Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-25 / 20. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. Régióink LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a rozsnyói Sajó Vidék vegyes tartalmú társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap és a Rozsnyói Híradó 1901. január 10-én, 17-én, 24-én és 31-én megjelent számaiból Az orvosi díjszabás A napokban jelent meg a hivatalos lapban a belügyminiszter sza­bályzata, a mely a magánorvoslás díjazásának a legkisebb mérté­két állapítja meg arra az esetre, ha a beteg és orvosa között kölcsö­nös megegyezés nem jött létre. A szabályzat az ország városait és községeit négy fokozatba osztja be és mindegyik fokozatban megállapítja az első látogatás, a konzultáció, a különböző műtétek dijait és a fogorvosi díjszabást. A szabályzat megállapítja, hogy fu­varpénz csak 2 kilométeren felüljár az orvosnak, továbbá, hogy az orvos lakásán adott első tanácsért vagy rendelésért az első fokoza­ton 4, a másodikon 3, a harmadikon 2, a negyediken 1 korona, minden további tanácsért 3, 2,1.50 korona, a negyedik fokozatban 80 fillér jár. Jóval drágább ennél az orvosnak a beteg lakásán tett látogatása, ez nappal 6,4,3 és 2 korona, éjjel 8,6,4 és 3 korona. Az orvosi konzultáció nappal 20,15,12 és 10, éjjel 30, 20,16 és 14 korona. A különböző műtétek dijai 1 és 500 korona közt váltakoz­nak. A foghúzás Budapesten és a második fokozatban 2 korona; a fogtömés dija Budapesten (és a második fokozatú helyeken) 6 és 15 korona, egyéb helyeken 4 és 10 korona között váltakozik. Vár­megyénkben Rimaszombat, Rozsnyó, Dobsina, Nagyrőce és Jolsva a harmadik, a többi községek a negyedik fokozatba tartoznak. Közgyűlés a pelsűci kaszinóban A pelsűci kaszinó f. hó 20-án tartotta 40-ik évi rendes közgyűlését Miklóssy József elnök vezetése mellett. A közgyűlés elhatározta, hogy a kaszinó helyiségét, mely eddig a városházán volt, jövőben a Bergstein vendéglőben fogja berendezni. Ugyancsak a közgyűlésen merült föl egy községi hitelszövetkezet alapításának az eszméje is, a mit a közel jövőben meg is fognak valósítani. A „Pártotok" Méhiben A méhi-i dalegyesület a saját könyvtára javára f. évi január hó 27- én, a róm. kath. iskola termében táncmulatsággal egybekötött jótékonycélu műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal Kisfa­ludy Károly egyik legkedveltebb vigjátékát „A pártütők”-et hozzák színre. Az előadást Romhányi Ambrus rendezi. Francia vendégek Tiszolcon A tiszolc-erdőközi Apt-rendszerű fogaskerekű vasút vonalát múlt hét folyamán két francia mérnök szemlélte meg. A két franciát nem csak a merészen és teknikai bravúrral megépített vonal, hanem a festői szépségű vadregényes vidék is nagyon meglepte és elragadta. A fran­cia mérnökök oda nyilatkoztak, hogy a vidék szépsége teljesen verse­nyezhetik Svájc turisztikailag nevezetes pontjaival és roppant előnyös a turistákra nézve az a körülmény, hogy itt nálunk az élet sokkal ol­csóbb. Svájcban bizony busásan meg kell fizetni azt az élvezetet, a mit nálunk potom pénzért nyerhetnek a turisták, nem is számítva a ná­lunk tapasztalt szívélyes vendégszeretetet a svájci hideg közönynyel szemben. (Tüdjuk már mi ezt régen, de hiába, nekünk magyaroknak csak a külföld és csak a külföld imponál. SZERK.) Farsangi naptár Vármegyeszerte készülődnek az idie farsang mulatságaira. Január hó 26-án a jolsvai korcsolyaegylet javára rendeznek zártkö­rű dominó bált az ottani Korona vendéglő nagytermében. Január hó 26-án a pelsűci fiatalság tartja táncmulatsággal egybe­kötött jótékony célú teaestélyét. Január hó 27-én a rozsnyói iparifjak önképző-egylete tartja zártkö­rű farsangi táncmulatságát a Fekete sas szálló dísztermében. Február hó 2-án a putnoki önk. tűzoltó egylet tartja zártkörű álar­cos bálját, melynek rendező bizottsága élén Serényi Béla gróf egy­leti elnök, Hönsch Ede alelnök, Fekethe Nándor tiszteletbeli örökös parancsnok és Friedl György parancsnok állanak. Február hó 9-én tartja Dobsinán az ottani ipartestület évenként szokásos farsangi táncmulatságát. Kedvezmény kiterjesztés A kultuszminiszter még 1895-ben kiadott rendeletében kijelentet­te, hogy oly szülők gyermekei, a kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több fiút gimnáziumban vagy reáliskolában, avagy polgári iskolában, tudományegyetemen vagy műegyetemen, avagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak a tandíj felének elengedéséért és a tandíj fizetése alól fel is menthetők, ha iskolai boznyitványuk, illetőleg értesítőjük a kellékeknek megfelelnek. E kedvezményt most a miniszter arra az esetre is kiterjesztette, ha az illető szülők gyermekei között pol­gári leányiskolák, illetőleg felsőbb leányiskolák növendékei is van­nak. E kedvezményről most, a második félévi tandíj fizetése előtt óhajtottuk az érdeklődőket értesíteni. A pelsűci énekkar könyvtáráról A pelsűczi ev. ref. énekkar mintegy félszázad óta gyarapítón könyvtára javára f. hó 13-án is tánczmulatságot rendezett, mely anyagi és erkölcsi tekintetben egyiránt szépen sikerült. E bál bevé­tele 213 kor. 60 f., kiadása 100 kor. 36 f., volt s igy a könyvtári alap javára 113 kor, 24 f. jutott. Felülfizettek ez alkalommal: Almássy József 2 kor. Bing Ignácz 2 k. Blum Rezső 1 k. Fekethe Sándor 1 k. Kellner Károly 2 k. Miklóssy József 1 k. Szmerek Andrásné 20 fii. Grünfelder János 40 fii. Jegyeik megváltására beküldtek: Fridrik Vilmos és neje 2 k. Szentpétery Sámuel és neje 1 k. Lunacsek Pál 2 k. Fridrik Barna 2 k. Moldován Zoltán 2 k. Király Sámuel 2 k. Fridmann Sámuel 1 k. 50 f., mely adománykért hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. Veszett eb garázdálkodása A Garam-völgyön egy - állítólag Murányból oda vetődött - veszett eb öt személyt mart meg, akiket felszántották a budapesti oltó-intézetbe (a honnan már haza is érkeztek). F. hó 5-én a sumjáczi molnár kutyá­ján tört ki a dühösség s három községbeli gyermeket mart meg, eze­ket f. hó 12-én szállították fel a budapesti Pasteur-intézetbe. A Rozsnyói Állami Levéltár anyagából Kmotrik Péter válogatta Szlovákiai magyar társadalmi szervezetek is részt vettek a magyarországi közösségfejlesztési tanulmányúton Második Civil Akadémia ZALABA ZSUZSA határon túli magyar­ság képviselői számára rendezte meg január 18-án és 19-én a II. Ci- vü Akadémia elneve­zésű kétnapos rendez­vénysorozatát a budapesti Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollé­gium és a Civü Kollégium. A tanul- mányutakat magába foglaló szak­mai képzés során a résztvevők - akik egyébként Felvidékről, Kárpát- aljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból és Szlovéniából ér­keztek - olyan civü szervezeteket lá­togattak meg, amelyeknél nemcsak a működés formai elemeinek tanul­mányozásával juthattak értékes in­formációkhoz, hanem azok tartalmi munkája is konkrét segítséget nyúj­tott. E szervezetek - a Civü Társada­lom Fejlődéséért Alapítvány, Közös­ségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollé­gium, Civü Rádió, Napklub, Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyar Kol­légium - munkája ugyanis valami­lyen formában a civil társadalom fejlesztésére irányul. „Mi már csaknem másfél évvel ez­előtt rendeztünk egy egyhetes ren­dezvénysorozatot I. Civü Akadémia elnevezéssel, ott azonban főleg el­méleti szinten ismerkedhettek meg a külföldi magyar szakemberek a különféle civil módszerekkel és technikákkal. Már akkor bepülan- tást nyerhettek a közösségfejlesztés magyarországi és nemzetközi ered­ményeibe, gyakrolták a civü gon­dolkodásmódot, de olyan visszajel­zések érkeztek, hogy az elméleti fel­készülést gyakorlatiasabb tudniva­lókkal szeretnék bővíteni, és folytas­suk az akadémiát” - mondta Rom­hányi András házigazda, a Magyar Koüégium vezetője és a Magyar Mű­velődési Intézet osztályvezetője. Elmondta: olyan résztvevőket hív­tak meg, akik profi szakemberek, így a rendezők önmagukat próbára téve szerettek volna nekik újat és ér­dekeset mutatni. „Arra is gondol­tunk, hogy ezek a fáklyavivők akko­ra lendülettel végzik a munkájukat, hogy idővel eseüeg teljesen kiak­názzák magukat, így a feltöltődé- sükben is igyekeztünk a segítségük­re lenni. Meg vagyok róla győződve, hogy fontos a tapasztalat- és véle­ménycsere, ötleteket kell adnunk egymásnak” - jegyezte meg Romhá­nyi András, akitől azt is megtudtuk, hogy a két nap leforgása alatt meg­látogatott hét civü szervezet struk­túrájával, tartalmi munkájával, kapcsolatrendszerük kiépítésével és tevékenységük finanszírozásával is­merkedhettek meg a küldöttek. Huszár László, a Csemadok Duna- szerdahelyi Területi Választmá­nyát és a Gyurcsó István Alapít­ványt képviselte az akadémián. „Sok értékes információhoz jutot­tunk, a Napklubban például a szomszéd partneri kapcsolatok erősítésével foglalkoztunk, és ké­pet kaptunk arról is, hogyan lehet egy lakótelep sivár életénei közös­ségi formálását beindítani, vala­mint hogyan lehet érvényesíteni a civü kurázsit egy önkormányzattal szemben vagy mellett. Meg kell próbálnunk az itt szerzett tapasz­talatokat a saját körülményeink­hez igazítva érvényesíteni, a nem­zetközi kapcsolatokból merített in­formációkat is be kell építenünk a munkánkba. Fontosnak találtam a Hagyományok Házában elhang­zott előadást is, hiszen besegíthet a népzenei adattárunk összeállítá­sában is. Népzene-orientáltsá­gunkból kifolyólag a Fonóban szerzett tapasztalatok is meghatá­rozóak számomra. Élnünk kell ezekkel a közművelődésszervezői tanfolyamsorozatokkal, mert Szlo­vákiában még nem rendeznek ilyen találkozókat, pedig a népmű­velőknek is szükségük van a szak­mai továbbfejlődésre és a nemzet­közi tapasztalatok megismerésé­re” - hangsúlyozta Huszár László szlovákiai küldött. A Magyar Mű­velődési Intézetnek a jelenleg mintegy négyszáz határon túli ma­gyar civil szervezetről van tudo­mása, mitöbb adatbázist készítet­tek az említett szervezetek struk­túrájáról és tevékenységéről. Az intézmény a továbbiakban is kö­szönettel fogadja a megalakuló ci­vil szervezetekkel kapcsolatos ész­revételeket és információkat. A kétnapos rendezvény résztvevői ( A szerző felvétele) Harmincöt egyetemet vagy főiskolát végzett polgárral dicsekedhet a kicsiny Lévai járásbeli község Megemlékezés a százdi iskolá(k)ról BUDAI ERNŐ A Duna Menti Alföld északkeleti peremén elterülő Ipoly menti dombvidék egy jelleg- mmmmm zetes dombja a Morda tövében szerényen meghúzódó Százdnak két iskola- épülete is van - de a gyermekek tervszerű nevelését-oktatását és a tudományok eredményeinek közve­títését biztosító intézmény nincs. Pedig hajdani iskolája (iskolái) a műveltségszervezés szüárd bázisa volt (voltak). Szülőfalum polgárainak műveltségi szintje, mely az általános kultúra egyik meghatározó komponense, jelentős mértékben csak a második vüágháborút követő években emel­kedett. Az ezt megelőző időszakban is volt egy-két autodidakta (alaptu­dását önképzéssel továbbfejlesztő személy) de csupán két érettségivel, illetve magasabbfokú végzettség­gel) rendelkező polgárról tudunk: Százdról származott Menyhár Já­nos tam'tó, aki később Ipolypásztón élt és helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. (Tevékenységére utal Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok című Ipolypásztó tör­ténetét feldolgozó művében) és Gyekiczky János nyugalmazott evangélikus lelkész, aki jelenleg Magyarországon, Tótkomlóson él. Az általános műveltség megszerzé­se terén meghatározó szerepe volt az iskolának. Százdon a XVIII. szá­zadtól felekezeti iskolák működtek. A római katolikus és az evangélikus iskola meüett 1920-1940 között ál­lami szlovák tannyelvű népiskola is volt a faluban. A római katolikus is­kola tanítói közül a legidősebb pol­gárok még emlékeznek Krízs Árpád szigorára, Kánya Lajos magasfokú műveltségére, Égenhoffer Gyula családi függőségére és az utolsó felkezeti tanító - Barta József - rendszerhű magatartására. Az ágos­tai evangélikus egyház tanítói közül még ma is sokan tisztelettel emlé­keznek Rutkay, Gyura Elek, Gáspár, Novák vérbeli pedagógusokra a szi­gorú, de jószívű Juhász Istvánra, aki a hontalanság éveinek egyik áldoza­ta lett. A frontátvonulás után feleke- zetre való tekintet nélkül ő gyűjtötte össze kis falum tanköteles gyerme­keit- oktatni kezdett, de a kialakuló új társadalmi rend elöljárói betiltot­ták tevékenységét. Az SZNT 1994. szeptember 6-án kelt 6 számú rendeletének l.§-a, valamint az oktatási és népművelé­si megbízotti hivatal 1945. március 7-én kiadott körlevele - elvben ugyan lehetővé tették a magyar is­kolák működését is, de az 1945. áp­rilis 5-én elfogadott Kassai Kor­mányprogram XV. fejezete alapján úgy Csehországban mint Szlovákiá­ban be kellett zárni az összes német és magyar iskolát. A körülmények tehát úgy alakultak, hogy 1945. szeptember 1-jén Századon is csak a szlovák népiskola nyitotta meg kapuit. A kétosztályos iskola igaz­gatója Jozef Ovsonka, tanítónője pedig Janka Jelenská lett. Elköltö­zése után Anna Spanová oktatott az egyik szlovák osztályban. 1950. szeptember 1-jén szülőfa­lumban is megnyílt a magyar taní­Iskolája (iskolái) a mű­veltségszervezés szilárd bázisa(i) volt (voltak). tási nyelvű elemi iskola, melynek első tanítója az ipolynyéki Dobos Sándor lett. 1951. szeptember 1-jén Százdon megnyüt a déméndi igaz­gatóságú nem teljesen szervezett magyar középiskola ún. III. osztá­lya (III. trieda neúplnej strednej skoly madarskej v Demandiciach), melynek osztálytanítója az ipolysági Boldis Gyula lett. Tehát szülőfalumban egyidőben három iskola működött. A nem teljesen szervezett középis­kola százdi kihelyezett osztályában a következő pedagógusok tevékeny­kedtek: Lukács István, Farkas Zol­tán, Petrovics József. Az iskolai kör­zetek kialakítása után az 1953/54- es tanév első félévével Százdon megszűnt a kihelyezett osztály s 1954. február elsejétől a már telje­sen szervezett iskola Deménden működik. Tehát szülőfalumban egy összevont 1-5. évfolyamú szlovák és egy összevont 1-5. évfolyamú magyar tannyelvű iskola maradt. A szlovák tannyelvű iskola (melyben Jozef Ovsonka elköltözése után Jú­lius Boldis, Pavel Bohus, Frantisek Vermes tevékenykedett) 1973. szep­tember 1-jén megszűnt. A magyar tannyelvű iskola tanulóinak létszá­ma évről-évre nőtt. A Dobos Sán­dort követő kis Gyula két évig vezet­te az iskolát. Az 1954/55-ös tanév­től egészen nyugdíjbavonulásáig (1989) Nyúl József volt a magyar tannyelvű iskola igazgató-tanítója. Az 1989/90-es tanévtől 1995. szep­tember 1-éig PaedDr. Gazdag József irányította az iskolát. A Lévai Tan­ügyi Igazgatóság 1995. augusztus 14-én kelt levelével a járási tisztior­vos javaslatára és gazdasági okokra hivatkozva megszüntette Százdon a magyar tannyelvű alapiskolát. Az is­kolaköteles tanulók a szülők akara­ta szerint a deméndi, ipolysza- káüosi, ipolysági iskolákba járnak. Az iskola színvonalát mindenek­előtt növendékeinek társadalmi érvényesülése és hivatásukban el­ért eredményei határozzák meg. A lévai járás ipolysági körzetében kevés falu dicsekedhet az összla­kosság átlagos létszámához viszo­nyítva 35 egyetemet vagy főiskolát végzett polgárral. (Közülük 22 ma­gyar tannyelvű alap - egy fogorvos, két állatorvos, egy jogász, egy filo­zófus-tanár, egy képzőművész, egy újságíró, tizenhat mérnök, (gépész, építész, vegyész, kertész, közgaz­dász) és tizenegy pedagógus, közü­lük egy akadémiai titulussal rendel­kezik, az ország különböző vidéke­in öregbítette Százd hírnevét. Igaz, közülük már hárman meghaltak és heten „élvezik” a nyugdíjaskor ál­dásait - de 2001-ben egy százdi fia­tal fejezi be tanulmányait a Szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz-magyar szakán, ketten pe­dagógusnak készülnek, egy pedig az erdészeti egyetemen végzi tanul­mányait. Százdon 122 érettségivel végződő középiskolát végzett polgárt tar­tunk nyilván. Közülük 16 az általá­nos érettségi bizonyítvány mellé szakérettségivel is szerzett (2 egész­ségügyi dolgzó oklevéllel is rendel­kezik) . A középiskolai szakérettségi­vel rendelkezők, mint óvónők, ne­Százdi volt a hajdani miniszterelnöki hivatal munkatársa is. velők, építészek, egészségügyi nő­vérek, közgazdászok, számítástech­nikusok nyertek elhelyezést. Sajnos közülük egyesek ma már munka- nélküli, vagy szociális segélyen ten­gődnek. A többi 70 éven aluli polgár 90%-a valamilyen szakmunkáskép­ző iskolát abszolvált. Ma már nem érdem, de mi százdiak büszkék vagyunk rá, hogy a faluból több, magasabb tisztséget is betöl­tött polgár került ki. Az elmúlt évti­zedekben százdi volt a hajdan mi­niszterelnöki hivatal munkatársa, a szövetségi belügyminisztérium egy vezető dolgozója, a Szlovák Mű­egyetem vegyészeti karának tanára, a Lévai Járásbíróság elnöke, a járási pedagógiai-pszichológiai központ vezetője, az egyik járási tanfelügye­lő, a Csemadok járási bizottságának elnöke, a Besztercebányai Pedagó­giai Főiskola személyzeti osztályá­nak vezetője. A magyar tannyelvű oktatás- neve­lés újraindításának 50. évfordulója kapcsán - egy iskola nélküli kis falu - hajdani iskoláinak eredményes munkáját kívántam bemutatni, nem dicsekvő szándékkal, de min­denekelőtt azzal a hittel, hogy szü­lőföldünk hasonló sorsra degradált településem is felmérik a hajdani is­kolák eredményeit. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom