit politikus szerint vége a NATO és Oroszország közötti Jégkorszaknak”, amely a hi­degháború egykori két szembenálló tábora között Jugoszlávia bombázá­sa miatt köszöntött be. Robertson arra is kitért, hogy a 2002-ben tar­tandó NATO-csúcs valószínűleg fe­lülvizsgálja a szervezet kelet-euró­pai szélesítésének folyamatát. Sze­rinte csak az biztos, hogy a NATO kapuja nyitva marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom